Húsgombóc tavaszi zöldekkel

Ez a recept először a Bezzeganya blogon jelent meg, egy tavaszi receptes válogatásban. Az alapötletet egy, a Good Food magazinban olvasott étel adta, de természetesen átvariáltam a saját szájízem szerint. Nagyon finom egytálétel, köret sem kell hozzá és a zöldborsót kedvelő gyerekeknek is tetszeni fog. Gazdagítható medvehagymával, primőr karalábé levelével, sóskával, illetve bármilyen idényzöldséggel. 

Recept

50 dkg darált hús (csirke, pulyka, sertés, bárány)
egy tojás
egy vastag szelet kenyér vízben puhára áztatva
oregano
kakukkfű
fél csokor petrezselyem,
só, bors
50 dkg zöldborsó,
50 dkg leveles spenót (vagy 25 dkg fagyasztott leveles spenót)
egy csokor újhagyma
3-4 dl tejszín
csipet cukor
só
8 dkg vaj
2 evőkanál olaj 

A húsból elkészítem a masszát a húsgombócokhoz. Ehhez a húst tálba teszem, hozzáadom a kenyeret, a tojást, ízlés szerint oregánót és kakukkfüvet, a fél csokor felaprított petrezselymet, sózom, borsozom. Kis húsgombócokat (nagyobb diónyi méretűeket) formálok a masszából és  két evőkanál olaj és a vaj keverékén minden oldalukat aranybarnára sütöm. Ha ez megvan, papírtörlőre teszem, hogy lecsöpögjenek.

A maradék vajat egy lábosban felolvasztom, megfuttatom rajta a felkarikázott újhagymát. Rádobom a zöldborsót, a fagyasztott spenótot és majdnem teljesen puhára párolom. Ha leveles spenóttal főzöm, azt csak a borsó puhulása után adom hozzá. Ekkor felöntöm a tejszínnel, sóval, borssal ízesítem, hozzáadom a húsgombócokat és még kb. 10 percig összeforralom. Ha a levét elfőné, kevés tejszínt vagy vizet lehet hozzáadni.

VKF! XXXIII.- Bulgursaláta

Majdnem nem indultam Limara VKF-jén sem, mert nem volt túl sok ötletem, de aztán eszembe jutott valami. Nagy gondban voltam, hogy mit készítsek, mert kenyeret, péksüteményt nem igazán akartam, más ötletem viszont nem nagyon volt.

Aztán eszembe jutott a bulgur, melyből fél kiló a júniusi lejárati időhöz közelegve várta a kamrapolcon a sorsát. Még úgysem készítettem bulgurral ételt, így épp ideje volt már, hogy kipróbáljam.

A bulgur nem más mint tört búza, melyet éretlen, vagy már beérett búzaszemekből készítenek, megpárolják, kiszárítják, majd összetörik. Két féle méretben létezik, az egyik fajta nagyon aprószemű, búzadarára hasonlító, a másik pedig inkább a rizshez hasonló.
Előnye, hogy mivel már párolták a késztése során, nem kell főzni, elég, ha dupla mennyiségű vízzel leforrázzuk és állni hagyjuk , amíg a vizet felszívja.
A közel-keleti és török konyha előszeretettel használja salátákba (tabbouleh, kisir) és egyéb köretekbe).
Most az én verzióm következik, mely a közel-keleti alapokat görögös hatásokkal egészíti ki.

Recept (6-8 főre)

40 dkg bulgur
egy csokor újhagyma
kis fej hagyma
4-5 paradicsom
20 dkg fetasajt
2 nagy csokor petrezselyem
só, olívaolaj
két citrom leve
őrölt római kömény

A bulgurt mély tálba öntöm 8 dl forró sós vízzel leöntöm és állni hagyom kb. fél órát. Ezalatt a vizet felszívja, de mégsem lesz ragacsos, pergős marad. Amíg a tört búza ázik, az újhagymát zöldjével együtt felkarikázom, a hagymát felaprítom, a paradicsomot és a fetát kisebb kockákra vágom, a petrezselymet pedig durvára aprítom. Mivel itt a petrezselymet salátaként alkalmazom, harapható darabokban kell maradnia.
Ha a bulgur felszívta a vizet, meglocsolom bőven olívaolajjal, ráfacsarom a citrom levét (ha kell, még fél citrom leve mehet rá ízlés szerint), sózom, megszórom a köménnyel és hozzáteszem a sajtot meg a feldarabolt zöldségféléket. Jól összeforgatom és legalább egy órát pihentetem a hűtőben. Tálalás előtt szobahőmérsékleten tartom legalább fél óráig, mert így az ízek érvényesülek a legjobban.
Grillételek mellé ideális köret, de nyáron önmagában fogyasztva főétkezésként könnyű, hűsítő étel.

VKF! XXIX. - Sütőtökös sertéshúsgolyók

A Max által kiírt gombócos VKF!-re szezonális alapanyagot is tartalmazó étellel szerettem volna készülni, mégpedig húsos fogással, mert édesség nem jutott az eszembe.
Ehhez kapóra jött a sütőtök, amely már csak a közelgő Halloweenre tekintettel is jó választás.
Így született meg a sütőtökös húsgombócok ötlete.
A sütőtököt reszelve kevertem a húsmasszába, és a hagyományos fasírttól eltérő, keleties fűszerezést alkalmaztam. A húsgolyókat nem paníroztam, így kevésbé lettek ropogósak, de a kísérlet nagyon jól sikerült, aki kóstolta, annak ízlett, beleértve kislányomat is.
A sütőtökös húsmassza fűszerezhető zsályával, fokhagymával is, ebben az esetben még kis kockákra vágott mozzarellát is keverhetünk bele.
Köretnek csípős káposztasalátát, chiliszószt és sült krumplit ettünk mellé, lányom brokkolis krumplipürével tömte magába.

Recept

50 dkg darált sertéshús
25 dkg nyers reszelt sütőtök (tisztított súly)
4 gerezd fokhagyma
4 szál újhagyma
egy vastag szelet kenyér
egy tojás
2 cm-es gyömbérgyökér
egy mokkáskanál szerecsendió
egy kiskanál őrölt koriander
só, bors
olaj

A kenyeret kisebb darabokra vágom, kevés vízzel megöntözöm és állni hagyom, míg megszívja magát. Az újhagymát felkarikázom és egy kiskanál olajon lassú tűzön megfonnyasztom.
A húst mély tálba teszem, hozzákeverem a párolt újhagymát, a kenyeret, a sütőtököt, a reszelt fokhagymát és gyömbért, és a fűszereket. Végül a tojással is jól összedolgozom, mert ez fogja össze a masszát. Sütés előtt fél órát pihentetem, hogy az ízek jobban összeérjenek.
Serpenyőben kevés olajat forrósítok, a masszából kis golyókat formálok és mindkét felüket kb. két-két percig sütöm, hogy kapjanak egy kis kérget. A golyókat papírtörlőn lecsepegtetem, sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatom, és 160 fokos sütőben 10-15 perc alatt készre sütöm. Akár melegen, akár kihűtve is tálalható, salátákkal, mártogatósokkal.

Fűszeres sült márna

Kaptunk egy márnát. (Valószínűleg Attila tegnapelőtt fogott is volna egyet, ha nem törik el a horog és nem megy el a hal, sajnos ez van.) Olyan másfél-két kilós lehetett fejjel együtt, de mivel állandó a helyhiány a fagyasztóban, mondtam, szabaduljunk meg a bajszos buksijától de gyorsan, mert nem fog beférni. Utólag ez duplán jó ötletnek bizonyult, mert a termetes halacska fej nélkül is éppen csak befért a legnagyobb tepsimbe.
A ritkán kapható hal be is indította a fantáziámat, de kellett valamilyen támpont, amiből kiindulhatok. Ez volt Lorien sült márna receptje, ennek nyomdokain indultam el. A keresés közben megállapítottam, hogy a magyar halkultúra továbbra is igen szegényes, már ami az uszonyosok elkészítését illeti, a Konyhai Partizán receptjein kívül semmit nem találtam. Próbálkoztam idegen nyelven is, de csak tengeri vörös márna recepteket találtam, az meg hát nem ugyanaz.
Miután a kolléga halasa azt mondta, hogy a márna erősebb fűszerezést is elbír, ennek szellemében készítettem el a jószágot.
A márna húsa szálkás ugyan, de nagyon finom, gyenge ízű, szép sovány, egyben sütésre kiválóan alkalmas. A pác a hozzávalók alapján elég meredeknek tűnik, de nagyon finom együtt a szójaszósz füstössége, a savanykás joghurt és a citromos-csípős gyömbér.
Remélem más variációk kipróbálására is nyílik majd lehetőségem, hiszen most indul a márna-szezon.
Köszönet a halért Krisztiánnak!

Recept

Egy másfél kilós márna
Egy szál újhagyma
Két karika citrom
Egy-két bazsalikomszár

A páchoz
Négy gerezd fokhagyma
2 cm gyömbér
egy teáskanál szárított rozmaring
egy teáskanál szójaszósz
3-4 evőkanál joghurt
4-5 evőkanál olaj
só
vaj a tepsi kikenéséhez

A konyhakész halat 2 mm-enként beirdalom. Ennél a műveletnél nagyon fontos, hogy a kést – ami legyen borotvaéles – ne a törzsre merőlegesen tartsuk, hanem kicsit átlósan, mert az Y-szálkákat csak így tudjuk hatástalanítani. Ha helyesen irdalunk, minden metszésnél hallatszik a szálka ropogása. A beirdalt hal hasüregét enyhén sózom, majd kívülről is megsózom, de csak enyhén, mert a pác is sós lesz. (Én kívülről nem sóztam, de kellett volna, mert a pácból nem szívott fel elegendő sót.) A márna hasüregébe beletömöm az újhagymát, a citromkarikákat és a bazsalikomszárat, majd a halat kivajazott tepsire fektetem úgy, hogy a hasa érintkezzen az edénnyel (mintha úszna).
A páchoz a lereszelt fokhagymát és gyömbért összekeverem a többi hozzávalóval, majd a keveréket a márnára öntöm, és a vájatokba jól be is dörzsölöm. A pácolt halat egy óráig pihentetem.
A sütőt 180 fokra előmelegítem, és a márnát kb. 30-35 percig sütöm. Tovább sütni nem kell és nem is érdemes, mert a soványsága miatt kiszáradhat.
Krumplipürével tálaltam.

Újhagymás házi krémsajt

Ládakertészetünk termőre fordult, már ehető a zsenge, üdezöld újhagyma. Nem hagytuk annyira megnőni és megfejesedni, mint azokat, amiket a boltban lehet kapni, de így sokkal finomabb, lágyabb az íze és a zöldje sem nagyon csípős, csak épp, amennyire kell.
Legjobb nyersen enni szendvics mellé vagy salátába, de ezúttal a krémsajtba is ez került.

A ládakertészet ötlete Jamie Oliver kertészkedős műsorából származik, ahol fából összetákolt keretekben folyik a gazdálkodás. Nekünk ez most kapóra jött, mert az építkezés után a „kert” nincs kertészkedésre alkalmas állapotban, másrészt nem nagyon értünk hozzá, így kísérletezgetésre pont megfelel. A földet a szemközti erdőből hoztuk, igazi fekete, tápanyagdús föld, tele gilisztákkal. Májusban kiültetjük a már szépen cseperedő paprika és paradicsompalántákat, meg ültetünk uborkát, cukkinit és fejtőbabot, remélem minden szépen szárba szökken majd. Csicsókát is ültettünk – ezt nem ládába - , állítólag ez nekünk való növény, mert annyira igénytelen és szapora, hogy jóformán kipusztíthatatlan. (azért nekünk sikerülhet..)
Amióta megszületett a lányunk, igyekszem egyre több házi készítésű élelmiszert kitalálni, hogy ha eljön az ideje, ő is biztonsággal ehesse.


Recept

2 nagy pohár natúr joghurt (én Parmalatot használok)
só
ízesítőanyagok tetszés szerint (most 4-5 szál újhagyma)

A krémsajt elkészítéséhez kb. két napra van szükség, ez a joghurt fajtájától is függ.
Egy sűrű szövésű szitát kibélelek egy többrét hajtott pamut konyharuhával vagy pelenkával, aláteszek egy mély tálat, amibe csöpöghet a savó, majd a szűrőbe öntöm a joghurtot. Az egész alkalmatosságot kb. két napra beállítom a hűtőbe, ennyi kell ahhoz, hogy a joghurtból krémsajt-szerű dolog legyen. Ekkor kiveszem, tárolóedénybe kanalazom, ízesítem sóval, meg amivel szeretném. Készült már borsos, chilis-borsos, medvehagymás, most meg újhagymás, de bármilyen változatban el lehet képzelni. A lecsepegő savót nem öntöm ki, állítólag egészséges, meg kell inni.
A krémsajt jól záródó műanyag dobozban simán eláll két hétig, de azért ennél hamarabb el szokott fogyni, legalábbis nálunk.

Húsvéti ételeink II. - Sajtos töltött tojás

A húsvéti asztal elengedhetetlen kelléke a tojás valamilyen formája. Mi ebből nem nagyon szoktunk problémát csinálni, általában sonkalében főtt tojás szokott díszelegni a sonka mellett.
Idén megtörtem ezt az unalmassá váló hagyományt és töltött tojást csináltam, amivel nagy sikert arattam.
A recept családi receptnek mondható, anyukám csinált néha ilyet, amikor még kicsi voltam.
Aztán a feledés homályába merült, mert valahogy nem szoktuk kívánni a főtt tojásos ételeket – kivéve rakott krumpli! - , viszont ha csinál valaki, akkor jóízűen megesszük.
Hát, most ezért a töltött tojásért valóságos csata alakult ki, mindenkinek ez ízlett a legjobban. Nem keveset csináltam, de Attila már este kóstolót kért, meg reggelire is kért kettőt, anyukámék is ették rendesen, a húsz fél tojás rohamtempóban fogyott el.

Recept

10 főtt tojás
egy tojásból majonéz (2-3 evőkanál kész majonéz)
15 dkg natúr krémsajt
2 evőkanál mustár
egy marék medvehagyma
három szál újhagyma
15 dkg reszelt sajt
só, bors
salátalevelek a tálaláshoz

A megfőtt, kihűlt tojásokat kettévágom és a sárgákat keverőtálba szedem. Hozzáteszem a krémsajtot, majonézt, mustárt, a felcsíkozott hagymaféléket és simára kikeverem. Ízesítem sóval, frissen őrölt borssal, majd belekeverek 5 dkg reszelt sajtot is.
A tálat, amelyben majd kínálom, salátalevelekkel kirakom, és szépen sorban ráültetem a tojásfehérjéket. Ezután kiskanállal beletöltöm a masszát, jó púposan, majd a tojások tetejét meghintem reszelt sajttal. Ha marad a krémből, azzal díszíthető a tál, vagy gyorsan megesszük jó friss kenyérrel.
A töltött tojást a fogyasztást megelőző este készítem, hogy másnapra jól összeérhessenek az ízek.

Húsvéti ételeink I. - Sonkás csiga

Ez a borkorcsolya volt idén az egyik újdonság húsvétkor. Az ötlet a Kiskegyed Konyhája ehavi számából származik, de azért kicsit megvariáltam a tésztát és a tölteléket is.
Nagyon tudom javasolni az elkészítését azoknak, akik a sonkamaradék felhasználásával küzdenek és unják már a sonkás kockát, mert ez azért egész más.
Igazi jó kis vendégváró, szempillantás alatt el is fogy anélkül, hogy észrevennénk.

Recept

A tésztához

50 dkg liszt
2 dkg élesztő/ ennek megfelelő szárazélesztő
1 dl tej
1 dl olaj
1.5-2 dl víz

A töltelékhez

30 dkg főtt füstölt sonka
két szál újhagyma
egy marék medvehagyma
8-10 dkg vaj a sonka zsírosságától függően
5 dkg reszelt sajt
só, bors


A tészta elkészítéséhez a lisztet tálba szitálom, beleszórom a szárazélesztőt, hozzáadom az olajat, tejet, vizet, sózom és ebből a katyvaszból tésztát dagasztok robotgép segítségével. Legalább 10 perc kell hozzá, hogy jó hólyagos legyen. . Meglisztezem, letakarva duplájára kelesztem. Ha megkelt, átgyúrom, és ismét kelesztem.
Közben elkészítem a tölteléket. Ehhez a sonkát ledarálom. Serpenyőben megforrósítom a vajat, rádobom a sonkát, a felkarikázott hagymát és a felcsíkozott medvehagyma leveleket és a húst pár perc alatt kissé megpirítom. Sózom, borsozom.
A megkelt tésztát átgyúrom, fél centi vastagra nyújtom és teljes felületén megkenem a sonkás töltelékkel, majd megszórom a sajttal. Hosszabb oldalánál felcsavarom, és kb. két centis szeletekre vágom. A tekercseket egymás mellé sütőpapírra ültetem, majd hideg, 180 fokra állított sütőbe tolom, és kb. 35-40 perc alatt készre sütöm. A csigák sütés közben összenőnek, lehet szétszedve is tálalni, de az is megoldás, ha a vendégek törik le maguknak a szimpatikus darabokat.

VKF 16/1. - Tonhalas szendvics

A piknikről valahogy mindig az jut eszembe, hogy kimegyünk a szabadba, leterítünk egy kockás takarót, körülötte kényelmesen lekucorodunk és elővesszük a különféle hideg fogásokból álló elemózsiát, amit jóízűen elfogyasztunk. Valahogy úgy néz ki az egész, mint Szinyei Merse képén.
Gyorsan hozzáteszem, nem igazán szoktunk ilyet csinálni, inkább a szabadtűzi főzést, bográcsozást, grillezést választjuk, de megfogadtam, hogy ha meglesz a baba, csapunk egy-két pikniket is.
Szerintem tehát a piknikre hideg, könnyen kézben tartható és különösebb macera nélkül kézzel elfogyasztható ételeket érdemes készíteni, főtéelnek például valamilyen gazdag szendvicset, salátát, desszertnek pedig tökéletesek a kevert tésztás-piskótás sütemények, de lehet vinni pogácsát, termoszban gyümölcslevest és így tovább. Azért egy hűtőtáska nem árt.

Fentieknek megfelelően a Gourmandula által kiírt fordulóra egy szendviccsel és egy sütivel készültem. A süti receptje a következő bejegyzésben olvasható.

A mi piknikünk ma reggel zajlott az étkezőben, mert kint szakadt az eső...

Recept

2 doboz tonhal konzerv (olajban eltett)
3 szál újhagyma
egy doboz krémsajt (Philadelphia)
majonéz
só, bors
jégsaláta
főtt tojás
sokmagvas toast kenyér

A tonhalkrémhez a konzerveket tálba teszem, az egyiket lecsepegtetve, a másikat olajával együtt. Hozzáadom a felkarikázott újhagymát, a krémsajtot, sózom, borsozom és annyi majonézzel keverem össze, hogy könnyen kenhető krémet kapjak. Én előző este készítem el, hogy az ízek összeérhessenek és felhasználásig légmentesen zárható dobozkában tárolom.
A piknik reggelén állítom össze a szendvicseket. Ehhez a kenyérszeleteket megkenem a halas krémmel, ráfektetek egy jégsaláta levelet, ezt kirakom főtt tojás-karikákkal, majd lefedem egy másik kenyérszelettel. Kissé össze is nyomom, félbevágom, hogy két csinos háromszöget kapjak, majd alufóliába csomagolva szállítom a tett helyszínére.
Paradicsomot mindenképpen kínálok mellé, nagyon jól passzol a tonhalhoz.

Tavaszi spárgaleves

Számomra a spárga jelenti az igazi tavasz beköszöntét. Érdekes módon a spárgát leginkább levesben szeretem, annak ellenére, hogy nem vagyok nagy levesrajongó.

Az én spárgalevesemben jóformán spárgán kívül nincs is más, de abból aztán van bőven, mert nem szeretem, ha csak néhány sípocska úszkál magányosan a lében. Éppen ezért legalább 80 dekát veszek hozzá. Ha valakinek ez sok, készítse fél kilóból, bár némi anyagveszteséggel a tisztítás miatt számolni kell.

Vajas vagy sajtos pirítós társaságában szoktuk enni.

Recept

80 dkg zöldspárga
egy csokor újhagyma (5 szál)
5 dkg vaj
2 dl tejszín
egy csapott evőkanál liszt
só, bors
csipet cukor

A spárgát megtisztítom, azaz az alsó végéből kb. két centit – a fásabb, keményebb részt – levágok. Ha fehér spárgát veszünk, akkor a külső vékony héját a sípok teljes hosszában leszedem, a zöldspárgának azonban finomabb a héja, így azzal nem szoktam foglalkozni. A sípokat 2-3 centis darabokra vágom.
A vajon megfuttatom a felkarikázott újhagymát, felengedem 1,2 liter vízzel. Sózom, borsozom, csipet cukrot adok hozzá, beledobom a spárgát és addig főzöm, amíg puha lesz. Ekkor szűrőkanállal kihalászom a léből a spárgadarabokat, a fejeket megtartom, a szárakat pedig a lével turmixolom. A liszttel elkevert tejszínnel finomítom, visszateszem a spárgafejeket és egy-két perc alatt készre főzöm. Vajas pirítóssal ettük.

Tortilla ebédre

Nagy nehezen rászántuk magunkat erre a kajára a hétvégén. Pontosabban rávettem Attilát, hogy csinálja meg a tortillát, én pedig elkészítettem az összes további összetevőt.
Immár hagyomány, hogy a pitába, tortillába szánt húscafatokat dagadóból állítom elő, amit sütőben vajpuhára sütök, majd vékony szálakra vagdosva serpenyőben, nagy lángon zsiradék nélkül lepirítok. Ezzel a módszerrel ropogós, de nem száraz hús az eredmény.
A tortillát búzalisztből készítjük, illetve Attila készíti, mer én idegösszeomlást kapok attól, hogy nem tudom megfelelően kinyújtani.
A tortillába most babpüré, zöldség és chilis-fokhagymás tejföl került, de mehetne bele guacamole is.

Recept

A tortillához
25 dkg átszitált búzaliszt
2,5 dl meleg víz

A húshoz
50 dkg nem túl zsíros sertésdagadó (a laposabb vége)
római kömény
rozmaring
só fél citrom leve
darált erős paprika
kevés olaj

A tortillába
Jégsaláta csíkokra vágva
Uborka, paradicsom felkockázva
Újhagyma felkaikázva

A babpüréhez
25 dkg vörösbab
egy chilipaprika
egy fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
pár szem egész feketebors
2 kisebb babérlevél
olaj

A tálaláshoz chilivel és egy gerezd zúzott fokhagymával kikevert tejföl.

A babpüréhez az előző este beáztatott babról leöntöm az áztatóvizet és felteszem főni annyi hideg vízben, amennyi ellepi. Beledobom a babérlevelet, borsot, chilipaprikát, és puhára főzöm. Ha már vajpuha, egy edényben olajon megpárolom a hagymát és a fokhagymát, majd beleteszem a levétől leszűrt babot. Pár percig sütöm, majd krumplinyomóval áttöröm, a bab főzőlevével higítom. Kb. olyan állagúnak kell lennie, mint egy sűrűbb krumplipüré. Tálalásig hűlni hagyom.
A húst besózom, bedörzsölöm római köménnyel, rozmaringgal és a paprikakrémmel, kiolajozott tepsibe fektetem és megkapatom mindkét oldalát erősebb tűzön. Mérsékelem a lángot, a tepsit lefedem alufóliával és kb. egy óra alatt puhára párolom, majd leveszem a fóliát és kissé megpirítom a tetejét. Tálalásig ezt is félreteszem.
A tortillába való zöldségeket felaprítom és tálba teszem.
A tortillához a lisztet a meleg vízzel rugalmas tésztává gyúrom, majd átengedem a terepet Attilának, aki kb. 22 cm átmérőjű papírvékony lepényeket nyújt belőle.(Szám szerint 5 db jött ki belőle.) Ezeket forró száraz serpenyőben 2-3 perc alatt megsütöm. Akkor jó, ha az alja halványbarna foltokat kap. Nagyobb tányérra borítva egymásra rétegezem, mint a palacsintát.

Amikor elérkezik végre az evés ideje, a húsból nagyon vékony csíkokat-szálakat vágok és kis serpenyőben zsiradék nélkül ropogós pirosra pirítom.

Az összes hozzávalót az asztalra teszem.
Mindenki a tányérján állítja össze az ebédjét: a tortillát megkenjük a babpürével, rászórunk tetszőleges mennyiségű zöldséget, arra kerülnek a húscafatok, amit pár kanál chilis-fokhagymás tejföllel locsolunk meg, majd megpróbáljuk feltekerni, mint a palacsintát.

Igazi társasági kaja, nem lehet kulturáltan enni, viszont nagyon finom.

Halpogácsák

Ma anyukám és anyósom volt hivatalos hozzánk látogatóba. Gondoltam egy merészet és úgy döntöttem, hogy ázsiai jellegű ételeket fogok készíteni, erre még jelenlétükben egyébként nem került sor.

A menü halpogácsa volt édes chiliszósszal, pirított tészta sertéshússal és zöldségekkel, meg saláta szójás gyömbéres öntettel.

A probléma ott kezdődött, hogy anyukám – aki egyébént minden újdonságra vevő –amikor meghallotta, hogy a halpogácsa cápaharcsából lesz, kijelentette, hogy ő márpedig cápát nem eszik. Hiába mutogattuk neki a Wikipédiában a szóban forgó hal fotóját, mondván ez nem cápa, hajthatatlannak bizonyult. Mindegy, én ráhagytam, mondtam neki, hogy legfeljebb éhen marad.

Aztán amikor elkezdtem sütni a halpogácsát, már szólt, hogy milyen jó illata van, végül pedig gond nélkül bekebelezte az egész ételsort.

Most a halpogácsa receptjét osztom meg veletek.

Recept

Fél kiló fehér húsú halfilé (most cápaharcsa avagy pangasius)
Egy tojás
Egy kis fej hagyma
Két gerezd fokhagyma
Egy zöld chilipaprika
2 cm-s gyömbérdarab
8 db zöldhüvelyű zöldbab vagy pár szál újhagyma
egy evőkanál korianderzöld
egy evőkanál osztrigaszósz
kevés zöldcitromlé
só, a sütéshez olaj

A hagymát, fokhagymát, koriandert, chilit robotgépben összeturmixolom. A halfilét kockákra vágom és robotgépben pépesítem. A fűszerpépet elkeverem a leturmixolt hallal, az osztigaszósszal, adok hozzá pár csepp lime-levet, és ízlés szerint sózom. Hozzáadom a felkarikázott zöldbabot, most én ennek hiányában újhagymát használtam. Belekeverek egy tojást, jól eldolgozom, majd forró olajban aranybarna pogácsákat sütök a masszából. Papírtörlőn lecsepegtetem és friss zöldcitrom-cikkel és édes chiliszósszal tálalom.

Sajtos-grapefruitos kukoricasaláta

Kiskoromban anyu nagyon sokszor csinált almás-sajtos kukoricasalátát, amit nagyon szerettünk.

Egyik este megkívántam a zöldféléket, és eszembe jutott ez is, de a recept jelentős átalakításon ment át az itthon lévő alapanyagok miatt.

Az eredetiben nincs zöldsaláta és mint a neve is mutatja, almát tartalmaz, ami azonban nem volt itthon, így grapefruitot használtam. Az én ízlésemhez ez még közelebb is áll, mert a kukorica eleve édeskés, az alma szintén, viszont a grapefruit fanyar-savanykás íze ezt ól ellensúlyozza.

Natúr húsokhoz jó köret, de én másnap ebédre csak önmagában ettem a maradékot egy zsömlével.

Recept

egy kisebb csomag salátamix

2-3 szál újhagyma

2 doboz konzervkukorica

egy pink grapefuit

2 evőkanál majonéz

2-3 dl tejföl

egy evőkanál ketchup

10 dkg sajt (most füstölt trappista volt)

só, bors

A majonézből, ketchupból, tejfölből, sóval, frissen őrölt borssal összeállítom a dresszinget, a pucolás közben kicsöpögő grapefruit-levet (illetve egy részét, mert nagyon sok volt neki) is belekeverem. Ebbe az öntetbe forgatom bele a zöldsalátát, kukoricát, az apró kockákra vágott sajtot, a felkarikázott újhagymát és a fehér héjától teljesen megfosztott, felkockázott grapefruitot. Fél órányi hűtés után tálalom.

Ha már úgy is a tenger gyümölcseit választotta Gabojsza VKF-témának, megjegyzem, hogy a sajtot garnélával helyettesítve is finom.

Tepsiben sült pisztráng

Újévi fogadalmat annyiban tettem, hogy több halat és zöldséget fogok készíteni és megpróbálok kalóriaszegényebb fogásokat tenni az asztalra.
Ennek örömére vettem pisztrángot, amit nagyon szeretek. Nyáron grillen szoktam megsütni halrácsba fogva, csak sót teszek rá, ebből sem sokat, mert felesleges elnyomni a hal ízét. A halat kívül kicsit megcsepegtetem olajjal, hogy ne ragadjon bele a halrácsba. Salátával szoktuk enni, a halra citromot csepegtetünk.

Most ugye nem igazán lehet grillezni – bár a skandináv népeknél szokás, hogy a teraszon felállított faszenes grillen készítik el a karácsonyi ebédre szánt halat - , ezért maradt a sütő, vagy lehetett volna lisztbe forgatva olajban megsütni, de ettől eltekintettem.

A sütőt választottam, és nem bántam meg. Különösen jó volt a hal hasába tett fűszerek és a vaj összeolvadásából keletkezett szaft, a hal nem száradt ki, húsa vajpuha, ízes, lédús lett.

Recept

Személyenként egy közepes méretű pisztráng (kb. 30 dekás)
Egy citrom
Fél csokor kapor (aki nem szereti, tegyen bele petrezselymet)
2-3 újhagyma
só
pár levél rozmaring
vaj

A konyhakész halak mindkét oldalán pár bevágást ejtek (így jobban fölveszik a sót és a sülés közben keletkező fűszeres gőzt), kívül-belül sózom őket. Az így előkészített pisztrángok mindegyikének hasüregébe teszek két szelet citromot (lehetne többet is, de nem fér be), pár ág kaprot és az újhagyma zöldjéből pár szálat. A halakat kivajazott tepsibe fektetem, mindegyikre teszek még egy darabka vajat, ha marad a citromból, megcsepegtetem őket a levével, és előmelegített sütőben nem túl erős lánggal megsütöm. Sütés közben egyszer kétszer óvatosan megfordítom, a keletkező lével néha meglocsolgatom. Lehetett volna aláönteni még egy kis fehérbort is, hogy fokozzuk az ízeket, de ez most nem volt kéznél.
Pár szem krumpliból készített petrezselymes burgonyával és joghurtos kapros zöldsalátával ettük.

A fényképen lehet, hogy kissé elrettentő látvány, de tényleg finom.

Spenótgaluska juhtúrós mártással

Nem lehet minden áldott nap húst hússal enni, ezért igyekszem a nehezebb fogásokat zöldséges, tésztás ételekkel variálni, hogy minél változatosabb legyen a heti menü.
Mivel megint bevásároltam fagyasztott leveles spenótból – ami az egyik kedvenc zöldségfélém - , és tésztát szerettem volna készíteni, elkezdtem keresgélni a neten.
A blogom statisztikájában a keresőszavak közt egyik nap feltűnt a spenótos nokedli kifejezés, ami az én fantáziámat is megmozgatta, ezért ebbe az irányba orientálódtam. A galuskatészta receptjét Mammától vettem kölcsön, a spenótos gnocchetti receptjéből.
Tudtam, hogy a mártásban lesz juhtúró, mert nagyon szeretem a spenótot ezzel házasítani, mint ahogy azt olvasóim már korábban is érzékelhették a spenótos lepénynél.

Kedvesem kedvére azért egy kis angolszalonna is került az ételbe, a teljes húsmentesség elkerülése érdekében…

Recept

A galuskához

30 dkg fagyasztott leveles spenót
30 dkg liszt (nálam tönköly fehér)
2 db tojás
kb. 2 dl víz
kiskanálnyi só

A mártáshoz

3 szál újhagyma
3 gerezd fokhagyma
10 dkg angolszalonna (vagy sonka)
fél cső kápia paprika (elhagyható, csak a színe miatt tettem bele)
5 dkg vaj
egy nagy pohár tejföl fele
15 dkg juhtúró (én többet tettem, kb. 20 dkg-t, de ennyi elég lett volna)
só, frissen őrölt feketebors, szerecsendió

Először a mártást készítem el, mert erre fogom rászedni a kifőzött, lecsepegtetett nokedlit.
A vajat felolvasztom, megfuttatom rajta a felkarikázott újhagymát és fokhagymát, hozzáadom a kisebb kockákra vágott sonkát és paprikát, és puhára párolom (kb. 3 perc). Leveszem a tűzről a lábost, belekeverem a tejfölt és a juhtúrót, kóstolás után sózom, borsozom, meghintem szerecsendióval, majd kis lángon összemelegítem.

A spenótot kiolvasztom, ha a levelek elég nagyok, apróbbra vágom (utólag könnyű okosnak lenni….). Keverőtálba teszem a lisztet, tojásokat, sót, beleöntöm a spenótot és kb. 2 deci vízzel galuskatésztát készítek belőle. (A víz kicsit megzúdult, egy evőkanál liszttel köszörültem ki a csorbát.) Sós vízben kifőzöm, szűrőben lecsepegtetem, hozzáadom a mártáshoz és pár percig összeforrósítom. Parmezánnal megszórva ettük. A végeredmény olyasmi lett, mint egy sztrapacska, csak annál sokkal üdébb, tavasziasabb ízzel. Kedvesemnek nagyon ízlett.

Megjegyzés: Küllemre csúnyácska, de nagyon finom. Akinek kicsi lyukú a nokedliszaggatója, készítse sűrűbbre a tésztát. Nálunk ugyan a kisméretű nokedli a divat – hála istennek, mert kézzel nem merem szaggatni- , de azért lehetett volna nagyobbakat is szaggatni. Aki nem szereti a juhtúrót, próbálja meg fetával készíteni, vagy csináljon hozzá sajtmártást.