Elfuserált Márton-napi menü két finom körettel

November tizenegyedikén van Márton napja, ekkor ugyebár a néphagyomány szerint libát szokás venni és enni. Mivel ezen állat nem volt fellelhető a környéken, vasárnap ebédre kacsacombot vettem, ezt jobban is szeretjük, no meg rövidebb idő alatt készül is el, úgyhogy ez számomra jobb választás – gondoltam én. Nem így lett. A kacsa pont olyan fajta volt, amit én nem szeretek: a csontja brutál vastag, a bőre puha, zsírja alig van, a húsa inkább szíjjas, mint puha, így akármilyen jól lett fűszerezve és sütve, mégsem ízlett. Pedig a vásárláskor olyan jól nézett ki messziről…
Viszont ami tényleg jó lett ebben az elfuserált ebédben, az a kétféle köret: a birsalmás lilakáposzta és a rozmaringos sütőtök püré. Be kell vallanom, hogy a sütőtökért egyáltalán nem rajongtam eddig, de így sósan elkészítve biztos többször fogom csinálni, mert nagyon ízlett. A párolt káposztát meg egyébként is imádom minden módon, de a birs fűszeres zamata nagyon megbolondítja.
Mindkét köretet bátran ajánlanám liba, kacsa vagy akár vadhús mellé.

Birsalmás lilakáposzta

Egy kisebb fej lilakáposzta
Két birsalma
Két fej hagyma
Egy kiskanál köménymag
Két evőkanál cukor
Két evőkanál borecet
Olaj

Az olajon karamellizálom a cukrot, közben hozzáadom a köményt is, hogy kipattogjon. Ha a cukor megbarnult, beledobom a félőre vágott hagymát és megfonnyasztom. Ha ez megvan, rádobom a vékony csíkokra szelt káposztát és a felkockázott birset, ráöntöm az ecetet, és addig főzöm közepes lángon, amíg a hozzávalók megpárolódnak.

Rozmaringos sütőtök-püré

Egy kisebb kanadai sütőtök
2-3 gerezd fokhagyma
egy ág rozmaring
5 dkg vaj
só
reszelt parmezán

A tököt meghámozom, felkockázom és a rozmaringgal, valamint egy gerezd fokhagymával ízesített, enyhén sós vízben puhára főzöm. Levét leszűröm. A vajat megolvasztom, megfuttatom benne a maradék fokhagymát, amit vékony szeletekre vágtam. Rádobom a tököt és kevergetve összetöröm. Pár percig erősebb lángon elpárologtatom belőle a vizet. Sóval és reszelt parmezánnal adom meg az ízét.

Karácsonyi menü: Sült libamáj almával, fűszeres káposztával és tokaji mártással

Mint már korábban említettem, nálunk az a szokás, hogy szenteste nincs ismétlődő menü, minden évben más és más ételt készítünk. Ez nálam is így van, és anyukámnál is. Ami viszont kötelező, az a töltött káposzta, amit karácsony első napján fogyasztunk. Ennek receptjével majd a későbbiekben szolgálhatok.

A szentestét kettesben töltjük Attilával, így a fogások elkészítése az én reszortom, bár most ő is kivette a részét.
Idén a libamáj lett a főszereplő, mert korábban nem készítettem, de már nagyon kíváncsi voltam rá.

A libamájhoz nagyon passzolnak az őszi gyümölcsök, ezért tudtam, hogy alma, körte vagy szőlő mindenképpen felhasználásra kerül majd.
A káposzta a hagyományos párolt káposztához hasonlóan készül, de teljesen más fűszerezéssel, méltóan a karácsony illatához.
A borból nagyon vékony szószt készítettem, amit vajjal sűrítettem és került bele pár óriásmazsola is.
Attila kedvére egy kis krumplipürét is készítettem.

Azt hiszem, az ételt felvesszük az ünnepi ételek sorába, nagyon finom volt, igazi téli, édes-savanykás-fűszeres ízekkel.

Recept (2 főre)

40 dkg hízott libamáj
só, bors
10 dkg vaj
2 dl tokaji furmint
egy marék aranymazsola

A fűszeres káposztához

50 dkg lilakáposzta
egy nagy marék aranymazsola
egy fej lilahagyma
1,5 dl vörösborecet
0,5 dl száraz vörösbor
2 dl víz
cukor, só
1 rúd fahéj
3 szem szegfűszeg

egy nagyobb, vagy két kisebb alma

Először a káposztát készítem el, ezt már előző nap is megcsinálhatjuk. Kevés olajon egy evőkanál cukrot pirítok, hozzáadom a felaprított lilahagymát, üvegesre párolom. Ekkor hozzáadom a vékony csíkokra vágott káposztát, a fahéjat, szegfűszeget, felöntöm a borral, ecettel, vízzel és nagy lángon főzöm, amíg a leve elforr. Ha a káposzta nem puhulna meg ennyi idő alatt, ismét öntök alá egy kevés vizet. Amikor a káposzta majdnem puha, beledobom a mazsolát, amivel még 5-6 percig főzöm. Akkor jó, ha nem marad alatta lé. A végén ízlés szerint ízesítem kevés sóval és cukorral. Ez az adag nem két személyes, de érdemes többet csinálni, mert húsok mellé jó köret.

Amennyiben krumplipürét is adunk mellé- ahogy én tettem -, annak készítését úgy kell időzíteni, hogy a máj sütésekor már kész legyen, mivel a májnak nagyon kevés idő kell.

A májból négy-öt kisujjnyi vastag szeletet vágok, közvetlenül sütés előtt sózom, picit borsozom, majd forró vajban (kb.6 dkg) hirtelen megsütöm, ez kb. 3 perc. Ha megsült, tányérra szedem, melegen tartom.
Az almákból karikákat vágok, magházukat kiszúrom, és a libamáj sütéséből visszamaradt vajban kb. két perc alatt átsütöm. Ne legyen puha, akkor jó, ha roppanós. Ezt is kiszedem, melegen tartom.
A tokaji mártáshoz a visszamaradó vajba öntöm a bort, erős lángon elpárologtatom az alkoholt, hozzáadom a mazsolát, pár percig rotyogtatom, majd kb. 5 dkg vajjal kevergetve besűrítem.

Tálalásnál az almaszeletek közepébe szedem a fűszeres káposztát, a májat meglocsolom a boros szósszal és adok mellé egy-két kanál krumplipürét.

Klasszikus vasárnapi ebéd - szombaton vacsorára

Építkezünk,

így mostanában a dolgok nem a

megszokott kerékvágásban mennek.

Jelenleg a tetőnél tartunk, és a mostoha

időjárási körülmények miatt amikor süt a nap, megy a melódia ezerrel.Mivel a kertből zsebkendőnyi fűvel ellátott terület maradt, esőzés idején gyakorlatilag dagonyázunk.

Erdő mellett lakunk, így a vadmalac-szomszédot is szívesen vendégül látjuk (a bográcsban is, ebben a témában majd később...).

Párom kívánságára készült a menü, kacsacombot sütöttem, almás lilakáposztával, hagymás tört krumplival. Ha kacsát sütök, a két kiegészítő nem maradhat el, a káposztához én ragaszkodom, a krumplihoz inkább a ház ura.

A kacsát inkább darabokban szeretem sütni, mert apukám azt tanította, hogy a kacsa a legbutább állat: egy embernek sok, kettőnek pedig kevés.

Recept

A sülthöz:

négy kacsacomb

só, majoranna

rozmaring

fokhagymagerezdek (jelenleg 4 db)

A húst az elkészítés reggelén előkészítem: bőrét megpróbálom bekockázni, sózom, megszórom majorannával, rozmaringgal és a sütőtepsiben berakom a hűtőbe. A sütést forró sütőben kezdem, a bőrös oldallal lefelé is kap pár percet, majd a másik felén is. Amikor kiengedte a zsírját, mellédobom a fokhagymagerezdeket, lefóliázom a tepsit és kis lángon puhára sütöm. Ezután lekapom a fóliát és nagy lángon ropogósra sütöm a bőrét.

Az almás lilakáposztához:

kis fej lilakáposzta (max. 70 deka)

egy fej hagyma

egy nagyobb, savanykás alma

pohárnyi száraz vörösbor

balzsamecet

köménymag, cukor, só, olaj

Az olajon a hagymát megpirítom, egy kanál cukorral megszórom, beledobom a köményt, ha szirupos kezd lenni, hozzáadom a vékony csíkokra vágott lilakáposztát. Nem szeretem reszelve, mert a végén még roppanósnak kell maradnia, úgyhogy késsel aprítom fel. Amikor a káposzta kezd már keménységéből veszteni, aláöntöm a vörösbort és fedő alatt párolom kb. 20 percig. Ha majdnem puha, beledobom a hámozott, nagyobb kockákra vágott almát, ízesítem a balzsamecettel. Akkor jó, ha se nem túl édes, se nem savanyú.

A hagymás krumplihoz:

krumpli

2 nagyobb fej hagyma

olaj

só

A felkockázott krumplit sós vízben megfőzöm, lecsepegtetem. Az olajban a hagymát megpirítom, rádobom a krumplit és megtöröm. Ne legyen püré, jobban szeretjük darabosan. Eután még pár percig sütöm, az se gond, ha kicsit lesül, ez a legjobb benne.

Száraz vörösbort ittunk hozzá.