Töltött cukkini paradicsommártással

Az egyik német üzletláncban épp ma találkoztam szembe a receptben is szereplő helyes kis gömbcukkinikkel, és rögtön eszembe is jutott, hogy nyáron mit készítettem belőlük. Természetesen el lehet készíteni sima cukkinivel is, az íze ugyanolyan, de a gömb alakú töltött zöldség mindenkinek elnyerte a tetszését, aki evett belőle. 

Recept

50 dkg darált hús
5 gömbcukkini
20 dkg rizs
4 gerezd fokhagyma
1 fej hagyma
római kömény
fahéj
oregano
só, bors
 olaj
10 dkg reszelt sajt
3-4 deci passzírozott paradicsom

a tálaláshoz joghurt 

A cukkinik kalapját levágom, a belsejüket pedig kanállal kivájom. A kiszedett cukkinidarabokat félreteszem a mártáshoz. A töltelékhez a rizst megfőzöm, félreteszem. Kevés olajon megpirítom a felaprított hagymát és fokhagymát, rászórom a köményt, rádobom a darált húst, és kevergetve fehéredésig pirítom. Közben a fahéjjal, sóval, borssal és oreganóval ízesítem. A piruló hús alá öntök kb. 1 deci passzírozott paradicsomot, és kis lángon kb. 15-20 percig főzöm. A kész húsos ragut összekeverem a rizzsel, hozzáadom a reszelt sajtot, és kanállal a kivájt cukkinikbe töltöm. A sütőt 180 fokra előmelegítem.

A sütőtepsibe egy-két evőkanál olajat teszek, rászórom a  kivájt cukkinidarabokat, ízesítem sóval, borssal, oreganóval, és ráöntöm a maradék paradicsomot. Kézzel kissé össze is forgatom. A paradicsomos cukkini tetejére ültetem a töltött zöldséget és kb. 40 perc alatt megsütöm. Ezalatt a töltött cukkinik megpuhulnak, kissé meg is pirulnak, a tepsiben levő paradicsomos zöldség pedig mártássá párolódik össze. A töltött cukkinit a paradicsomos szósszal kínálom, nagyétkűek részére sütök mellé pár szem újkrumplit is, és hideg joghurtot is adok mellé, amivel meg lehet locsolni a zöldséget.

Csirkecurry krumplival és zöldbabbal

Gyorsan és könnyen elkészíthető, finom, teljes értékű főétel, fogyasztható magában, vagy rizzsel, lepénykenyérrel tálalva. Ha köret nélkül akarjuk tálalni, 3 szem krumplival és 30-40 deka zöldbabbal számoljunk. Az ötlet a Good Food magazinból származik, de a fűszerezésen változtattam,így kicsit öszvér, de inkább indiai ízvilágot képviselő étel született belőle.

Recept

50 deka csirkecombfilé

egy fej hagyma

két nagy darab krumpli

két gerezd fokhagyma

20 deka ceruzabab (fagyasztott is lehet)

két evőkanál currypaszta (vörös, enyhén csípős)

egy 500 grammos passzírozott paradicsom

három evőkanál zsírosabb (3-4%) joghurt

római kömény

indiai fűszerkeverék (garam masala)

egy evőkanál olaj

A hagymát felaprítom, a csirkehúst kockákra vágom. Az olajat mélyebb serpenyőben felforrósítom, rádobom a hagymát, megszórom római köménnyel és pár percig pirítom. Hozzáadom a húst, ezzel még öt percig sütöm. Belekeverem a currypasztát, egy percig kevergetve sütöm. Beleteszem a nagyobb kockákra vágott krumplit, a paradicsomot, a reszelt fokhagymát, a fűszerkeveréket, egy deci vizet és fedő alatt addig főzöm, amíg a hús és a krumpli majdnem teljesen puha lesz. Ekkor beleteszem a zöldbabot is, ha kell, öntök alá még vizet, és készre főzöm az ételt. Ha minden megpuhult, a levébe keverem a joghurtot - ezzel már nem forralom -, és tálalom.

Változat: elhagyjuk a currypasztát, római köményt, joghurtot, emeljük a fokhagyma mennyiségét (4-5 gerezd elég), és a végén, a zöldbabbal együtt friss zöldfűszereket (petrezselyem, bazsalikom, kakukkfű) adunk hozzá. Rizzsel vagy tésztával tálaljuk, és nem hívjuk currynek.

A recept eredetileg a Bezzeganyán jelent meg.

Sült csirke sajtos zöldbabbal

Mostanában hétvégenként időszűke miatt gyakran készítem ezt az ételt ebédre, mert kevés vele a munka, a sütőből pedig megfelelő idő után csak elő kell kapni a kész sültet és köretet, és már lehet is enni. Nagyon egyszerű étel, a húst zöldfűszerekkel, vagy magyarosan, köménnyel, borssal, pirospaprikával is lehet ízesíteni, nekem mostanában ez a változat jön be legjobban.

Az írás eredetileg a Bezzeganyán jelent meg.

A csirkéhez

egy konyhakész csirke (kb. 1,2 kg)
10 dkg puha vaj
egy  citrom
3 gerezd fokhagyma
egy púpos teáskanál pirospaprika
egy teáskanál római kömény
egy mokkáskanál őrölt fűszerkömény
só, kevés víz

A körethez

50 dkg zöldbab (zöld hüvelyű, fagyasztott)
egy tojás
3 dl tejföl (fele tejszín is lehet)
6-8 dkg reszelt sajt
egy-két evőkanál zsemlemorzsa
vaj a tepsi kikenéséhez
só, reszelt szerecsendió

A csirkével kezdek: a sütőt előmelegítem 170 fokra. Ezalatt a csirkét kívül-belül jól besózom. A vajat a fűszerekkel és a reszelt/átnyomott fokhagymával kikeverem, és ezt a keveréket a mellének a bőre alá kenem, valamint a csirkét kívülről is jól bekenem vele. A hasüregébe kerül a citrom, de ha van maradék hagyma- vagy almadarab, az is mehet mellé. Kevés vizet öntök alá, betolom a sütőbe, és puhára sütöm, a végén kicsit ropogósra is pirítom. Ez kb. másfél óra.

Ha a csirke már kb. fél órája sül, a zöldbabot sós, forró vízben roppanósra főzöm, leszűröm, közben hideg vizet engedek rá, nehogy elveszítse a ress állagát. Egy kis tepsit vékonyan kikenek vajjal, megszórom a zsemlemorzsával. Beleteszem a jól lecsöpögtetett babot. A tojást felverem, elkeverem a tejföllel, sózom, reszelek bele szerecsendiót és a babra öntöm. A tetejét megszórom a sajttal, és ha a csirkének már csak fél órája van hátra, betolom a sütőbe. 15-20 perc alatt kész. Szárazabb húsok mellé jó köret, elkészíthető brokkolival, karfiollal, de még leveles spenóttal is.

Kecskesült

A férjem még októberben Zsófival meglátogatta a szabolcsi rokonait és –többek között – egy fiatal kecske társaságában tértek haza. Az egyik lapockájából, a csontos bordarészből és a leeső nyesedékekből azon nyomban pörköltet főztünk, a combot megsütöttük, a gerincét pedig szintén sütve karácsonykor fogyasztottuk el.

A kecske húsa valami fantasztikus, kár, hogy nehéz hozzájutni, mert én biztos gyakran vennék ha tehetném.

A pörkölt olyan lett a belefőzött csontos részeknek köszönhetően, mint egy csülökpörkölt, csak éppen színtiszta hússal. A hús omlós, puha, nagyon jóízű, a szaft pedig ragacsos, kihűlés után kocsonyás, egyszóval pont olyan, amit az ember egy körmös-csükös pörköltben szeret, a bónusz pedig az, hogy színhúsból készül.

A sültet kicsit közel-keleties fűszerezéssel készítettem el, és nem bántam meg, nagyon ízletes, és persze vajpuha lett, ráadásul nagyon hamar elkészült.

Recept

Egy fiatal kecske combja

Római kömény (egész)

Koriander (őrölt)

Pirospaprika

8 gerezd fokhagyma

2-3 evőkanál olívaolaj

só

A kecskecombról levágom a hártyát (nem túloztam el). A fűszereket a só kivételével egyenlő arányban összekeverem az olajjal és hozzáreszelem a fokhagymát. A húst bedörzsölöm sóval, majd a fűszeres fokhagymás olajjal, és egy éjszakán át hideg helyen állni hagyom.

Másnap tepsibe teszem, a tűzhelyen nagy lángon körbesütöm, majd 180 fokra előmelegített sütőbe teszem alufóliával letakarva úgy, hogy egy kevés vizet is öntök alá. Addig sütöm, amíg gyakorlatilag meg puhul, a végén megemelem a hőfokot 200 fokra, leveszem a fóliát és kicsit megpirítom a húst. Ha jól emlékszem, kicsit több mint másfél óra alatt kész lett.

Hagymás krumplival és sütőtöksalátával ettük.

Tkemali - grúz szilvaszósz

Először is, itt is köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki szavazott rám a Goldenblog 2011 blogversenyen, és lehetővé tette, hogy ez a blog a 164 induló közül a kilencedik helyen végezzen, nem gondoltam volna, hogy az első tízbe jutok, megtisztelő.

Másodsorban végre recept is következik!

Ezt a receptet már jó rég beígértem a Facebook-on, de csak most jutottam el odáig, hogy fel is tegyem. Mint egy korábbi posztban már említettem, idén nagyon sok mirabellaszilvánk lett, ezért úgy döntöttem, valamit fogok belőle készíteni mindenképp. Lekvárt főztem, ami nagyon jól sikerült, de valami chutney-szerű dolgon is törtem a fejem, végül ráakadtam itt a grúz szilvaszósz receptjére. El is készítettem, de a felhasznált fűszereken kicsit változtattam: korianderzöld híján koriandermagot használtam, és került bele római kömény is, amit nagyon szeretek.

A végeredmény egy édes-sós-savanykás mártás vagy inkább ízesítő, ami nagyon jól passzol natúr vagy grillezett húsokhoz, sőt, ketchup helyett akár virslihez is. Fotó sajnos nem készült, mert gyakorlatilag éjjel főztem be és se energiám se normális fényem nem volt a fényképezéshez.

Recept

1 kg mirabella szilva

1 fej fokhagyma
2 deci víz
egy rúd fahéj
egy teáskanál koriandermag

egy teáskanál római kömény
1 csokor kapor
2 cseresznyepaprika
só, cukor, ecet ízlés szerint

A szilvát a vízzel lábosba teszem és kb. fél óráig főzöm nagy lángon.Ezalatt a gyümölcs lefő a magjáról. 15 perc eltelte után hozzáadom a kaprot - egyben dobtam bele - , majd a megadott idő eltelte után a gyümölcsöt szitán jól átpasszírozom. A kapott pépet visszateszem a tűzre, hozzáadom a fahéjat, a frissen durvárta őrölt koriandert és köményt, beledobom a paprikát, a felszeletelt fokhagymát. Ízlés szerint teszek hozzá sót, valamint cukrot/ecetet, a gyümölcs édességétől függően. (Nekem inkább édesíteni kellett.) Addig főzöm kis lángon, amíg kissé besűrűsödik, utána üvegekbe töltöm, és szárazgőzben hagyom kihűlni.

Szerintem kékszilvából is lehet valami hasonlót csinálni, kicsit más lesz ugyan a végeredmény, de érdemes próbálkozni vele.

Kép forrása: Dreamstime.com

Gyuvecs

A gyuvecs nem más, mint egy szerb húsos zöldséges egytálétel, a gyuvecs elnevezésű cseréptálról kapta a nevét, amiben készítik. Szándékosan nem írtam, hogy rizses étel, mert ugyan az alábbi recept rizzsel készül, de van krumplis változata is. Használhatunk hozzá sertés, marha vagy birkahúst – akár darálva is - , de hallal is készítik, sőt, maradék pörkölt is felhasználható ilyen módon. Kóstolás után a férjemmel egyöntetűen megállapítottuk, hogy a hús jó, ha van benne az íze miatt, viszont egyáltalán nem hiányzott nekünk, így bátran javaslom vegetáriánus változatban is elkészíteni. Ez a recept a leginkább megszokott zöldségekkel (paprika, paradicsom, padlizsán) készül, de lehet bele zöldbabot, cukkinit, krumplit is tenni. A tetejére való tejfölös-tojásos öntet szintén opcionális, elhagyható. Nem tudom, hogy autentikus-e, mindenesetre finom.

Recept

50 dkg sertéscomb-vagy lapocka

egy nagy fej hagyma

3 gerezd fokhagyma

egy közepes padlizsán

egy közepes cukkini

3 nagyobb paradicsom

5 cső zöldpaprika

3 szem közepes krumpli

15 dkg megmosott rizs

4-5 deci víz vagy húsleves

2 nagy evőkanál tejföl

egy tojás

5 dkg reszelt juhsajt

só, bors,

pirospaprika

római kömény (elhagyható)

olaj

A padlizsánt felkockázom, besózom negyed órára, utána leöblítem a kiengedett levét. A hagymát, fokhagymát felaprítom, a húst felkockázom. Kevés olajon a hagymát megpárolom, megszórom egy mokkáskanál római köménnyel, rádobom a húst és fehéredésig sütöm. Közben kevés borssal fűszerezem. Ha a hús kérget kapott, hozzáadom a felkockázott padlizsánt és addig sütöm, amíg egy kicsit átpárolódik (5-6 perc). Megszórom pirospaprikával (egy-két teáskanál, ízlés szerint) és félreteszem.

Az összes többi zöldséget megtisztítom és nagyjából azonos méretű darabokra vágom, egy tálba öntöm és enyhén megsózom.

Egy mélyebb jénait vagy kerámiatálat nagyon vékonyan kikenek olajjal és a húsos padlizsán egyharmadát beleterítem. Rászórom a rizs felét és ráteszem a zöldségek egyharmadát. Erre megint húst teszek, aztán jöhet a maradék rizs és a zöldség egyharmada, végül megint hús és zöldség következik. A végén ráöntök a vízből/levesből 3 decit, lefedem fóliával, és az előmelegített 180 fokos sütőben sütni kezdem. Néha átkeverem, ha kevés alatta a folyadék, öntök még alá. Ha a rizs már majdnem puha és beszívta a folyadékot, a tetejére öntöm a tejföllel és sajttal elkevert tojást és még negyed óráig sütöm.

Az írás első ízben a Bezzeganyán jelent meg.

VKF! XXXIII.- Bulgursaláta

Majdnem nem indultam Limara VKF-jén sem, mert nem volt túl sok ötletem, de aztán eszembe jutott valami. Nagy gondban voltam, hogy mit készítsek, mert kenyeret, péksüteményt nem igazán akartam, más ötletem viszont nem nagyon volt.

Aztán eszembe jutott a bulgur, melyből fél kiló a júniusi lejárati időhöz közelegve várta a kamrapolcon a sorsát. Még úgysem készítettem bulgurral ételt, így épp ideje volt már, hogy kipróbáljam.

A bulgur nem más mint tört búza, melyet éretlen, vagy már beérett búzaszemekből készítenek, megpárolják, kiszárítják, majd összetörik. Két féle méretben létezik, az egyik fajta nagyon aprószemű, búzadarára hasonlító, a másik pedig inkább a rizshez hasonló.
Előnye, hogy mivel már párolták a késztése során, nem kell főzni, elég, ha dupla mennyiségű vízzel leforrázzuk és állni hagyjuk , amíg a vizet felszívja.
A közel-keleti és török konyha előszeretettel használja salátákba (tabbouleh, kisir) és egyéb köretekbe).
Most az én verzióm következik, mely a közel-keleti alapokat görögös hatásokkal egészíti ki.

Recept (6-8 főre)

40 dkg bulgur
egy csokor újhagyma
kis fej hagyma
4-5 paradicsom
20 dkg fetasajt
2 nagy csokor petrezselyem
só, olívaolaj
két citrom leve
őrölt római kömény

A bulgurt mély tálba öntöm 8 dl forró sós vízzel leöntöm és állni hagyom kb. fél órát. Ezalatt a vizet felszívja, de mégsem lesz ragacsos, pergős marad. Amíg a tört búza ázik, az újhagymát zöldjével együtt felkarikázom, a hagymát felaprítom, a paradicsomot és a fetát kisebb kockákra vágom, a petrezselymet pedig durvára aprítom. Mivel itt a petrezselymet salátaként alkalmazom, harapható darabokban kell maradnia.
Ha a bulgur felszívta a vizet, meglocsolom bőven olívaolajjal, ráfacsarom a citrom levét (ha kell, még fél citrom leve mehet rá ízlés szerint), sózom, megszórom a köménnyel és hozzáteszem a sajtot meg a feldarabolt zöldségféléket. Jól összeforgatom és legalább egy órát pihentetem a hűtőben. Tálalás előtt szobahőmérsékleten tartom legalább fél óráig, mert így az ízek érvényesülek a legjobban.
Grillételek mellé ideális köret, de nyáron önmagában fogyasztva főétkezésként könnyű, hűsítő étel.

Zöldséges vöröslencse-krémleves

A fokhagymás csigához – mint már említettem – „körítésként” krémleves készült, mégpedig vöröslencse-krémleves. Igaz, hogy ez az étel inkább való hűvösebb napokra, nem olyan szép napos időre, mint ami ma van, de most közzéteszem az én receptemet is.
Nézelődve az interneten, megállapítottam, hogy számtalan vöröslencse-krémleves recept létezik, de jellemző, hogy mind indiai fűszerezéssel készül, amit anyukám annyira nem szeret, így megalkottam a magam verzióját. Azért kevés koriandert és római köményt én is használtam, és a levest joghurttal krémesítettem, de az erőteljesebb ízeket többféle zöldséggel tompítottam. Nagyon egészséges, magas vastartalmú leves.
Jól illik mellé valamilyen laposkenyér – például naan, vagy pita – de a fokhagymás csigával sem volt megvetendő.

Recept

25 dkg vöröslencse
egy fej hagyma
egy szál fehérrépa
5 dkg zeller
4-5 sárgarépa
egy közepes krumpli
egy teáskanál római kömény
egy teáskanál őrölt koriander
két gerezd fokhagyma
só
1 dl natúr joghurt
olívaolaj

Kevés olívaolajon megpárolom a felaprított hagymát, majd rádobom a nagyobb darabokra vágott répaféléket, zellert és krumplit. Ízesítem a római köménnyel, korianderrel, beledobom a fokhagymát is és két-három perc alatt kevergetve pirítom. Ekkor felöntöm másfél-két liter vízzel, beleszórom a megmosott lencsét, sózom és addig főzöm, amíg a zöldségek meg nem puhulnak. Ekkor botmixerrel vagy turmixgépben – én ez utóbbit választottam – pépesítem. Sűrítés nem szükséges, a zöldségek miatt mindenféle plussz zsiradék és liszt nélkül is elég tartalmas és sűrű lesz a leves. A levesbe belekeverem a joghurtot, visszateszem a tűzre és pár perc alatt készre forralom. Langyos laposkenyérrel vagy más péksüteménnyel és esetleg joghurttal tálalom.

Vajas csirke (murg makhani)

Ezt a hetet ünnepélyesen a vajas csirke hetének nyilvánítom. Szerintem ketten legalább egyetértenek velem: Lila Füge és a Gumimacik ugyanis pont a héten adták közre eme híres étellel kapcsolatos bejegyzésüket. Már előre nevettem azon, hogy az én posztom is most fog megjelenni, akár tetszik, akár nem.
Egyre gyakrabban főzök indiait, és ezt is mihamarabb ki akartam próbálni, erre kiváló alkalomnak mutatkozott a vasárnapi nagymamás látogatás. Gondoltam én. Aztán anyukám kicsit megijesztett, mert közölte, hogy akkor ő nem fog jóllakni, mert nem fekszenek neki az indiai ízek. Gondolkodtam, hogy mit tehetnék, aztán gyorsan felajánlottam, hogy sütök neki hurkát, de előbb azért vessen szemet a már elkészült ételre. Megnézte, mondtam, szagoljon már bele. Miután ez megtörtént, megkérdezte, van-e benne currypor, mert hogy ő igazából azt nem szereti. Mondtam, nincs, ahhoz hasonló lesz, amit múltkor csináltam, a tandoori fűszerrel. Na jó, mondta, nem kell a hurka, megkóstolja. Bíztattam, hogy jó lesz az, házi naannal meg minden.
Végül az ebéd igen nagy sikert aratott, mindenkinek bejött a krémes szaftos hús a lepénykenyérrel.
A receptet az Indian Food Forever oldalán találtam, gyakorlatilag alig változtattam rajta, csak a marinádhoz írt fűszereket cseréltem fel tandoori fűszerkeverékkel, meg az arányokon módosítottam.

Recept

80 dkg csirkemellfilé
2dl joghurt
egy evőkanál őrölt koriander
2 evőkanál reszelt gyömbér
2 gerezd fokhagyma reszelve
egy evőkanál őrölt római kömény
egy evőkanál chilipor
egy hagyma reszelve
só
A mártáshoz
4 nagy paradicsom vagy 400 grammos hámozott paradicsom konzerv
4 evőkanál vaj
egy evőkanál őrölt koriander
egy evőkanál tejszín
egy teáskanál rómaikömény-mag
két evőkanál reszelt gyömbér
egy fej hagyma
só, csipet cukor

A csirkemellet csíkokra vágom. A joghurtban a receptben következő hozzávalókat elkeverem, jól beleforgatom a húst és egy éjszakán át a hűtőben hagyom pácolódni.
Másnap wokban két evőkanál vajat olvasztok és a már szobahőmérsékletű húst a páccal együtt beleteszem, lefedem, és addig sütöm, amíg a hús teljesen megpuhul.
Másik serpenyőben felhevítem a maradék vajat, rádobom a római köményt, a félfőre vágott hagymát. Nagy lángon kb. egy percig sütöm, hozzáadom a paradicsomot. Sózom, a savasságát csipet cukorral ellensúlyozom, belekeverem a gyömbért és koriandert, hozzáadom a tejszínt és addig főzöm, amíg a mártás kissé besűrűsödik, és a vaj kiválik belőle. A mártást a csirkehúshoz adom és két három perc alatt összeforralom. Tálalásnál lehet megszórni friss korianderlevéllel, és rizzsel, naannal kínálni. (A naan receptje nemsokára következik.)

Burrito

Pár hete vettem két zacskó tortillát, és múlt héten el is jött az ideje annak, hogy elkészítsem.
Biztos voltam benne, hogy megtöltöm, de abban nem, hogy mivel. Először enchilada-t akartam csinálni, de aztán a jóval egyszerűbb burrito győzött. Marhahúsos töltelékkel, friss zöldségekkel töltöttem, chiliszószt és tejfölt tettem bele, de lehetett volna hozzá guacamolét, vagy babpürét is csinálni, és bármilyen hússal, vagy akár csak zöldséggel is tölthető.
Igazi vendégvárós kaja, mert mindenki úgy készítheti el magának, ahogy tetszik, és a vendéglátónak csak a belevalókat kell el- illetve előkészítenie.
Tortillát sütni egyébként nem ördöngösség, nálunk Attila szokta, de most így egyszerűbb volt, mert azért a negyed hatkor beeső holtfáradt férfiember nem biztos hogy örülne, ha még a vacsoráját is magának kellene elkészítenie.

A töltelék ötlete a Vince Kiadó Mexikói ízek című füzetecskéjéből származik.

Recept

8 db tortilla
50 dkg marhahús (hátszín)
egy nagy hagyma
2 gerezd fokhagyma
római kömény
fahéj
egy babérlevél
5 dl húsleves
olaj

A töltéshez

jégsaláta
lilahagyma
kápia paprika
tejföl
chiliszósz

A főzés itt gyakorlatilag a töltelék elkészítését jelenti. Ehhez a hagymát félfőre vágom és kevés olajon barnára pirítom. Rádobom a felkockázott marhahús, körbepirítom. Megszórom római köménnyel, fahéjjal, beledobom a babérlevelet, a felszeletelt fokhagymákat, sózom, majd felöntöm a húslevessel (víz is megteszi) és puhára párolom. A hús akkor kész, ha teljesen puha, és a párolólevet magába szívta. Ekkor két villa segítségével a húst összetöröm, szálaira tépkedem.
Ekkor jöhet az összeállítás. A lepényeket száraz serpenyőben pár másodperc alatt megmelegítem. A tortillát megkenem a húsos töltelékkel, szórok rá felcsíkozott salátát, hagymát és paprikát, csepegtetek rá chiliszószt és tejfölt, majd a tortilla felém eső, alsó felét felhajtom, utána a két oldalát is behajtom, majd feltekerem.

Joghurtos padlizsánsaláta

Mostanában érik nálunk a padlizsán, már alig vártam. A kertünkben nem a szokványos, sötétlila, tojásdad alakú törökparadicsom terem, hanem középlila, hosszúkás, banán formájú. Nem tudom, milyen fajta, mert a palántát kaptuk, de nekem elnyerte a tetszésemet. Sütéshez salátába csak felkarikázom, grillezéshez pedig félbe vágva mehet is a rácsra. Igaz, muszakához például nem a legjobb, mert nem elég kiadós, de azt meg úgysem csinálok minden nap.
Most ismét salátát csináltam belőle, közel-keleties ízesítéssel, joghurttal. Az eddigiek közül egyértelműen ez lesz a kedvencem, csípős, langyos, a joghurttól savanykás, a padlizsántól krémes, számomra tökéletes nyári ebéd, főként ha van mellé jó kenyér vagy pita, amivel ki lehet tunkolni a mártást.
A recept kivételesen egy személyre szól.

Recept

Egy kisebb padlizsán
Két-három evőkanál natúr joghurt
Egy gerezd fokhagyma
Fél piros chilipaprika
Csipet római kömény
Négy-öt levél bazsalikom
Só, olaj a sütéshez

A padlizsánt karikákra vágom, negyed órára besózom. A keletkezett levet lecsepegtetem, majd a padlizsánt olajban kisütöm. Ennek két lehetséges módja van: vagy kevés olajat öntök alá és grillserpenyőben sütöm, vagy bő olajban sütöm ki, most ez utóbbira került sor. A sült padlizsánkarikákat papírtörlőn lecsepegtetem.
A joghurtból a szétnyomott fokhagymával, a felaprított chilivel, a bazsalikommal, köménnyel és kevés sóval öntetet keverek, ebbe még melegen beleforgatom a sült padlizsánt. 5-10 percig állni hagyom, majd langyosan tálalom.

Paradicsomos padlizsánsaláta

Korábban már beígértem egy újabb padlizsánsaláta receptet, most ez következik.
Tulajdonképpen ez a saláta több recept házasításának eredménye, kicsit olyan, mint az olasz caponata, de a fűszerezés miatt enyhén közel-keleties beütéssel.
A nagy nyári melegben hidegen akár előételként, akár könnyű főételként is megállja a helyét, de langyosan is igen finom. Mivel az ízek jéghidegen nem érvényesülnek, célszerű a salátát legalább fél óráig szobahőmérsékleten tartani, mielőtt megennénk.


Recept

3 közepes méretű padlizsán
3 szem paradicsom
egy nagy fej hagyma
3-4 gerezd fokhagyma
egy marék olajbogyó
egy evőkanál paradicsompüré
egy csokor petrezselyem
8-10 levél bazsalikom
egy mokkáskanál római kömény
egy mokkáskanál fahéj
egy evőkanál citromlé és reszelt citromhéj
olívaolaj

A padlizsánokat hosszában négybe vágom, majd felkockázom. (Nem szabad túl apróra vágni, mert akkor a főzés közben szétmegy.). A kockákat tálba teszem, besózom és 20 percig pihentetem, majd, ha a levét kiengedte, leöblítem és lecsepegtetem.
A hagymát félfőre vágom, és 2 evőkanál olívaolajon pirítani kezdem, közben rászórom a római köményt. Amikor a hagyma már üveges, hozzáadom a padlizsánt, belereszelem a fokhagymát, ízesítem a fahéjjal, és addig sütöm-párolom, amíg meg nem puhul. Ha a padlizsán puha, hozzáadom a felnegyedelt paradicsomot és a paradicsompürét, és addig főzöm, amíg a paradicsom elveszti a formáját és mártásszerűvé válik. Ekkor hozzáadom a felaprított zöldfűszereket és a felkarikázott olajbogyót, sózom, ízesítem a citromlével és –héjjal. Ezt követően vagy langyosra hűtve tálalom, vagy tálalásig hűtőszekrényben tartom.

Padlizsánfasírt

Továbbra is tart a padlizsán-mániám, igyekszem minél több formában elkészíteni, és persze folyamatosan vadászom a recepteket. (Aki szintén szereti ezt a zöldséget, annak jó hír, hogy még egy padlizsánsaláta recept van a tarsolyomban, hamarosan felteszem.)
Így találtam a padlizsánfasírt receptjére a Blikk Nők Konyha júliusi számában. Először kicsit kételkedtem, hogy össze fog állni a massza, nekem több morzsát kellett használni, mint amennyit a recept írt, de végül sikerült és a végeredmény is finom lett. A fűszerezésen azért szokás szerint változtattam, a petrezselyem mellé tettem hozzá bazsalikomot, egy kevés római köményt és fokhagymát is.
Jó könnyű nyári étel – annak ellenére, hogy olajban sült - , azoknak ajánlom, akik szeretik a rántott zöldségeket, de azt is elviselik, ha van az ételben egy kis plusz csavar.


Recept

60 dkg padlizsán (három kisebb méretű darab)
két tojás
10-15 ek. zsemlemorzsa (nálam házikenyér-morzsa)
pár szál petrezselyemzöld
4-5 levél bazsalikom
egy csipet őrölt szerecsendió
egy mokkáskanál őrölt római kömény
két-három gerezd fokhagyma
só, bors
olaj a sütéshez

A padlizsánt meghámozom és nagyobb kockákra vágom. Forró sós vízben puhára főzöm, jól lecsöpögtetem, majd hagyom kihűlni. Botmixerrel pépesre töröm, hozzáadom a felaprított zöldfűszereket, a tojásokat, a reszelt fokhagymát, szerecsendiót, sózom, borsozom, és annyi zsemlemorzsával keverem össze, hogy vizes kézzel formálható masszát kapjak (ez legalább 10 evőkanál). Kisebb fasírtokat formázok a padlizsános krémből, a maradék morsába forgatom és forró olajban aranybarnára sütöm. Hideg tejföllel/joghurttal és hagymás paradicsomsalátával tálalom.

Görög rakott krumpli

Ez a recept akár bemelegítésül is szolgálhat a XXV. VKF-re, mivel fő alapanyaga a krumpli. Azt nem tudom, hogy mennyire autentikus, illetve autentikus-e egyáltalán, de az kiderült számunkra, hogy nagyon finom. Attilának jobban ízlik, mint a hagyományos rakott krumpli, így biztos gyakran fog szerepelni az étlapon.
Az étel olyan, mint egy muszaka padlizsán nélkül, tehát tényleg lehet némi görög beütése, de a recept F. Nagy Angélától való. Az eredeti fűszerezést én megváltoztattam, görögösebbre vettem, meg hát ez inkább való a mi ízlésünknek.
Egy előnye van a muszakához képest – amit egyébként imádok - : semmi nem fog olajszagot árasztani, hiszen a krumplit héjában kell megfőzni, ezáltal a készítése sem igényel egésznapos elfoglaltságot.

Recept

1 kg krumpli
50 dkg darált hús
egy nagy fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
egy ágacska rozmaring
egy nagy üveg Mutti paradicsom passata (700 gramm)
fél mokkáskanál római kömény
egy mokkáskanál fahéj
szerecsendió
só, bors
5 dl tej
5 dkg vaj
5 dkg liszt
olívaolaj


A krumplit héjában megfőzöm, még melegen megtisztítom, majd hagyom kihűlni, mert csak így lehet normálisan szeletelni. Ezalatt elkészítem a mártásokat.
A húsos-paradicsomos raguhoz a felaprított hagymát és fokhagymát olívaolajon megfuttatom. Rádobom a húst, ízesítem rozmaringgal, római köménnyel, sózom, borsozom és morzsalékosra pirítom. Ráöntöm a paradicsomot, hozzáadom a fahéjat és kb. negyed óra alatt összerotyogtatom.
A besamelhez a vajat felolvasztom, megfuttatom rajta a lisztet, felöntöm a tejjel és addig forralom, amíg besűrűsödik. Sóval, borssal, szerecsendióval és egy-két csepp citromlével ízesítem.
Ezután összeállítom az ételt. Vajjal/olajjal kikent tepsibe lerakok egy réteg felkarikázott krumplit, bőségesen megöntözöm a raguval, utána megint krumpli, megint ragu, a tetejére krumpli kerüljön. A tepsit előmelegített sütőbe tolom és 180 fokon kb. fél órát sütöm. Ekkor kiveszem, ráöntöm a besamelt, visszatolom az ételt a sütőbe, amíg a teteje halványbarnás-rózsaszínes színt nem kap.

Hummusz, pita, miegymás

Pár hete megsütöttem Gabojsza pitáját, és messzemenően egyetértek a véleményével, én sem fogok többé pitát venni, inkább magam készítem.
Fűszeres, római köménnyel sütött csirkehússal, hummusszal és tzadzikivel ettük. Szégyenszemre csak a pitáról tudam értékelhető fényképet készíteni, a többiről katasztrofális képek készültek, újabbakat meg nem tudtam csinálni, mert addigra minden elfogyott. A csicseriborsó krémről is csak egy, majdnem használhatatlan kép készült, ez van. Most a hummusz általam kedvelt – kevéssé autentikus - receptje következik.

Recept

2 doboz csicseriborsó konzerv (vagy 30 dkg száraz csicseriborsó)
3 evőkanál tahini (szezámmag paszta)
egy gerezd fokhagyma reszelve
egy teáskanál őrölt római kömény
egy szárított thai chili morzsolva
fél citrom leve
három evőkanál olívaolaj
só

Ha nem konzervet használok, az egy éjszakán át áztatott csicseriborsót másnap puhára főzöm. A főzőlevet elteszem, lehet, hogy kell belőle egy kevés a pürésítésnél.
A konzerv csicseriborsót levétől lecsepegtetem, kicsit le is öblítem.
A hozzávalókat a turmixgép poharába öntöm és egyneművé kevertetem a géppel. Ha túl sűrű, a főzőlével/nagyon kevés vízzel lehet higítani, de én inkább sűrűre hagyom, úgy szeretem, ha egy kicsit darabos marad.
A még langyos pitával igen finoman lehet mártogatni.

XXIII. VKF/1. - Sültpaprikás diókrém

A Grenadine által kiírt magvas VKF-re két recepttel készültem, egy előételt és egy süteményt készítettem. Olyan recepteket igyekeztem választani, amelyekben az olajos magvak – az én esetemben a dió és a mandula – nemcsak ízesítők, hanem főszereplők az ételben.
Az előétel egy diós, sültpaprikás kence, amely a Közel-Keleten muhammara néven ismert.
A receptet Váncsa mester szakácskönyvében olvastam először, és azóta szemezek vele, most pedig a VKF alkalmat adott arra, hogy elkészítsem. Az arányokat azonban nem a könyv szerint, hanem saját érzésre-ízlésre alakítottam.
Nem bántam meg, máskor is fogom készíteni. Pirítóssal vagy pitával mártogatva igazi jó kis társasági kaja.

Recept

3 nagy piros kaliforniai paprika
2 dl dióbél
3 dl morzsa szikkadt kenyérből
3 gerezd fokhagyma
5 evőkanál olívaolaj
2 kiskanál római kömény frissen őrölve
egy citrom leve
egy kiskanál balzsamecet (elvileg ehelyett gránátalma-melasz kéne, de nincs)
egy kis szárított chilipaprika
só

A paprikákat tepsire teszem és előmelegített jó forró sütőben megsütöm, amíg a héjuk kissé megfeketedik, és a húsuk összeesik. Ezalatt a kenyérből aprítógéppel morzsát állítok elő, a diót száraz serpenyőben kicsit megpirítom és megőrlöm. Ha a paprika megsült, a héját lehúzom – jót tesz ilyenkor 10 perc pihenő nejlonzacskóban vagy nedves konyharuha alatt, mert a keletkező gőztől könnyebb hámozni. Innentől felgyorsulnak az események: a hámozott sült paprikát, a diót, a morzsát az olívaolajjal és a citrom levével turmixgép poharába teszem, ízesítem a chilivel, római köménnyel, ecettel, sóval, belereszelem a fokhagymákat, majd homogén állagúra pépesítem. Szobahőmérsékleten tálalom a már fent említett módokon.

Kókusztejes csirke

Ebédhez csirkemellet vettem le a fagyasztóból. Gondoltam, currypasztával és kókusztejjel készítem el, csak éppen currypaszta nem volt itthon. Azért nem tettem le eredeti szándékomról, és egy currypasztához hasonló – bár nem autentikus - fűszeres krémet készítettem az itthon talált, az étel jellegébe illő hozzávalókból. A végeredmény ízében meglepően hasonló, állagában azonban teljesen más, mint a boltban kapható, sokkal frissebb és talán zamatosabb is, annak ellenére, hogy bizonyos alapanyagok nem kerültek bele. Szerintem többször fogom én magam készíteni, annál is inkább, hogy csak bele kell dobálni a hozzávalókat a robotgépbe és már kész is a friss, csípős illatú currykrém.
A csirkés kókusztejes szafthoz sárgarépát adtam és belekevertem egy zacskó búzalisztes kínai lapos tésztát, amely jól beitta a fűszeres lét.

Recept

A currykrémhez

5 cm-es gyömbérdarab
egy fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
egy negyed piros kaliforniai paprika
egy teáskanál erőspaprika krém
fél mokkáskanál frissen őrölt feketebors
fél mokkáskanál frissen őrölt római kömény
fél mokkáskanál őrölt koriander
só
egy zöldcitrom reszelt héja
egy teáskanál chiliolaj

Az ételhez

Egy csirkemell
Egy kisebb sárgarépa
Egy doboz kókusztej
Egy csomag kínai lapos tészta (500 gramm)
Fél zöldcitrom leve
Olaj

A currykrém hozzávalóit aprítógépbe teszem, és homogén állagúvá keverem. Olyan sűrű lesz kb. mint a padlizsánkrém.
A csirkemellet és a sárgarépát vékony csíkokra vágom.
A wokban olajat hevítek. Amikor már jó forró, beleöntöm a currykrémet és fél percig kevergetve sütöm. Ekkor hozzáadom a csirkecsíkokat és fehéredésig pirítom a fűszeres masszában. Ekkor hozzáadom a sárgarépát, keverek rajta párat és felöntöm a kókusztejjel. Pár percig forralom, de viszonylag hígan hagyom, hogy a tészta minél több fűszeres lét szívjon magába. Közben kifőzöm a tésztát, majd jól lecsepegtetve beleforgatom a kókusztejes csirkébe. Pár perc alatt összemelegítem, reszelek rá még zöldcitrom héjat és tálalom. A tányéron meg lehet locsolni még zöldcitrom lével, ha valaki savanykásabban szereti.

Szilveszter 2008

Újév napján gyönyörű havas táj látványára ébredtünk. A szilveszter nyugodalmasan telt, kis családi körben. Anyukám itt volt nálunk, jókat ettünk, babáztunk, volt egy kis hangulatos tábortűz forralt borral a szomszédban Robiéknál, néztük egy kicsit a katasztrofális szilveszeri műsort (én csak a Magyar Dal Napjáról készített egy órás összeállítást tartottam fogyaszthatónak), éjfélkor koccintottunk, egy órakor pedig már mindenki az igazak álmát aludta.
Ami a vacsorát illeti, hideg fűszeres malacsült volt franciasalátával és hagymás babsalátával, sütöttem pogácsát, újév napjára pedig lencsét főztem füstölt sonkával, legyünk már végre gazdagok.
Most a malacsült receptje kövekezik, amit nálunk mindenki inkább hidegen szeret, mert melegen túl tömény.

Recept

Egy két kilós malaccomb
Két fej hagyma
Egy fej fokhagyma
1 dl ajvar
1 dl olaj
köménymag
római kömény
egy chilipaprika
feketebors
kakukkfű
rozmaring
só
3 dl sör

A húsdarabot jól besózom. Az ajvarból az olajjal és a fűszerekkel egy keveréket készítek, amellyel a sütés során kenegetem majd a húst. Az arányok a következők voltak: egy rész köménymag, egy rész római kömény, fél rész frissen durvára darált feketebors, fél rész szárított kakukkfű, egy ág rozmaring.
A besózott húst kevés fűszeres olajjal bedörzsölöm, és a gázon zsiradék nélkül minden oldalán körbesütöm, hogy kérget kapjon. Ezután a tepsibe teszek két fej megtisztított hagymát negyedekbe vágva, és egy keresztben elvágott héjas fokhagymafejet. Öntök alá 3 dl vizet, lefedem fóliával, és a húst előmelegített 180 fokos sütőben puhára sütöm, kb. két óra alatt. Ezután a fóliát lebontom, a hőfokot kb. 220 fokra emelem és a húst a sörrel locsolgatva vajpuhára sütöm. Ilyenkor nem hagyom magára, folyamatosan ellenőrzöm, nehogy leégjen.
A húst a salátákkal és friss kenyérrel szobahőmérsékletűre hűtve szoktuk enni.

Joghurtos marharagu

Ismét egy maradékok felhasználására alkalmas recept következik, amely olyan sikert aratott, hogy biztosan asztalra kerül majd a jövőben is.
Került bele egy kis marhahús, gomba, padlizsán, kápia paprika, az ízvilágát pedig római köménnyel és Asian Home Gourmet korma curry fűszerpasztával adtam meg. Nagyon szeretem ezeket a fűszerpasztákat használni, jó ízük van és nem utolsósorban – állítólag – mentesek a tartósítószerektől, mesterséges színezékektől, ráadásul nem kevés időt takarítok meg velük. Ez a korma curry paszta egyébként csirkehúshoz ajánlott, kipróbáltam azzal is, de valahogy nem jött be, ebben az ételben viszont telitalálatnak bizonyult. Az ízeket joghurttal egyensúlyoztam ki, amely kissé savanykássá és nagyon krémessé tette a fűszeres mártást.
A paszta egyébként szójaolaj, koriander, fokhagyma, gyömbér, hagyma, paradicsompüré, chili, feketebors, csillagánizs, római kömény és tamarind felhasználásával készült, ha valaki el kívánná készíteni.

Recept

40 dkg marhahús
egy nagy fej hagyma
egy padlizsán
20 dkg gomba
egy kápia paprika
3 gerezd fokhagyma
egy paradicsom
egy kiskanál chilikrém
három kiskanál korma curry fűszerpaszta
egy mokkáskanál római kömény-mag
egy ág rozmaring
olaj
2-3 dl natúr joghurt

A marhahúst kis kockákra vágom, felforrósított olajon nagy lángon fehéredésig pirítom a római köménnyel és a rozmaringgal. Hozzáadom a nem túl apróra vágott hagymát és fokhagymát is, egy-két percig tovább sütögetem, majd mérsékelem a lángot, sózom, felöntöm két deci vízzel, és lefedve félpuhára párolom. Közben a padlizsánt kis kockákra vágom és 15 percre besózom, majd leöblítem a levét, amit kienged. A gombát, paprikát is feldarabolom, a paradicsomot cikkekere vágom, és a zöldségeket a már félig puha húshoz keverem. Hozzáadom a chilikrémet és a fűszerpasztát, ha kevés a leve, öntök még alá vizet és addig párolom fedő alatt, amíg minden meg nem puhul. Ekkor a levét elforralom, hozzákeverem a joghurtot és pár perc alatt összefőzöm. Ha kell, sózom és rizzsel vagy valamilyen laposkenyérrel tálalom.

Padlizsános fűszeres rizs

Nyári szünet van a menzán a munkahelyemen, ezért ilyenkor mindenki maga biztosítja az ebédjét.

Szeretek legalább egyszer naponta meleg ételt enni, így ki kellett valamit találnom.
Nyersanyag szűkében voltam, csak egy cukkinivég, egy padlizsán, némi rizs és fűszerek felhasználásával kellett megalkotnom holnapra az ebédet.
Ami ebből született, az a ronda de finom kategóriába tartozik, kicsit a rizottóra emlékeztet állagban, de ízhatásában inkább keleties jellegű étel. Számomra ebédnek tökéletes lesz. Az adag legalább két főre elegendő.

Recept

Egy padlizsán
Fél cukkini
Egy fej lilahagyma
Négy gerezd fokhagyma
3-4 evőkanál paradicsompüré (Mutti passata)
Oregano
Rozmaring
Római kömény
Fahéj
Egy chilipaprika
Só, olaj
10 dkg jól olvadó reszelt sajt
2 zacskó gyorsrizs

A rizst kifőzöm. Amíg fő, a padlizsánt felkockázom, 15 percre besózom, a kiengedett levétől lecsepegtetem. A cukkinit a padlizsánnal azonos módon felvágom, a hagymát, fokhagymát, chilit felaprítom.
Felforrósított olajon a hagymát megpirítom egy mokkáskanál római köménnyel, majd hozzáadom a zöldségeket, a chilit és a fokhagymát. Oreganóval, rozmaringgal fűszerezem és kb. 10 perc alatt erős lánggal puhára párolom-sütöm. A zöldség akkor megfelelő állagú, ha még kissé roppanós, de már átfőtt. Ekkor hozzáadom a paradicsompürét, a sót és a fahéjat és jól összefőzöm. Elég vastag mártásnak kell lennie. Kb. 5 perc múlva hozzáadom a főtt rizst, szintén erős lánggal pár perc alatt összesütöm, ezalatt a rizs kissé beszívja a paradicsomos fűszeres mártást, de nem lesz száraz. A lángot elzárom alatta, beleforgatom a sajtot, ha elolvadt, tálalom. Italnak jól passzol hozzá a joghurt.
Ez a fűszeres rizs padlizsán, cukkini töltésére is alkalmas.