2010. április 28., szerda

Olajbogyókrém (tapenade)


Ez a kence provanszál eredetű, és számtalan variációja létezik. Alapja az olíva-és kapribogyó – egyébként érdekes módon nevét is ez utóbbiról kapta, holott olívából jóval több van benne -, melyet eredetileg mozsárban pépesítettek és olívaolajjal, meg különböző fűszerekkel kevertek krémmé. Alapeleme általában még a szardella és a fokhagyma, de kerülhet bele zöldfűszerként akár bazsalikom, savanykás-kesernyés ízének erősítése végett citromlé, sőt akár chilipaprika, tonhal, konyak és netalántán dió is.

Én hétvégére készítettem előételként, borozgatás mellé, és nagy sikerem volt vele. Ehhez azért hozzátartozik, hogy amikor említettem Attilának, hogy mit csinálok, akkor csak legyintett, hogy milyen hülyeség ez már megint, de kóstolás után igencsak odavolt a krémért, sőt már meg is kellet ismételnem, mert őnagysága repetát kívánt.

Szerintem ez igazán férfias ízű étel, akik szeretik az olajbogyót, azoknak természetesen be fog jönni, de akik nincsenek oda érte, azoknak is érdemes egy próbát tenni vele.
Az én verziómból sajnos kimaradt a szardella, mert nem kaptam, viszont került bele egy mokkáskanál dijoni mustár, ami szerintem nem rontotta el.
A képet nem magam készítettem, mert olyan tempóban sikerült elfogyasztani, hogy esélyem sem volt rá.

Recept


20-25 dkg magozott fekete olajbogyó
2 gerezd fokhagyma
2- 3 evőkanál kapribogyó
só, frissen őrölt feketebors
mokkáskanálnyi dijoni mustár
2 szardellafilé
ízlés szerint pár csepp citromlé
kb. 1 dl extraszűz olívaolaj


A fokhagymát szeletekre vágom, a bogyókkal aprítógépben megforgatom. A keveréket mélyebb tálkába teszem, hozzáadom az ízesítőket, az olívaolajat, és botmixerrel pürésítem, de csak éppeen hogy, annyira, hogy összeálljon. Behűtöm, de fogyasztás előtt legalább negyed órát hagyom szobahőmérsékleten, hogy az olaj visszamelegedjen. Friss házi kenyérrel tunkoltuk, de pirítóssal sem lehet rossz.



Kép forrása: Dreamstime.com

2010. április 26., hétfő

Cole slaw - az amerikai káposztasaláta


Túlzás nélkül állíthatom, hogy ez a legjobb köret a grillezett oldalas mellé, amit ráadásul Attila is szívesen eszik, annak ellenére, hogy salátáról van szó, ami ugye zöldségekből áll. Na nem csak az oldalas mellé passzol, bármilyen grillezett hús, vagy akár serpenyőben sütött natúr jellegű hús mellé nagyon jól illik, ráadásul a sok ropogós zöldség miatt magas rost-és vitamintartalmú, egészséges étel. Az már kevésbé egészséges, hogy majonézt is tettem bele, de hát nem lehet minden tökéletes, meg a jótékony hatásokat ellensúlyozni is kell (bár megteszi ezt az oldalas maga).
Ez a saláta amerikai eredetű, számtalan receptje kering az interneten is, neve holland eredetű, a káposztasaláta holland elnevezése után. A Váncsa-féle salátadefiníció szerint ugye minden saláta, amit megeszünk. Ez ebben az esetben is igaz, hiszen számtalan variációja létezik, tesznek bele almát, ananászt, reszelt sajtot, brokkolit, meg mident, ami egy salátában előfordulhat. Én ennek ellenére maradnék a klasszikus változatnál, és csak azt teszem bele, ami szerintem feltétlenül szükséges és szokásos, bár egy savanykás alma reszelve nem rontja el, már így is készítettem.

Recept


Fél fej fehérkáposzta
3 közepes méretű sárgarépa
egy közepes fej lilahagyma
3 dl tejföl
két púpos evőkanál majonéz (el is hagyható)
cukor (házi ketchuppal helyettesítettem)
gyenge fehérborecet vagy citromlé (ha a tejföl nem elég savanyú)
só, bors


A fehérkáposztát kitorzsázom, a fél fejet kettévágom és késsel vékony csíkokra szeletelem. (Lehet reszelni is, de én késsel vágva jobban szeretem, így roppanós marad). A répát tisztítás után durvára reszelem, a hagymát félbevágás után vékony szeletekre vágom (azaz félfőre szelem). A tejföllel a majonézből a ketchuppal (cukorral), sóval, frissen őrölt feketeborssal öntetet keverek, tetszés szerint ízesítem ecettel/citromlével és beleforgatom a felcsíkozott zöldségeket. Pár órán keresztül hűtőben érlelem, hogy összeállhassanak az ízek, fogyasztás előtt, viszont negyed órát szobahőmérsékleten hagyom állni.








2010. április 24., szombat

Programajánló: Az állatkert


Múlt hétvégén állatkertben jártunk. Ez önmagában is igen szórakoztató hétvégi program, de egy másfél évessel, aki életében először látja az állatkertet, még izgalmasabb móka.


Az állatkert nagyon szép, sok része átépítésre került, mióta utoljára voltunk, az állatok tágasabb, és eredeti élőhelyükre még inkább emlékeztető kifutókat kaptak, az épületek megújultak, minden tele van gyönyörűen megkomponált virágoskertekkel és még sorolhatnám. Jelenleg a Nagy Tó van felújítás alatt, ennek következtében a létesítmény egész területén mászkálnak kacsák –pelyhes kiskacsák is - a látogatók közt, a gyerekek legnagyobb örömére. Zsófi ennek külön örült és mindenáron testközelbe akart kerülni a madarakkal, nem győztük elterelni. Szokás szerint jó sokan voltak, millió kis bandita rótta a köröket kismotorral, vagy anélkül, abajgatva a kacsákat és minden más elérhető élőlényt, ami él és mozog (más kérdés, hogy azért néha lehet ám szólni a gyereknek, hogy ne rugdossa a kacsát, ne menjen neki másnak motorral, ne etesse kövekkel az állatokat és még sorolhatnám…)


Visszatérve a lényegre, lánykánk és mi is nagyon élveztük a sétát, neki leginkább a madarak és majmok tetszettek – legyenek bármilyen fajtából-, meg a kecskék a kisállatsimogatóból, akik az első adandó alkalommal megpróbálták a farmerdzsekimet a gomboktól megszabadítani, hála a jó égnek sikertelenül. Mi leginkább az új gorillakifutót, az elefántokat, a tigrist, - én személy szerint a számtalan színes virágot - csodáltuk meg.


Nagyon ajánlom mindenkinek az állatkertet, már egy másfél évessel is teljes mértékben élvezhető hétvégi program, mind felnőtteknek, mind gyerekeknek, az meg külön élmény, ahogy a lányunk rácsodálkozott az újdonságokra.

2010. április 22., csütörtök

Csokis keksz


CCC, avagy chocolate chip cookies, azaz csokidarabos keksz. Szerintem nem sokan vannak, akik ne ismernék ezt a süteményt, recepteket interneten százával lehet találni, minden üzletláncban kapni is (én a Spar-ét szeretem legjobban) de most az én kedvencem következik.

Nem túl autentikus a forrásom, mert ez egy F. Nagy Angéla-recept, de nekem ebben az összeállításban ízlett legjobban a keksz, finom, omlós, pár napos állás után kifejezetten puha, kávé mellé tökéletes nassolnivaló.

Zsófi lányom sem veti meg, ritkán szokott kapni belőle, mire megeszi, lehet átöltöztetni meg fürdetni, de inkább ezen nyammogjon, mint a ki tudja miből készülő bolti édességeken.
A receptnek egy hátránya van: kis adag, érdemes megduplázni a mennyiségeket, ha az ember tele akarja vele tömni a kekszesdobozt.

Recept

8 dkg barnacukor
5 dkg kristáycukor
1 csomag vaníliáscukor
10 dkg vaj
csapott mokkáskanálnyi szódabikarbóna
1 tojás
15 dkg liszt
10 dkg jó minőségű étcsokoládé
egy marék durvára vágott dió (ha Zsófi kap belőle, kihagyom)

A kétféle cukrot a vaníliáscukorral, szódabikarbónával habosra keverem, hozzáadom a tojást és ezzel is alaposan kikeverem. Rászitálom a lisztet, beleforgatom a nagyobb darabokra aprított csokoládét és a diót. Sütőpapírral bélelt tepsire kiskanálnyi halmokat teszek a tésztából – ezt legegyszerűbb kézzel csinálni - , ezeket kicsit le is lapogatom, majd a kekszet 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10-12 perc alatt készre sütöm. A tepsiről rögtön átpakolom rácsra (ekkor még képlékenyek, nem kell megijedni), és így hűtöm ki.
Fémdobozban tárolom.

2010. április 19., hétfő

Sajtos tojáskrém


Gyakran kerül az asztalra este valamilyen kenyérre kenhető kence, ha nincs túl sok időm vacsorát készíteni. A krémek közül a kedvencek közt a tojáskrém is szerepel, ezt többféleképpen is szoktam készíteni. Van, hogy vajjal, van hogy tejföllel, esetleg majonézzel keverem ki a tojást, most viszont krémsajt lett az alap, mert ez volt itthon. Ipari mennyiséget el tudunk tüntetni belőle, de most szerényebb mennyiséggel írom le a receptet, hiszen nem mindenki készít nagy adagokat.
A fűszerezés általában minden verziónál azonos, és úgy gondolom, hogy minden változat igényel valamilyen hagymafélét, nálunk ez leginkább lilahagyma, de újhagyma, snidling is mehet bele.

Recept

4-5 főtt tojás
4 db mackósajt
5-6 dkg vaj
tejföl
egy közepes fej lilahagyma
mustár
frissen őrölt feketebors, só


A tojásokat félbevágom, a sárgáját a sajttal, puha vajjal, mustárral és annyi tejföllel dolgozom össze, hogy könnyen kenhető krémet kapjak. (Az állag esetében arra is gondolni kell, hogy a hűtés során a vaj visszadermed, tehát nem baj, ha kicsit hígabb a kence.) Ízesítem borssal, sóval, és hozzákeverem az apróra vágott tojásfehérjét. Fogyasztás előtt behűtöm legalább egy órára, hogy összeérhessenek az ízek.
Ha már eléggé lehűlt, friss péksüteménnyel kínálom. Legutóbb olívás kenyérrel ettük, lehet rákenni, de mi közös tálból mártogatva szoktuk elfogyasztani. Egy baja van, én nem igazán tudom abbahagyni.

2010. április 15., csütörtök

Svéd almatorta


Ez a recept anyukám felfedezése volt pár hónapja, bár én kétkedve fogadtam, amikor mesélte, hogy milyen finom. Valahogy nem igazán kedvelem – illetve kedveltem – a tojáshabbal borított süteményeket, általában a menzás máglyarakások szalmonellaveszélyes adagjai jutottak eddig erről eszembe. De a véleményemet tényleg megváltoztatta ez az F. Nagy Angéla recept, most hétvégén 24 óra leforgása alatt sikerült is két tepsinyit előállítani belőle. Nem egy nagy was ist das az egész, negyed óra alatt össze lehet dobni, a sütés max fél óra, és már kész is az ínycsiklandóan illatozó igazi házias sütemény. Egy hátránya van: az adag nem túl nagy, úgyhogy azok, akiknél nagyobb mennyiségben fogy az édesség, bátran megduplázhatják a mennyiségeket. A recept egyébként megindította a fantáziámat, sok ötletem támadt, de ezeket nem lőném le előre.


Recept

3 nagy alma
egy citrom
egy szűk evőkanál kristálycukor
15 dkg porcukor
15 dkg liszt
2 nagy tojás
7 dkg vaj
késhegynyi sütőpor
3 púpos evőkanál jóféle baracklekvár

A vajat a tojások sárgájával, a liszttel, sütőporral, 5 dkg porcukorral és egy csipet sóval gyorsan tésztává gyúrom. Kibélelek vele egy kisebb tepsit vagy tűzálló tálat, úgy, hogy kis pereme is legyen, villával megszurkálom és 180 fokos előmelegített sütőben elősütöm kb. 6-8 perc alatt.
Amíg a tészta sül, az almákat meghámozom és vékony szeletekre vágom. Rászórom a kristálycukrot és fél citrom levét ráfacsarom, jól összeforgatom. (Az eredeti recept szerint cukros-citromos vízben meg kell főzni az almát, de mi jobban szeretjük, ha nyersen kerül a süteményre.) A tojások fehérjét elkezdem habbá verni. Amikor már kifehéredett, rászitálom a maradék porcukrot és ezzel kemény habot verek belőle, a végén beleteszem a citom másik felének a levét.
A félig sült tésztát megkenem baracklekvárral – nem spórolok vele - , elrendezem a tetején az almaszeleteket, és csinosan rásimítom a fehérjehabot. A sütő hőmérsékletét visszaveszem 150 fokra, és addig sütöm a süteményt, amíg a hab rózsaszínű lesz, ez kb. 20 perc. Langyosan vagy kihűtve kockákra vágva tálalom.

2010. április 13., kedd

Disznófejsajt házilag


Mostanában újra divatba jöttek az olcsó, korábban lenézett alapanyagok, mind a hazai, mind a külföldi csúcsgasztronómia használja újabban a belsőségeket- nemcsak májat - , ökörfarkat, pofahúsokat és hasonló alkatrészeket. Ezt nagyon helyesnek és követendőnek tartom, hiszen nem csak karajból meg csirkemellből áll a világ, olcsó húsrészekből is lehet kifogástalan ételt készíteni, csak tudni kell a módját.
Régóta ki akartuk próbálni a sertésfejből készült kocsonya- illetve disznósajtszerű készítményt, de most hétvégén jött el a megvalósítás ideje. A hentesnél beszereztük a fél disznófejet – amin Zsófi lányom jókat kacarászott – majd Attila nekiállt, én meg instrukciókat adtam a fűszerezéshez.
Én az ilyesmit általában nem eszem meg, a főtt sertéshúst ki nem állhatom, de Attila unszolására megkóstoltam a még meleg húst. Legnagyobb csodálkozásomra omlós, puha és a főtt marhahúshoz hasonló állagú volt, amit viszont imádok. Az is meglepő, hogy a látszólag csak csontból álló disznófejről mennyi színhúst lehet lefejteni.
Mivel az alapanyag is ízlett, megkóstoltam a végeredményt is: mit mondjak, minden bolti felvágottat kenterbe ver, az ára sokkal kedvezőbb, azzal fűszerezzük, amivel akarjuk, és még sorolhatnám. Biztos, hogy fogunk még készíteni hasonlót.


Recept


Egy fél disznófej
Egy sárgarépa
Egy fej vöröshagyma
4-5 gerezd fokhagyma
3 babérlevél
10-15 szem egész feketebors


A disznófejet mély fazékba teszem, rászórom a borsot, babérlevelet, felengedem annyi vízzel amennyi ellepi. Mellédobom az egészben hagyott répát és vöröshagymát, valamint 3 gerezd megtisztított fokhagymát és lassú tűzön addig főzöm, amíg a hús elkezd leválni a csontról. Ez kb. 2,5-3 óra.
A főtt húst a csontól még melegen leszedem, a bőrös részekkel együtt kisebb darabokra vágom. (A fület Attila megette) Egy félgömb alakú tálat folpackkal kibélelek úgy, hogy a peremén túllógjon. Beleszedem a fejhúst, ráöntök a főzőléből kb. egy merőkanálnyit, illetve annyit, amennyit a hús felszív, (ne legyen túl nedves, a lé csak kocsonyásító kötőanyagként szolgál) elegyengetem villával, ráhajtom a kilógó folpackot és hűtőben pár óra alatt kidermesztem mint a kocsonyát. Úgy tálalom, mint a disznósajtot.


2010. április 11., vasárnap

VKF! XXXIII.- Bulgursaláta


Majdnem nem indultam Limara VKF-jén sem, mert nem volt túl sok ötletem, de aztán eszembe jutott valami. Nagy gondban voltam, hogy mit készítsek, mert kenyeret, péksüteményt nem igazán akartam, más ötletem viszont nem nagyon volt.

Aztán eszembe jutott a bulgur, melyből fél kiló a júniusi lejárati időhöz közelegve várta a kamrapolcon a sorsát. Még úgysem készítettem bulgurral ételt, így épp ideje volt már, hogy kipróbáljam.

A bulgur nem más mint tört búza, melyet éretlen, vagy már beérett búzaszemekből készítenek, megpárolják, kiszárítják, majd összetörik. Két féle méretben létezik, az egyik fajta nagyon aprószemű, búzadarára hasonlító, a másik pedig inkább a rizshez hasonló.
Előnye, hogy mivel már párolták a késztése során, nem kell főzni, elég, ha dupla mennyiségű vízzel leforrázzuk és állni hagyjuk , amíg a vizet felszívja.
A közel-keleti és török konyha előszeretettel használja salátákba
(tabbouleh, kisir) és egyéb köretekbe).
Most az én verzióm következik, mely a közel-keleti alapokat görögös hatásokkal egészíti ki.

Recept (6-8 főre)

40 dkg bulgur
egy csokor újhagyma
kis fej hagyma
4-5 paradicsom
20 dkg fetasajt
2 nagy csokor petrezselyem
só, olívaolaj
két citrom leve
őrölt római kömény

A bulgurt mély tálba öntöm 8 dl forró sós vízzel leöntöm és állni hagyom kb. fél órát. Ezalatt a vizet felszívja, de mégsem lesz ragacsos, pergős marad. Amíg a tört búza ázik, az újhagymát zöldjével együtt felkarikázom, a hagymát felaprítom, a paradicsomot és a fetát kisebb kockákra vágom, a petrezselymet pedig durvára aprítom. Mivel itt a petrezselymet salátaként alkalmazom, harapható darabokban kell maradnia.
Ha a bulgur felszívta a vizet, meglocsolom bőven olívaolajjal, ráfacsarom a citrom levét (ha kell, még fél citrom leve mehet rá ízlés szerint), sózom, megszórom a köménnyel és hozzáteszem a sajtot meg a feldarabolt zöldségféléket. Jól összeforgatom és legalább egy órát pihentetem a hűtőben. Tálalás előtt szobahőmérsékleten tartom legalább fél óráig, mert így az ízek érvényesülek a legjobban.
Grillételek mellé ideális köret, de nyáron önmagában fogyasztva főétkezésként könnyű, hűsítő étel.

2010. április 7., szerda

Tavaszváró wokos csirke




Ehhez hasonló ételeket elég gyakran készítek, mert nagyon szeretjük az ázsiai jellegű csípős fűszeres ízeket.
Mindemellett én pedig kiváltképp szeretem ezeket az ételeket, mert nagyon változatosak és gyorsan készíthetők. Általában wokban a már másra nem elegendő, de még felhasználható húsokból, zöldségekből főzök, a köret pedig általában sima párolt rizs, esetleg – ha Attila kéri – rizstészta, vagy kínai tojásos tészta.


Így tél végén, tavasz elején, amikor még nem igazán van bőséges zöldségválaszték, répával, fejes káposztával és kaliforniai paprikával kellett megelégednem, de az étel színei így is a - lassan de biztosan – közelítő tavaszt idézték. Répa, paprika általában van itthon, a káposztát pedig az aznap készített hagyományos káposztasalátából mentettem meg. Mindhárom zöldséget nagyon kedvelem wokos ételekhez, mert jó ropogósak, így nem főnek szét azonnal, ha nagy hőhatás éri őket.

Recept

40 dkg csirkemell
2-3 közepes sárgarépa
egy zöld kaliforniai paprika
egy cikk fehérkáposzta
egy nagy fej hagyma
3 gerez fokhagyma
3 centis gyömbérdarab
egy chilipaprika
egy mokkáskanál őrölt koriander
szójaszósz
olaj

A wokos ételkészítés lényege az előkészítés, mert ha már ég a láng az edény alatt, felgyorsulnak az események. Emiatt a hozzávalók darabolásával kezdem: a húst felcsíkozom, a répát keresztben kettévágom és a fél répákból hosszanti szeleteket vágok, melyekből kb. fél centi vastag csíkokat készítek. A paprikát csíkokra vágom, a hagymát nyolcadolom és leveleire bontom, a fokhagymát durvára darabolom. A káposztát úgy vágom fel, mintha párolt káposztát vagy salátát készítenék belőle. A gyömbért tetszés szerint lehet apróra vágni vagy reszelni hámozás után.
Ezután jön a java, maga a főzés. Ehhez a wokot felforrósítom, teszek bele két evőkanál olajat, megvárom, amíg felforrósodik, és beleöntöm az aprított gyömbért, a chilit (egészben, hogy utána ki tudjam venni, vagy ha szereti mindenki, szeletelve is mehet az ételbe), a fokhagymát, és addig sütöm, amíg illatozni nem kezd. Eután adom hozzá a húst. Kevergetve aranybarnára pirítom, közben megszórom a korianderrel, és tetszés szerint locsolok rá szójaszószt. Ha átsült, kiveszem az edényből és félreteszem. A wokba evőkanálnyi olajat öntök, és beleszórom a répát, káposztát, hagymát, paprikát. Ha nincs elég nedvesség, öntök alá még szójaszószt. Addig sütöm kevergetve, amíg kicsit összeesnek, de roppanósak maradnak. Ez kb. 4-5 perc. Ezután visszateszem a húst, utánaízesítek szójaszósszal – sózni emiatt nem igazán kell -, összeforrósítom az ételt, és tálalom rizzsel vagy kínai tésztával.

2010. április 5., hétfő

Húsvéti kalács


Ezt a kalácsot ajándékba sütöttem, anyut és az öcsémet leptem meg vele, akik mindketten nagy kalácsfogyasztók, reggelire általában kalácsra kenve pusztítják el az előző évi befőzés eredményét. Mi inkább elsütögetjük a lekvárjainkat, de lehet, hogy ez változni fog, mert a kalács nagyon szépen sikerült.
Maci receptje alapján sütöttem, és az előírásokat végig betartottam, csak két szűk marék mazsolával gazdagítottam a tésztát. A formázást az itt látott négyes fonás alapján végeztem, és – legnagyobb meglepetésemre – elsőre sikerült, sőt könnyűnek találtam, bár lehet, hogy ez csak amiatt volt, hogy tegnap a kelt ostoros rétes készítésénél eléggé szenvedtem a fonással.
A sikeren felbuzdulva úgy vélem, fogok én még kalácsot sütni.

Recept

50 dkg liszt
3 púpos evőkanál cukor
6 dkg olvasztott vaj
2 tojás sárgája
3 dl meleg tej
egy csomag porélesztő
egy mokkáskanál só
két szűk marék mazsola

A lisztet és az élesztőt elkeverem. A tojássárgát a vajjal, 2 dl tejjel és a cukorral, meg a sóval összekeverem, és a folyadékhoz folyamatosan adagolom a lisztet és a maradék tejet. Robotgéppel addig dagasztom az egyveleget, amíg ruganyos, hólyagos tésztát nem kapok. (Ha a liszt még további tejet venne fel, természetesen lehet hozzáadni, de nekem a 3 dl bőven elég volt.) A tésztát konyharuhával letakarva meleg helyen duplájára kelesztem. Ezután jól átgyúrom és ekkor dolgozom bele a mazsolát is. Elfelezem és mindkét adagból egy-egy kb. 40 centis rudat sodrok, a sodrás közben meg is tekergetem a tésztát. Ezután a két rúdból négyes fonással kalácsot csinálok (tényleg érdemes megnézni a videót). A megformázott tésztát sütőpapírral kibélelt téglaformába teszem és még fél órát kelesztem. Eközben a sütőt 170 fokra előmelegítem. A másodjára megkelt kalácsot a tésztából kimaradt tojásfehérjével megkenem és kb. 45 perc alatt készre sütöm. Rácsra téve hagyom kihűlni.

2010. április 3., szombat

Segítsüti 2.0 - A végeredmény


Az idei Segítsüti-akció tegnap éjfélkor végetért. A kórházak számára 739.300 forintot sikerült összegyűjteni a licitálóktól, ami a tavalyi összegnek majdnem a duplája, és ez csak a süteményekből befolyó összeg!

Ezúton szeretném megköszönni a részvételt és a szervezést elsősorban nemisbékának, valamint az adományokat a licitálóknak. A részletek a kezdeményezés saját honlapján olvashatók.


És végül, de nem utolsó sorban győztest hirdetek: a kókuszos browniem 18.500 forint ellenében


Pepecs


-et illeti.


A süteményt - amennyiben a győztes is beleegyezik és a második helyezett is igényt tart rá - szívesen megsütöm avarhegyinek is, aki a végsőkig licitált, ám alulmaradt Pepeccsel szemben.

Kérlek titeket, jelentkezzetek, hogy a további teendőket megbeszélhessük.


Aki nem tudott a licitben részt venni, ne csüggedjen, mert idén is lesz Segítfüzet, amellyel szintén támogatható a kezdeményezés, a részletekről többet a már említett weblapon olvashattok.
Kép forrása: Dreamstime.com

Húsvéti üdvözlet


Minden kedves olvasómnak és bloggertársamnak boldog húsvétolást kívánok!

Idén nálunk az ünnep a hagyományok megtartásával zajlik, lesz sonka, tojás, kalács, hagyma, friss retek, valamint anyukámnál ebédelünk hétfőn, de még homály fedi a menüt.
Kép forrása:Dreamstime.com

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails