A következő címkéjű bejegyzések mutatása: felvágott helyett. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: felvágott helyett. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. március 3., szombat

Sült hasaalja tekercs




Még újévkor sütöttem ezt a húst, amit hidegen, felvágottként ettünk. Nagyon kiadós és olcsó, ráadásul csak a sütés igényel némi időráfordítást, egyáltalán nem munkaigényes étel.

Recept

Kb. egy kiló sertés hasaalja
Egy evőkanál rozmaring
Egy evőkanál kakukkfű
Két teáskanál köménymag
Két teáskanál pirospaprika
Kevés olaj
Spárga a kötözéshez

A húst besózom. A köménymagot mozsárban kicsit megtöröm, majd két evőkanál olajjal elkeverem és hozzáteszem a többi fűszert is. Egy sűrű pasztát kapok, ezzel megkenem a hasaalja húsos oldalát, és feltekerem. Spárgával átkötözöm, mint egy csomagot, hogy megtartsa a formáját, és kevés olajjal kikent tepsibe fektetem. Lehet mellédobni egy két fej vöröshagymát és egy fej héjastól lapjában kettévágott fokhagymát is. Kevés vizet öntök alá, alufóliával lefedem és 170 fokos előmelegített sütőben kb. egy órát sütöm. Ha puha, leveszem a fóliát, kicsit megemelem a sütő hőfokát és pirosra sütöm. Kihűtöm, leveszem róla a spárgát, és vékonyra szelve tálalom.

2010. július 1., csütörtök

Aszalt szilvás májpástétom


Már korábban is írtam arról, hogy bolti felvágott helyett inkább házi készítésű kenyérre való kencéket, húskészítményeket eszünk. Most is ehhez a témához következik egy recept, amely a kenőmájas helyettesítésére illetve kiváltására szolgál, ugyanis annál sokkal finomabb.
Az ötlet a Négy évszak ételei – Tél az Aranysárkány vendéglőben c. szakácskönyvből származik – ez az étterem Szentendrén a mai napig üzemel-, de azért módosítottam az eredeti recepten.
Ezúttal pecsenye libamájat használtam, de bármilyen szárnyasmájból, sőt sertésmájból is elkészíthető. A receptben szereplő adag óriási mennyiség, 8-10 főnek előételként simán elegendő, ha pedig csak felvágott helyett akarnánk a kenyerünkre kenegetni, elég az adag fele 4 főre, több napra is. Friss kenyéren vagy pirítóson egyaránt finom.

Recept

50 dkg pecsenye libamáj
egy közepes fej hagyma
2 tojás
20-25 dkg bacon vékony szeletekben
10-12 szem aszalt szilva
3 dkg vaj

A pástétom fűszerkeverékhez:
egy negyed szerecsendió
egy babérlevél
5 szem szegfűbors
egy teáskanál majoranna
egy teáskanál koriandermag
egy teáskanál kakukkfű
egy teáskanál feketebors

Először a fűszerkeveréket készítem el, ehhez az alkotóelemeket fűszerdarálón (kávédarálón) finomra őrlöm.

A felaprított hagymát a vajon puhára párolom.
A májat a párolt hagymával aprítógépben/ turmixgépben ledarálom, beleütöm a tojásokat, hozzáadok két teáskanál pástétomfűszert, kevés sót, majd még egyszer egyneműre turmixolom.
Egy pástétomformát (püspökkenyér-forma, téglaforma, félgömbforma is jó) kibélelek a baconnel, úgy,hogy a szalonnacsíkok a forma szélén túllógjanak, mert majd ezek fedik be a pástétomot.
Az edénybe beleöntöm a májas keveréket, beledugdosom a magozott aszalt szilvát, majd visszahajtom a baconszeleteket, hogy teljesen befedjék a májat. Ha nem elég, teszek még rá egy-két szeletet.
A sütőt 150 fokra előmelegítem. Egy tepsibe annyi vizet öntök, hogy a pástétomforma derekáig érjen, beleállítom az alufóliával alaposan lefedett pástétomot és másfél óráig sütöm-gőzölöm. Ha kész, kihűtöm, majd hűtőben tartom másnapig, akkor már szeletelhető.
Nálunk többen is az aszalt szilvás részre utaztak, úgyhogy lehet bele többet tenni – alig tudtam olyan darabot fotózni, amiben maradt.

2010. április 28., szerda

Olajbogyókrém (tapenade)


Ez a kence provanszál eredetű, és számtalan variációja létezik. Alapja az olíva-és kapribogyó – egyébként érdekes módon nevét is ez utóbbiról kapta, holott olívából jóval több van benne -, melyet eredetileg mozsárban pépesítettek és olívaolajjal, meg különböző fűszerekkel kevertek krémmé. Alapeleme általában még a szardella és a fokhagyma, de kerülhet bele zöldfűszerként akár bazsalikom, savanykás-kesernyés ízének erősítése végett citromlé, sőt akár chilipaprika, tonhal, konyak és netalántán dió is.

Én hétvégére készítettem előételként, borozgatás mellé, és nagy sikerem volt vele. Ehhez azért hozzátartozik, hogy amikor említettem Attilának, hogy mit csinálok, akkor csak legyintett, hogy milyen hülyeség ez már megint, de kóstolás után igencsak odavolt a krémért, sőt már meg is kellet ismételnem, mert őnagysága repetát kívánt.

Szerintem ez igazán férfias ízű étel, akik szeretik az olajbogyót, azoknak természetesen be fog jönni, de akik nincsenek oda érte, azoknak is érdemes egy próbát tenni vele.
Az én verziómból sajnos kimaradt a szardella, mert nem kaptam, viszont került bele egy mokkáskanál dijoni mustár, ami szerintem nem rontotta el.
A képet nem magam készítettem, mert olyan tempóban sikerült elfogyasztani, hogy esélyem sem volt rá.

Recept


20-25 dkg magozott fekete olajbogyó
2 gerezd fokhagyma
2- 3 evőkanál kapribogyó
só, frissen őrölt feketebors
mokkáskanálnyi dijoni mustár
2 szardellafilé
ízlés szerint pár csepp citromlé
kb. 1 dl extraszűz olívaolaj


A fokhagymát szeletekre vágom, a bogyókkal aprítógépben megforgatom. A keveréket mélyebb tálkába teszem, hozzáadom az ízesítőket, az olívaolajat, és botmixerrel pürésítem, de csak éppeen hogy, annyira, hogy összeálljon. Behűtöm, de fogyasztás előtt legalább negyed órát hagyom szobahőmérsékleten, hogy az olaj visszamelegedjen. Friss házi kenyérrel tunkoltuk, de pirítóssal sem lehet rossz.



Kép forrása: Dreamstime.com

2010. április 19., hétfő

Sajtos tojáskrém


Gyakran kerül az asztalra este valamilyen kenyérre kenhető kence, ha nincs túl sok időm vacsorát készíteni. A krémek közül a kedvencek közt a tojáskrém is szerepel, ezt többféleképpen is szoktam készíteni. Van, hogy vajjal, van hogy tejföllel, esetleg majonézzel keverem ki a tojást, most viszont krémsajt lett az alap, mert ez volt itthon. Ipari mennyiséget el tudunk tüntetni belőle, de most szerényebb mennyiséggel írom le a receptet, hiszen nem mindenki készít nagy adagokat.
A fűszerezés általában minden verziónál azonos, és úgy gondolom, hogy minden változat igényel valamilyen hagymafélét, nálunk ez leginkább lilahagyma, de újhagyma, snidling is mehet bele.

Recept

4-5 főtt tojás
4 db mackósajt
5-6 dkg vaj
tejföl
egy közepes fej lilahagyma
mustár
frissen őrölt feketebors, só


A tojásokat félbevágom, a sárgáját a sajttal, puha vajjal, mustárral és annyi tejföllel dolgozom össze, hogy könnyen kenhető krémet kapjak. (Az állag esetében arra is gondolni kell, hogy a hűtés során a vaj visszadermed, tehát nem baj, ha kicsit hígabb a kence.) Ízesítem borssal, sóval, és hozzákeverem az apróra vágott tojásfehérjét. Fogyasztás előtt behűtöm legalább egy órára, hogy összeérhessenek az ízek.
Ha már eléggé lehűlt, friss péksüteménnyel kínálom. Legutóbb olívás kenyérrel ettük, lehet rákenni, de mi közös tálból mártogatva szoktuk elfogyasztani. Egy baja van, én nem igazán tudom abbahagyni.

2010. április 13., kedd

Disznófejsajt házilag


Mostanában újra divatba jöttek az olcsó, korábban lenézett alapanyagok, mind a hazai, mind a külföldi csúcsgasztronómia használja újabban a belsőségeket- nemcsak májat - , ökörfarkat, pofahúsokat és hasonló alkatrészeket. Ezt nagyon helyesnek és követendőnek tartom, hiszen nem csak karajból meg csirkemellből áll a világ, olcsó húsrészekből is lehet kifogástalan ételt készíteni, csak tudni kell a módját.
Régóta ki akartuk próbálni a sertésfejből készült kocsonya- illetve disznósajtszerű készítményt, de most hétvégén jött el a megvalósítás ideje. A hentesnél beszereztük a fél disznófejet – amin Zsófi lányom jókat kacarászott – majd Attila nekiállt, én meg instrukciókat adtam a fűszerezéshez.
Én az ilyesmit általában nem eszem meg, a főtt sertéshúst ki nem állhatom, de Attila unszolására megkóstoltam a még meleg húst. Legnagyobb csodálkozásomra omlós, puha és a főtt marhahúshoz hasonló állagú volt, amit viszont imádok. Az is meglepő, hogy a látszólag csak csontból álló disznófejről mennyi színhúst lehet lefejteni.
Mivel az alapanyag is ízlett, megkóstoltam a végeredményt is: mit mondjak, minden bolti felvágottat kenterbe ver, az ára sokkal kedvezőbb, azzal fűszerezzük, amivel akarjuk, és még sorolhatnám. Biztos, hogy fogunk még készíteni hasonlót.


Recept


Egy fél disznófej
Egy sárgarépa
Egy fej vöröshagyma
4-5 gerezd fokhagyma
3 babérlevél
10-15 szem egész feketebors


A disznófejet mély fazékba teszem, rászórom a borsot, babérlevelet, felengedem annyi vízzel amennyi ellepi. Mellédobom az egészben hagyott répát és vöröshagymát, valamint 3 gerezd megtisztított fokhagymát és lassú tűzön addig főzöm, amíg a hús elkezd leválni a csontról. Ez kb. 2,5-3 óra.
A főtt húst a csontól még melegen leszedem, a bőrös részekkel együtt kisebb darabokra vágom. (A fület Attila megette) Egy félgömb alakú tálat folpackkal kibélelek úgy, hogy a peremén túllógjon. Beleszedem a fejhúst, ráöntök a főzőléből kb. egy merőkanálnyit, illetve annyit, amennyit a hús felszív, (ne legyen túl nedves, a lé csak kocsonyásító kötőanyagként szolgál) elegyengetem villával, ráhajtom a kilógó folpackot és hűtőben pár óra alatt kidermesztem mint a kocsonyát. Úgy tálalom, mint a disznósajtot.


2008. május 21., szerda

Felvágott helyett


Amit most leírok, nem igazán recept, hanem inkább ötlet azok számára, akik a felvágottaktól azért ódzkodnak, mert azok rendszerint tele vannak mindenféle ízfokozóval, tartósítószerrel és még ki tudja, mi van bennük.
Attila nagyon szereti a nyelvfelvágottat, de azt még jobban szereti, ha mi magunk készítünk főtt nyelvet, amit aztán akár melegen, akár hidegen el lehet fogyasztani. Itt most a nyers, nem füstölt sertésnyelv elkészítéséről lesz szó. Csinálnánk marhanyelvet is, de ahhoz nem igazán jutunk hozzá valamilyen okból.
Az egész dolog nem szól másról, mint a kívánt húsrész fűszeres lében történő megfőzéséről, amit a következőképpen csinálok.

Recept

2-3 nem füstölt sertésnyelv
8-10 szem feketebors
két babérlevél
két karika citrom
két gerezd fokhagyma
egy chilipaprika
kb. két evőkanál só.

A nyelvet úgy ahogy van, lábosba teszem, felöntöm annyi hideg vízzel, amennyi bőven ellepi. Hozzáadom az összes ízesítőt. Felforralom, majd lassan gyöngyöztetve addig főzöm, amíg vajpuha nem lesz.
Még melegen megnyúzom, és ezt követően felszeletelve fogyasztható melegen vagy hidegen.
Attila ebben elég puritán, nem cifrázza a dolgot: friss kenyérrel, erős paprikával szokta enni, de eszik tormával, mustárral is. A főzőlé felhasználásával készíthető mellé valamilyen savanykás, mustáros mártás is. Én nem rajongok érte, de azt el kell ismerni, hogy tiszta színhús az egész, és úgy ízesítjük, ahogy nekünk tetszik.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails