Tengeri durbincs zöldfűszeres vajjal

Már a héten tudtam, hogy hétvégén halat készítek, annyira megkívántam, csak az nem volt tiszta, hogy milyet.
Ma bevásárlás során érdekes eszmecserét folytattunk a halaspultban tevékenykedő bácsival, aki maga is nagy halfogyasztó, és augusztusi, kanadai útja során tengeri halászat részese is lesz Vancouver partjainál. Szerencsés ember ….Mi a halak felől kérdezősködtünk, ő meg a szabolcsi töltött káposzta iránt mutatott nagyobb érdeklődést.
Aztán persze halat is vettünk, makrélát, sárga tőkehalat, meg az ő ajánlására tengeri durbincsot. Ez utóbbi végezte ma a tányérunkban.
Már korábban írtam, hogy a halat szerintem nem érdemes túlfűszerezni, ennek megfelelően zöldfűszerekkel, vajjal a sütőben sütöttem meg az egészben hagyott durbincsokat.


Recept

2 tengeri durbincs (kb. 50-50 dekásak)
10 dkg vaj
egy citrom
fél csokor petrezselyem
egy ág bazsalikom
egy ág rozmaring
egy gerezd fokhagyma
egy szál póréhagyma
só, bors

A halak elvileg konyhakészen kerültek hozzám, de mindig hagynak rajta pikkelyt, úgyhogy meg kellett kapargatnom őket. Ezután előkészítettem őket, ami abból áll, hogy oldalanként négy bevágást ejtek rajtuk a gerincig, anélkül, hogy átvágnám, majd bedörzsölöm a halakat kívül-belül sóval és rájuk facsarom a citrom felének a levét. Amíg állnak, a vajból a felaprított fűszerekkel és fokhagymával fűszervajat készítek, adok hozzá citromlét és egy fél citrom reszelt héját is, majd ezzel a vajjal megmasszírozom a halak oldalát úgy, hogy a vágásokba is jusson, ami marad, azt pedig a hasüregükbe tömöm. Egy tepsibe beleteszek fél citromot felkarikázva, a négy-öt centis darabokra vágott pórét, majd belefektetem a halakat is. Előmelegített 180 fokos sütőben kb. 15-20 perc alatt megsütöm őket. Közben párszor meglocsolom a fűszeres vajjal.
Közkívánatra krumplipüré volt a köret. Javaslom, hogy a hal mellett sült citromot is együk meg, én imádom…

Einstand, avagy az enyém (is) az üveggolyó!

Jutka révén engem is el- illetve megtaláltak az üveggolyók, úgyhogy elgondolkodtam és nálam az ABC betűi az alábbiakat juttatták eszembe. Bár igyekeztem a nevektől elvonatkoztatni, a számomra fontos két-és négylábú társak azért bekerültek.

A –Attila, anya, ananász
Á –álom, árvácska
B –Boni, baba, belga(Belga?), bor
C –cukor, cifra, citrom
Cs –csoki (!), cseresznye, Csüli
D –dinnye, dal, dugó
Dz –Dzurinda (túl sok Híradót nézek…)
Dzs -dzsem,
E - eper, elefánt, Eszter
É - édes, élet (vagy inkább vessző nélkül)
F - fehér, fekete, fűszer
G -Gordon, grill, gyros
Gy –gyengéd, gyömbér
H -hús, hal
I -ital, illat
Í -íz, íj
J- játék, jóság
K –kutya, Koni, konyha
L- lány,ló
Ly-lyuk
M –Miska (első és második) marha, malac, málna
N – nap, nő, nektár

NY-nyár,nyugdíj, nyargal
O –olvas, orgona, olasz
Ó-óra, óriás
Ö-ökör
Ő-ősz, őszibarack
P- pizza, párna, papa
Q- quesadilla
R –Rico, ropogós, rumba
S – sárga, saláta
Sz –szilva, szalma
T – tavasz, tészta, telefon
Ty – tyúk, Tyúkocska (másnéven Boni)
U –uborka, utálat
Ú –újság, út
Ü- üsző, ütő, üdítő
Ű –űr
V –vihar, vadság
W –Waldorf, waffel
X- Xavér
Y –YMCA
Z- zöld, zendülés
Zs- Zsófi, Zsuzsi, zsenge

Kíváncsi lennék, hogy Loriennek és BeckZsunak mi jut erről eszébe…

Fehérboros flekken padlizsánsalátával

A hétvégi grillezés alkalmával flekkent sütöttem, de ezúttal a húst a megszokottól eltérően, fehérbor felhasználásával, kevesebb olajjal pácoltam.
A tarja mellé készítettem padlizsánsalátát, amelynek receptje már korábban is felkerült a blogra, azonban ezúttal kicsit nyáriasítottam rajta. A padlizsánt grillen sütöttem meg, tettem bele aszalt paradicsomot elhagytam a szardellafilét, balzsamecetet,a fűszereket, öntetet sem készítettem, mert az aszalt paradicsom pácolásához használt fűszeres olajjal öntöttem le. Nagyon finom lett, a friss paradicsom pedig kellően savanykássá is tette.
Volt még tzatziki is, mert Attila ezt jobban kedveli, mint a padlizsánsalátát, de erről fénykép nem készült.

A flekken receptje

Fejenként két szelet nem túl zsíros tarja
Egy deci fehérbor
Két deci olaj
Két ág rozmaring
Tíz szem borókabogyó a kés lapjával kissé megnyomkodva
Egy mokkáskanál római köménymag
Egy evőkanál magos dijoni mustár
Egy kiskanál erőspaprika-krém
Két gerezd fokhagyma felaprítva
só

A szeleteket a sütögetést megelőző este szoktam bepácolni, de az sem gond, ha egy-két nappal korábban készül el.
A húsokat az inaknál bevagdalom, nehogy összeugorjanak sütés közben, majd húsklopfolóval megveregetem. Én a szeleteket átszövő zsírosabb részeket nagyon éles késsel kicsit be is szoktam metszeni, ügyelve arra, hogy át ne vágjam, mert tapasztalatom az, hogy így ezek a részek pörcösebbre-ropogósabbra sülnek, a zsír könnyebben tud eltávozni belőlük.
A húsokat enyhén sózom, majd a többi hozzávalóból készített pácban egy éjszakán át érlelem hűtőben. A sütés előtt legalább egy órával korábban kiveszem a hűtőből és hagyom, hogy szobahőmérsékletre melegedjen. Ezalatt van idő előállítani a faszénparazsat. Ha már kellően izzik a faszén, grillrácson piros-ropogósra sütöm a hússzeleteket.

Citromfagyi

Ma anyukámék jöttek látogatóba. Mivel dúl a forróság és a grillezés megpróbáltatásai után kell valami, ami enyhülést biztosít, egyértelmű volt, hogy a desszert csak fagyi lehet. A számtalan variációból próbáltam olyat választani, ami nem csak a hőmérsékletével, hanem az ízével is csillapítja a forróságot, és ez pedig nem lehetett más, csak a citromfagyi.

A kiindulási alap Nigella receptje volt, ezen változtattam annak érdekében, hogy még frissebb, hűsítőbb legyen a végeredmény. Ennek megfelelően joghurtot is használtam az elkészítéshez, és ribizlivel rétegezve tálaltam, amely csak fokozta a hatást.

A recept nagyon egyszerű, csak össze kell keverni a hozzávalókat és már mehet is a hűtőbe. Nigella szerint jelen esetben még többszöri átkeverésre, mixelésre sincs szükség, ezt tanúsíthatom is, tényleg nagyon felhasználóbarát recept!

Recept

2 nagy citrom leve és héja
20 dkg porcukor
egy nagy pohár natúr joghurt
4 dl tejszín

Az alaposan megmosott citromok héját lereszelem, levüket az utolsó cseppig kifacsarom, vigyázva, hogy a magok ne kerüljenek bele. A citromhéjat és levet összekeverem a cukorral és a joghurttal és a keveréket hagyom fél óráig állni, hogy jól átvehesse az ízeket.
A tejszínt habbá verem – Nigella szerint 3 evőkanáljeges vizet kell hozzáadni felverés előtt, énezt kihagytam – és lazán összekeverem a joghurtos-citromos keverékkel. Zárható, fagyasztóba tehető edénybe teszem és beküldöm a mélyhűtőbe. Tálalás előtt fél órát pihen szobahőmérsékleten, utána kelyhekbe adagolom, ribizlivel és ostyával díszítem.

A napfény íze: félig szárított paradicsom

Egy hetes szabadságom ideje alatt végre volt időm megvalósítani egyik régi vágyamat, amely nem más, mint az „aszalt” paradicsom készítése. Az idézőjel azért jár, mert valójában mesterséges aszalásról van szó, a sütő igénybevételével. A természetes módozattól elriadtam, mert többek írták a neten, hogy megpenészedett vagy nem sikerült valamiért a napon szárítás.

Előrebocsátom, hogy csak kísérletező kedvű, türelmes konyhatündéreknek javaslom az elkészítését, mert időigényes, babra munka, én három napon át napi két tepsinyi paradicsomot szárítottam, és alig tudtam vele megtölteni egy literes üveget.
Viszont az íze mindenért kárpótol és ha kedvező áron tudunk paradicsomhoz jutni, sokkal jobban járunk, mintha megvennénk. Arról nem is beszélve, hogy saját szánk íze szerint ízesíthetjük.

A kiindulási alap Chili&Vanilia és a Bűvös Szakács írása volt, ezeket variáltam meg egy kicsit. A cél nem a kopogósra szárított verzió elkészítése volt, hanem a félig aszalt változat, amely kb. két hétig áll csak el (ha hagyják).

Mennyiségeket most kivételesen nem adok meg, csak az elkésztési módot írom le. Hogy mindenki képben legyen, annyit azért elmondhatok, hogy nálam a sütőhöz kapott két tepsire kényelmesen 10-10 paradicsom fért megfelezve, tehát egy kis matekozással arra juthatunk, hogy kb. 60 db. paradicsom végezte aszalványként.

Elkészítés

A tepsikre alufóliát terítettem, megpötyögtettem olívaolajjal, majd megkezdtem a paradicsomok előkészítését. Érdemes természetesen jó érett, lehetőleg egyforma méretű darabokat választani, hogy egyszerre készüljenek el. A szemeket jól megmostam, megtörölgettem, majd félbevágtam. Kihasítottam belőlük a zöldes kocsányos részt, a belüket először kiskanállal, majd kézzel eltávolítottam, lehetőleg minden csepp nedvességet eltávolítottam belőlük és szépen a tepsire rakosgattam. Minden félre szórtam egy csipet sót és egy csipet cukrot, ez jól kiemeli az ízét. Az egyik tepsi rozmaringlevélkéket kapott ízesítésül, a másik kakukkfüvet, majd indulhattak befele a sütőbe szoláriumozni.
A sütőt 120 fokra bemelegítettem, és 4-5 óra elteltével kivettem a félig szárított paradicsomot. (Közben én egyszer meg is fordítottam a feleket, de ez nem biztos, hogy szükséges. ) A hőmérséklet és az elkészítési idő mindenkinél egyedi aszerint, hogy a sütője hogy működik, ezt ki kell tapasztalni.

A végeredményt hagytam szikkadni szobahőmérsékleten, majd egy üvegbe helyeztem, dobtam mellé felszeletelt fokhagymát, aprított bazsalikomleveleket, felöntöttem olívaolajjal és betettem a hűtőbe.

Ez az alap, felhasználására recept később következik.

Zöldbab paradicsommal

Ritkán fordul velem elő, de ma teljesen húsmentes, zöldséges ételre vágytam. Zöldbabból készítettem egy könnyű, nyári főételnek beillő fogást, ami azonban szárazabb vagy grillhúsok mellé köretként is megállja a helyét. Ízesítőnek szardellát, fokhagymát, friss fűszereket használtam, így igazi mediterrán jellege lett az ételnek.
Nagy bánatom, hogy zöldhüvelyű zöldbabot nem kaptam, igazán azzal lett volna mutatós, de ízben így is megfelelt az elvárásaimnak.
Tálaláskor reszeltem rá egy kis sajtot, scamorzát, de parmezánnal is ki fogom próbálni.
Vigasztalásként Attilának bőrös császárt sütöttem…


Recept

50 dkg tisztított zöldbab
négy húsos paradicsom
négy gerezd fokhagyma
négy szardellafilé
friss rozmaring és bazsalikom
olívaolaj, só
reszelt sajt

Egy evőkanál olívaolajat felforrósítok, rádobom a szardellát, öntök rá az olajából egy keveset és addig sütöm, amíg a halacskák elolvadnak az olajban. Ekkor rádobom a lapokra vágott fokhagymát, pár levél rozmaringot és hozzáadom a megtisztított 2-3 centis darabokra vágott zöldbabot is. Öntök alá egy-két evőkanál vizet és félig puhára párolom. Ekkor beleteszem a nagyobb darabokra vágott paradicsomot és a bazsalikomleveleket is és addig főzöm, amíg a bab roppanós-puha nem lesz és a paradicsom által engedett lé kissé besűrűsödik.
A tányéron reszelt sajttal megszórom és friss puha kenyérrel tálalom, mert ezzel a legjobb kitunkolni a fűszeres paradicsomos levét. Langyosan a legfinomabb.

Túrós csusza

A túrós csusza elkészítése nem tartozik a legbonyolultabb konyhai műveletek közé, ráadásul (majdnem) mindenki szereti és készíti, így sokan gondolhatnák, miért kell ezt egy gasztroblogban közzétenni.

Nos, a mi verziónk egy kissé más, mint a megszokott, és az elkészítés módja sem biztos, hogy az általánossal egyező, ezért úgy döntöttem, megér egy blogbejegyzést.
Mint a legegyszerűbb ételeknek, ennek is jó néhány buktatója van, melyeket megpróbálok sorra venni. Figyelmeztetésül annyit: ez kizárólag az én ízlésemet tükrözi, lehet mások másként gondolják, de hát kinek a pap, kinek a papné…

1. Csak jó minőségű alapanyagot használjunk, azaz a tészta legyen lehetőleg házi, soktojásos csusza, a szalonna megfelelően füstölt és sózott, a tejfölben álljon meg a kanál, a túró pedig ne legyen vizes, száraz, mert annak semmi élvezeti értéke nincs. Nálunk a túró éppen ezért mindig juhtúró, egyrészt pikánsabb tőle az étel, másrészt a mindenfelé kapható vizes szemcsés valami számomra csak a csusza elrontója, se íze, se bűze. Aki jóféle házi túróhoz jutna, az persze készítheti abból is.
2. Ne spóroljunk a tejföllel-túróval, mert az étel száraz, nyögvenyelős lesz. A juhtúróval azonban vigyázzunk, kóstoljuk meg, mennyire sós és savanykás, mert ha túl sokat teszünk bele, savanyúbbá válik az étel, mint kellene. Az arányokat nekünk kell kitalálni, nálam juhtúróból kb. 30 deka az elegendő, ha pedig fele tehén-, fele juhtúróval készítem, 20-20 dekát veszek mindkettőből. A tejföl rendszerint egy agy doboz.
3. Nincs annál rosszabb, ha hidegen tálalják: egy kupac tészta, rámorzsolva a túró, egy-két kanál tejföllel meglocsolva nekem NEM TÚRÓS CSUSZA!! Ennek elkerülésére lásd a receptben írottakat.
4. Sokan eszik a szalonnás változatot porcukorral, erre sajnos rá sem bírok nézni…


Recept

50 dkg házi csuszatészta
30 dkg juhtúró
egy nagy doboz tejföl
legalább 20 dkg füstölt szalonna (a mostaniba pár szelet bacon is került)
só

A szalonnát felkockázom, kisütöm a zsírját lassú tűzön, hogy meg ne égjen, a pörcöt szűrőkanállal kiszedem, félreteszem tálalásig. A serpenyőből kb. két evőkanálnyi kivételével a szalonnazsírt kiöntöm, jó lesz az még másra is. A maradék zsírba két-három evőkanál tejfölt belekeverek és kis lángon addig melegítem, amíg egy homogén öntetet nem kapok. Ezalatt a tésztát kifőzöm, ha megpuhult, leszűröm, lehetőleg minél több vizet lerázok róla, majd visszaöntöm a lábosba. Ráöntöm a szalonnazsíros tejfölt, belemorzsolom a juhtúrót, hozzáteszem a maradék tejföl kétharmadát és összekeverem. Ha szükséges, sózom,visszateszem a tűzre és kevergetve melegítem még pár percig, hogy a tészta jól beszívhassa az ízeket. Rászórom a
tepertőt és tálalom. Másik változat: a hozzávalókkal elkevert tésztát szalonnazsírral kikent tepsibe öntöm és kb. 10 perc alatt sütőben összesütöm. A megmaradt tejfölt az asztalnál kínálom.
Mint mondjak: nem egy update étel, de nagyon jól tud esni mondjuk halászlé után…