Túrókalács

Közeleg a húsvét, lassan itt van a kalácsok szezonja, ezért most egy kalácsrecept következik. 

Ez nem az a tipikus húsvéti foszlós kalács, mint ami nálunk hagyományos, de érdemes kipróbálni, mert az ünnepi reggelihez, uzsonnához lekvárral fogyasztva nagyon illik. A recept a Good Food első magyar kiadású számából származik, amit immár egy éve olvashatunk. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt az újságot, amióta megjelenik, gyakorlatilag más receptes lapot nem is veszek. Tele van egyszerűen elkészíthető, rögtön sikerélményt hozó ételek leírásaival, nagyon szeretem:-)

Recept

50 dkg liszt
15 dkg kristálycukor
10 dkg túró
10 dkg vaj
egy csomag szárazélesztő vagy 5 dkg friss
1,5 dl tej
1 tojássárga
csipet só
egy zacskó vaníliá scukor
egy citrom reszelt héja

A lisztet a vajjal elmorzsolom. A friss élesztő használata esetén a langyos cukros tejben felfuttatom az élesztőt, (porélesztőnél elég az élesztőt a liszthez keverni) és a túróval, tojássárgájával, és a maradék hozzávalókkal lágy tésztát gyúrok belőle. Egy órán át kelesztem, cipóvá formázom (én most sütőpapírral bélelt téglaformában sütöttem ki) és 180 fokra előmelegített sütőben 30-35 perc alatt készre sütöm. A tetejére lehet porcukrot hinteni és nagyon jól illik mellé az eper-, vagy más pikáns lekvár.

 

Gőzgombóc vaníliamártással

Erről az ételről mindent gondoltam volna, csak azt nem, hogy ilyen könnyű elkészíteni. Mindig vágytam rá, hogy megfőzzem, de nem mertem belevágni. Aztán végül a Macikonyha blog leírása alapján csináltam meg, nagy sikerrel, olyannyira, hogy a családom többször is visszatapsolta. 

Igazi jó kis télies étel, egy tartalmasabb leves után tökéletes második fogás lehet a sokak számára osztrák síeléseket is felidéző édesség.

Nagyon finom és könnyű desszert, a gombócot lehet olvasztott vajjal és darált mákkal tálalni, de még jobb, ha egy kis vaníliamártás is kerül mellé.

A recept eredetileg a Bezzeganyán jelent meg

Recept 

50 dkg liszt
1 tasak szárított élesztő
3 evőkanál cukor
csipet só
egy egész tojás
egy tojássárgája
2,5 dl langyos tej
2 evőkanál puha vaj
egy citrom reszelt héja

A töltéshez sűrű szilvalekvár (kb. 20-25 dkg)

A mártáshoz

2 tojássárgája
3 ek. cukor
fél vaníliarúd kikaparva
6 dl tej
3 teáskanál liszt vagy étkezési keményítő
 

A gombóchoz a hozzávalókból a vaj kivételével közepesen lágy, rugalmas tésztát dagasztok, ha kezd összeállni, a puha vajat is beledolgozom. Langyos helyen duplájára kelesztem.

Ha megkelt, lisztezett deszkán kicsit átgyúrom, henger alakúra formázom, majd 8 darabba vágom. Minden darabot a tenyerembe véve kicsit kilapogatok, egy teáskanál lekvárt teszek a tésztára, a sarkait összecsípem, és a tenyeremben gombóccá formázom. Ha sikerült a gombócozás, a kész golyókat letakarva még 30 percig kelesztem.

Ezalatt egy nagy fazékban két-háromujjnyi vizet forralok a gőzöléshez. A megkelt gombócok tetejére kis darab vajat kenek, egy vajjal megkent párolóbetétre vagy szitába teszem, a víz fölé helyezem (én szitával csináltam), lefedem, és a közepesnél kisebb lángon 15 percig gőzölöm.

Ha kész, vaníliamártással körülöntöm, és darált mákkal megszórva kínálom a gőzgombócot.

A vaníliamártáshoz a hozzávalókat habverővel összekeverem, beledobom a felhasított vaníliát és állandó kevergetés mellett lassú tűzön felforralom, amíg kicsit besűrűsödik.

Segítsüti 2011 - Csokis áfonyás töltött kalács (Babka)

A mai nappal ismét kezdetét veszi a gasztrobloggerek jótékonysági akciója, a Segítsüti, amelyben ismét részt veszek. Idén a Down Egyesületet támogatjuk, a licitekkel a Down-szindrómás gyerekek készség- és képességfejlesztéséhez szeretnénk hozzájárulni.

Mivel a sütiárverés immár hagyományosan húsvét környékén kerül megrendezésre, igyekeztem a kiszemelt édességet az ünneppel összeegyeztetni. Választásom ezúttal a lengyelek tradicionális húsvéti kalácsára, a babkára esett, mely a kelet-európai zsidóság számára sem ismeretlen sütemény. A receptet a Vidék Íze magazin 2010. áprilisi számában találtam, az eredetihez képest a tölteléket kicsit megvariáltam.

A kalács annyira ízlett a férjemnek, hogy eddig kétszer sütöttem újra, de azt hiszem, fogom még többször is.

Recept

Hozzávalók a tésztához

2,5 bögre ( egy bögre= 2,5 dl ) liszt

0,5 bögre cukor

egy csomag (7 gr) szárazélesztő

50 gr puha vaj

2 tojás

0,5 bögre tej

A töltelékhez

150 gr 55%-os étcsokoládé apróra vágva

egy tk őrölt fahéj

50 gr aszalt vörösáfonya

30 gr vaj felolvasztva

A lisztet, a cukrot és az élesztőt tálba teszem. Hozzáadom a két tojást, a vajat és a meglangyosított tejet, majd robotgéppel alaposan megdagasztom. Lágy, ragadós tészta lesz belőle. Megszórom egy kevés liszttel és meleg helyen kétszeresére kelesztem. A megkelt tésztát lisztezett felületen fél centi vastag téglalappá nyújtom. Megkenem az olvasztott vajjal, egyenletesen megszórom fahéjjal, elosztom rajta a csokoládét és az áfonyát is. Hosszanti oldalánál feltekerem, mint a bejglit, majd hat egyenlő részre vágom. A darabokat sütőpapírral kibélelt téglaformába rakom jó szorosan, majd még fél órát kelesztem. A sütőt ezalatt 180 fokra előmelegítem. A megkelt kalácsot 25 percig fóliával letakarva, majd 10 percig fedetlenül készre sütöm.

Kérem olvasóimat, ismerőseimet, hogy licitáljanak a süteményemre - vagy máséra - és ezáltal segítsék a Down Egyesület munkáját!

Kelt kakaós csiga

Szerepelt már a blogon kakaós csiga, de leveles tésztából; ennek a receptje igen kedvelt az olvasók közt, remélem ezt is szeretni fogják.
Most a klasszikus, kelt változat következik, amit egy két hete sütöttem, hogy legyen egy kis édesség a bográcsban főtt halászé után.
A recept ismét F. Nagy Angélától származik, akinek „A család szakácskönyve” című kötete nálunk alapmű, anyukám és én is ebből lesünk, ha valami nem jut eszünkbe, vagy esetleg ihletre lenne szükség. Ajánlom mindenkinek, aki gyorsan és egyszerűen akar megtanulni főzni.
Nos, a recept bevált, az elkészült csigákat (15-16 darab, már nem emlékszem) igen gyorsan tüntette el a család, alig maradt nekem belőle a másnapi reggelihez.

Recept

60 dkg liszt (fele rétes, fele finom is lehet)
egy zacskó porélesztő (Oetker)
2 tojássárga
2 evőkanál olaj
két evőkanál cukor
kb. 3 dl langyos tej
csipet só

A töltelékhez
10 dkg puha vaj
3 evőkanál keserű kakaópor
3-4 evőkanál porcukor

A tetejére
2 dl tej
egy csomag vaníliáscukor

A tészta hozzávalóiból kelt tésztát készítek, amihez a lisztet a tojássárgákkal, sóval, cukorral az élesztővel és a langyos tejjel bedagasztom robotgép segítségével. Ha összeállt, hozzáadom a két evőkanál olajat és ezzel is tovább dagasztom, majd kilisztezett tálban letakarva, langys helyen a duplájára kelesztem.
Közben a töltelék hzzávalóit egynemű krémmé keverem, megkóstolom és ha kell, még adok hozzá cukrot.
Ha a tészta megkelt, lisztezett felületen téglalap alakúra nyújtom (a recept szerint ujjnyi vastagra, de az enyém max. félujjnyi volt), a szélektől két centit elhagyva a teljes felületét megkenem a kakaós krémmel, és feltekerem, mint a bejglit. A tekercset kb. másfél centis szeletekre vágom, a csigákat sütőpapírral bélelt tepsibe rakom, és hideg, 200 fokra állított sütőbe teszem. 200 fokon tíz percig sütöm, utána 180 fokon fejezem be. Mielőtt majdnem kész, a vaníliáscukorral felforralt tejjel meglocsolom a süteményeket és pár percre visszatolom a sütőbe, hogy a tejet felszívhassa. Ha kész, lehet porcukrozni, bár én ezt utálom és felesleges is.

Virslivel töltött lángos

Mostanában elég gyakran sütök lángost. A blogon már szerepel egy recept, a krumplis lángosé, de amióta felfedeztem t3v kefires lángosát, azóta csak azt sütöm. Igaz, eddig mindig joghurtot használtam kefir helyett, de egyébként semmin nem változtattam.
Ez a tészta nagyon sokoldalú, mert lehet rögtön begyúrás után keleszteni, majd kisütni, de begyúrás után betehető hűtőszekrénybe is, ahol szép lassan keldegél, és két három napig el is áll – tovább nem tudom, hogy eláll-e, két nap után megettük - , és csak elő kell kapni, ha az ember lángosra vágyik.
Másik előnye, hogy a joghurt/kefir miatt valahogy egyáltalán nem lesz zsíros a tésztája, még akkor sem, ha áll (bár ez nálunk igen ritka jelenség).
Általában sajttal-tejföllel szoktuk enni, de most Attila legnagyobb örömére virslit töltöttem a lángostésztába, amit persze ő sajttal és tejföllel is felturbózott. A maradékot sima lángosként sütöttem ki.
Vendégek elé is odatehető, biztos sikere lesz, borkorcsolyának is megfelel, mi kell még?

Recept

50 dkg liszt
35 dkg joghurt vagy kefir
egy tasak száraz élesztő (Dr. Oetker)
1 tojás
2 kiskanál só
5 darab bőrös virsli
bő olaj a sütéshez

A hozzávalókból robotgéppel tésztát dagasztok, elég kemény állagú lesz, de ez így jó. Ekkor dönteni kell: ha frissen esszük, letakarva meleg helyen duplájára kelesztem, ha nem kérünk még belőle, akkor meg letakarva irány a hűtő.
Amikor enni akarunk, a tésztából gombócokat tépkedek, ezeket az ujjaim között böngyörgetve-vékonyítva lángos formára húzkodom. Ekkor beletekerem a virslit, majd forró olajban aranybarnára sütöm. A maradék tésztából sima lángosokat húzkodok. Papírtörlőn lecsepegtetem, és melegen tálalom.

Húsvéti kalács

Ezt a kalácsot ajándékba sütöttem, anyut és az öcsémet leptem meg vele, akik mindketten nagy kalácsfogyasztók, reggelire általában kalácsra kenve pusztítják el az előző évi befőzés eredményét. Mi inkább elsütögetjük a lekvárjainkat, de lehet, hogy ez változni fog, mert a kalács nagyon szépen sikerült.
Maci receptje alapján sütöttem, és az előírásokat végig betartottam, csak két szűk marék mazsolával gazdagítottam a tésztát. A formázást az itt látott négyes fonás alapján végeztem, és – legnagyobb meglepetésemre – elsőre sikerült, sőt könnyűnek találtam, bár lehet, hogy ez csak amiatt volt, hogy tegnap a kelt ostoros rétes készítésénél eléggé szenvedtem a fonással.
A sikeren felbuzdulva úgy vélem, fogok én még kalácsot sütni.

Recept

50 dkg liszt
3 púpos evőkanál cukor
6 dkg olvasztott vaj
2 tojás sárgája
3 dl meleg tej
egy csomag porélesztő
egy mokkáskanál só
két szűk marék mazsola

A lisztet és az élesztőt elkeverem. A tojássárgát a vajjal, 2 dl tejjel és a cukorral, meg a sóval összekeverem, és a folyadékhoz folyamatosan adagolom a lisztet és a maradék tejet. Robotgéppel addig dagasztom az egyveleget, amíg ruganyos, hólyagos tésztát nem kapok. (Ha a liszt még további tejet venne fel, természetesen lehet hozzáadni, de nekem a 3 dl bőven elég volt.) A tésztát konyharuhával letakarva meleg helyen duplájára kelesztem. Ezután jól átgyúrom és ekkor dolgozom bele a mazsolát is. Elfelezem és mindkét adagból egy-egy kb. 40 centis rudat sodrok, a sodrás közben meg is tekergetem a tésztát. Ezután a két rúdból négyes fonással kalácsot csinálok (tényleg érdemes megnézni a videót). A megformázott tésztát sütőpapírral kibélelt téglaformába teszem és még fél órát kelesztem. Eközben a sütőt 170 fokra előmelegítem. A másodjára megkelt kalácsot a tésztából kimaradt tojásfehérjével megkenem és kb. 45 perc alatt készre sütöm. Rácsra téve hagyom kihűlni.

Fokhagymás csiga

Múlt hétvégén csak anyu jött unokázni. Mivel szereti a krémleveseket, úgy gondoltam, ezt készítek, mellé pedig sütök egy sós kenyérféleséget. Választásom a Stahl-féle fokhagymás csigára esett, az alapreceptet azonban egy kicsit feldobtam pár kanál pesto-val, ami egyébként mennyisége miatt bármi más célra alkalmatlan volt.
Szóval, megcsináltam az ebédet, mire megjött anyu. Kérdezte is, mit főztem, mondtam neki, hogy fokhagymás csiga lesz, meg leves. Azt az arcot életemben nem felejtem el, amit vágott, teljesen megdöbbent. Mire leesett nekem és neki is, hogy miről van szó, igen jót nevettünk, még most írás közben is elmosolyodom, ha visszagondolok a szituációra. Egyébként evett már csigát, de valahogy nem rajong érte, mint ahogy az az arcán is látható volt.

Recept

50 dkg liszt
egy zacskó (7 gramm) porélesztő
3 dl langyos víz
egy evőkanál olívaolaj
két kávéskanál só
két kávéskanál cukor
8 dkg vaj

2-3 gerezd fokhagyma
3 evőkanál pesto
5 dkg reszelt sajt (parmezán)


Az első hat hozzávalót mély tálba teszem és robotgéppel ruganyos kenyértésztává dagasztom. A tésztát lehet friss aprított zölfdfűszerrel is gazdagítani, én ezt most nem tettem.
A tésztát letakarva langyos helyen duplájára kelesztem.
Ezalatt elkészítem a tölteléket. A puha vajat a reszelt fokhagymával és a pestoval habosra keverem, ízlés szerint sózom.
Ha a tészta megkelt, átgyúrom, kinyomkodom belőle a levegőt. A negyedét levágom, kinyújtom, és egy kisebb, sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. A maradék tésztát kinyújtom, megkenem a pestos vajjal, és ráreszelem a sajtot. A két rövidebb oldalánál kb. 2 centire felhajtom a tésztát, majd a hosszabbik oldalánál feltekerem, mint a bejglit. A kapott tésztarudat kb. két centi vastagon felszeletelem, így csigákat kapok, amelyeket a tepsiben fekvő tésztára rakosgatok. A csigákat kb. negyed óráig pihentetem, ez épp elég arra, hogy előmelegítsem a sütőt 200 fokra. A pihenőidő eltelte után a tepsit az előmelegített sütőbe tolom és 25-30 perc alatt megsütöm a csigákat.
Jó vendégváró, borkorcsolya, de akármilyen leves kiegészítőjeként is megállja a helyét.

(Forrás: Stahl Judit- Enni jó!)

Naan, az indiai laposkenyér

Nagy nehezen rávettem magam, hogy feltegyem a már beígért naan-receptet, úgyhogy most ez következik.
Kalandos úton került hozzám a leírás: Horasz blogján olvastam a Lilahangya-Fakanál duó receptjét, amely végül nálam is befutó lett. Néztem én többféle receptet is, de ez volt a legszimpatikusabb.
Két dologban tértem el: a tésztába az összeállítás során egy kevés őrölt koriandert is tettem, ami előnyére vált, továbbá vékonyabbra nyújtottam, mint a kollégák. Lehet, hogy így ez kevéssé autentikus, de nekem tetszett. Ugyan étteremben készült naant még nem kóstoltam, csak vákuumcsomagoltat, de az általam készített magasan verte azt, nagy sikere volt a vajas csirke mellett, így biztos lesz még ismétlés.

Recept

50 dkg finomliszt
egy zacskó (7 gr) szárazélesztő
175 gramm natúr joghurt
2 púpos evőkanál tejföl
260 ml langyos víz
1 tk só

egy mokkáskanál őrölt koriander

A hozzávalókból robotgéppel tésztát dagasztatok, majd letakarva kb. egy órát kelesztem. Ezután átgyúrom, 10 darabba vágom, és minden darabból igyekszem kör alakú lepényeket nyújtani, bár ez a legnagyobb kihívás az egészben. A gyengébbeknek- mint én – sem kell elkeseredni, mert Indiában van olyan, hogy könnycsepp alakúra nyújtják, így a kevésbé sikerült darabokra ezt a formát ráhúzhatjuk.
A lepényeket szárazon felforrósított serpenyőben sütöm meg mindkét oldalukon, akkor forgatom, ha elkezd pöttyösödni az alja. Érdemes melegen vagy legalább langyosan kínálni, mert frissen az igazi.
Ha maradna – bár nem valószínű - , kiszáradva nayon jó kis ropogtatnivaló, de arab kenyérsalátába is kiváló, csak győzze az ember abbahagyni….

Kelt ostoros rétes

Ez a recept ebben a szép, de számomra nem kívánatos téli időben igazán aktuális, jól esik behúzódni a melegbe és valami ehhez hasonló dús, kelt süteményt majszolni a tejeskávé mellé.

Nagyon régóta szemezek ezzel a recepttel, de csak most szedtem össze annyi bátorságot, hogy elkészítsem. Nem kellett volna eddig várni, azt hiszem, ez a legfinomabb kalácsszerű sütemény, amit valaha ettem, illetve készítettem.
Attila a lelkemre kötötte, -miután a még meleg kalácsok közül az egyiket szinte teljesen eltüntette egy ültő helyében – hogy írjam meg, mennyire ízlett neki, azt mondta, minden nap tudna ilyet reggelizni, pedig ő aztán nem egy kalácskedvelő, sőt, jelezte, hogy ő is meg fogja sütni. (Nagyon felbátorodott, mert amióta itthon van, ő süti a kenyeret, nem is akármilyet, nekem az övé jobban ízlik, mert ropogósabb a héja). Én állok elébe, semmi jónak nem vagyok elrontója….
A töltelékbe kakaó helyett lehet tenni diót, mákot, sőt fahéjat, szerintem a kakaós mellett a fahéjas lehet nagyon finom.
A recept a Rama 2010-es receptnaptárból származik, köszönet érte – mármint a naptárért - Magdi kolléganőmnek.


Recept

60 dkg liszt
3 tojássárga
7 dkg olvasztott vaj
4 dl langyos tej
3 evőkanál kristálycukor
5 dkg morzsolt élesztő (egy csomag szárazélesztő)
csipet só

A töltelékhez

25 dkg puha vaj
20 dkg barnacukor
4 evőkanál keserű kakaópor

A tetejére
A tésztából kimaradt tojásfehérje

A tészta hozzávalóiból rugalmas, inkább lágy tésztát dagasztok robotgép segítségével, akkor jó, ha elválik az edény falától. Letakarom és meleg helyen duplájára kelesztem, ez kb. egy órás művelet.
Amíg a tészta kel, a tölteléket elkészítem, ehhez a hozzávalókat simára keverem.
A megkelt tésztát átgyúrom, hat részre vágom. A hat darabot lisztezett munkafelületen téglalap alakúra nyújtom, s vékonyan megkenem a teljes felületet a töltelékkel. A két rövidebbik oldalnál kb. egy centire behajtom a tésztát és hosszanti oldalánál feltekerem, mint a bejglit. Ezt minden tésztadarabbal eljátszom, majd három-három rudat összefonok, így két szép kis fonott kalácsom lesz. Egy szűk tepsit – amibe a kalácsok épphogy beleférnek – sütőpapírral kibélelek, belefektetem a kalácsokat és hagyom 10 15 percig pihenni őket. Ezalatt a sütőt 180 fokra – légkeverésen 160 fokra – előmelegítem. A pihentetés után a kalácsokat megkenem a tojásfehérjével, és kb. 45-50 perc alatt aranybarnára sütöm.
Nem javaslom, hogy bárki langyosan/melegen megkóstolja, mert akkor még kihűlni sem lesz ideje, pedig hidegen is nagyon puha, finom.

Mákos bejgli

Idén bejglit is sütöttem. Ez azért nagy szám, mert a család nem egy nagy bejglifogyasztó, de anyukám egy hete halkan megpendítette, hogy enne mákos bejglit, nálunk a diós ugyanis nem játszik.
Na, gondoltam, nekifutok. Már vagy tíz éve volt egy erőtlen próbálkozásom, de akkor még a kelt tészták és én nem voltunk túl jó barátságban, ennek megfelelően a bejgli száraz és jóformán ehetetlen lett, viszont nagyon jól nézett ki.
A most elkészült két rúd viszont isteni, de a fotóra kiszemelt példány egyáltalán nem néz ki jól, a sütés ötödik percében megrepedt. Ez azért érdekes, mert egy tepsin sütöttem meg a két, teljesen azonos technikával előállított bejglit, az egyik megrepedt, a másik nem. A repedt példány lett a karácsonyi előkóstolás tárgya, a másik pedig gondosan becsomagolva a kamrában várja a szentestét.

Recept

50 dkg liszt
25 dkg vaj
2 dkg élesztő (vagy egy csomag száraz élesztő)
2 tojás
egy evőkanál porcukor
1.5 dl tejföl
csipet só
egy tojás a lekenéshez

A töltelékhez

30 dkg mák
20 dkg barnacukor
3 dl tej
egy marék mazsola
egy reszelt alma
egy mokkáskanál fahéj
egy citrom reszelt héja

A tésztához a lisztet elmorzsolom a vajjal, hozzáadom a meglangyosított tejfölben a cukorral felfuttatott élesztőt, a sót, a két tojást és jól kidolgozom. Porélesztő használata esetén azt simán a lisztbe keverem, és külön adom hozzá a langyos tejfölt.
A tésztát folpackba csomagolva egy éjszakát pihentetem a hűtőben.
A máktöltelékhez a tejet felforralom, hozzáadom a cukrot és kevergetve felolvasztom. Eztán hozzáadom a mákot, a mazsolát és a fahéjat, és sűrűre főzöm. A tűzről levéve beleforgatom a reszelt almát és a citromhéjat, és további felhasználásig félreteszem hűlni.

A tésztát másnap átgyúrom, két részre osztom. Mindkét cipót vékony téglalap alakra nyújtom, a széleken 2 centit elhagyva a teljes felületet megkenem a kihűlt máktöltelékkel. Az üresen hagyott tésztaszéleket behajtom a töltelékig, majd a bejglit nem túl szorosan feltekerem. Sütőpapírral bélelt tepsibe fektetem mindkét rudat, hurkapálcával megszurkálom őket és egy órát hagyom pihenni. Közben néhányszor felvert egész tojással átkenem.
A sütőt 180 fokra előmelegítem, a bejgliket 30-40 perc alatt aranybarnára sütöm. Csak kihűtve szeletelem, ha később akarom kínálni, folpackba csavarva tárolom.

Gabojsza mákos kalácsa

Én is szoktam olvasni más gasztroblogokat. Általában felkelés után megreggeliztetem Zsófit, majd a kávémmal leülök a gép elé és megnézem a felhozatalt a Gasztro-n. Ha pedig van valami ötletem, de receptet még nem találtam hozzá, akkor alapanyag alapján guglizok. Így bukkantam rá Gabojsza mákos kalácsára, ami egy igazi gyöngyszem. Amint megláttam, átkutattam a spájzot, hogy van-e hozzá minden – volt - , majd nekiveselkedtem.
Fantasztikusan finom, puha, nagyon mákos kalács lett belőle, még a fonás is sikerült (hellyel-közzel), úgyhogy eldöntöttem, a karácsonyi bejglit erre a kalácsra cserélem. Erre bíztatok mindenkit, aki kicsit unja már a hagyományokat, de azért nem akar elszakadni az ünnep ízeitől.
A receptet nem másolom be, tessék a fenti linkre kattintani!

Virslis kifli

Még a múlt héten készítettem virslis kiflit, Attilának uzsonnára. Amikor dolgozni megy, mindig hideg kaját visz, ami legtöbbször szendvics, vagy pár szelet kenyér és szalonna/kolbász, meg pár szem paradicsom. Ez elég unalmas lehet, gondoltam, legyen neki jó napja, kell a változatosság, ezért sütöttem meg.
A tészta receptje Beátától származik, és nagyon jól bevált: frissen ropogós, de belül puha, másnap sem keményedik meg. Annyit változtattam az eredeti recepten, hogy porélesztővel csináltam, én ebben jobban megbízom, ráadásul nem kell felfuttatni sem.
A tésztát töltés előtt házi ketchuppal megkentem, a kiflik tetejét pedig szezámmaggal szórtam sajt helyett.
Attila örült neki.


Recept

50 dkg liszt
5 dkg puha vaj
egy tojás
230 ml langyos tej
egy kiskanál cukor
egy csomag élesztő (Dr. Oetker)
só
5 db virsli
házi ketchup
szezámmag

A liszthez hozzászórom az élesztőt, sót, cukrot, beleteszem a vajat és a tojást és a langyos tejjel robotgéppel ruganyos tésztává dolgozom. A tésztát duplájára kelesztem, majd lisztezett munkalapon megpróbálom kör alakúra nyújtani. A tésztalapot cikkekre vágom, minden cikket megkenek ketchuppal, és mindegyikre egy fél virslit rakok, a körcikk szélesebbik végébe. Ezután feltekerem a tésztát, próbálok kifli alakot létrehozni, vagy sikerül, vagy nem.
A kész kifliket sima vízzel megkenem, megszórom szezámmaggal, sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatom és előmelegített, 200 fokos sütőben 15-20 perc alatt megsütöm. Tálaláskor még adok mellé ketchupot, mustárt, vagy édes chiliszószt. Langyosan a legjobb szerintem.

Húsvéti ételeink I. - Sonkás csiga

Ez a borkorcsolya volt idén az egyik újdonság húsvétkor. Az ötlet a Kiskegyed Konyhája ehavi számából származik, de azért kicsit megvariáltam a tésztát és a tölteléket is.
Nagyon tudom javasolni az elkészítését azoknak, akik a sonkamaradék felhasználásával küzdenek és unják már a sonkás kockát, mert ez azért egész más.
Igazi jó kis vendégváró, szempillantás alatt el is fogy anélkül, hogy észrevennénk.

Recept

A tésztához

50 dkg liszt
2 dkg élesztő/ ennek megfelelő szárazélesztő
1 dl tej
1 dl olaj
1.5-2 dl víz

A töltelékhez

30 dkg főtt füstölt sonka
két szál újhagyma
egy marék medvehagyma
8-10 dkg vaj a sonka zsírosságától függően
5 dkg reszelt sajt
só, bors


A tészta elkészítéséhez a lisztet tálba szitálom, beleszórom a szárazélesztőt, hozzáadom az olajat, tejet, vizet, sózom és ebből a katyvaszból tésztát dagasztok robotgép segítségével. Legalább 10 perc kell hozzá, hogy jó hólyagos legyen. . Meglisztezem, letakarva duplájára kelesztem. Ha megkelt, átgyúrom, és ismét kelesztem.
Közben elkészítem a tölteléket. Ehhez a sonkát ledarálom. Serpenyőben megforrósítom a vajat, rádobom a sonkát, a felkarikázott hagymát és a felcsíkozott medvehagyma leveleket és a húst pár perc alatt kissé megpirítom. Sózom, borsozom.
A megkelt tésztát átgyúrom, fél centi vastagra nyújtom és teljes felületén megkenem a sonkás töltelékkel, majd megszórom a sajttal. Hosszabb oldalánál felcsavarom, és kb. két centis szeletekre vágom. A tekercseket egymás mellé sütőpapírra ültetem, majd hideg, 180 fokra állított sütőbe tolom, és kb. 35-40 perc alatt készre sütöm. A csigák sütés közben összenőnek, lehet szétszedve is tálalni, de az is megoldás, ha a vendégek törik le maguknak a szimpatikus darabokat.

Ferdinánd tekercs

Tartalmasabb leves utáni süteményt kerestem, végül a ferdinánd tekercsre esett a választásom, ami gyakorlatilag nem más, mint egy vaníliás kelt tésztás csiga. Nagyon egyszerűen készíthető, mutatós ha a tészta jól sikerül, biztos, hogy nem lesz vele gond, ráadásul nem is nevezhetném drágának. Mióta elkészítettem, a tésztáját alaptésztaként is használom, készítettem már vele fahéjas csigát is, de ha diós vagy kakaós változatát kívánnánk meg, akkor is ezt a tésztát használnám.


Recept

35 dkg liszt
2 tojássárga
30 g élesztő (ennek megfelelő szárazélesztő)
egy evőkanál porcukor
2-2.5 dl tej
diónyi puha vaj
csipet só

A töltelékhez
10 dkg vaj
3-4 evőkanál porcukor
egy teáskanál vanília kivonat

A locsolgatáshoz
0.5 dl cukros tej

Az élesztőt a kockacukorral elkevert kb. fél deci tejben felfuttatom. (A porélesztőt csak egyszerűen a liszthez keverem). A lisztet a vajjal, cukorral, tojássárgájával, sóval és a felfutott élesztővel összedolgozom, annyi langyos tejet keverek hozzá, hogy puha tésztát kapjak. Géppel jól kiadagasztom. Tiszta ruhával letakarva duplájára kelesztem.
A töltelékhez valókat jól kikeverem.
A megkelt tésztát meggyúrom, lisztezett munkalapon 2-3 mm vastagra kinyújtom és teljes felületét megkenem a töltelékkel, majd a hosszabb oldalánál felcsavarom. A tekercset ujjnyi vastag szeletekre vágom, nekem általában 16 szelet jön ki.
A kis csigákat sütőpapírral bélelt tepsi közepére rakosgatom lapjával, szorosan egymás mellé, nagyjából kör formában. Tényleg középen kell lennie, mert nagyon megnő!
A tepsit hideg sütőbe tolom, amit 180 fokig melegítek fel és addig sütöm, amíg aranybarnák lesznek a csigák. Ez kb. fél óra az én sütőmmel. A 20. perc körül leöntöm a csigákat a cukros tejjel, amitől szép fényesek és foszlósak lesznek. A kész csigákat langyosan, vagy hidegen tálalom.

Gesztenyés kifli

Valami furcsa indíttatásból múlt hétvégén nézegettem egy karácsonyi receptes füzetet (A 100 legjobb karácsonyi sütemény), és ebben találtam erre a finom süteményre.
Kicsit meglepődtem, amikor láttam, hogy a tésztába nem kell egyáltalán tojás, de a tejföllel készült omlós tésztákat finomnak szoktam találni, úgyhogy belevágtam.
Nem bántam meg, hogy megsütöttem, nagyon finom puha, porhanyós sütemény, és a tejföltől ezt az állagát napokig megőrzi. Anyukámék is ettek belőle, náluk is egyértelmű sikere volt.
Én gesztenyével töltöttem, de mákkal, dióval is nagyon finom lehet.
A kiflik alakja hagy némi kívánnivalót maga után, de az is haladás, hogy nem repedtek ki sütés közben.

Recept

50 dkg liszt
25 dkg vaj
2 dkg élesztő
1 dl langyos tej

2 dl tejföl
egy evőkanál cukor
csipet só
30 dkg gesztenyemassza
kevés rum (elhagyható)
vaníliás porcukor

A tésztához a lisztet a vajjal elmorzsolom, majd hozzáadom a tejben felfuttatott élesztőt (szárazélesztő használata esetén nem kell futtatni, ekkor a tejet közvetlenül a tésztába öntöm) és a tejfölt. Beleszórom a cukrot meg egy csipet sót és jól kidolgozom; lágy kelt tészta lesz belőle. Letakarva egy órát kelesztem. Ezután a tésztát kinyújtom, nagy kerek pogácsaszaggatóval kiszaggatom és kifliket készítek. A tölteléknek való gesztenyemasszát én még plusz rummal ki szoktam keverni, de ez nem kötelező. Minden tésztakarika felső szélére teszek egy kevés tölteléket, majd felgöngyölöm a tésztát. A kapott rudacskát középen meghajlítom, így kapok nagyjából kiflialakzatot. A sütőt 180 fokra előmelegítem, a kifliket sütőpapírra fektetem és kb. 15 perc alatt kisütöm. Még melegen vaníliás porcukorba forgatom.
Nekem ebből kb. 25 darab nagyméretű sütemény jött ki, de jó kézügyességgel rendelkezők akár 40 darabot is kihozhatnak, úgyhogy jó kiadós a tészta. Meg persze finom is.

Bukta

A hagymaleves után buktát készítettem, életemben először. A tészta receptje F. Nagy Angélától származik és megegyezik az általam már készített aranygaluska tésztájának receptjével.
A töltelékbe túrót tettem, pontosabban ricottát, mert az volt itthon, olyan kemény lekvárom pedig nem volt, ami ne folyt volna ki belőle.
Egyáltalán nem olyan macerás a készítése, mint ahogy gondoltam, és tényleg nagyon szépen sikerült, mindamellett, hogy finom is volt. Ezen felbuzdulva másnap szereztem lekvárt és azzal is kipróbáltam.
Nekem ekkora adag tésztából 15 kisméretű buktát sikerült kihoznom. Szerintem jobb kisebbre csinálni, mert akkor töltelék jóformán mindenhova jut belül.

Recept

A tésztához
50 dkg liszt

egy csomag száraz élesztő (vagy fél csomag, ha egy kiló liszthez elegendőt veszünk)

2 tojássárga

3 evőkanál porcukor

2-3 evőkanál olaj,

langyos tej (kb 3-4 dl)

csipet só
3 dkg vaj a tepsihez
fél deci cukros tej a tetejére

Töltelékhez
25 dkg túró
mazsola beáztatva
fél citrom leve és reszelt héja
egy mokkáskanál vanília-kivonat
2-3 evőkanál cukor
1-2 evőkanál tej


Tálba teszem a lisztet, tojássárgát, cukrot, rászórom az élesztőt, egy csipet sót és annyi langyos tejjel dagasztom be, hogy egy lágyabb kelt tésztát kapjak. Jól kidolgozom, majd beleöntöm az olajat és ezzel megint jól összedolgozom. Letakarva duplájára kelesztem.
Közben a tölteléket is elkészítem: a túrót áttöröm, a cukorral, citrommal, vaníliával összekeverem, beleteszem a lecsepegtetett mazsolát is. Ha túl száraz, egy-két evőkanál tejjel lazítom.
Ha a tészta megkelt, lisztezett deszkán kisujjnyi vastagra nyújtom, 15 téglalapot vágok belőle. Ezek alsó szélére teszek egy púpos teáskanál tölteléket, a tészta két szélét ráhajtom, és feltekerem. Kivajazott tepsibe fektetem és előmelegített 200 fokos sütőben sütöm tíz percig, majd 180 fokon fejezem be a sütést. Ha a bukták már átsültek, de a tetejük még nem piros – kb. 30 perc után – forró cukros tejjel meglocsolom őket, ettől foszlósabbak és pirospozsgásabbak lesznek. A tejes locsolkodás után még tíz percig sütöm, majd langyosra hűtve tálalom, így a legjobb.

Szalagos fánk

Az ünnepi trakták után mindenki könnyebb és nem utolsó sorban pénztárca-kímélő ételekre vágyik. Nálunk sincs ez másképp, mostanában több az egytálétel, tészta, vagy leves és utána másodikként valamilyen sütemény.
Tegnap például tojásleves volt jó köménymagosan, amely mostanában a kedvencem, másodiknak pedig szalagos fánk.
A fánkot mindig F. Nagy Angéla receptje alapján készítem, amely egy gyorsított változat, mégis ugyanolyan finom, mint az eredeti.
Az adott mennyiségből 20 darab fánkot sütöttem most, jelenleg két kicsike árválkodik már csak a tányéron.
Hozzá anyukám alig cukros sárgabaracklekvárját ettük, az üvegnek már csak az alján van egy kevés…


Recept

50 dkg liszt (fele rétes, fele sima)
3 tojássárga
egy evőkanál rum
egy evőkanál porcukor
egy citrom leve és reszelt héja
egy evőkanál porcukor
egy csomag vaníliáscukor
3 dkg élesztő (vagy fél csomag szárított)
kb. egy bögre langyos tej
5 dkg vaj felolvasztva
csipet só

Az élesztőt fél bögre langyos, cukros tejben megfuttatom, majd a többi hozzávalóval közepesen kemény kelt tésztává dolgozom. Az olvasztott vajat legutoljára dagasztom bele a tésztába. Ha szárított élesztőt használok, azt nem kell megfuttatni, egyenesen a lisztbe szoktam keverni. Lisztezett felületen ujjnyi vastagra nyújtom és pohárral kiszaggatom, majd tiszta konyharuhával letakarva egy-másfél órát hagyom kelni. Utána annyi olajat forrósítok, hogy a fánkok derekáig érjen, és ebben sütöm ki úgy, hogy a tetejüket – melynek közepét ujjal benyomtam- kis lángon fedő alatt, az aljukat pedig fedő nélkül, nagy fokozaton sütöm. Papíron lecsepegtetem és baracklekvárral tálalom.

Francia hagymás lepény

Anyukám jött pénteken unokázni, ekkor készítettem ezt a lepényt.
Alapja egy pizzatészta, a feltét pedig a francia pissaladier-hez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy én sonkát is tettem bele, ettől kicsit északiasabb jelleget kapott az étel. A szardellát a sült hagymás ragu alá pirítottam, nem feltétként szerepelt, mert szerintem úgy túl sós lett volna az étel.
Sör vagy bor mellé kiváló, vendégvárásra is alkalmas, előnye, hogy a tészta és a feltét is előre elkészíthető, összeállítani pedig pár perc műve az egész. Szilveszterre kitűnő (jól szívja a szeszt:-)

Recept

25 dkg liszt
1.5 evőkanál olaj
egy kiskanál só
fél csomag szárított élesztő
1.5-2 dl víz
5 közepes fej hagyma
4-5 szardellafilé
10 dkg füstölt parasztsonka
rozmaring
kakukkfű
3 dkg vaj
10-12 szem fekete olajbogyó

A lisztből olajjal, sóval, élesztővel, langyos vízzel tésztát gyúrok, kb. 30-40 perc alatt duplájára kelesztem langyos helyen. Ezalatt elkészítem a feltétet. Ehhez a hagymát megtisztítom, félbevágom és fél centi vastagra szeletelem, a sonkát vékony csíkokra vágom. Lábosban egy evőkanál olajat forrósítok, rádobom a szardellát, pár percig kevergetem, amíg szétolvad, majd hozzáadom a hagymát és a sonkát. Ízesítem a zöldfűszerekkel és nagyobb lángon pár percig pirítom, utána kis lángon kb. fél óra alatt puhára párolom. A végén belekeverem a vajat.
A tésztát kinyújtom, sütőpapírral bélelt tepsire fektetem, rákenem a sonkás hagymát, a tetejét kirakom olívabogyóval, majd előmelegített 230 fokos sütőben 12 perc alatt megsütöm. Cikkekre vágva tálalom.

Grenadírmars

Tegnap Attila krumplistésztát rendelt ebédre, melynek komoly neve gránátos kocka, de nálunk a családban csak grenadírmarsnak szokás hívni. Ez az elnevezés a német grenadiermarsch-nak a magyarítása, ami annyit tesz, hogy gránátosok indulója. Bár nem ismert, hogy az étel miért kapta ezt a nevet, vélhetően a katonasággal és a tábori konyhával függ össze. Ez logikus magyarázat, mert ez a tésztaféle olcsó, kevés alapanyagból áll és laktató is, így ideális hadtápként szolgálhat.
Somogyi származású nagymamám előszeretettel készítette, mint minden krumplis vagy tésztás ételt (dödölle, káposztás tészta, túrós tészta és társai).
Nálunk főként pénzszűke esetén került az asztalra, mert krumpli és tészta azért mindig volt a spájzban, és természetesen savanyú uborka azért mindig járt mellé, mert szerintem enélkül ez az étel elképzelhetetlen.

Recept

50 dkg kockatészta
50 dkg krumpli
egy nagy fej hagyma
egy zöldpaprika
köménymag
pirospaprika, só, bors
olaj

Az egész étel gyakorlatilag egy tésztával elkevert, hús nélkül készített, áttört paprikás krumpli, úgyhogy azzal kezdem, hogy elkészítem a krumplis részt.
Lábasban olajat forrósítok, rádobom a felaprított hagymát és a kis kockákra vágott zöldpaprikát. Megszórom kevés köménymaggal és kicsit kipattogtatom. Gyorsan elkeverem egy evőkanál pirospaprikával, rádobom a felkockázott krumplit, sózom, felöntöm annyi vízzel, amennyi szűken ellepi és puhára főzöm. Akkor jó, ha a leve is elfő, majdnem félig. Ekkor krumplinyomóval kicsit megdolgozom, de maradjon darabos.
Közben kifőzöm a tésztát – én általában fodros nagykockát használok, mert tapasztalatom szerint ez nem ragad össze - , leszűröm, és ráöntöm a krumplis szaftot és tekerek rá feketeborsot. Az ételt még pár percre visszateszem a lángra, mert akkor jó, ha kicsit megpirul az alja. Csemegeuborkával ettük.

Aranygaluska

Folytatva a tegnapi menüsort, a gombaleves után az aranygaluska következett vaníliasodóval.

Ez a sütemény nem volt nálunk gyerekkoromban gyakori vendég, mert anyukám kb. negyvenéves korában kezdett behatóbban foglalkozni a süteményekkel, és a mai napig sem nagyon vállalkozik kelt tészták készítésére, mert szerintem fél, hogy nem sikerülne, pedig biztos hogy meg tudná csinálni. Ezért a szomszéd néni aranygaluskáját ettük, már ha hozott belőle. Egy gond volt csak: a sodó mindig kevés volt, úgyhogy pluszban csináltunk még mellé, vagy nagy trükkösen felhigítottuk tejjel.

Az aranygaluskát kb. én is másodszorra készítem életemben, de valahogy ragaszkodom F. Nagy Angéla receptjéhez, mert az első is ez alapján sikerült. A sodóhoz két receptet is leírok, az egyik végszükség esetére jön jól.

Recept

Aranygaluska
50 dkg liszt
egy csomag száraz élesztő
2 tojássárga
3 evőkanál porcukor
2-3 evőkanál olaj,
langyos tej (kb 3-4 dl)
só
20 dkg darált dió
20 dkg vaj

Sodók

Klasszikus

2 tojássárga
csapott evőkanál finomliszt
8 dkg cukor
5 dl tej
fél rúd vanília

Expressz
Egy csomag főzős vaníliapuding
Egy liter tej
Vaníliarúd
8 dkg cukor

Az aranygaluskához tálba teszem a lisztet, tojássárgát, cukrot, rászórom az élesztőt, egy csipet sót és annyi langyos tejjel dagasztom be, hogy egy lágyabb kelt tésztát kapjak. Jól kidolgozom, majd beleöntöm az olajat és ezzel megint jól összedolgozom. Letakarva duplájára kelesztem. A megkelt tésztát lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtom és kis pogácsaszaggatóval kiszaggatom. A vajat megolvasztom. Egy kapcsos tortaformát kivajazok és összeállítom a tésztát: a kiszaggatott darabokat egyenként a vajba mártom és kirakom vele a forma alját. Ekkor bőségesen megszórom a dióval. Ha van még tészta, még egy emeletet készítek ugyanezzel a módszerrel, rászórom a maradék diót, lelocsolom a vajjal. A formát a hideg sütőbe tolom és ekkor kapcsolom be a sütőt 200 fokra, hogy melegedés közben is keljen a tészta. Tíz percig sül 200 fokon, majd 180 fokon fejezem be a sütést.

A klasszikus vaníliasodóhoz a hozzávalókat összekeverem és gőz fölött addig kevergetem, amíg felhabosodik és kissé besűrűsödik. Ebből érdemes dupla mennyiséget készíteni.
Az expressz öntethez a pudingport összekeverem a cukorral, felöntöm a tejjel, belekaparom a vaníliát és a héját is beledobva addig főzöm, amíg kicsit besűrűsödik.

A sodót behűtöm és hidegen adom az aranygaluska mellé.