Gőzben sült tojás reggelire

Gordon Ramsay Ultimate Christmas című műsorában szerepelt ez a tojásétel, ami egyébként egy, a megszokottól eltérően készülő lágytojás receptje, a Szakácsok Könyvében a fenti néven szerepel. Az ünnepek alatt gyakran készítettem így a tojást reggelire, és nagyon megkedveltük.

A lágytojást egyébként is szeretjük, de a feltörése, fogyasztása sokkal macerásabb, ráadásul a megfelelő állagot is könnyebb így eltalálni.

Ramsay a sütőformákat kikenés után bazsalikomlevéllel bélelte ki, ez némi pluszt ad az étel ízéhez, ráadásul könnyebben kiemelhető a tojás a formából. Mi - a férjemre is tekintettel – a bazsalikomot egy kis szelet sonkával helyettesítettük, a célnak ez is tökéletesen megfelel.

Normális embernek reggelire két, nagyobb étvággyal megáldottaknak akár négy tojást is készíthetünk, bizonyára el fog fogyni.

Recept

Személyenként legalább két tojás

Kevés vaj

A tojással megegyező mennyiségű szelet sonka

A készítést megelőzően a sütőt 180 fokra előmelegítem, vízforralóban pedig kb. egy liter vizet forralok. A kis kerámia felfújtformákat kikenem vajjal, kibélelem egy szelet sonkával, beleütök egy tojást, és a tetejét finoman sózom. Előveszek egy tepsit, a tojással megtöltött formákat beleállítgatom, majd a tepsibe öntök forró vizet úgy, hogy a formáknak a közepéig érjen. A tepsit akkor teszem a sütőbe, ha az már elérte a szükséges hőfokot, és innentől számítva a tojást 8 percig sütöm-gőzölöm. Ennyi idő alatt a fehérje megkocsonyásodik, de a sárgája még kissé folyós marad.

Ha a megadott idő eltelt, a formákból széles tortakés vagy spatula segítségével kivarázsolom a tojásokat és pirítóssal tálalom.

Skót mazsolás fánk reggelire

Ismét a Szakácsok Könyvéből választottam ezt a receptet, és ismét nem bántam meg. A mazsolás sütemény vagy fánk (scone) a skótok tradicionális süteménye, mely az ötórai tea mellett mindig megtalálható és eperlekvárral, meg gyengén felvert tejszínhabbal fogyasztják.
Én hétköznap reggelire készítettem, mert a tésztát este kell összeállítani és reggel nyújtani meg sütni. Nem sok munka van vele, este meggyúrom, reggel csak kiszaggatom és miután kisült, már ehető is, csak meg ne égesse vele az ember a száját.
Tanúsíthatom, hogy a skótoknak tényleg van ízlésük: mi is házi eperlekvárral és tejszínnel ettük, mondhatom, mennyei!

Recept

10 dkg mazsola
egy csésze hideg tea
1 evőkanál rum
36 dkg liszt (27 dkg finomliszt+ 9 dkg rétesliszt)
4 teáskanál sütőpor
10 dkg puha vaj
8,5 dkg cukor
egy citrom reszelt héja
2 kis tojás
1 dl tej
1-2 evőkanál tejszín a lekenéshez

A mazsolát a rummal elkevert teába áztatom egy-két órára (nálam fél óra volt erre). A lisztet a sütőporral összeszitálom. Mély keverőtálban a vajat a cukorral és a reszelt citromhéjjal jól kikeverem, majd több részletben hozzáöntöm a kissé felvert tojásokat is és ezzel is jól összedolgozom. Ezután fokozatosan keverem hozzá a tejet, amíg sima, csomómentes masszát nem kapok. Apránként hozzáadom a sütőporral vegyített lisztet, és sima rugalmas tésztává gyúrom a masszát. Ekkor beledolgozom a jól lecsepegtetett mazsolát is, és folpackba csomagolva éjszakára a hűtőbe teszem. Reggel lisztezett munkalapon két centi vastagra nyújtom és fánkszaggatóval, vagy pohárral kiszaggatom. A süteményeket sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatom, a tetejüket csipet sóval és cukorral elkevert tejszínnel megkenem, Előmelegített 210 fokos sütőben 15-18 percig sütöm. Megpróbálok várni, amíg legalább langyosra hűl, és a fent leírt módon tálalom.

VKF! XXIV. - Rendhagyó reggeli

Szent meggyőződésem volt, hogy a „saját levében” által kiírt XXIV. VKF-et kihagyom. Egyszerűen nincs olyan tárgyam a konyhában, amihez valamilyen érdekesebb történet fűződne, vagy esetleg családi recept, illetve lehet, hogy van, de olyan tompa az agyam a nagy megfázástól, hogy egyszerűen nem jutott eszembe semmi.

Ma reggel viszont megvilágosodtam. Kicsit rendhagyó leszek, az én kedvenc „tárgyam” a konyhában a palacsintasütővel felszerelkezett férfi. Ezt a szerepet immár majdnem tizenhárom éve Attila látja el. Mivel a kiírás része, hogy a tárgyat a könnyebb érthetőség kedvéért röviden írjuk le, annyit mondhatok, hogy egy 183 cm magas, mackós alkatú, szakállas személyt képzeljünk el, akinek a keze egy lapos, teflonos, palacsintasütésre alkalmatos készségben végződik.

A szerkezet hátránya, hogy csak kellő ráhangolódás után használható, akkor viszont megállás nélkül süti az édes, sós, magyar vagy amerikai palacsintákat. Igaz ugyan, hogy természetben ki kell fizetni, azaz – mielőtt bárki másra gondolna – részesedés jár neki az általa létrehozott műből, de ez még mindig jobb, mintha nekem kellene bénáskodnom a palacsinták dobálgatásával.

Kedvenc szerzetem eme reggelen ezen eledellel lepett meg :-)

Recept

22,5 dkg liszt

3 dkg vaj megolvasztva

2 púpos teáskanál sütőpor

1 teáskanál cukor

csipet só

3 dl tej

2 tojás

vaj a sütéshez

A tetejére

tejföl
ropogósra sült bacon
hegyes erős paprika

Közlöm a palacsintasütővel felszerelt férfivel, hogy ennék egy kis palacsintát reggelire. Erre ő előveszi a hűtőből a már bekevert tésztát – mivel tegnap délután ugyanezt jegyszer már eljátszottam – és jelzi, különleges reggeliben lesz részem.
Térül- fordul, és már sülnek is a kis kerek palacsinták. Előkerül legjobb barátja, a baconszalonna, és egyszer csak a következőkkel szembesülök: helyes kis kerek amerikai palacsinták vékonyan megkenve tejföllel, rajtuk egy ropogós bacon-szelet, megkoronázva egy-két karika hegyes erős paprikával (ez utóbbi kizárólag gyógyászati céllal, merthogy „az orromat is tisztítsa”).
Lehet, hogy furcsán hangzik, de nagyon finom, ahogy a lehelletnyit édes tészta, a hideg tejföl és a sós forró szalonnapörc meg a csípős paprika kiegészítik egymást.

Mit is mondhatnék, mindenkinek javaslom hasonló jellegű „konyhafelszerelés” beszerzését és hamar kedvencévé válik….

Reggeli gyors

Egyik nap délután Nigella főzőműsorát néztük a tévében, ami Attilára nagy hatást tehetett, mert másnap reggel közölte, hogy ő márpedig amerikai palacsintát fog sütni. Ezen kicsit összekaptunk, mert épp nem úgy ébredtem, hogy sok kedvem lett volna a „romok” eltakarításához, de végül ő nyert, és az ötlet megvalósult. Igazából viszont én nyertem, mert gyengém az édesség, főleg reggelire, a recept pedig jó, nagyon finomak lettek a palacsinták.
Az én feladatom a megbékélés után a meggyöntet elkészítése volt, ezzel lényegesen jobban jártam, mintha én készítettem volna a palacsintát, mert maga a művelet két percet vesz igénybe.
A palacsintamasszából egyébként háromszor is sütöttünk, mire elfogyott, nagyon kiadós, olcsó, és főleg azoknak megváltás, akik nem szeretnek vagy nem tudnak hagyományos palacsintát készíteni. Én az előbbiek táborát erősítem…


Recept

22,5 dkg liszt
3 dkg vaj megolvasztva
2 púpos teáskanál sütőpor
1 teáskanál cukor
csipet só
3 dl tej
2 tojás
vaj a sütéshez

Az öntethez

Egy üveg magozott meggybefőtt
1-2 dl víz
egy evőkanál kukoricaliszt
fahéj


A hozzávalókból tésztát keverek. Palacsintasütőben vajat forrósítok, a masszából kb. négy centi átmérőjű lepénykéket formázok. Addig sütöm, amíg a tészta elkezd hólyagosodni, ekkor megfordítom, és még egy percig sütöm, majd tálalom.
A meggyöntethez a befőttet levével együtt lábosba öntöm, hozzáöntöm a vizet, ízesítem fahéjjal, és a levét pár perc forralással kissé besűrítem.
(Ez a palacsinta nekem egyébként tejföllel megkenve is bejött, sőt, azt is el tudom képzelni, hogy a tejfölt egy kiskanál kaviárral is megfejelem.)

Kivételes reggeli

Attila szombaton ünnepelte születésnapját, ennek ellenére ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi: vásárolni mentünk, utána újságoshoz, majd lottózóba. A METRO-ban megleptem magam négy terrakotta felfújtformával (mintha nekem lenne szülinapom), ez azonban az ünnepelt fantáziáját mozgatta meg.

Nem szoktam általában reggelizni, csak megiszom a tejeskávémat pár keksszel, de hétvégén azért néha kivételt teszek. Ez most is így történt; kedvesem ünnepi reggelit készített, felhasználva az újonnan beszerzett edénykéket.

Recept

4 tojás
sonka
sajt (most éppen Mimolette)
vaj
só

A felfújtformákat Attila kivajazta, kibélelte egy akkora sonkaszelettel, amely befedi a forma alját, erre ugyanakkora sajtszelet került, majd ráütött egy tojást, amit kicsit megsózott. Négy ilyen adag készült, amely két személynek elegendő.
A formákat tepsibe rakta és sütőben megsütötte, ami kb. 10 percet vett igénybe. A formákból tányérra borította. Készült hozzá pirítós, amit vajjal ettünk és persze nem maradhatott el a narancslé sem.

Nekem így jobban tetszett, mint a hagyományos, serpenyőben sütött tükörtojás, és kevesebb zsiradékot is tartalmaz, így azzal az illúzióval ettem, hogy nem is hízlal annyira.