A fotóim közt felfedeztem a sajtos kifliket, és arra is rájöttem, hogy receptet még nem írtam a kép mellé, úgyhogy ez következik.
Igazából nem nagy kunszt, a leveles tészta készítésének, ugyanis nem vagyok hajlandó nekifogni idő és türelem hiányában, nekem megteszi a bolti is. Mindig van itthon, mert nagyon jól jön, ha váratlan vendég toppan be és meg szeretném kínálni valami ropogtatnivalóval.
A kiflik tölteléke egy nagyon sűrűre főzött sajtos besamel. A fehérmártás alapszabálya az egyensúly- ahány deka vaj, annyi deka liszt és annyi deci tej - , amit itt fel kell borítani, különben az egész töltelék kifolyik, úgyhogy az alaprecepthez képest fele mennyiségű tejet használok. Így sincs garancia arra, hogy nem szökik meg a töltelék, de a kifolyó, majd hűlés hatására megszilárduló sajtos massza is igen finom csemege, eddig panasz nem érkezett, hogy egy részét a tepsiből kellett kinyalni :-). Érdemes a sajtkrémhez karakteres ízű sajtot használni, mert trappistával nem lesz túl aromás a dolog.
Recept
Egy doboz leveles tészta (fagyasztott vagy friss)
3 dkg vaj
3 dkg liszt
2 dl tej
15dkg reszelt sajt (most emmentáli)
só
frissen reszelt szerecsendió
Először elkészítem a sajtkrémet, mert hidegen töltöm majd a tésztába. Ehhez sűrű besamelt készítek: a vajat felolvasztom, rádobom a lisztet, fehéredésig keverem, a tűzről félrehúzva felöntöm tejjel folyamatos keverés közben. Sóval, reszelt szerecsendióval ízesítem és sűrűre főzöm. Ha kész, leveszem a tűzről és a reszelt sajttal jól kikeverem.
A felengedett leveles tésztát megpróbálom körlappá nyújtani. A körlapot annyi cikkre vágom – mint a tortát – ahány kiflit szeretnék. A cikkelyek szélesebbik végére egy púpos kanál tölteléket halmozok, és feltekerem a tésztát, törekedve a kifli alakzat elérésére. A süteményeket sütőpapírral bélelt tepsire fektetem és előmelegített 200 fokos sütőben aranysárgára sütöm, kb. 15 perc alatt. Langyosan vagy hidegen kínálom borkorcsolyaként, vagy teához.
Igazából nem nagy kunszt, a leveles tészta készítésének, ugyanis nem vagyok hajlandó nekifogni idő és türelem hiányában, nekem megteszi a bolti is. Mindig van itthon, mert nagyon jól jön, ha váratlan vendég toppan be és meg szeretném kínálni valami ropogtatnivalóval.
A kiflik tölteléke egy nagyon sűrűre főzött sajtos besamel. A fehérmártás alapszabálya az egyensúly- ahány deka vaj, annyi deka liszt és annyi deci tej - , amit itt fel kell borítani, különben az egész töltelék kifolyik, úgyhogy az alaprecepthez képest fele mennyiségű tejet használok. Így sincs garancia arra, hogy nem szökik meg a töltelék, de a kifolyó, majd hűlés hatására megszilárduló sajtos massza is igen finom csemege, eddig panasz nem érkezett, hogy egy részét a tepsiből kellett kinyalni :-). Érdemes a sajtkrémhez karakteres ízű sajtot használni, mert trappistával nem lesz túl aromás a dolog.
Recept
Egy doboz leveles tészta (fagyasztott vagy friss)
3 dkg vaj
3 dkg liszt
2 dl tej
15dkg reszelt sajt (most emmentáli)
só
frissen reszelt szerecsendió
Először elkészítem a sajtkrémet, mert hidegen töltöm majd a tésztába. Ehhez sűrű besamelt készítek: a vajat felolvasztom, rádobom a lisztet, fehéredésig keverem, a tűzről félrehúzva felöntöm tejjel folyamatos keverés közben. Sóval, reszelt szerecsendióval ízesítem és sűrűre főzöm. Ha kész, leveszem a tűzről és a reszelt sajttal jól kikeverem.
A felengedett leveles tésztát megpróbálom körlappá nyújtani. A körlapot annyi cikkre vágom – mint a tortát – ahány kiflit szeretnék. A cikkelyek szélesebbik végére egy púpos kanál tölteléket halmozok, és feltekerem a tésztát, törekedve a kifli alakzat elérésére. A süteményeket sütőpapírral bélelt tepsire fektetem és előmelegített 200 fokos sütőben aranysárgára sütöm, kb. 15 perc alatt. Langyosan vagy hidegen kínálom borkorcsolyaként, vagy teához.
Ó, nyami! Nem három kalória, az biztos, de nagyon szeretem az ilyesmit.
VálaszTörlésÉn is, én is!:)
VálaszTörlésHát, tényleg nem diétás darab, de tél van, kell az energia!:)
Szepyke,pedig ez ősszel készült, de most is el bírnám viselni:-)
VálaszTörlésMásik kedvencem a sajtos roló, de már nem szívesen eszem, mert mindig tele van a tölteléke tömény margarinnal, amit meg ki nem állhatok. Kéne rolóforma és meg kéne itthon sütni, talán majd összeszedem magam, és megpróbálom.
Nagyon szép kis kiflik lettek! Lecsúszna tízóraira... :)
VálaszTörlés