Húsgombóc tavaszi zöldekkel

Ez a recept először a Bezzeganya blogon jelent meg, egy tavaszi receptes válogatásban. Az alapötletet egy, a Good Food magazinban olvasott étel adta, de természetesen átvariáltam a saját szájízem szerint. Nagyon finom egytálétel, köret sem kell hozzá és a zöldborsót kedvelő gyerekeknek is tetszeni fog. Gazdagítható medvehagymával, primőr karalábé levelével, sóskával, illetve bármilyen idényzöldséggel. 

Recept

50 dkg darált hús (csirke, pulyka, sertés, bárány)
egy tojás
egy vastag szelet kenyér vízben puhára áztatva
oregano
kakukkfű
fél csokor petrezselyem,
só, bors
50 dkg zöldborsó,
50 dkg leveles spenót (vagy 25 dkg fagyasztott leveles spenót)
egy csokor újhagyma
3-4 dl tejszín
csipet cukor
só
8 dkg vaj
2 evőkanál olaj 

A húsból elkészítem a masszát a húsgombócokhoz. Ehhez a húst tálba teszem, hozzáadom a kenyeret, a tojást, ízlés szerint oregánót és kakukkfüvet, a fél csokor felaprított petrezselymet, sózom, borsozom. Kis húsgombócokat (nagyobb diónyi méretűeket) formálok a masszából és  két evőkanál olaj és a vaj keverékén minden oldalukat aranybarnára sütöm. Ha ez megvan, papírtörlőre teszem, hogy lecsöpögjenek.

A maradék vajat egy lábosban felolvasztom, megfuttatom rajta a felkarikázott újhagymát. Rádobom a zöldborsót, a fagyasztott spenótot és majdnem teljesen puhára párolom. Ha leveles spenóttal főzöm, azt csak a borsó puhulása után adom hozzá. Ekkor felöntöm a tejszínnel, sóval, borssal ízesítem, hozzáadom a húsgombócokat és még kb. 10 percig összeforralom. Ha a levét elfőné, kevés tejszínt vagy vizet lehet hozzáadni.

Spenótos-túrós töltött gomba

Gombából leggyakrabban levest csinálok, vagy paprikást, de ez utóbbit már annyira unjuk, hogy mostanában nem is készítem. Így a gomba leginkább mártásokba, ragukba kerülve gazdagítja ételeinket.
Ennek a jelenségnek kívántam véget vetni, és valami újjal előállni, így született meg ez a töltött gomba recept. Nem kell hozzá sok alapanyag, gyorsan készíthető, és nagyon finom. Kicsit tartottam tőle, hogy Attilának túl „lájtos” lesz, de szerencsére ez szóba sem került, jó étvággyal ette meg az adagját, igaz, hogy a kedvére tegyek, krumplipürét csináltam hozzá köretnek.
Most a töltelék teljesen húsmentesen készült, de ki fogom próbálni hússal, kolbásszal is.

Recept

50 dkg közepes méretű barna csiperke
egy kis fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
30 dkg leveles spenót
2 szelet házi kenyér
25 dkg tehéntúró
10 dkg reszelt trappista
3 dkg reszelt parmezán
egy golyó mozzarella
5 dkg vaj
olaj

A gombákat megtisztítom, a tönkjüket óvatosan kiveszem, az így kapott üreget enyhén sózom, és a kalapokat olajjal kikent tűzálló tálba sorakoztatom. Ezután elkészítem a tölteléket.
A vajat megolvasztom, rádobom a felaprított hagymát, és egy-két percig párolom. Ekkor hozzáadom a gombák felaprított tönkjeit, sózom, borsozom, belereszelem a fokhagymát és majdnem puhára párolom. Ha a gomba már majdnem kész, beleszórom a megtisztított spenótot és addig kevergetem, amíg a levelek a hő hatására összeesnek. A lábost leveszem a tűzről, várok, amíg a keverék kicsit lehűl, ekkor adom hozzá a robotgéppel morzsává aprított házi kenyeret és a kétféle reszelt sajtot meg a túrót. A keveréket a gombakalapokba púpozom, és mindegyik töltött gomba tetejére teszek egy kocka mozzarellát. A sütőt 200 fokra előmelegítem, a gombák alá féldeci vizet öntök, majd kb. 15 percig sütöm. Ennyi idő alatt a gomba megpuhul, a töltelék pedig aranybarnára sül. Krumplipürével és salátával tálalom.

Spenótos túrógombóc

Tegnap készítettem ezeket a gombócokat a hűtőben leledző maradékok mielőbbi eltüntetése céljából. Sokan azt gondolhatják, hogy ezek a kényszer szülte ételek nem igazán jók, mert az ember kezét megkötik a felhasználandó maradékok, vagy túl kevés/túl sok hozzávalóból lehet gazdálkodni, de nekem pont ennek az ellenkezője a tapasztalatom: gyakran a maradékokból születnek a legfinomabb ételek. Gondolok itt például a wokos ételekre, vagy a rakott zöldségekre, melyek általában szintén maradék hús/rizs vagy egyéb élelmiszerek felhasználásával készülnek.
Ennek a gombócnak a No Saltyn talált malfatti recept az alapja, de tehéntúró és főtt krumpli felhasználásával készítettem, kicsit eltérő mennyiségekkel, úgyhogy mégsem ugyanaz.
Én fokhagymás vajjal és parmezánnal ettem, de valamilyen könnyű paradicsomos szósszal is biztos nagyon jó.
Attila megkóstolta, és annyit fűzött hozzá, hogy milyen jó kis köret. Erre mondtam neki, hogy szerintem ez főétel, mire ő: „Nekem ez túl könnyű.” No comment.

Recept

25 dkg zsírszegény tehéntúró
15 dkg főtt áttört krumpli
30 dkg tisztított leveles spenót
egy kis fej hagyma
3 tojás
6 dkg reszelt sajt
18-20 dkg liszt
só, bors
szerecsendió
10 dkg vaj
2-3 gerezd fokhagyma

parmezán a tálaláshoz

A hagymát apróra vágom és 2 dkg vajban megpárolom. Rádobom a spenótot és addig főzöm, amíg megpuhul és a leve teljesen elpárolog. Ízesítem sóval, borssal, frissen reszelt szerecsendióval és hozzákeverem az áttört krumplit. Kicsit hagyom hűlni.
Mély tálban összekeverem a villával kicsit megtört túrót a három tojással és a reszelt sajttal, fűszerezem sóval, kicsit megborsozom. Ha a spenót már kihűlt, a túrós masszához adom és jól összekeverem. Ekkor kanalamként adom hozzá a lisztet, amelynek mennyisége attól függ, mennyire nedves a túró. Jól összekeverem a masszát, akkor jó, ha vizes kézzel formálható. Vizet forralok, megsózom, a masszából vizes kézzel gombócokat formálok és kifőzöm őket. Akkor jók, ha feljönnek a víz tetejére. Amíg a gombóc fő, a maradék vajon lassú tűzön megsütöm a felszeletelt fokhagymát, ebbe szedem ki a lecsepegtetett gombócokat, amelyeket kicsit meg is kapatok a vajban. Reszelt parmezánnal tálalom.

Spenótos ricottás cannelloni

Amióta szert tettem a tésztagépre, nagyon gyakran eszünk házilag készített tésztát. Hogy ez ne legyen unalmas, és ne csak a „sima”, metéltre vágott tésztát együk, cannellonit készítettem, mikor jött Attila anyukája babanézőbe. Pontosabban készítettünk, mert ebből a konyhai tevékenységből Attila is szívesen kiveszi a részét: a tésztát mindig ő gyúrja, a nyújtást is előszeretettel végzi, úgyhogy a cannelloninál nekem jóformán csak a töltés maradt. Meg persze én csinálom a tölteléket és a mártást is.
A választásom a spenótos-ricottás töltelékre esett, és nem bántam meg. Mindenkinek ízlett, bár Attila morgott egy kicsit, hogy nem húsos, meg ugye paradicsomos, de azért megette. Szerintem ez igazi női kaja, a csajok tudnak igazán rajongani érte.

Recept

A tésztához
20 dkg liszt
2 nagy tojás

A töltelékhez
50 dkg leveles spenót (most fagyasztott)
25 dkg ricotta
2 gerezd fokhagyma
3 dkg vaj
szerecsendió
feketebors

A mártáshoz
2 db 400 grammos hámozott paradicsom konzerv
egy evőkanál olívaolaj
egy ág rozmaring
két gerezd fokhagyma

A tetejére reszelt parmezán

A tésztához valókat homogén tésztává gyúrom, majd legalább fél órát pihentetem folpackba csomagolva a hűtőben.
A töltelékhez megolvasztom a vajat, megfuttatom rajta a felszeletelt fokhagymát, rádobom a spenótot, megpárolom. Ízesítem sóval, borssal, frissen reszelt szerecsendióval, majd lehúzom a tűzről, és ha már langyos, belekeverem a ricottát.
Elkészítem a paradicsomszószt is. Ehhez a felforrósított olívaolajon megfuttatom a fokhagymát, ráöntöm a paradicsomot, beledobom a rozmaringot, sózom, és kb. fél óra alatt készre főzöm.
Most következik a nagy attrakció. A tésztát a géppel kinyújtom (6-os fokozat) és betöltöm. Úgy csináltam, hogy a tésztaszalag szélére hosszában tettem egy csík tölteléket, ráhajtottam a tésztát, majd elvágtam, így kaptam egy olyan töltött tésztát – szám szerint 15 darabot - , mint egy kis szivar. Kivajazott, két merőkanálnyi paradicsommártással „megágyazott” tűzálló tálba fektettem a töltött tésztákat úgy, hogy a szélek találkozása került alulra, majd rákanalaztam a paradicsomszószt, a tetejét megszórtam parmezánnal. Előmelegített 180 fokos sütőben fél órát sütöttem. A tányéron további parmezánt szórtunk még rá.

Spenótos-juhtúrós sült galuska

Mai ebédünket szó szerint megálmodtam, illetve éjjel, félálomban gondoltam ki az alapokat, nevezetesen azt, hogy nokedli lesz, juhtúróval, sajttal megsütve.
Reggel aztán gyors szemlét tartottam a hűtőben, melynek nyomán az étel füstölt tarjával és spenóttal is gazdagodott.
A mai recept a korábbi spenótos galuska receptem inverze, itt ugyanis a spenót nem a tésztába keverve szerepel, hanem a mártást dúsítja, további eltérés, hogy az étel elkészítése a sütőben fejeződik be, ezáltal a nokedli be tudja szívni a mártást, miközben gazdag sajtos-juhtúrós kéreg sül a tetejére.

Recept

50 dkg liszt
2 tojás
só, víz
40 dkg spenót
20 dkg füstölt tarja
2-3 gerezd fokhagyma
2 dl tejszín
2 nagy evőkanál tejföl
reszelt szerecsendió
20 dkg juhtúró
10 dkg reszelt sajt
vaj a tál kikenéséhez

Először a mártást késztem el, amihez a felkockázott tarját kevés olajon megpirítom, hozzáadom a spenótot, a vékonyra szelt fokhagymát. Sózom, ízesítem szerecsendióval, felöntöm a tejszínnel és pár percig forralom. Lekapcsolom alatta a lángot és ekkor keverem hozzá a tejfölt.
A lisztből a tojásokkal és annyi vízzel, amennyit felvesz, elkészítem a galuska tésztáját, amit bő forró sós vízben ki is főzök. A nokedlit szűrőben lecsepegtetem.
Kivajazok egy mélyebb jénait, beleterítem a galuska felét, és rákanalazom a spenótos mártás felét. Erre jön a tészta és a mártás másik fele. A tetejére rácsipkedem a juhtúrót és elosztom rajta a reszelt sajtot. Előmelegített 170 fokos sütőben kb. 25 perc alatt összesütöm, akkor jó, ha aranybarna kéreggé sül a sajt és a juhtúró a tetején.
Paradicsomsalátával tálatam.

Karaj sajtmártással, spenótos rizzsel

Miután tegnap pacalt főztem, ebből logikailag az következik, hogy főztem mást is, magamnak.

Volt itthon egy-két szelet karaj, meg vettem még a héten gorgonzolát, ezért arra gondoltam, hogy a natúr kisütött hússzeleteket egy gorgonzolás mártással tálalom.

Ismét vettem egy kilónyi leveles fagyasztott spenótot, és kedvem támadt főzni is belőle, ezért a köret spenótos barnarizs lett. Itt csaltam, mert tasakos barnarizst vettem, mert egy adagot így könnyebb volt készíteni.

Ez az étel is igen hamar elkészíthető és sokféle hozzávaló nem is kell hozzá, viszont nagyon finom.
A sajtos mártásoknál – így most is – egy bevált trükköt alkalmaztam: a mártásba teszek pár csepp friss citromlevet, mert az a tapasztalatom, hogy jobban kiemeli a felhasznált sajt ízét.

Recept

4 szelet sertéskaraj
15-20 dkg gorgonzola sajt
2 dl tejszín
egy kis ág rozmaring,
pár csepp citromlé
csipet szerecsendió
4 dkg vaj
olaj, só, bors

A körethez

Egy zacskó barnarizs
2 gerezd fokhagyma
20 dkg leveles spenót
5 dkg vaj

A hússzeleteket kissé kiveregetem, sózom, borsozom és olaj-vaj keverékén, amibe beledobom a rozmaringot is, megsütöm. Ha már szép aranybarnák, kiszedem őket és félreteszem. A visszamaradt zsiradékba beleöntöm a tejszínt, belemorzsolom a sajtot és összeforralom, amíg kissé besűrűsödik. Ízesítem citromlével és szerecsendióval, majd a mártásba visszateszem a szeleteket és pár perc alatt összemelegítem.

A körethez kifőztem egy zacskó barnarizst a dobozon található utasítás szerint és összeforgattam fokhagymás vajon megpárolt spenóttal.

A húst a rizzsel és a mártással tálaltam, amiből a rizsre is tettem, mert a sajt és a spenót íze igen jól passzol egymáshoz.

Csirketekercs spenóttal és juhsajttal

Ma ismét férfinap van, ami az ételt illeti: kedvesem kívánságára nem más készült, mint rántott csirkemell, és ugye a köret nem lehetett más, mint krumplipüré. Ezeknek a receptjét nem fogom közzé tenni, mert minden olvasóm ismeri, másrészt elveimmel ellenkezik a bundázott ételek propagálása. Pont emiatt törekszem arra, hogy kevés rántott miegymást együnk. Azt nem mondom, hogy nem szeretem, de a húsok-zöldségek egyéb- kissé kímélőbb- módon történő felhasználását jobban tolerálom.

Hogy magamnak is kedvezzek, nem az összes húst paníroztam be, saját részre készítettem spenótos-juhsajtos csirkemellroládokat is. Mivel nem vagyok egy szabász-varrász, a roládok kötözésétől, netán összevarrásától most is tartózkodtam, a tekercseket kivajazott alufólia lapokba tekertem, puhára sütöttem, aztán lebontva a csomagolást, rápirítottam egy kicsit, hogy legyen egy kis színe is.

Ez az étel a karácsonyi asztalon is megállná a helyét, legfeljebb lehetne hozzá készíteni a pecsenyelé felhasználásával egy fehérboros mártást, szójaszósz helyett fehérbort öntve alá. Rizzsel, krumplipürével, de még tésztával körítve is el tudom képzelni.
Nagyon jó hidegen is, szépen ferdén felszeletelve valamilyen finom salátával akár szilveszterkor is kínálható.

Recept (4 főre)

2 csirkemell filé
15-20 dkg leveles spenót (most fagyasztott)
4 szelet nyers füstölt sonka
8 dkg juhsajt reszelve
egy gerezd fokhagyma
só, bors, szerecsendió
vaj, szójaszósz

Először elkészítem a tölteléket: a spenótot zsiradék hozzáadása nélkül felolvasztom egy lábosban, hozzáadom az aprított fokhagymát, kevés sóval, szerecsendióval ízesítem, kicsit hűlni hagyom. Levét kinyomkodom, összekeverem a reszelt juhsajttal.
A csirkemelleket félbevágom a néhai mellcsont mentén, így négy húsdarabot kapok. A húsok vastagabb oldalánál mély vágást ejtek és kinyitom a húst, mint egy könyvet (nyitott szeletelés), ezáltal dupla akkora lesz a rendelkezésemre álló hússzelet. Kézzel lelapítom, kicsit megveregetem húsklopfolóval, hogy lehetőség szerint mindenhol egyforma vastagságú legyen. Kevés sót hintek rá, megszórom frissen őrölt borssal, majd a szélesebb oldalát magam felé fordítva az alsó részére helyezek egy szelet sonkát, rá egy kanálnyi spenótos tölteléket és felgöngyölöm, mint a palacsintát. Duplán hajtott alufólia-lapot megkenek vajjal és beletekerem a csirketekercset, a fólia végeit elszorítom, így olyan csomagot kapok mint egy nagy szaloncukor.

Előmelegített sütőben fél órát sütöttem, utána lebontottam a fóliát, a keletkezett levet a tepsibe csorgattam, tettem hozzá egy darab vajat meg egy löttyintés szójaszószt és kicsit megpirítottam. Krumplipürével ettem.

Tipp : A rolád felszeletelését bízzuk kézügyességgel rendelkező családtagjainkra.

Úgy döntöttem, ezzel is indulok az Estiskola versenyen.

Spenótgaluska juhtúrós mártással

Nem lehet minden áldott nap húst hússal enni, ezért igyekszem a nehezebb fogásokat zöldséges, tésztás ételekkel variálni, hogy minél változatosabb legyen a heti menü.
Mivel megint bevásároltam fagyasztott leveles spenótból – ami az egyik kedvenc zöldségfélém - , és tésztát szerettem volna készíteni, elkezdtem keresgélni a neten.
A blogom statisztikájában a keresőszavak közt egyik nap feltűnt a spenótos nokedli kifejezés, ami az én fantáziámat is megmozgatta, ezért ebbe az irányba orientálódtam. A galuskatészta receptjét Mammától vettem kölcsön, a spenótos gnocchetti receptjéből.
Tudtam, hogy a mártásban lesz juhtúró, mert nagyon szeretem a spenótot ezzel házasítani, mint ahogy azt olvasóim már korábban is érzékelhették a spenótos lepénynél.

Kedvesem kedvére azért egy kis angolszalonna is került az ételbe, a teljes húsmentesség elkerülése érdekében…

Recept

A galuskához

30 dkg fagyasztott leveles spenót
30 dkg liszt (nálam tönköly fehér)
2 db tojás
kb. 2 dl víz
kiskanálnyi só

A mártáshoz

3 szál újhagyma
3 gerezd fokhagyma
10 dkg angolszalonna (vagy sonka)
fél cső kápia paprika (elhagyható, csak a színe miatt tettem bele)
5 dkg vaj
egy nagy pohár tejföl fele
15 dkg juhtúró (én többet tettem, kb. 20 dkg-t, de ennyi elég lett volna)
só, frissen őrölt feketebors, szerecsendió

Először a mártást készítem el, mert erre fogom rászedni a kifőzött, lecsepegtetett nokedlit.
A vajat felolvasztom, megfuttatom rajta a felkarikázott újhagymát és fokhagymát, hozzáadom a kisebb kockákra vágott sonkát és paprikát, és puhára párolom (kb. 3 perc). Leveszem a tűzről a lábost, belekeverem a tejfölt és a juhtúrót, kóstolás után sózom, borsozom, meghintem szerecsendióval, majd kis lángon összemelegítem.

A spenótot kiolvasztom, ha a levelek elég nagyok, apróbbra vágom (utólag könnyű okosnak lenni….). Keverőtálba teszem a lisztet, tojásokat, sót, beleöntöm a spenótot és kb. 2 deci vízzel galuskatésztát készítek belőle. (A víz kicsit megzúdult, egy evőkanál liszttel köszörültem ki a csorbát.) Sós vízben kifőzöm, szűrőben lecsepegtetem, hozzáadom a mártáshoz és pár percig összeforrósítom. Parmezánnal megszórva ettük. A végeredmény olyasmi lett, mint egy sztrapacska, csak annál sokkal üdébb, tavasziasabb ízzel. Kedvesemnek nagyon ízlett.

Megjegyzés: Küllemre csúnyácska, de nagyon finom. Akinek kicsi lyukú a nokedliszaggatója, készítse sűrűbbre a tésztát. Nálunk ugyan a kisméretű nokedli a divat – hála istennek, mert kézzel nem merem szaggatni- , de azért lehetett volna nagyobbakat is szaggatni. Aki nem szereti a juhtúrót, próbálja meg fetával készíteni, vagy csináljon hozzá sajtmártást.

Spenótos juhtúrós lepény

Ez az étel a maradék alapanya-

gok felhasználásá-

nak nagyon jó példája, mellesleg még finom is.

Egyébként gyakran készítjük, általában leveles tészta alapra - ami most nem volt- , a töltelékhez fetát vagy mascarponét szoktunk venni, anyukám ez utóbbival szereti a legjobban.

Most maradt tegnapról juhtúró, hétfőről fagyasztott leveles spenót, és volt még egy kis tejszín meg angolszalonna, úgyhogy ezek a mennyiségben már másra nem alkalmas hozzávalók alkották a lepény töltelékét.

Tésztája ezúttal omlós tészta, amit azért szeretek, mert öt perc alatt össze lehet dobni, igaz felhasználás előtt hűtőben kell(ene) pihentetni, de erre most csak egy óra maradt. A sütést a szilvás pitetortánál leírt módon végeztem most is.

Recept

a szilvás pitetortánál már leírt omlós tészta

Töltelék:

15 dkg spenót

15 dkg juhtúró

10 dkg reszelt sajt

2 tojás

kb. 1 dl tejszín

3 gerezd fokhagyma

olaj, só, bors

szerecsendió

A tésztát elkészítem és legalább egy órára hűtőbe teszem. (Legalább van időm elmosogatni a kedvesem által gyártott mosatlan edényhegyeket....)

A töltelékhez az olajon megpirítom az angolszalonnát, rádobom a felszeletelt fokhagymát és a spenótot, sózom, borsozom, megszórom szerecsendióval, a levét elforralom. Leveszem a tűzről és kb. tíz perc elteltével belekeverem a morzsolt juhtúrót, a sajtot és a két tojást, hozzáöntöm a tejszínt.

Amikor a tészta már kipihente magát, kibélelek vele egy jénaifedőt, beleöntöm a tölteléket, és addig sütöm, amíg a közepe is majdnem teljesen megszilárdul. Egyébként ennél többet nem is nagyon lehetne beletenni, mert a tojástól olyasmi lesz az állaga, mint egy felfújté, kicsit meg is emelkedik.

Vendégváráshoz kiváló, de vacsorára is megállja a helyét.

Sajttal sült spenótos-gombás palacsinta

Ma nem dolgoztam.

Reggel óta az járt a fejemben, hogy kellene valami könnyű ebédet előállítani, azonban még vásárolni sem volt kedvem.

A hűtő és fagyasztó tartalmából kellett válogatni, így a tegnapról maradt gombából, a fagyasztóban levő - helyigényes, ezért elhasználandó- spenótból hoztam össze a kaját.

Az Ardo cég által gyártott leveles fagyasztott spenótot szoktam venni a METRO-ban, nagyon jó találmány: a spenótlevelek gyermekököl nagyságú gombócokban kerülnek fagyasztásra, így nagyon jól lehet adagolni, csak hát kilós kiszerelésben van, amit nem könnyű az általában dugig tömött mélyhűtőmben eltárolni. Viszont nagyon szeretjük, ezért aztán mindig veszek, és gyakran kerül az asztalra, leginkább spenótos spagetti formájában.

Ma valahogy palacsintához volt kedvem, így abba töltöttem a gombás-spenótos tölteléket. Ez nálunk kuriózum, hogy én palacsintát készítek, mert utálom sütni - nem is ment túl jól -ezért kedvesem szokta csinálni. Ezúttal azonban a tettek mezejére léptem.
Szerintem a sós töltelékkel készített palacsinták akkor a legfinomabbak, ha töltés után sütőben még át is sütjük őket, hogy az ízek jobban összeérjenek. A mai ételnél is ennek megfelelően jártam el.

Recept

palacsinta (két tojásból, fél liter folyadékkal,ami ásványvíz és tej felesben, 20 dkg rétesliszttel)

kb. 30 dkg fagyasztott leveles spenót

15 dkg gomba

kis fej hagyma

3 gerezd fokhagyma

só, bors, szerecsendió

olaj, vaj

tejföl

reszelt sajt ( a töltelékbe most pecorino ment, a tetejére jobb híján trappista)

A töltelékhez az olajon megpárolom a hagymát, rádobom a felszeletelt gombát, a felaprított fokhagymát és a spenótot. Addig főzöm, amíg kiolvad, a kevés levet, amit enged, elforralom. Fűszerezem sóval, borssal, szerecsendióval. Leveszem a tűzről, belekeverek 3-4 dkg reszelt sajtot, és megtöltöm vele a palacsintákat. Úgy szoktam hajtogatni, mintha hortobágyi húsos palacsintát csinálnék. Kivajazok egy tűzálló tálat, belefektetem a palacsintákat, megkenem a tetejét tejföllel, megszórom reszelt sajttal, vajdarabkákat morzsolok rá, és sütőben addig sütöm, amíg a sajt ráolvad. Így önmagában is finom, de jó ha valamilyen salátával, pl.: paradicsom

tálaljuk. Evvel a mennyiséggel hét palacsintát tudtam megtölteni.