A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kaliforniai paprika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kaliforniai paprika. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. augusztus 13., szombat

Sültpaprika saláta



Apai ágon erdélyi családból származom, így nyáron kötelező elem volt az asztalon a sültpaprika-saláta. Nagyanyám húsos zöldpaprikából készítette, csak olajat és ecetet tett rá, de anyukám már fokhagymával is ízesítette, én is inkább így szeretem. Most nem zöld, hanem piros kaliforniai paprikából készítettem, így édesebb az íze, ezért mehet bele kicsit több ecet is.


Recept

8-10 nagy, húsos zöld- vagy kaliforniai paprika

fokhagyma ízlés szerint (nálam 2-3 gerezd)
olaj (általában olíva)
ecet (egy-két evőkanál, lehet sima, balzsam, vagy borecet is)

A paprikát tepsire rakom, és jó forró, 200 fokra előmelegített sütőben addig sütöm, amíg a héja barnulni-feketedni kezd. Ekkor a tepsibe a kézfejemről kevés vizet spriccelek, lefedem folpackkal/alufóliával, és 15 percig így hagyom. Be lehet tenni olyan nejlonzacskóba is, ami bírja a hőt, és ott pihentetni. Negyed óra elteltével a paprikák héját lehúzom, kiszedem a csumájukat, tetszőlegesen felcsíkozom (én félbe-negyedbe szoktam). A paprikát lapos tálba vagy zárható műanyag dobozba teszem, sózom, megszórom a felszeletelt fokhagymával, meglocsolom az ecettel és annyi olajat öntök rá, hogy épp ellepje (ezért teszem lapos edénybe, hogy ne kelljen nagyon sok olaj). Kicsit összeforgatom, és ha már kihűlt, a dobozt lezárom, és hűtőben érlelem a salátát. Mielőtt ennénk, legalább fél órával előbb kiveszem a hűtőből, hogy kicsit felmelegedjen. Ha valakinek ez így túl egyszerű, tálalásnál meg lehet hinteni elmorzsolt fetával, netán kecskesajttal, de akár egy csokor felaprított petrezselyemmel is. Érdemes jó sokat csinálni belőle, mert nagyon eteti magát.


Az írás eredetileg a Bezzeganyán jelent meg.

2011. június 2., csütörtök

Rizottó sült zöldségekkel


Ezt a rizottót magamnak és a lányomnak készítettem ebédre. Mindkettőnknek nagyon ízlett.A felöntéshez szokás szerint zöldségalaplét főztem a hűtőben talált pár répából, hagymából és zöldfűszerből. Ennek készítését már korábban leírtam itt.

A rizottó ízesítéséhez sült zöldséget használtam, ebbe került kaliforniai paprika, gomba, cukkini, de bármit bele lehetne tenni, ami rendelkezésre áll és mennyisége folytán másként már nem hasznosítható.

Recept

30 dkg arborio vagy más rizottórizs

egy kis fej hagyma

8 dkg vaj

1 dl száraz fehérbor

1-1,2 liter zöldségalaplé

parmezán

A sült zöldséghez

6-8 szem gomba

egy kisebb piros kaliforniai paprika

egy közepes cukkini

kakukkfű, rozmaring

két evőkanál olívaolaj

Először a sült zöldséget kezdem készíteni. A sütőt 180 fokra előmelegítem. A zöldségeket tetszőlegese feldarabolom, lényeg, hogy a darabok ne legyenek túl kisméretűek. Egy tepsit sütőpapírral kibélelek, beleszórom a zöldséget, rálocsolom az olajat, megszórom az aprított fűszerekkel (szárított is lehet), kevés sóval, és kb. fél óra alatt puhára-pirosra sütöm.

Ezalatt elkészítem a rizottót. Az alaplét kis lángon melegen tartom a tűzhelyen. 4 dkg vajat forrósítok, megpárolom benne a finomra vágott hagymát. Rádobom a rizst (nem mossuk meg!) és kevergetve üvegesre sütöm. Ha ez bekövetkezett, beleöntöm a bort és addig főzöm, amíg a rizs mindet be nem szívta. Ekkor a meleg alaplével merőkanalanként elkezdem felöntögetni, mindig megvárva, hogy az adott mennyiségű folyadékot a rizs beigya, közben folyamatosan kevergetem. Kb. 17 perc múlva a rizs meg is puhul, alatta nem maradhat lé, sűrű mártásszerű állaga lesz a szemekből kifővő keményítő miatt. Ekkor belekeverem a maradék vajat, meg a sült zöldséget és reszelt parmezánnal tálalom.

2010. június 20., vasárnap

VKF! XXXV. - Fűszeres joghurtban pácolt csirke nyárson


Marcsi VKF-es felhívása számomra nagyon kedves témát érintett, a szabadtűzi sütést-főzést.
Sajnálatos azonban, hogy idén a mostoha időjárási körülmények csak kevés alkalommal adtak módot ennek a kellemes időtöltésnek. Én két hete készítettem ezeket a nyársakat sok zöldséggel, szalonnával és csirkével.
Igazgság szerint a szalonna csak a család férfitagja kedvéért került felszúrásra, nem nagy mennyiségben, és ebéd után meg is kaptam, hogy legközelebb többet tegyek a nyársra, mert jót tesz neki.
Ez igaz is, csak a húst indiai fűszerekkel, joghurtban pácoltam, így a szalonna nem igazán illik bele a képbe, de meg kell hagyni, jót tesz a szárazabb jellegű húsoknak, meg a hagymának is. Bármilyen zöldséget lehet használni hozzá, a lényeg, hogy ne legyen túl puha és jó színes összeállítást alkossunk, így sokkal jobban mutat majd a tányéron.

Recept

60 dkg csirkemell filé
2 dl joghurt
egy evőkanál frissen reszelt gyömbér
két evőkanál tandoori masala
egy mokkáskanál koriander
két gerezd fokhagyma
2 evőkanál olaj
só, bors
két nagy fej hagyma
egy közepes cukkini
egy-két kaliforniai paprika
20 dkg füstölt húsos szalonna
4-5 szem gomba

A csirkemellet kockákra vágom. A gyömbért, masalát, koriandert összekeverem joghurttal, az olajjal, kevés sóval, frissen őrölt feketeborssal, belereszelem a fokhagymát. Ebbe a pácba beleforgatom a húskockákat, és két-három órát – legjobb, ha egy éjszakát – pihentetem a hűtőben.
Ezután a tűzdeléshez előkészülök: a hagymát negyedekbe vágom, szirmokra szelem, a cukkinit kb. másfél centis karikákra vágom, a gombát negyedelem, a paprikát, szalonnát a húshoz hasonló méretű darabokra vágom.
A nyársakat általában még a faszén/brikett előkésztése előtt összeállítom. Én fémnyársat használok, de beáztatott bambusznyárs, vagy hurkapálca is megteszi. Fémnyárs helyett egy időben Attila által gipszkartonozásnál használt függesztőszárakból készült, flexszel kihegyezett „nyársakat” is használtunk, de aztán megtaláltam az apukám által még kb. harminc éve beszerzett, bontatlan csomagolásban várakozó igazi nyársakat, így most is ezekre fűztem az ételt.
A fűzögetést általában hagymával kezdem, majd hús, utána gomba/paprika/cukkini jön, szalonna, hagyma, megint hús, de a sorrend közben alakul ki attól függően, milyen kedvem van. Most öt fémnyárs készült, de jutott még két hurkapálcikára való is a hozzávalókből.
Sütés előtt egy órával Attilával megrakatom a grillt, megvárom, amíg fehéren izzik a parázs, és ekkor rápakolgatom a nyársakat. Sütés közben szorgosan forgatom csipesz szerű fogóval, mert nagyon forró, sőt, néha bekenegetem olajjal is, mert a joghurtos pác hajlamos megégni.
Ha kész, mindenki kap a tányérjára egyet. Általában olívaolajos-citromos kevert salátával, kenyérrel vagy valamilyen lepényszerűséggel esszük, fokhagymás joghurtos öntet is kínálható hozzá. Más köret szerintem felesleges.
További grill- és szabadtűzi receptjeim itt olvashatók.

2010. április 7., szerda

Tavaszváró wokos csirke




Ehhez hasonló ételeket elég gyakran készítek, mert nagyon szeretjük az ázsiai jellegű csípős fűszeres ízeket.
Mindemellett én pedig kiváltképp szeretem ezeket az ételeket, mert nagyon változatosak és gyorsan készíthetők. Általában wokban a már másra nem elegendő, de még felhasználható húsokból, zöldségekből főzök, a köret pedig általában sima párolt rizs, esetleg – ha Attila kéri – rizstészta, vagy kínai tojásos tészta.


Így tél végén, tavasz elején, amikor még nem igazán van bőséges zöldségválaszték, répával, fejes káposztával és kaliforniai paprikával kellett megelégednem, de az étel színei így is a - lassan de biztosan – közelítő tavaszt idézték. Répa, paprika általában van itthon, a káposztát pedig az aznap készített hagyományos káposztasalátából mentettem meg. Mindhárom zöldséget nagyon kedvelem wokos ételekhez, mert jó ropogósak, így nem főnek szét azonnal, ha nagy hőhatás éri őket.

Recept

40 dkg csirkemell
2-3 közepes sárgarépa
egy zöld kaliforniai paprika
egy cikk fehérkáposzta
egy nagy fej hagyma
3 gerez fokhagyma
3 centis gyömbérdarab
egy chilipaprika
egy mokkáskanál őrölt koriander
szójaszósz
olaj

A wokos ételkészítés lényege az előkészítés, mert ha már ég a láng az edény alatt, felgyorsulnak az események. Emiatt a hozzávalók darabolásával kezdem: a húst felcsíkozom, a répát keresztben kettévágom és a fél répákból hosszanti szeleteket vágok, melyekből kb. fél centi vastag csíkokat készítek. A paprikát csíkokra vágom, a hagymát nyolcadolom és leveleire bontom, a fokhagymát durvára darabolom. A káposztát úgy vágom fel, mintha párolt káposztát vagy salátát készítenék belőle. A gyömbért tetszés szerint lehet apróra vágni vagy reszelni hámozás után.
Ezután jön a java, maga a főzés. Ehhez a wokot felforrósítom, teszek bele két evőkanál olajat, megvárom, amíg felforrósodik, és beleöntöm az aprított gyömbért, a chilit (egészben, hogy utána ki tudjam venni, vagy ha szereti mindenki, szeletelve is mehet az ételbe), a fokhagymát, és addig sütöm, amíg illatozni nem kezd. Eután adom hozzá a húst. Kevergetve aranybarnára pirítom, közben megszórom a korianderrel, és tetszés szerint locsolok rá szójaszószt. Ha átsült, kiveszem az edényből és félreteszem. A wokba evőkanálnyi olajat öntök, és beleszórom a répát, káposztát, hagymát, paprikát. Ha nincs elég nedvesség, öntök alá még szójaszószt. Addig sütöm kevergetve, amíg kicsit összeesnek, de roppanósak maradnak. Ez kb. 4-5 perc. Ezután visszateszem a húst, utánaízesítek szójaszósszal – sózni emiatt nem igazán kell -, összeforrósítom az ételt, és tálalom rizzsel vagy kínai tésztával.

2009. május 4., hétfő

Cápaharcsa paprikaszósszal


Mostanában kissé hanyagolom az írást, mert annyira jó az idő, hogy jóformán egész nap kinn vagyunk a kertben. Ilyenkor nincs igazán kedvem benn ücsörögni és számítógépezni. Igaz, hogy a laptopot ki lehet vinni, de inkább a növényeket, madarakat nézegetem, mint a képernyőt.
Ez az étel is legalább három hete készült, de most jutottam oda, hogy írjak róla.
Semmi extra nincs benne, de így nyár elején igazi jó kis könnyű ebéd lehet.
A körete természetesen krumplipüré volt, Attila örömére.

Recept

4 szelet cápaharcsa
4-5 evőkanál liszt
egy citrom reszelt héja
egy kis ág rozmaring

olaj a sütéshez

A mártáshoz

Három piros kaliforniai paprika
Két gerezd fokhagyma
Bazsalikomlevelek
Két evőkanál olívaolaj
Pár csepp citromlé


A halakat fél órára besózom, és citromhéjjal, felaprított rozmaringlevelekkel bedörzsölve pihentetem. Amíg a hal pácolódik, elkészítem a mártást. Ehhez a paprikákat sütőpapíral bélelt tepsire fektetem és előmelegített 220 fokos sütőben megsütöm. Közben néhányszor megforgatom, hogy mindenhol egyenletesen süljön. Ha már mindenhol megfeketedett a paprikák héja, kiveszem a tepsit a sütőből, és öt-tíz percre alufóliával letakarom. A képződő gőztől könnyebb lesz hámozni majd. A gőzfürdő után lehúzom a paprikák héját, a művelet közben próbálom a kicsorgó levet felfogni. A meghámozott paprikát egy kisebb lábosba teszem, botmixerrel pépesítem. Ízesítem reszelt fokhagymával, sóval, citromlével és felaprított bazsalikommal, hozzákeverem a olívaolajat és pár perc alatt összeforralom a mártást. Tálalhatom hidegen, melegen egyaránt.
A halakat lisztbe forgatom és nagyon forró olajon aranybarnára sütöm őket. A halat a paprikaszósszal és krumplipürével tálalom.

2009. április 9., csütörtök

Főszerepben a köret: zöldpüré és serpenyős zöldség


Ez az a két köret, amit a mustáros-kakukkfüves karaj mellé ettünk. Na nem mintha valami egzotikumról lenne szó, de azért érdemes pár szót ejteni róluk, mert talán kitörési pontot jelenthetnek a hagyományos párolt rizs-sültkrumpli kombóból.
A zöldpüré ötlete a Locatelli-féle ravioli készítése során merült fel, a serpenyős zöldséget meg csak összedobáltam.
Mindenesetre nagyon jól esett mindenkinek, aki evett belőle.

Recept

Zöldpüré

30 dkg brokkoli (tisztán mérve)
1 kg krumpli
8 dkg vaj


Serpenyős zöldség

25 dkg gomba (most laska és csiperke vegyesen)
egy kaliforniai paprika
egy evőkanál olaj
kakukkfű

két evőkanál balzsamecet

A püréhez a krumplit felkockázom és felrakom főni hideg sós vízben, mintha krumplipürét készítenék. Amikor a krumpli félig puha, hozzádobom a rózsáira szedett brokkolit is, és a zöldségeket teljes puhulásig főzöm. A főzővizet leöntöm, a zöldséget botmixerrel homogén pürévé keverem, miközben hozzádobálom a feldarabolt vajat.
A serpenyős zöldséghez előkapok egy grillserpenyőt és felforrósítom az olajat. Beledobom a nagyobb darabokra vágott paprikát és gombát és kevergetve ress-ropogósra sütöm, sóval, kakukkfűvel ízesítem. Ráöntöm a balzsamecetet, nagy lángon pár percig még kevergetem, ezalatt az ecet savtartalma megszelídül.

Mindkét köret roston sült húsok, halak mellé passzol igazán.

2009. március 1., vasárnap

XXIII. VKF/1. - Sültpaprikás diókrém


A Grenadine által kiírt magvas VKF-re két recepttel készültem, egy előételt és egy süteményt készítettem. Olyan recepteket igyekeztem választani, amelyekben az olajos magvak – az én esetemben a dió és a mandula – nemcsak ízesítők, hanem főszereplők az ételben.
Az előétel egy diós, sültpaprikás kence, amely a Közel-Keleten muhammara néven ismert.
A receptet Váncsa mester szakácskönyvében olvastam először, és azóta szemezek vele, most pedig a VKF alkalmat adott arra, hogy elkészítsem. Az arányokat azonban nem a könyv szerint, hanem saját érzésre-ízlésre alakítottam.
Nem bántam meg, máskor is fogom készíteni. Pirítóssal vagy pitával mártogatva igazi jó kis társasági kaja.

Recept

3 nagy piros kaliforniai paprika
2 dl dióbél
3 dl morzsa szikkadt kenyérből
3 gerezd fokhagyma
5 evőkanál olívaolaj
2 kiskanál római kömény frissen őrölve
egy citrom leve
egy kiskanál balzsamecet (elvileg ehelyett gránátalma-melasz kéne, de nincs)
egy kis szárított chilipaprika


A paprikákat tepsire teszem és előmelegített jó forró sütőben megsütöm, amíg a héjuk kissé megfeketedik, és a húsuk összeesik. Ezalatt a kenyérből aprítógéppel morzsát állítok elő, a diót száraz serpenyőben kicsit megpirítom és megőrlöm. Ha a paprika megsült, a héját lehúzom – jót tesz ilyenkor 10 perc pihenő nejlonzacskóban vagy nedves konyharuha alatt, mert a keletkező gőztől könnyebb hámozni. Innentől felgyorsulnak az események: a hámozott sült paprikát, a diót, a morzsát az olívaolajjal és a citrom levével turmixgép poharába teszem, ízesítem a chilivel, római köménnyel, ecettel, sóval, belereszelem a fokhagymákat, majd homogén állagúra pépesítem. Szobahőmérsékleten tálalom a már fent említett módokon.

2009. január 16., péntek

Kókusztejes csirke


Ebédhez csirkemellet vettem le a fagyasztóból. Gondoltam, currypasztával és kókusztejjel készítem el, csak éppen currypaszta nem volt itthon. Azért nem tettem le eredeti szándékomról, és egy currypasztához hasonló – bár nem autentikus - fűszeres krémet készítettem az itthon talált, az étel jellegébe illő hozzávalókból. A végeredmény ízében meglepően hasonló, állagában azonban teljesen más, mint a boltban kapható, sokkal frissebb és talán zamatosabb is, annak ellenére, hogy bizonyos alapanyagok nem kerültek bele. Szerintem többször fogom én magam készíteni, annál is inkább, hogy csak bele kell dobálni a hozzávalókat a robotgépbe és már kész is a friss, csípős illatú currykrém.
A csirkés kókusztejes szafthoz sárgarépát adtam és belekevertem egy zacskó búzalisztes kínai lapos tésztát, amely jól beitta a fűszeres lét.

Recept

A currykrémhez


5 cm-es gyömbérdarab
egy fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
egy negyed piros kaliforniai paprika
egy teáskanál erőspaprika krém
fél mokkáskanál frissen őrölt feketebors
fél mokkáskanál frissen őrölt római kömény
fél mokkáskanál őrölt koriander

egy zöldcitrom reszelt héja
egy teáskanál chiliolaj

Az ételhez

Egy csirkemell
Egy kisebb sárgarépa
Egy doboz kókusztej
Egy csomag kínai lapos tészta (500 gramm)
Fél zöldcitrom leve
Olaj

A currykrém hozzávalóit aprítógépbe teszem, és homogén állagúvá keverem. Olyan sűrű lesz kb. mint a padlizsánkrém.
A csirkemellet és a sárgarépát vékony csíkokra vágom.
A wokban olajat hevítek. Amikor már jó forró, beleöntöm a currykrémet és fél percig kevergetve sütöm. Ekkor hozzáadom a csirkecsíkokat és fehéredésig pirítom a fűszeres masszában. Ekkor hozzáadom a sárgarépát, keverek rajta párat és felöntöm a kókusztejjel. Pár percig forralom, de viszonylag hígan hagyom, hogy a tészta minél több fűszeres lét szívjon magába. Közben kifőzöm a tésztát, majd jól lecsepegtetve beleforgatom a kókusztejes csirkébe. Pár perc alatt összemelegítem, reszelek rá még zöldcitrom héjat és tálalom. A tányéron meg lehet locsolni még zöldcitrom lével, ha valaki savanykásabban szereti.

2008. december 21., vasárnap

Kínai tésztás kacsa


Mielőtt valaki azt hinné, hogy az ünnepek előtt csak süteményeket készítünk és eszünk, mindenkit megnyugtatok, főzni is szoktam. Gyors kaják készülnek ilyenkor, mert a sütés, bevásárlás, ajándékvadászat elveszi az ember idejét, nincs idő többfogásos menüket előállítani. Rendszerint főszereplővé válik a wok nálunk ebben az időszakban, és most sem történt másként.
Ezúttal kínai tésztás kacsát csináltam, nagy sikerrel, úgyhogy bekerül az állandó gyors ebéd receptek közé.

Recept

30 dkg bőrös kacsamell
3 kis fej hagyma
egy sárgarépa
egy piros kaliforniai paprika
5 cm-s gyömbérdarab
két chilipaprika
5 gerezd fokhagyma
szójaszósz
chiliolaj
25 dkg mie-metélt (kínai tojásos tészta)

Először a kacsával kezdek, mert pácolom az étel elkészítése előtt. A kacsamellet lebőrözöm, és a bőrt meg a húst is vékony csíkokra vágom. Tálba teszem, meglocsolom bőven szójaszósszal, rászórok három felaprított fokhagymagerezdet, a reszelt gyömbért, és a felkarikázott chilipaprikát, majd szobahőmérsékleten fél órát várakoztatom ebben a fűszeres lében. Ezen idő alatt a megtisztított hagymát negyedekbe, a paprikát nagyobb darabokra, a répát pedig vékony pálcikaformára vágom. A tésztát kifőzöm.
Fél óra elteltével felforrósítom a wokot, beleöntöm a húst a páclével együtt és pár perc alatt átsütöm. A bőre ennyi idő alatt kiengedi a zsírját és eltűnik. A kacsahúst kihalászom a wokból és félreteszem, helyére beleszórom a zöldségeket, melyeket 3-4 perc alatt roppanós-puhára sütök. Ekkor visszateszem a wokba a húst, beleteszem a tésztát és összemelegítem az egészet, közben ízesítem chiliolajjal, szójaszósszal,és ha kell, sóval, belereszelem a maradék fokhagymát majd tálalom.



2008. március 31., hétfő

Sertésszűz sütve paprikamártással


Vasárnapra sertésszüzet vettem. Kiindulópontként annyi adott volt, hogy egyben szerettem volna megsütni a sütőben, és valamilyen mártással akartam tálalni, azonban ez utóbbira nem volt rögtön ötletem. Könnyű, zöldséges szószt kívántam, sűrítés és tejtermék nélkül.
Végül hideg bazsalikomos sültpaprika-mártást készítettem hozzá, ami nagyon kellemesen kiegészítette a hús ízét. A megadott mennyiség négy személyre elegendő.

Recept

Két kisebb sertés szűzpecsenye (kb 30-35 dekásak)
5 dkg vaj
olaj
só, bors
rozmaring

A mártáshoz
3 nagy piros kaliforniai paprika
2 gerezd fokhagyma
olívaolaj
5-6 levél bazsalikom


Köretnek spenótos rizs

A sertésszüzeket lehártyázom, sóval borssal bedörzsölöm. Serpenyőben olaj és vaj keverékén elősütöm őket, mellédobok egy-két ág rozmaringot, és kb. 150 fokos előmelegített sütőben készre sütöm, közben a levével néhányszor meglocsolom. Tálalás előtt fólia alatt 10 percet pihentetem.

A paprikamártáshoz a paprikákat forró sütőben addig sütöm, amíg a héjuk megfeketedik. Ezután kiveszem, megspriccelem vízzel és alufóliával/folpackkal pár percre légmentesen letakarom. Ettől a héját szinte ledobja, könnyű meghámozni. A meghámozott kicsumázott sült paprikákat mély tálba teszem, rászórom a felaprított fokhagymát és botmixerrel pépesítem. Ha kész, egy löttyintés olívaolajjal, sóval, felaprított bazsalikommal ízesítem és tálalásig lehűtöm.

A húst tálaláskor 2-3 cm vastag szeletekre vágom, a mártással és spenótos rizzsel tálalom. (Ehhez a rizst megfőzöm és vajon kevés fokhagymával megfuttatott leveles spenóttal keverem össze.)

A paprikamártást egyébként grillezett húsokhoz nyáron is el fogom készíteni, mert mindenkinek ízlett.

2008. február 7., csütörtök

Folyt. köv. -pirított rizstészta, saláta


A vasárnapi menü része volt még a sertéshúsos pirított tészta, meg a szójás gyömbéres saláta.

Amikor a menüt kitaláltam, féltem, hogy mellélövök, mert anyukámék nincsenek hozzászokva ezekhez az ízekhez. Tévedtem – hála a jó égnek – mindenkinek nagyon ízlett minden.

Még szerencse, hogy a családom tagjai ennyire nyitottak az új ízekre.

Következzen most a pirított tészta és a saláta.

Recept

A pirított tésztához

25 dkg sovány sertéshús
2 cm-es gyömbérdarab
egy piros thai chili
szójaszósz, olaj
2 gerezd fokhagyma
25 dkg rizstészta
fél piros kaliforniai paprika
4-5 cső bébikukorica

A salátához

Vegyes salátakeverék
Egy kígyóuborka vékony hasábokra vágva
Fél piros kaliforniai paprika vékonyan felcsíkozva

A salátaöntethez

Fél lime leve
Egy kiskanál cukor
Egy cm-es gyömbérdarab felaprítva
Egy gerezd fokhagyma apróra vágva
Olaj, szójaszósz
Pár szelet chili

A tésztához a húst a felaprított gyömbérrel, chilivel, fokhagymával ,szójaszósszal és kevés olajjal egy éjszakán át pácolom, az elkészítés napján sütés előtt hagyom szobahőmérsékleten pár óráig felmelegedni. Amikor készítem, felforrósítom a wokot kevés olajjal, beleöntöm a húst a páccal együtt és pár perc alatt megsütöm. Hozzáadom a vékony csíkokra vágott paprikát és bébikukoricát é kevergetve fél percig sütöm. Utána hozzáadom a megfőzött rizstésztát, beleforgatom a húsos zöldséges raguba, tetszés szerint sózom.

A salátához a zöldségeket tálba teszem. A többi hozzávalóból öntetet keverek és tálalásnál nyakon öntöm vele a salátát.

A tésztát és a salátát a halpogácsa mellé tálaltam, édes chiliszósz kíséretében.


2008. január 22., kedd

Kókusztejes csirke


Attila ma rizst (!) akart enni, ami igazán nem jellemző. További kívánalom volt még a kókusztejes mártás, amit nagyon szeret. Ebből kiindulva készült a mai vacsoránk, aminek az elkészítése 30 percet vett igénybe (maximum, mert nem mértem).

Hogy az ilyen hóbortjait ki tudjam szolgálni, tartok itthon egy-két doboz kókusztejet és vörös currypasztát, ezek felhasználásával készült a mártás. Gyömbér szerencsére szintén volt itthon, vettem csirkemellet, kaliforniai paprikát és már indulhatott is a főzőcske.

Amíg a rizs megfő, van idő a hús feldarabolására és még pár perces pácolására is, és ezalatt szeletelem a zöldségeket is. Most heves felindulásból zöldborsót is tettem bele, ami jól ellensúlyozta a mártás csípős-fűszeres ízét.

A hozzávalók mennyisége 2 személyre szól, de három főt jól lehet lakatni vele.

Recept

35-40 dkg csirkemellfilé
fél sárga kaliforniai paprika
fél piros kaliforniai paprika
3 gerezd fokhagyma
3 cm gyömbér
1 piros chilipaprika
3 evőkanál sötét szójaszósz
2 evőkanál olaj
2 evőkanál vörös currypaszta
1 doboz kókusztej
15 dkg zöldborsó (mirelit)

A csirkemellet kis darabokra vágom és a szójaszósszal, olajjal, lereszelt gyömbérrel, felaprított fokhagymával összekeverem, és hagyom pácolódni, amíg a többi hozzávalót előkészítem. A kaliforniai paprikákat vastagabb csíkokra vágom, a chilit felaprítom.
Közben megfőzöm a rizst a körethez.
A wokot felhevítem, amikor már jó forró, a húst a páccal együtt beleborítom (vigyázok, nehogy égési sérüléseket szenvedjek). Fehéredésig sütöm, ekkor hozzákeverem a currypasztát, majd hozzáadom a paprikacsíkokat is. Egy-két perc után felöntöm a kókusztejjel, hozzáadom a felaprított chilit, beleszórom a borsót és ennek puhulásáig főzöm.Ízlés szerint sózom, bár a szója és a currypaszta is sós. Nem forralom be a levét, mert rizzsel körítem, amit szaftosan szeretünk.

2008. január 20., vasárnap

VKF XII - Tonhalsteak gyömbéres-szójás salátával


Amikor megláttam Gabojsza pályázati kiírását, gondolkodóba estem, egyrészt azért, mert imádom a tengeri herkentyűket és halakat, másrészt pedig nem tudtam, hogy a bőség zavarában mit is készítsek.

A blogomon többször szerepeltek már édesvízi és tengeri halak, polip, rák, úgyhogy olyasmit akartam kitalálni, ami még eddig fel nem használt hozzávalóból készül.

Így esett a választásom a tonhalra, nem titkoltan népnevelő célzattal. Kis hazánkban ugyanis még mindig ott tartunk, hogy a mirelit fehér húsú valamit hisszük tonhalnak és csodálkozunk, ha étteremben nem ezt látjuk viszont a tányéron. Pedig ennek örülni kell, mert a tonhal számomra – a kardhal mellett, amit Szicíliában volt alkalmam megkóstolni – az egyik legízletesebb tengeri hal. Mivel állagban a marhasteakre emlékeztet és nincs nagyon halíze, no meg szálkamentes, azoknak is érdemes kipróbálni, akik ódzkodnak a halevéstől.

Lorien kolléga már említette az Ananova márkájú fagyasztott tonhalat, amelyet én is előszeretettel használok, ha már nyers állapotban nem tudom beszerezni. A 900 grammos zacskó öt darab kb. 2 cm vastag steaket tartalmaz, melyek egyenként légmentesen vannak becsomagolva, így akár darabonként is el lehet fogyasztani anélkül, hogy fel kellene olvasztani az egészet. Nagyon praktikus. Én a METRO-ban veszem, de biztos van máshol is, mert a Rozmár forgalmazza.

A halakkal általában úgy vagyok, hogy nem érdemes túlfűszerezni, ezért általában csak sóval, citromlével fűszerezve, minimális mennyiségű zsiradékon sütöm. A vöröstonhal akkor jó, ha belül angolos marad, mint a bélszín, ezért senki se próbálja meg pár percnél tovább sütni, mert kiszárad és élvezhetetlen lesz.

A salátaöntet fűszerezése ázsiai beütést kapott a gyömbértől és szójaszósztól, ezek szerintem nagyon jól passzolnak a tonhalhoz.

Recept

Személyenként egy szelet vöröstonhal
Pár csepp olaj
Só, citromlé

A salátához
Egy piros kaliforniai paprika
Fél sárga kaliforniai paprika
Két marék ruccola
Egy kígyóuborka
Négy-öt levél kínai kel

Az öntethez
2 cm-es gyömbérdarab
egy gerezd fokhagyma
1 thai piros chili
kis fej lilahagyma
fél grapefruit leve
egy kiskanál cukor
2 evőkanál sötét szójaszósz
0,5 dl olaj

A salátaöntetet készítem el először. A grapefruit levét kifacsarom és feloldom benne a cukrot. Hozzáadom a lereszelt gyömbért, a felaprított chilit és fokhagymát, hozzákeverem a szójaszószt és az olajat és beleteszem a hajszálvékonyra felszeletelt lilahagymát. Tálalásig szobahőmérsékleten érlelem.

A salátához igyekszem a kelt, az uborkát és a paprikaféléket a lehető legvékonyabb csíkokra vágni. Ha ez kész, tálba teszem, belerakom a ruccolát is és kézzel összeforgatom.

Mielőtt ennénk, a tonhalszeleteket sózom, a grillserpenyőt felhevítem és pár csepp olajon megsütöm a halat. Lehet rá tekerni borsot is.
A tányéron elrendezgetem a salátát, meglocsolom az öntettel és melléfektetem a sült tonhalat, amihez ízlés szerint citromot is adok, de meg lehet locsolni a salátaöntettel is, ami kitűnően megy a hal ízéhez.

2008. január 3., csütörtök

Szójás szűzpecsenye kínai tésztával és zöldségekkel



Ezt az ételt a nagy karácsonyi felkészülés közben készítettem vacsorára, Attila kérésére.
Mint minden wokos étel, ez is gyorsan elkészíthető, az előkészületek több időt vesznek igénybe, mint maga a főzés.

Gyakorlatilag minden hozzávaló tetszés és ízlés szerint helyettesíthető, sertés helyett használhatunk marhát, csirkét, a zöldségek közé pedig bármit beválogathatunk, bár nekünk a sárgarépa-hagyma-gomba-paprika négyes jött be leginkább.

A tésztát – ha nem elegendő - szoktam dúsítani cafatokra tépkedett tojáslepénnyel is, amelyet még a hús sütése előtt, kevés olajjal a wokban sütök meg, majd kissé lecsepegtetem, cafatokra teszem és a végén a tésztához keverem.

Mivel mindketten nagyon szeretjük a csípőset, a chiliolaj ebből az ételből sem maradhat ki, de ezt csak hasonszőrűeknek ajánlom, mert tényleg nagyon erős.

A hús az ételben csak mutatóban van jelen, tulajdonképpen elhagyható is, mert a sokféle zöldséggel szintén nagyon finom.

Recept

Egy sertés szűzpecsenye (kb. 30 dkg)
4 gerezd fokhagyma
3 cm-s gyömbérdarab
egy piros thai chili
egy fej lilahagyma
egy fej vöröshagyma
egy –egy sárga és piros kaliforniai paprika
5 közepes fej gomba
egy kisebb, de vastag sárgarépa
szójaszósz
chiliolaj
1 evőkanál méz

25 dkg kínai tojásos tészta

Az elkészítés előtt fél órával a szűzpecsenyét vékony csíkokra vágom, 2 evőkanál szójaszósz és a méz keverékébe forgatva szobahőmérsékleten pácolom. Ezalatt a zöldségeket felvágom: a paprikát rombuszokra, a répát vékony pálcikákra, a hagymákat nyolcadokba, a gombát nagyobb darabokra. Felaprítom a gyömbért, fokhagymát és a chilit is. A tésztát kifőzöm, melegen tartom. A wokban olajat hevítek, beledobom a chilit, gyömbért, fokhagymát, párszor megkavarom – rádobom a húst. 2-3 perc alatt megsütöm, sózom, levével együtt kiöntöm a wokból és félreteszem. A wokban ismét olajat hevítek, és három-négy perc alatt roppanósra sütöm a zöldségeket, szójaszósszal ízesítem, majd a levével együtt ezt is kiöntöm a wokból.
A hús és a zöldség szaftját visszaöntöm, egy evőkanál chiliolajat, 2-3 evőkanál szójaszószt keverek hozzá, rádobom a tésztát és összeforgatom, hogy mindenhol egyenletes barna legyen. Hozzáadom a zöldséget és a húst, jól összeforgatom – ami nem egyszerű – és pár perc alatt összesütöm. Az adag három bélpoklosnak vagy négy „normál” étvággyal megáldott személynek elegendő.

2007. november 9., péntek

Thai curry vagy mi....


Ma ismét gyors vacsorához való receptet szemeltem ki és főztem meg, Attila legnagyobb megelégedésére, ugyanis él-hal a csípős-krémes-kókusztejes thai és egyéb ázsiai ételekért.

Nem igazi thai curry ez, mert általában csirkét, marhahúst halat használnak hozzá, én pedig szűzpecsenyéből készítettem. Ráadásul a hozzávalók nehézkesebb beszerzése miatt Asian Gourmet fűszerpasztát használtam hozzá, így az autentikus mozsárhasználattól eltekintettem.
Nagyon szeretem ezeket a fűszerpasztákat, stir-fry önteteket, mert tényleg érződik a felhasznált hozzávalók aromája, ráadásul nincs bennük monoszódium-glutamát, tartósítószer vagy színezék. A Culinarisban, Corában, Tescoban hozzá lehet jutni, én ilyen helyekre kb. félévente megyek, kifejezetten azért, hogy a lemerült tartalékokat feltöltsem.

A mai ételbe thai zöld currypaszta került, amiben zöld chili, fokhagyma, sallottahagyma, thai citromfű, galangal, thai bazsalikom (ez darabokban, mert látszik), koriandermag,halszósz, rákpaszta és római kömény van, kis sóval és cukorral fűszerezve.

A curryt eredetileg úgy kellene készíteni, hogy felforrósított olajhoz kell adagolni a fűszerkrémet, felengedni kókusztejjel és ebben kellene puhára főzni a felhasznált hús vagy halat. Nálunk ez a folyamat kicsit eltérően alakul, a sültebb-kérgesebb húsokhoz való vonzódásunk miatt.

Recept

egy szűzpecsenye
egy közepes sárgarépa
egy kisebb sárga kaliforniai paprika
20 dkg friss bébikukorica (METRO-ból)
3 gerezd fokhagyma
2 cm-es gyömbérdarab
1 tasak Asian Gourmet thai zöld currypaszta
2 löttyintés szójaszósz
1 kókusztejkonzerv
olaj, só, tarkabors frissen őrölve
ízlés szerint lime, koriander a tálaláshoz

Először is mindent kisebb csíkokra feldarabolok és a kezem ügyébe készítem. Ennél az ételnél nem vágom túl vékonyra a répát, mert a főzés során hamar megpuhul és akkor jó, ha roppanós. Előkapom a wokot, olajat forrósítok benne, beledobom a fokhagymát, gyömbért és a húst, és elkezdem a lehető legnagyobb fokozaton kevergetve sütni. Tekerek rá tarkaborsot, rálöttyintem a szójaszószt, sózom és 3-4 perc alatt puhára sütöm. Szűrőkanállal kiszedem, melegen tartom. Kicsit lejjebb veszem a lángot, a wokba rakom a fűszerpasztát, felöntöm a kókusztejjel. Beleszórom a feldarabolt zöldségeket, visszateszem a húst, és összefőzöm, amíg egy kicsit besűrűsödik. Mivel rizzsel tálalom, maradjon alatta elég mártás. Korianderlevelekkel díszítem, Attila inkább pár csepp lime-ot tesz rá.

Csak annak ajánlom, aki szereti a csípőset, aki kevésbé rajong érte, csak fél tasak fűszerkrémet használjon!

2007. október 25., csütörtök

Chilis-zöldséges csirke wokban


Ma igazi lélekmelegítő ételt készítettem. Sokaknak ez mindenképpen levest jelent, ám mi nem igazán vagyunk levesesek, ezért inkább ázsiai csípős ételekkel melengetjük magunkat belülről, ha hőérzetünket fokozni akarjuk. Erre ma szükség is volt, mert kedvesem egész nap kint ázott az esőben és cserepezte a tetőt.

Már előre éreztem bevásárláskor, hogy a héten a wok biztos előkerül majd, ezért vettem thai chilipaprikát a METRO-ban és vettem volna gyömbért is, ha lett volna, de nem volt, emiatt kicsit „defektes” lett a recept. (Mivel Szentendrén lakom, a budakalászi METRO-ba járunk, ahol folyamatosan kitolnak velem: gyömbér egyre ritkábban van, és megszüntették az „ázsia polcot” is, pedig mindig ott szereztem be a kókusztejet, kínai tojásos és üvegtésztát, currypasztát, stb. )

Az itthon megtalálható zöldségekből és csirkéből készítettem a következő tüzes fogást. Gyakorlatilag mindennel együtt 30 percet vesz igénybe az elkészítése, ezért gyakran szoktam hasonló jellegű ételeket készíteni vacsorára.

Recept

1 csirkemell filézve
1-2 db thai chilipaprika
5-6 gerezd fokhagyma
2 cm-s gyömbérdarab (ami most kimaradt)
2 kisebb hagyma
1 piros kaliforniai v. kápia paprika
1 kisebb sárgarépa
4-5 gombafej vagy shiitake gomba (most az előbbi)
szójaszósz , olaj
szezámolaj
chiliolaj (elmaradhat, de csak ezzel az igazi)

A hangsúly szerintem a wokban készülő ételeknél a jó előkészítésen van, mert annyira gyors a tempó a főzés elkezdésekor, hogy közben nincs idő a szeletelgetésre- pucolgatásra. Ennek megfelelően a csirkemellet vékony csíkokra vágom (na ez az, ami nekem annyira nem szokott menni, így a kedves párom szokta csinálni - biztos megalomániám van…) és két-három gerezd vékony lapokra vágott fokhagymával egyetemben pár evőkanál szójaszósszal leöntve félreteszem) A gyömbért, chilit, maradék fokhagymát felaprítom. A kaliforniai paprikát rombuszokra szeletelem, a gombát négybe vágom, a répából sajtszeletelő lapáttal (! zöldséghámozót ugyanis nem tartok) csíkokat vágok, ha túl szélesek lennének, elfelezem őket. A hagymát nyolcadolom, egyben hagyom, mert a sütés közben úgyis leveleire esik szét.
Ha mindezzel megvagyok, a wokban olajat forrósítok (ha szinte füstöl, akkor jó), beledobom a gyömbért, fokhagymát, chilit, és gyors kevergetés közepette1-2 másodpercig sütöm, hogy ne égjen meg. Ezután hozzáadom a csirkecsíkokat, sózom, öntök rá szójaszószt, egy kiskanálnyi chiliolajat és barnára pirítom. Mielőtt teljesen átsülne, beleszórom az összes zöldségfélét, ezekkel még három-négy percig kevergetve sütöm, és kész. Akkor jó, ha a zöldségek roppanósak maradnak.
Tálalás előtt pár csepp szezámolajjal meghintem. Főtt rizst adok mellé.

Ui.: Jó lett volna már csak a fotó kedvéért is valami autentikusabb tálkában tálalni, de sajnos most „konyhai minimálszettel” dolgozom, a kevésbé használt kellékeim be vannak dobozolva és így is maradnak, amíg be nem költözünk. De jó is lesz már!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails