Naan, az indiai laposkenyér

Nagy nehezen rávettem magam, hogy feltegyem a már beígért naan-receptet, úgyhogy most ez következik.
Kalandos úton került hozzám a leírás: Horasz blogján olvastam a Lilahangya-Fakanál duó receptjét, amely végül nálam is befutó lett. Néztem én többféle receptet is, de ez volt a legszimpatikusabb.
Két dologban tértem el: a tésztába az összeállítás során egy kevés őrölt koriandert is tettem, ami előnyére vált, továbbá vékonyabbra nyújtottam, mint a kollégák. Lehet, hogy így ez kevéssé autentikus, de nekem tetszett. Ugyan étteremben készült naant még nem kóstoltam, csak vákuumcsomagoltat, de az általam készített magasan verte azt, nagy sikere volt a vajas csirke mellett, így biztos lesz még ismétlés.

Recept

50 dkg finomliszt
egy zacskó (7 gr) szárazélesztő
175 gramm natúr joghurt
2 púpos evőkanál tejföl
260 ml langyos víz
1 tk só

egy mokkáskanál őrölt koriander

A hozzávalókból robotgéppel tésztát dagasztatok, majd letakarva kb. egy órát kelesztem. Ezután átgyúrom, 10 darabba vágom, és minden darabból igyekszem kör alakú lepényeket nyújtani, bár ez a legnagyobb kihívás az egészben. A gyengébbeknek- mint én – sem kell elkeseredni, mert Indiában van olyan, hogy könnycsepp alakúra nyújtják, így a kevésbé sikerült darabokra ezt a formát ráhúzhatjuk.
A lepényeket szárazon felforrósított serpenyőben sütöm meg mindkét oldalukon, akkor forgatom, ha elkezd pöttyösödni az alja. Érdemes melegen vagy legalább langyosan kínálni, mert frissen az igazi.
Ha maradna – bár nem valószínű - , kiszáradva nayon jó kis ropogtatnivaló, de arab kenyérsalátába is kiváló, csak győzze az ember abbahagyni….

Vajas csirke (murg makhani)

Ezt a hetet ünnepélyesen a vajas csirke hetének nyilvánítom. Szerintem ketten legalább egyetértenek velem: Lila Füge és a Gumimacik ugyanis pont a héten adták közre eme híres étellel kapcsolatos bejegyzésüket. Már előre nevettem azon, hogy az én posztom is most fog megjelenni, akár tetszik, akár nem.
Egyre gyakrabban főzök indiait, és ezt is mihamarabb ki akartam próbálni, erre kiváló alkalomnak mutatkozott a vasárnapi nagymamás látogatás. Gondoltam én. Aztán anyukám kicsit megijesztett, mert közölte, hogy akkor ő nem fog jóllakni, mert nem fekszenek neki az indiai ízek. Gondolkodtam, hogy mit tehetnék, aztán gyorsan felajánlottam, hogy sütök neki hurkát, de előbb azért vessen szemet a már elkészült ételre. Megnézte, mondtam, szagoljon már bele. Miután ez megtörtént, megkérdezte, van-e benne currypor, mert hogy ő igazából azt nem szereti. Mondtam, nincs, ahhoz hasonló lesz, amit múltkor csináltam, a tandoori fűszerrel. Na jó, mondta, nem kell a hurka, megkóstolja. Bíztattam, hogy jó lesz az, házi naannal meg minden.
Végül az ebéd igen nagy sikert aratott, mindenkinek bejött a krémes szaftos hús a lepénykenyérrel.
A receptet az Indian Food Forever oldalán találtam, gyakorlatilag alig változtattam rajta, csak a marinádhoz írt fűszereket cseréltem fel tandoori fűszerkeverékkel, meg az arányokon módosítottam.

Recept

80 dkg csirkemellfilé
2dl joghurt
egy evőkanál őrölt koriander
2 evőkanál reszelt gyömbér
2 gerezd fokhagyma reszelve
egy evőkanál őrölt római kömény
egy evőkanál chilipor
egy hagyma reszelve
só
A mártáshoz
4 nagy paradicsom vagy 400 grammos hámozott paradicsom konzerv
4 evőkanál vaj
egy evőkanál őrölt koriander
egy evőkanál tejszín
egy teáskanál rómaikömény-mag
két evőkanál reszelt gyömbér
egy fej hagyma
só, csipet cukor

A csirkemellet csíkokra vágom. A joghurtban a receptben következő hozzávalókat elkeverem, jól beleforgatom a húst és egy éjszakán át a hűtőben hagyom pácolódni.
Másnap wokban két evőkanál vajat olvasztok és a már szobahőmérsékletű húst a páccal együtt beleteszem, lefedem, és addig sütöm, amíg a hús teljesen megpuhul.
Másik serpenyőben felhevítem a maradék vajat, rádobom a római köményt, a félfőre vágott hagymát. Nagy lángon kb. egy percig sütöm, hozzáadom a paradicsomot. Sózom, a savasságát csipet cukorral ellensúlyozom, belekeverem a gyömbért és koriandert, hozzáadom a tejszínt és addig főzöm, amíg a mártás kissé besűrűsödik, és a vaj kiválik belőle. A mártást a csirkehúshoz adom és két három perc alatt összeforralom. Tálalásnál lehet megszórni friss korianderlevéllel, és rizzsel, naannal kínálni. (A naan receptje nemsokára következik.)

Indiai padlizsános csirke

Még a múlt heti kényszerszabadságom alatt főztem ezt a fűszeres csirkeételt, mindenki nagy megelégedésére. A kiindulási alap az volt, hogy a kamrában kornyadozásnak induló padlizsánokat el kell használni, másrészt pedig meg kellene kóstolni valamivel az anyósomtól ajándékba kapott naan-kenyeret. Ebből kiindulva nem nehéz kikövetkeztetni, hogy az étel indiai jellegű fűszerezéssel készült.
Kicsit aggódtam, hogy a család férfitagja kevesellni fogja köretként a laposkenyeret, így kevés párolt rizst is készítettem, de végül pont neki nem volt rá szüksége.
Az ételt chilivel ízesítve csípősre is lehet készíteni, én csak azért nem tettem, mert Zsófi is kapott belőle, boldogan nyomta be a szaftos húsfalatokat egy kis naan társaságában.

Recept

50 dkg csirkemell
két közepes padlizsán
egy nagy fej hagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 cm-es gyömbérdarab
egy paradicsom
római kömény
garam masala
só
2-3 dl sűrű (szitában lecsepegtetett) joghurt, esetleg tejföl
3 dkg vaj
2 evőkanál olaj

A csirkemellet csíkokra vágom, a reszelt gyömbérrel , két teáskanál garam masalával összeforgatom, és 1-2 órát pihentetem.
A padlizsánt héjastól felkockázom, besózom, és kb. 20 percig állni hagyom, hogy levet engedhessen. Ezt követően leöblítem és szűrőben lecsepegtetem.
A vajat az olajjal mélyebb lábosban felforrósítom, rádobom a félfőre vágott hagymát, a felszeletelt fokhagymát és egy teáskanál római köményt. A hagymát egész barnásra pirítom, de vigyázok, hogy ne égjen meg. Ha ez megvan, rádobom a padlizsánt és kevergetve majdnem puhára párolom. Sózom, ha szükséges, még egy kevés garam masalával ízesítem.
Beleteszem a csirkedarabokat és erős lánggal puhára sütöm. Ekkor hozzáadom a felkockázott paradicsomot, és addig főzöm, amíg a paradicsom levet enged. Ezután hozzáöntöm a joghurtot és 4-5 perc alatt összeforralom. Az ételt megforrósított naannal és főtt rizzsel tálalom.

Expressz halcurry

Folytatódik az „Együnk több halat” mozgalom, ennek jegyében készült el a mai ebédünk is.
Mivel Attila egyik kedvencévé vált a cápaharcsa, ezt vettem alapul a főzésnél. A currypasztás-kókusztejes mártás viszont az én ötletem volt. A szószt Asian Gourmet Korma Curry fűszerpasztával készítettem, egyszerűbb, hogy nem nekem kell mozsárban törögetni az ezerféle fűszert hozzá. Ha majd lesz időm, úgy is elkészítem, de az nem mostanában lesz… Nagyon gyorsan elkészíthető, finom ebéd lett a végeredmény, ez pedig nem hátrány, ha az ember lánya egy egyhónapos tündérkirálylány felnevelésén – és leginkább etetésén – fáradozik.


Recept

Személyenként egy nagy szelet cápaharcsa
Egy tasak Asian Gourmet Korma Curry fűszerpaszta
Egy doboz kókusztej
Egy nagy fej lilahagyma
Olaj
Liszt
Só

A halat besózom, nagyon vékonyan belisztezem és elősütöm. Másik serpenyőben nagyon kevés olajat forrósítok, rádobom a vastagabb karikákra vágott lilahagymát, és majdnem barnára sütöm erős tűznél. Ha már megfelelő színt kapott, hozzákeverem a fűszerpasztát és két percig kevergetve sütöm. Ekkor felöntöm a kókusztejjel, ha szükséges, sózom, majd a mártásba fektetem a halszeleteket és kis lángon tíz percnyi forralással készre őzöm az ételt.
Főtt rizzsel tálalom.