2008. november 27., csütörtök

Enyves kezűek kíméljenek!!


Engem is érintett a Gesztenye által jelzett kép-és receptlopás: tőlem a Sarapaya nevezetű hölgyemény teljes egészében másolta az osztrák csokitorta című bejegyzésemet, amely egyébként a Mary Berry-féle édességes könyvemből származik, tehát nem saját recept.
Én csak azt nem értem, hogy ha én képes vagyok hivatkozni a könyv szerzőjére, akkor ezt más miért nem teszi meg?!?!
A gasztroblog írásban egyébként sem az a lényeg – számomra – hogy minél több receptet találjunk ki, ezt eleve lehetetlennek tartom, hanem az, hogy a családunkban előforduló receptekről, szokásokról írjunk, természetesen saját stílusunkban, bemutassuk a kevésbé ismert hozzávalókat vagy recepteket, körítve fényképekkel, személyes megjegyzésekkel.
Nálam pont a személyes szófordulatok tűntek fel az eltulajdonított receptben, és Gesztenyével ellentétben jogászként engem már ez is zavar.
Hozzá kell tennem, hogy éppen rábukkantam a saját receptemre, összehasonlítottam Sarapayáéval, ezt követően már eltűnt nála a recept, majd az egész oldal sem volt megjeleníthető, hálás köszönet a webmesternek.
A lopáson – melyről mostanában sok blogtárs írt – meg sem lepődtem, csak azon csodálkozom, hogy a blogomat oly gondosan tanulmányozó személynek nem sikerült elolvasni az élőlábban
található Creative Commons-licencet

2008. november 25., kedd

Barackos csokoládékenyér


Azt hiszem, vasárnap megtaláltam a számomra édességroham esetén leggyorsabban összeüthető sütemény receptjét F.Nagy Angéla Különleges konyha című szakácskönyvében.
Ami még jó a receptben, hogy nem sok alapanyag kell hozzá, és ami szükséges, az egy normális háztartásban megtalálható. Ráadásul a méricskélés egy kétdecis pohárral elvégezhető.
A szerző szerint a sütemény végül is egy jó alaptészta, amely dúsítható magvakkal vagy tortaalapként használható: krémmel, lekvárral tölthető.
Én aszalt sárgabarackot daraboltam bele, amely a belereszelt narancshéjjal nagyon jól harmonizált, olyan karácsonyi hangulatom lett tőle. Azt hiszem, gyakran fog nálunk előfordulni, mert még Attilának is ízlett, annak ellenére, hogy nincs benne semmiféle krém.


Recept

2 tojás
fél csomag sütőpor
2 dl tejföl
2 dl cukor
2 dl liszt
2 evőkanál kakaó
egy narancs héja reszelve
egy nagy marék aszalt sárgabarack apróra vágva
a forma kikenéséhez vaj

A tojásokat fehéredésig keverem a cukorral és a sütőporral, Utána belekeverem a tejfölt, lisztet, végül a kakaót, és simára keverem. Hozzáadom a narancshéjat és a felaprózott aszalt barackot.
Egy gyümölcskenyér vagy téglaformát kikenek vajjal, majd kibélelem sütőpapírral, és beleöntöm a masszát, amelyet előmelegített sütőben öt perci 180 fokon sütök, majd mérsékelem a lángot és 160 fokon sütöm tovább tűpróbáig, ez nálam kb. 45 perc volt.
Deszkára téve hűtöm ki. A sütőpapírba csomagolva pár napig megőrzi puhaságát.

2008. november 24., hétfő

Csőben sült zöldséges palacsinta


Hétvégén halászlé volt a menü, utána meg egy kis palacsinta, ez utóbbit Attila készítette, jó szokása szerint. A palacsintasütés nem ment olyan flottul, mint ahogy szokott, köszönhetően a liszt „minőségének”, és több tésztát kevertünk be a megszokottnál: a töltelékek már elfogytak, amikor még mindig volt kisütetlen tésztánk. Ekkor találtam ki, hogy másnap valamilyen sós főételt készítek a maradék palacsintából.
Így jutottunk el a zöldséges, csőben sült palacsintához. Ehhez bármilyen zöldféle felhasználható, most nálunk gomba, brokkoli és póréhagyma került bele.
Na persze a húst hússal evőknél nagy elragadtatásra nem lehet számítani, Attila csak annyit mondott, amikor kérdeztem, hogy ízlett az ebéd. „ a palacsinta finom, a mártás finom, de a töltelék egy kicsit gyenge nekem”. No comment…

Recept

9 darab palacsinta
50 dkg gomba
50 dkg brokkoli (tisztítás előtt mérve)
egy szál póréhagyma
két gerezd fokhagyma
12 dkg vaj
6 dl tej
2 evőkanál liszt
15 dkg reszelt sajt
só, bors
pár csepp citromlé
szerecsendió
rozmaring

A vajból öt dekát felforrósítok, beledobom a megtisztított, kisebb rózsákra szedett brokkolit. 4-5 percig pirítom, közben sóval, rozmaringgal, szerecsendióval ízesítem és hozzáadom a felszeletelt fokhagymát is. Utána beleteszem a vékony szeletekre vágott gombát és a vastagabb karikákra vágott pórét is, és addig pirítom, amíg a zöldségek roppanós-puhára főnek. Közben másik edényben besamelt készítek: öt deka vajat felforrósítok, hozzáadom a lisztet, kevergetem, amíg kifehéredik, ekkor felöntöm a tejjel, sűrűre főzöm, ízesítem sóval borssal, szerecsendióval, friss citromlével. Pár evőkanál besamelt a zöldséghez keverek és ezzel töltöm meg a palacsintákat. Egy tűzálló tálat kivajazok, belefektetem a töltött palacsintákat, ráöntöm a fehérmártást, a tetejét megszórom reszelt sajttal és előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt összesütöm.

2008. november 23., vasárnap

Recept kerestetik!



Újabban ránktört a kolbásztöltési láz.Különösen Attila szeretne házilag sütnivaló kolbászt csinálni. A gond csak az volt, hogy nem rendelkeztünk töltéshez való alkalmatossággal mostanáig, ugyanis Attila nagymamája orvosolta ezt a hiányosságot és jövő hétvégére hozza a húsdarálóval egybekötött kolbásztöltőt.
Most már csak egy a probléma: mivel még nem csináltunk ilyet soha, jól bevált receptekre fáj a fogunk, ezért kérnék minden blogtársat és olvasót, hogy bocsássa rendelkezésünkre féltett sütőkolbász-receptjét, amely lehet magyaros, vagy bármilyen más fűszerezésű. A töltésről és a végeredményről beszámolok majd a blogon (megemlítve persze a recept forrását is).

A kép forrása: Dreamstime.com

2008. november 22., szombat

Minestrone


A héten belső sugallattól vezérelve elkészítettem életem első minestronéjét. Előtte persze tanulmányoztam Jamie Oliver és Giorgio Locatelli témába vágó írásait, és arra jutottam, hogy ennek a sűrű levesnek nincs igazi receptje, csak az elkészítés lépései azonosak, a hozzávalók pedig – jó esetben – szezonálisan változnak, mindig az kerül bele, amit a piacon kapni. Mindkét szerző alaplét használ a felöntéshez, én ettől most eltekintettem, és bizton állíthatom, hogy alaplé nélkül is ízes, tartalmas minestrone készíthető.
Locatelli még egy jó tanáccsal ellátja a kíváncsi olvasót: bármit tehetünk bele, de sütőtököt nem, hacsak nem töklevest szeretnénk főzni, ugyanis e jellegzetes ízű zöldségféle túlságosan áthatja az ételt.
Ezek után következzen az én levesem.

Recept

Egy nagy fej hagyma
Két sárgarépa
Két fehérrépa
Egy ökölnyi zellergumó
Egy cukkini
Egy krumpli
Egy doboz vörösbab
4-5 brokkolirózsa
két szem paradicsom
10 dkg kelkáposzta
4 gerezd fokhagyma
egy doboz hámozott paradicsom
két marék száraztészta
egy ág rozmaring
friss bazsalikom
két evőkanál pesto
só, olívaolaj
a tálaláshoz parmezán

Nagy lábosban olívaolajat melegítek és üvegesre sütöm benne a hagymát. Ráteszem a kisebb darabokra vágott répaféléket és zellert, pár percig kevergetve sütöm. Ekkor hozzáadom a feldarabolt cukkinit és burgonyát, ezzel is kevergetem egy kicsit, majd belszórom a lecsepegtetett és lemosott vörösbabot, és hozzáadom a hámozott paradicsom-konzervet is. Ízesítem a sóval, zöldfűszerekkel, beledobom a fokhagymagerezdeket és annyi vízzel öntöm fel, hogy jó sűrű levest kapjak. Ezt az egyveleget kb. egy óráig főzöm, ekkor beledobom a brokkolit, a felcsíkozott kelt és a felkockázott paradicsomot, valamint a száraztésztát is, és addig főzöm a levest, amíg mindezek megpuhulnak. Végül két evőkanál pestoval adom meg az ízét. Reszelt parmezánnal tálalom.

2008. november 19., szerda

Kacsamáj paprikával


Megint abból főztünk, ami itthon található, mert ki akarom üríteni a fagyasztó készleteit, meg néha nem árt egy kis takarékoskodás sem.
A kacsamájból gyorsan elkészíthető, nagyon finom ebédünk lett, az ötlet az enyém, de Attila valósította meg, mert én gyermekem táplálásával voltam elfoglalva, így még tíz perc szabadidőm sem volt, pedig ennyi idő alatt ez a fogás elkészíthető (igazából az előkészítése tovább tart).
Az étel lényege, hogy nagy lángon kell mindent pirítani, mert nem egy szaftos, lédús ragut szeretnénk készíteni, hanem az a cél, hogy minden megpiruljon, de azért legyen rajta mit harapni.

Recept

50 dkg pecsenye kacsamáj
két közepes fej hagyma
egy kápia paprika
3-4 gerezd fokhagyma
egy ág rozmaring
só, bors
olaj

Először is minden hozzávalót megfelelő méretűre vágok, mert a főzés ideje annyira rövid, hogy közben erre nincs idő: a májat két három darabba vágom, a hagymát, fokhagymát nem túl vékony karikákra szeletelem, a paprikát pedig nagyobb darabokra aprítom.
Serpenyőben kevés olajat hevítek nagyon forróra, ebben egy-két perc alatt megsütöm a hagymát, fokhagymát és a paprikát. Beledobom az egészben hagyott rozmaringágat, - jó lesz majd a díszítéshez – és ezzel is átforgatom. Ekkor kerül bele a máj, ami további két-három perc alatt át is sül. Sózom, tekerek rá kevés feketeborsot és az étel ezzel kész is van. Petrezselymes krumplival tálalom, bár nálunk most maradék kapros-vajas krumpli volt a köret.

2008. november 17., hétfő

Csokoládés mogyorótorta (liszt nélkül)


Megint sütöttem a hétvégén, mert meglátogatott minket a nagymamákból álló babanéző különítmény. Egyszerűen elkészíthető receptet kerestem és meg is találtam a Nagy Süteménykönyv című szakácskönyvemben (írta: Gabula András- Halmos Monika - Korpádi Péter - Patyi Árpád, kiadta a Szalay Könyvkiadó 2006-ban) . A könyv amúgy szép kivitelű, jók a fotók, de a receptek nem igazán nyerték el a tetszésemet, mert egy recepten belül pontos mértékegységek is szerepelnek, de emellett bögrét is emleget, ezt pedig én így együtt nem szeretem, ráadásul mértékegység-átváltó sincs benne. Mint már korábban említettem, sütésnél szeretek pontos mennyiségek alapján, recept szerint eljárni, főzésnél viszont inkább vagyok kreatív, talán ezért nem tetszett annyira ez a könyv.
Mindenesetre a kiválasztott csokoládés mogyorótorta jól sikerült, bár némileg módosítottam a recepten.

Recept

25 dkg 60 %-os étcsokoládé
6 tojás szétválasztva
8 evőkanál cukor
egy evőkanál rum
20 dkg mogyoró

A mogyorót durvára töröm, ezt legjobb úgy megtenni, hogy a zacskót konyharuhába tekerem és sodrófával elnáspángolom. Ha ez megvan, száraz serpenyőben kis lángon megpirítom, majd félreteszem. A csokoládét összetördelem, vízgőz felett megolvasztom, és hagyom langyosra hűlni.
A tojássárgákat a cukorral addig keverem, amíg habos nem lesz és kifehéredik. Hozzáadom az olvasztott csokit, a rumot és a mogyorót és ezzel is összekeverem. Másik edényben kemény habot verek a fehérjékből, majd óvatosan beleforgatom a csokoládés masszába.
Az egészet kivajazott kapcsos tortaformába öntöm és előmelegített 180 fokos sütőben kb. 45 perc alatt megsütöm.
Hidegen, jéghideg tejszínnel nyakon öntve a legfinomabb.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails