Szalonnás-tejfölös sült ponty

Jó sok ideje nem írtam már, most szembesülök az új felülettel (először azt sem tudtam, hol hozom létre ezt a bejegyzést:-() 

Sokminden történt: fiam beszokott a bölcsibe, lányom ovis lett, dolgozom ezerrel, így nem volt időm a blogra, de talán most van egy szusszanásnyi időm, hogy folytassam. 

Lezajlott a Goldenblog 2012, melyen a közönségszavazatok a 9. helyre juttattak, ami nem várt, kellemes meglepetés volt számomra. Ezúton szeretném megköszönni mindenkinek ezzel a magyaros jellegű, gyorsan elkészülő halétel receptjével. 

Recept

Egy 1-1,2 kg-os ponty

10 dkg füstölt szalonna

2-3 dl tejföl

2 gerezd fokhagyma

egy teáskanál pirospaprika

só,

olaj

A megtisztított, belezett pontyot sűrűn beirdalom, gyengén besózom. A tejfölben elkeverem a lereszelt vagy átnyomott fokhagymát, kevés sót és a pirospaprikát, majd a hal mindkét oldalát megkenem vele. Vékonyan kiolajozott tepsibe fektetem a halat, az oldalát beborítom vékonyra szeletelt szalonnával, és előmelegített 170 fokos sütőben kb. 25-30 perc alatt megsütöm. Közben, egyszer átfordítom a másik oldalára, ha van kedvem, megkenem a tejfölös kencével. Sült krumplival tálalom, és ha marad a fűszeres tejfölből, mellé kínálom (ha nem marad, lehet még hozzá készíteni, mert passzol a krumplihoz is.) Valamilyen egyszerű zöld saláta jól illik hozzá.

 

Savanyúkáposztás sztrapacska

Vacsorára akartam készíteni sztrapacskát, de nem kaptam juhtúrót. Aztán egy gyors ötlettől vezérelve úgy gondoltam, hogy a kifőtt galuskát szalonnával pirított savanyúkáposztával fogom tálalni, és persze adok még hozzá tejfölt is.

Az ötlet jónak tűnt, csak a megvalósítás volt nehézkes: túl nagyra reszeltem a krumplit, így a galuska sehogy sem akart összeállni. Ilyenkor jön jól a leleményes férj a háznál, aki megoldotta a dolgot. Pár fordulat a botmixerrel a sztrapacska-tésztában csodákra képes. Én már lélekben feladtam, de végül mégis elkészült a vacsora. Igazi téli kaja, nagyon jól tud esni ebben a zord időben.

Recept

80 dkg krumpli
2 tojás
liszt amennyit felvesz
kb. 20 dkg füstölt szalonna

50 dkg savanyú káposzta

egy nagy fej hagyma

só, bors
tejföl

A szalonnát felkockázom, kisütöm a zsírját. Rádobom a felaprított hagymát és üvegesre sütöm. Ezután kerül bele a levétől kinyomkodott (ha kell, kimosott) savanyúkáposzta, amelyet puhára párolok (leve ne maradjon) és további felhasználásig félreteszem.

A krumplit nyersen lereszelem a reszelő legkisebb lyukú oldalán, a tojás és a liszt hozzáadásával galuska-sűrűségű tésztát készítek belőle. Kicsit sózom, forró, sós vízben kifőzöm.

A galuskát a szalonnás káposztára szedem, jól összeforgatom, kicsit még össze is pirítom. Tejföllel tálalom.

Kakukkfüves sült nyúl

Vannak nyulaink, saját célra tartjuk őket, így a nyúlhús is tányérra kerül mostanában. Készítettem már belőle vadast, paprikást, aszalt szilvás-vörösboros ragut, de újabban tepsiben sütöm, amióta kikísérleteztem ezt a receptet. Nem kell nagy dolgokra gondolni, az egésznek az a lényege, hogy a szárazabb nyúlhús a füstölt szalonna és a fehérbor kedvező hatásának köszönhetően vajpuhára sül, ízét pedig a mellette sült zöldség és a felhasznált zöldfűszer gazdagítja. Jelenleg ez a kedvenc nyulas fogásunk, de még jópár ötletem van, hogy miként lehetne elkészíteni.

Recept

Egy egész nyúl (kb. 1,5 kg)

10-15 dkg füstölt szalonna

25 dkg gomba

4-5 szál sárgarépa

2-3 közepes fej hagyma

egy fej fokhagyma

só, bors

friss kakukkfű és rozmaring

egy-két evőkanál olaj

egy deci száraz fehérbor

A nyulat feldarabolom (a gerincről levágom a két combot, két lapockát, a gerincet megfelezem), a gerincen levő hártyát leszedem. A húst besózom, megborsozom és egy tepsiben – amiben a sütőbe kerül majd – az olajon minden oldalát megpirítom a húsrészeknek.

Ezután rászórom a felaprított zöldfűszereket, minden darabra fogvájóval rátűzök egy szép szelet szalonnát. Melléteszem a lapjában félbevágott fokhagymafejet és a negyedelt hagymákat, aláöntöm a bort és az előmelegített 170 fokos sütőbe teszem. Fél óra múlva körérakom a megpucolt, de egészben hagyott répát és az egész gombafejeket, ha szükséges, öntök alá kevés vizet és a hús puhulásáig sütöm, a sütési idő végén a hőfokot kissé feljebb emelem és a húst pirosasra sütöm. Krumplipürével szoktuk enni.

Házi sonka és szalonna készítése

Nagy nehezen sikerült rávenni magam az írásra, pedig ez a bejegyzés félig-meddig már egy hónapja elkészült.

Írtam már arról, hogy szeretünk házi készítésű hagyományos és kevésbé hagyományos élelmiszereket kipróbálni, és ebben a férjem is hasonlóan vállalkozó szellemű, mint én.

Csináltunk már sajtot, sütőkolbászt, hurkát, disznófejsajtot, és hasonlókat, de a házilag készült hentesáru füstölése tavaly decemberig csak vágyálom maradt. Ennek fő oka az volt, hogy Attila nagyon ódzkodott a füstöléstől, ám sokszori unszolásomra belevágtunk, és a végeredmény minden várakozásunkat felülmúlta. Így lehet, hogy idén már ehetjük a saját füstölésű házikolbászunkat, a húsos és csemege szalonnát, és egy sonka már a padláson fellógatva várja, hogy húsvétkor megvágjuk.

A húsok elkészítési módjáról – főleg ami a sonkát és a szalonnát illeti – nagyon sokat töprengtünk, bújtuk az idevágó szakirodalmat: csak sózzuk, vagy pácoljuk is, mi legyen a pácban, mennyi só kell, meddig tartson a sózás-pácolás, és így tovább.

Végül a férjem a saját feje után ment megtartva a családi hagyományokat, és ez utólag nagyon jó ötletnek bizonyult, ugyanis a már megkóstolt füstöltáru számunkra tökéletes lett.

A kevesebb néha több –alapelvet követtük a sonka és szalonna készítésekor. A leghagyományosabb, úgynevezett gyulai sonka elkészítési módját próbáltuk ki, és ehhez valószínűleg ragaszkodni fogunk a jövőben is.

Csont nélküli sonkát készítettünk, és szerintem ennél is maradunk, mert ezt könnyebb szebben szeletelni és kisebb helyen elfér – a tárolási helynek sajnos eléggé szűkében vagyunk.

A füstölés lebonyolítására férjem összetákolt egy kis bódét OSB-ből, ami kb. két méter magas, zárható ajtajú. Ebben felül keresztben futnak a füstölőrudak, amire a kolbászt-sonkát felakasztjuk, aljában pedig egy kiszuperált tepsiben füstöl a hegesztőlámpával felizzított jó száraz tölgyfaforgács. A forgács csak szalagfűrésszel vágott fából származhat, nehogy a láncfűrész olaja nemkívánt hatásokat produkáljon a füstölés során. A füstölést lassan, kíméletesen végeztük, állandóan ellenőrizve a készülő hentesárut.

És most jöjjön, hogy hogy készült mindez:

Sonka és szalonna készítése (kb. összesen 7 kg-ra való mennyiség)

Egy, kb 4,5 kg-s csontozott bőrös sertéscomb

Két kisebb tábla zsírszalonnának való

Három kisebb tábla húsos szalonnának való

Konyhasó (nem vákuumsó, hanem a szemcsésebb fajta) 5-6 kg.

A húsdarabot és a szalonnákat 2 kg sóval "megágyazott" teknőbe/műanyag-kádba tesszük bőrös oldalukkal lefelé, és jó alaposan bedörzsöljük sóval, majd egymásra tesszük, ha egymás mellett nem férnének el, és így is bedörzsöljük. Ezt követően két hétig állni hagyjuk hűvös (3-8 fok az ideális), de nem fagyos helyen mert ez a megfelelő érést hátráltatja. A két hét alatt a darabokat néha átrakosgatjuk.

Ezt követően következik a sós páclében való érlelés. Ehhez annyi páclét kell készíteni, amennyi a húsokat jól ellepi, az arány 10 liter vízhez 2 kg só legyen. Ehhez lehetne rakni 1 dkg salétromsót, de mi nem tettünk. A levet a húsokra öntjük, a darabokat lenyomtatjuk, hogy ne ússzanak fel a pác tetejére, majd ismét két hét pihenő következik.

Ha a lé elkezdene habzani, zavarosodni, le kell önteni és új páclevet készíteni.

Ha eltelt a két hét, a sonkát-szalonnát kivesszük, egy éjszakán át hideg vízben áztatjuk, különben ehetetlenül sós lenne. Az áztatás után egy napig hagyjuk felakasztva szikkadni-száradni a levegőn. Ha ez is megtörtént, mehetnek a húsok a füstre. A szalonnát 6 napig, a sonkát 7 napig füstöltük, de a füstölés hossza az időjárástól – főleg a páratartalomtól és nyirkosságtól – is függ, mi természetesen a legrosszabb időben voltunk kénytelenek füstölni, ezért tartott elég sokáig a művelet.

A felfüstölt sonkát és szalonnát ezután a padlásra telepítettük, ezért jó, ha az embernek elfogy a pénze, mielőtt befejezhetné a háza tetőterét. A szalonna pár nap múlva már ehető, de a sonkának nagyon jót tesz az állás, legalább öt-hat hetet érdemes várni, ,de az a legjobb ha a december végén felfüstölt sonkát húsvétkor vágjuk meg. Az eredményen felbuzdulva, mikor ezt a posztot írom, 8,5 kg sonka és 8,5 kg szalonna áll a sóban, hogy húsvétra ismét a saját sonkánkat ehessük.

Aki megteheti, mindenképp próbálja ki a házisonka és kolbász elkészítését, mert megéri, ráadásul nincs jobb érzés, mint amikor az ember a saját készítésű élelmiszert tudja asztalra tenni.

Ageni aszalt szilvás nyúl

Ma sikerült egy tényleg fantasztikus ebédet készítenem nyúlhúsból, Rick Stein receptje alapján. Túlzás nélkül állíthatom, hogy eddig ez a legjobb étel, amit nyúlból készítettem.

Gazdag fűszeres íze miatt akár a karácsonyi asztalon is megállná a helyét, aki pedig idegenkedne a nyúltól, bátran készítheti vadhúsból (szarvas, őz) is.

A recept egyébként a Francia Odüsszeia c. könyvből való, amelyből filmsorozat is készült. Pár éve az egyik ismeretterjesztő csatorna is a műsorára tűzte, én nagyon szerettem a hangulatát és persze a recepteket.

Recept

Egy nagyobb fiatal nyúl darabolva

8 dkg füstölt szalonna

6 kisebb fej hagyma

4 sárgarépa

5 dkg zeller

25 dkg aszalt szilva

egy üveg száraz vörösbor

rozmaring

kakukkfű

2 babérlevél

2 evőkanál liszt

só, bors

A szalonnát felkockázom és egy mélyebb lábosban kiolvasztom. Rádobom a megtisztított, félbevágott hagymákat és barnára pirítom, majd kiszedem a lábosból. A nyúldarabokat megsózom, megborsozom és a visszamaradt szalonnazsírban aranybarbára pirítom. Megszórom a húst a liszttel, megforgatom a húsdarabokat, majd hozzáteszem a már megpirított hagymát és a nagyobb darabokra vágott sárgarépát a zellerrel együtt. Ekkor kerül bele az aszalt szilva fele és egy pohárnyi kivételével – ami Rick Stein szerint a szakácsot illeti – a vörösbor is. Az ételt enyhén utánasózom, beleteszem a babért, meg ízlés szerint a többi zöldfűszert, felforralom, majd takaréklángon addig főzöm, amíg a hús meg nem puhul. Ha a nyúl már vajpuha, kiszedem a mártásból, amibe beleszórom a maradék szilvát – ha még szükséges, kevés cukrot/mézet – és 3-4 perc alatt átforralom.Ezután visszateszem a nyulat a szaftba és egy-két perc alatt átmelegítem az ételt.

Krumplipürével, burgonyagombóccal vagy-krokettel mennyei, akár ünnepi fogás is lehet.

Lencseleves hó végére

Jönnek a hidegebb idők, emiatt egyre többször eszünk levest (magunkhoz képest). Ez jó hír, mert egészséges, másrészt a lányom örül, hiszen nagyon szereti a leveseket. Most egy kevésbé egészséges, de finom, laktató és egyszerűen, kevés pénzből elkészíthető télies leves következik.

Lencselevest nem nagyon készítek, mert általában bablevest kíván mindenki, de ez a próbálkozás olyan jól sikerült, hogy többször fogom főzni. Lehet gazdagítani füstölt hússal, kolbásszal, és felöntéshez füstölt lé is jól hasznosítható.

Recept

50 dkg lencse

3-4 sárgarépa

2 fehérrépa

negyednyi zellergumó

egy nagyobb hagyma

2-3 gerezd fokhagyma

8 dkg füstölt szalonna

8-10 szem egész feketebors

egy csapott evőkanál pirospaprika

babérlevél

2 dl tejföl

1-2 evőkanál mustár

egy mokkáskanál reszelt ciromhéj

2-3 db bőrös virsli

A lencsét előző este beáztatom. A hagymát, fokhagymát, leveszöldséget megtisztítom, felkarikázom, illetve kisebb kockákra vágom. A szalonnát felkockázom, sütni kezdem. A zsírján üvegesre párolom a felaprított hagymát is, rádobom a zöldséget és 2-3 percig pirítom. Rászórom a paprikát, felöntöm 2,5-3 liter vízzel (füstölt hús levével), hozzáadom az áztatóvíztől lecsepegtetett lencsét, a borsot, babérlevelet, a megtisztított, egészben hagyott fokhagymagerezdeket, sózom és kis lángon addig főzöm, amíg minden meg nem puhul. Ekkor szűrőkanállal a lencse felét kevés lével kihalászom és turmixolom, majd a fazékba visszaöntöm, ezzel sűrítve a levest (aki hagyományosan szeretné, lisztes tejföllel sűrítsen). A tejfölt egy merőkanál meleg levesben elkeverem, hozzáadom a mustárt, citromhéjat és a fazékba öntöm. Ekkor megy bele a felkarikázott virsli is, amivel készre főzöm a levest. Kenyérrel tálalom, lehet tenni még rá a tányéron tejfölt.

A férfi kenyere

Amióta dolgozom, Attila van itthon Zsófival, idén szeptemberig, mert akkortól visszavonhatatlanul bölcsis lesz a lány.
Ezt minden apának ki kellene próbálnia legalább pár hónapra, mert egyrészt beletanul a gyerekkel kapcsolatos napi rutinteendők elvégzésébe, ami jól jöhet, ha anyukának valamilyen okból pár napig távol kell lennie, ráadásul fantasztikus, hogy mennyire elmélyíti az apa-gyerek kapcsolatot.
A háziúri teendők azzal is járnak, hogy néha főzni kell. Én munka után általában elkészítem a következő napra az ennivalót nekik, de például a kenyérsütés az itthon levő feladata.
Attila ebbe tökéletesen beletanult, az ő kenyerei szebbek, mint az enyémek, és nekem jobban is ízlik (bár ez lehet azért is, mert mindig finomabb, amit csak úgy elém tesznek).

Egyik nap olvasom az emailjét: „sül a kenyér, most szalonnásat csinálok”. Na, mondom magamban, ez milyen lesz, kíváncsi vagyok.
Miután hazaértem, a képen látható kenyér fogadott. Az egy dolog, hogy szép lett, de finom is, semmi nem volt eltúlozva benne, kellemesen füstös a szalonnától, enyhén fokhagyma ízű, vajjal megkenve nagyon jó.

Recept

50 dkg liszt
egy tasak (7 g) száraz élesztő
2 kiskanál só
2,8-3 dl meleg víz (amennyit a liszt felvesz)
2 evőkanál olaj
15-20 dkg nagyon húsos szalonna
3 gerezd fokhagyma

A lisztből a sóval, olajjal, élesztővel, meleg vízzel robotgép segítségével tésztát dagasztok, akkor jó, amikor a tál falától elválik, nem ragad, hólyagos.Ekkor belegyúrom az apróra vágott szalonnát és hozzáadom a lereszelt fokhagymát is. Átgyúrom, hogy az ízesítő anyagok jól elkeveredjenek a tésztában, majd langyos helyen duplájára kelesztem. Ekkor jól átgyúrom, majd formába teszem, és tovább kelesztem, amíg a forma pereméig fel nem jön,.Ezután hideg, 180 fokra beállított sütőben 30-35 perc alatt megsütöm. Rácsra téve hagyom kihűlni, és próbálom nem megvágni ezalatt az idő alatt (nem mindig sikerül)
Akár 2-3 napig is élvezhető, nem morzsálódó kenyér lesz, mely ízesíthető zöldfűszerekkel, magokkal, vagy tetszés szerint bármivel.

Rácponty

Pár hete megint voltunk Attilával pecázni. Életem második horgászatán ismét sikerrel jártam, igaz, csak egy halat fogtam, de az a nap első hala volt, ráadásul ponty. Nagyon jó volt a kapás, végül két ponttyal és 13 keszeggel távoztunk, de összesen 8 pontyot fogtunk, nem győztük visszaengedni őket. Végül két másfél kiló alatti példányt tartottunk meg, mert ezek a legfinomabbak konyhai célokra. Két kilóig még elmegy, de afelett zsíros, enni nem jó a ponty (legalábbis nekünk).
Na, az eredményes horgászat után már csak azt kellett kitalálni, mi készüljön a zsákmányból.
Tanakodtunk egy sort, aztán jött a rácponty és mindent vitt. Halászlé a múltkori fogásból készült már, ráadásul vendéget is vártam, úgyhogy ez az előre is összeállítható étel jó választásnak bizonyult, és a vendégeknél is nagy sikerem volt vele.
Nem tudom, ki hogy készíti, nálam ez a verzió vált be, mert úgy szeretjük, ha a krumpli jó szaftos, de a hal ress, inkább ropogós, mint főtt.

Recept

8 kisebb pontyszelet (patkó)
egy nagy fej hagyma
egy kiló lecsópaprika
másfél kiló krumpli
két paradicsom
8 dkg füstölt szalonna
5-6 szelet bacon
fűszerpaprika
6-8 deci tejföl

olaj
liszt
só

Először a hal alá való ágyat készítem el. Ehhez a krumplit héjában megfőzöm, kihűtöm és felkarikázom, mint a rakott krumplihoz szokás. A szalonnát felkockázom, kiolvasztom, a zsírjából keveset leöntök és ezzel kenem ki a tepsit, amiben az étel készül majd. A szalonnára rádobom a felaprított hagymát, üvegesre sütöm, hozzáadom a felvágott paprikát, egyszóval nekikészülök a lecsófőzéshez. Sózom, ha a paprika már összeesett, zsírjára sütöm, hozzáadom a felszeletelt paradicsomot, összerottyantom, megszórom kevés fűszerpaprikával és még kb. két percig hagyom a tűzön, addig el is készül. Ezután a lecsót összekeverem két három evőkanál tejföllel.
Elkezdem a rétegezést: egy sor krumpli, megsózom, rá pár kanál lecsó, így tovább, amíg el nem fogy. A tetejét megkenem bőven tejföllel és előmelegített 180 fokos sütőben kezdem sütni.
Ezalatt a pontyszeleteket besózom, paprikás lisztbe forgatom és 3-4 perc alatt kevés olajon megsütöm.
Ha a krumpli már sült vagy 25 percet, elrendezem rajta a pontyszeleteket, a halat vékonyan megkenem a maradék tejföllel, baconszeleteket teszek a tetejére, majd még kb. 15 percig sütöm. Akkor jó, ha a krumpli alatt sűrű a lecsós-tejfölös szaft, de nem szárad ki és a salonna jól kisült a tetején.

Váncsa-féle tejfölös aprópecsenye

(....fokhagymás házi csuszával, de nem szeretem a maratoni címeket.)

Már két hete volt, hogy nem látták a nagymamák Zsófit, köszönhetően a hóhelyzetnek, így a pótlás múlt hétvégén történt meg.
Tanakodtam is rendesen, hogy mit főzzek, mert ezen alkalmakra mindig valami újat szoktam kitalálni, de most valahogy nem jött az ihlet. Bevásárláskor szűzpecsenyét vettem, ehhez kellett volna valami jó receptet találni. Végül elővettem Váncsa mester szakácskönyvét, és Attilával egyetértésben a tejfölös aprópecsenye receptjét választottuk. Köretnek először rizst akartam készíteni, de a végén a házi csuszatészta mellett voksoltunk. Ennek megfelelően szombat este bepácoltam a húst, megcsináltuk a tésztát, amit éjszakára a konyhaasztalon hagytunk száradni. Általában frissen főzöm ki a házitésztát, de nem akartam egész nap a konyhában robotolni, így a kiszárított tésztára esett a választás.
A főételt Attila készítette, rám csak a köret elkészítése maradt végül.
Az ebéd- különösen a tészta – nagyon nagy sikert aratott, a recept nagyon jó, egyszerű, finom, és kb. fél óra alatt meg is van, így biztos, hogy nem utoljára főztem meg.

Recept

80 dkg sertésszűz
só, bors
mustár
olaj
10 dkg füstölt szalonna
két közepes fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
30 dkg gomba
őrölt rozmaring
pirospaprika
egy nagy pohár 20%-os tejföl

A körethez
4 tojás
40 dkg liszt+ liszt a nyújtáshoz
5 dkg vaj
2 gerezd fokhagyma

A szűzpecsenyét előző este lehártyázom, sóval, durván őrölt borssal bedörzsölöm, vékonyan megkenem mustárral, leöntöm annyi olajjal, amennyi ellepi és a hűtőbe teszem. Felhasználás előtt kb. fél órával kiveszem, hogy szobahőmérsékletű hússal dolgozzak tovább.
Másnap a húst a pácból kiveszem, csíkokra vágom.
A szalonnát felcsíkozom, zsírját kiolvasztom, rádobom a felaprított hagymát és megpárolom. Ekkor a lángot a legerősebbre állítom, hozzáadom a húscsíkokat, és 2-3 percig pirítom. Beleteszem a nagyobb darabokra vágott gombát is, sózom, borsozom, kevés őrölt rozmaringgal ízesítem és addig főzöm, amíg a gomba leve elpárolog. Lekapom a tűzről, megszórom két kiskanál pirospaprikával, belekeverem a tejfölt, majd 2-3 perc alatt összeforralom.
A tésztához a tojást a liszttel összegyúrom – robotgép dagasztópálcája nagy segítség – és egy-két órán át a hűtőben pihentetem. Ezt követően tésztagéppel a lehető legvékonyabbra nyújtom. Ha frissen készül, feldarabolom tetszőleges alakzatokra – ahogy a csuszához kell- és bő, forrásban levő sós vízben kifőzöm. Leszűröm, a lábosban a vajat a felaprított fokhagymával felforrósítom, rádobom a tésztát, megforgatom, majd tálalom. Ha szárítani akarom a tésztát, előző este megcsinálom a nyújtást, majd lisztezett felületen a kapott csíkokat másnap reggelig szikkasztom. Én a konyhaszékek támláját is befogom, ott szárad a legszebben a tészta. A kiszáradt tésztát kézzel megropogtatom, a kapott csuszát a már ismertetett módon kifőzöm.
Az aprópecsenyét a fokhagymás csuszával tálalom.

Gombócos káposzta

Ez egy öszvér étel, a töltött káposzta és a székelykáposzta kombinációjából született. A töltelék a töltött káposztából, a savanyú káposztás alap viszont a székelykáposztából lehet ismerős. Hirtelen ötlettől vezérelve követtem el, így lehetne még finomítani rajta, mondjuk egy kis füstölt csülökkel, kolbásszal vagy tarjával, de azért ez az alapváltozat is finom.
Ha lett volna, kaprot is tettem volna bele, de sajnos nem volt.
Alapfelszereltség mellé a tejföl és a jóféle friss kenyér, és mint minden káposztás étel, ez is jobb, ha áll és újramelegítjük.

Recept

A töltelékhez

50 dkg darált sertéshús
1 dl rizs
egy kisebb fej hagyma
3-4 gerezd fokhagyma
egy tojás
só, bors
kevés pirospaprika

A káposztához

15 dkg füstölt szalonna
2 kg savanyú káposzta
egy nagy fej hagyma
4-5 szem egész feketebors
2 babérlevél
kis darab csípős paprika
egy evőkanál pirospaprika
egy evőkanál liszt
2-3 dl tejföl

A töltelékhez a húst a rizzsel, hagymával és a fűszerekkel homogén masszává dolgozom. Aki úgy szereti, hagymát minimális zsiradékon meg is párolhatja, én ezt most kihagytam. A húsos masszából gombócokat formázok – 12 közepes méretű jött ki belőle - , és félreteszem.
A szalonnát és a hagymát felaprítom, a savanyú káposztát – ha szükséges – kicsit kimosom és pár vágással rövidebbre vágom. Nagy fazékban kiolvasztom a szalonnát, majd beleteszem a hagymát és üvegesre sütöm. Rászórom a pirospaprikát, beleteszem a káposzta felét, a babérlevelet, borsot és a csípős paprikát, majd kicsit összekeverem. Ezután a káposztaágyra ültetem a húsgombócokat és befedem a maradék káposztával. Az egészet felöntöm kb. fél liter vízzel, amiben kevés sót elkevertem, lefedem, és kb. 1-1,5 óra alatt puhára főzöm.
A végén kiveszem a húsgombócokat, a tejfölben elkevert liszttel behabarom a káposztát. Visszateszem a gombócokat, és takaréklángon még 4-5 perc alatt összefőzöm az ételt.

Gombás-tejfölös tokány

Szerintem ennek a húsételnek valamilyen verziója majdnem minden magyar család étlapján szerepel, kivéve, ha nem szeretik a gombát. Bármilyen húsfélével elkészíthető, gyorsan megvan, kiadós, jó ízű és általában mindenki szereti. Az ízeket lehet fokozni kevés fehérborral, vagy erdei gombák használatával, nálunk azonban most egyik sem volt kéznél, így füstölt mangalicaszalonnával indítottam az ételt, ez pedig igen jót tett az ízének.
A felöntéshez a vasárnapi húsleves maradékát használtam, ami tovább gazdagította az ízét, de vízzel is fel lehet önteni, akkor jobban érződik a gomba zamata. A tejföl-tejszín együttes használata helyett választhatjuk csak az egyiket vagy másikat, ezzel megint kicsit másféle ízt kapunk.
Párolt rizzsel ettük, de akár tésztával, akár galuskával, sőt sült krumplival is el tudnám képzelni.

Recept

50 dkg sertésszűz (vagy csirke, pulyka stb.)
50 dkg csiperkegomba
10 dkg füstölt szalonna
egy fej hagyma
három gerezd fokhagyma
3 dl húsleves
egy ág rozmaring
frissen őrölt feketebors
2 dl tejszín
2 evőkanál tejföl
só

A szalonnát felkockázom és lábosban pirítani kezdem. Ha már kiengedte a zsírját, rádobom a vékony szeletkékre-csíkokra vágott húst a rozmaringágról leszedett leveleket, borsozom és a hús fehéredéséig sütöm. Ekkor hozzáteszem a felaprított hagymát, két gerezd szeletekre vágott fokhagymát, és pár percig kevergetve sütöm. Ekkor rádobom a nem túl apróra feldarabolt gombát is, és addig sütöm, amíg a gomba kissé össze nem esik. Ha ez megvan, aláöntöm a húslevest, belereszelem a maradék egy gerezd fokhagymát, és a hús teljes puhulásáig párolom az ételt. Ekkor beleöntöm a tejfölt meg a tejszínt, amivel kicsit sűrűbbre forralom, majd tálalom.

Almával sült csirkemell

Hétvégén jöttek a nagymamák unokázni, ezért gondoltam, főzök is valamit, ne maradjanak éhen. Kreativitásomat is hasznosítanom kellett, mert a szentendrei önkormányzat ördögi – és meglátásom szerint egyben törvénytelen – machinációi révén a legnagyobb magyar pénzintézet nemes egyszerűséggel zárolta a bankkártyámat, így nem jutottam a pénzemhez, tehát vásárolni sem tudtam péntektől keddig. Ez igen érzékenyen érintett, mert nem igazán tartok magamnál készpénzt. Áldom az eszem, hogy spájzolós típus vagyok, így nem maradtunk éhen.
Ez a szerencsétlen közjáték ahhoz vezetett, hogy az itthon fellelhető élelmiszerekből kellett alkotnom. A végeredmény ízlett mindenkinek, meg fogom ismételni.

Recept

2 csirkemell
2 alma
10 dkg húsos füstölt szalonna
8 szelet sajt (ezúttal mozzarella)
olaj
8 dkg vaj,
só, bors, rozmaring
2 dl tejszín
2 dl száraz pezsgő
csipet cukor
fahéj

A csirkemelleket megfelezem, a feleket lapjában két szeletre vágom, így 8 húsdarabot kapok. Ezeket megsózom, borsozom és az olaj és 4 dkg vaj keverékén, amelybe pár levél rozmaringot dobtam, elősütöm. A megmaradt zsiradékhoz adom a maradék vajat, a pezsőt és a tejszínt, pár perc alatt picit besűrítem, ízesítem csipetnyi cukorral és fahéjjal. A hússzeleteket egy tepsi aljára rakosgatom, a pezsgős mártást rájuk öntöm.
Minden szeletre teszek egy szelet almát, egy szelet sajtot és egy kis szelet szalonnát.
A sütőt 200 fokra előmelegítem és a megrakott csirkemellet addig sütöm, amíg a szalonna ropogós lesz és a sajt is megolvad.
Kukoricás rizzsel tálaltam, melyet a tejszínes szafttal meglocsoltunk.

Marhaszelet mustáros mártásban

Tegnap előtt nem volt kedvünk még vásárolni sem, így abból a kevés alapanyagból főztem, ami otthon volt, a végeredmény pedig annyira ízlett mindkettőnknek, hogy biztos el fogom készíteni ezt az ételt a jövőben is.
Nagyon kevés dolog kellett hozzá, ezek főként olyanok, amik egy átlagos háztartásban megtalálhatók, egyáltalán nem különlegesek.
Az étel lényege, hogy a marhaszeleteket fűszeres lében puhára párolom, majd a megmaradó ízes szaftot egy-két további ízesítővel mártássá főzöm össze.
Akár tésztával, akár rizzsel ehető, de el tudom képzelni krumplipürével, vagy puliszkával is.

Recept

Négy szelet marhacomb
Két közepes fej hagyma
Négy gerezd fokhagyma
Egy fehérrépa
Egy negyed zellergumó
Két szelet húsos füstölt szalonna
Egy ág rozmaring
fél citrom
egy evőkanál mustár
Egy csokor petrezselyem
Só, bors
5 dl húsleves
3 dl tejföl
egy csapott evőkanál liszt

A hússzeletek széleit bevagdosom és kevés felforrósított olajban egy-két perc alatt elősütöm. Közben tekerek rá frissen őrölt borsot. A szeleteket tányérra szedem, a fennmaradó zsiradékba beledobom a felaprított hagymát, fokhagymát, szalonnát, a kis kockákra vágott zöldségeket, a rozmaringleveleket és pár percig együtt pirítom. Erre a fűszeres ágyra helyezem a húsokat, sózom, majd felöntöm annyi levessel, hogy ellepje, és fedő alatt puhára párolom. Közben néhányszor elfőzöm a levét, amelyet ismét kevés levessel pótolok, ettől a szaftja sűrűsödik. Ha a hús megpuhult, kiszedem, a megmaradó szaftot a maradék levessel (kb 3 dl kell) felöntöm, ízesítem a mustárral, pár csepp citromlével és reszelt citromhéjjal. Összeforralom kb. tíz perc alatt és a liszttel elkevert tejföllel elkeverem, majd 3-4 percig tovább rotyogtatom. Közben visszahelyezem a hússzeleteket, hogy átvehessék a pikáns mártás ízét, és belekeverem a felaprított petrezselymet is.
Rövidcső tésztával ettük.

Tejfölös gombás marharagu

Vasárnapra találomra vettem le a főzésre szánt húst a fagyasztóból, majd hosszas töprengés után jöttem rá, hogy marhalábszár, amit éppen kiolvasztok. Egy tejfölös ragut készítettem végül belőle – ha már van házi tejföl, éljek is a lehetőséggel – gombával, mediterrán fűszerekkel.
Tartottam tőle, hogy jó sokáig kell majd párolni a húst, ismerve a hazai marha minőségét, ám legnagyobb meglepetésemre szűk egy óra alatt olyan puha volt mint a vaj, köszönet érte Borda hentesnek.
Tésztát főztem mellé, de lehetett volna akár puliszkával vagy zsemlegombóccal, esetleg rizzsel is enni.

Recept

80 deka marhalábszár
10 deka füstölt szalonna
egy nagy fej lilahagyma
50 deka gomba
3 gerezd fokhagyma
két ág rozmaring
egy babérlevél
kakukkfű
pár levél bazsalikom
frissen őrölt feketebors, só
4-5 dl húsleves
2-3 dl tejföl
egy kanál liszt
pár csepp citromlé

A felkockázott szalonnát kiolvasztom, rádobom a feldarabolt húst és erős tűzön fehéredésig sütöm, közben borssal ízesítem. Lejjebb veszem a lángot, hozzáadom a felaprított hagymát, fokhagymát, a zöldfűszereket, sózom, felöntöm a húsleves felével és fedő alatt puhára párolom. Ha elfőné a levét, húslevessel pótolom. Ha a hús már puha, beledobom a nem túl apróra darabolt gombát és ezzel még 6-8 percig főzöm fedő nélkül. Ezalatt a leve kissé besűrűsödik. A tejfölt a liszttel elkeverem és a ragu levét kissé besűrítem. A végén pár csepp citromlével teszem pikánsabbá. Főtt tésztával ettük.

Bográcsos tarhonyáshús

Életem párja tényleg beindult a szabadtűzi főzés terén: ma ismét bográcsban készült az ebéd, amit ismét ő készített el, úgyhogy megint csak a krónikás szerepét kaptam. (Nem mintha bánnám..)
Tarhonyás húst csináltunk, ami gyakorlatilag egy sertéspörkölt pirított tarhonyával összefőzve.
A tarhonyáért az emberek általában vagy rajonganak, vagy utálják, közömbösen nem sokan viseltetnek iránta. Én a rajongótábort erősítem, bármikor képes lennék megenni. Köretként is szeretem, de a legjobb pásztortarhonyának, vagy pörkölttel összefőzve. A pásztortarhonya nálam lecsós, virslivel vagy kolbásszal készült egytálétel, szigorúan krumpli nélkül. (Másoknál gyakorlatilag a tarhonyás húst jelenti, de az nálunk külön étel.)
Régebben Attila nem volt nagyon elragadtatva tőle, most már ő is kedveli.
Ezen a téren valószínűleg rosszul szocializálódtam, mert én leginkább az igazi úttörőgombócot, azaz a gépi tarhonyát részesítem előnyben a kézi készítésűvel szemben. Gasztrociki, ez van.

Recept

80 deka sertéslapocka
15 deka füstölt szalonna (ez most elmaradt)
két zöldpaprika
egy hegyes erős zöldpaprika
2-3 közepes fej hagyma
egy közepes paradicsom
egy kiskanál köménymag
egy evőkanál pirospaprika
50 deka tarhonya
olaj, só

A művelet gyakorlatilag egy sertéspörkölt elkészítésével kezdődik, amihez a bográcsban a szalonnát kiolvasztom, megfonnyasztom rajta a köménymaggal a feldarabolt paprikákat. Rádobom a felkockázott húst, fehéredésig pirítom, majd megszórom pirospaprikával, beledobom a negyedelt paradicsomot. Pár percig kevergetve rotyogtatom, majd felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje, sózom és majdnem puhára főzöm. Ekkor beleteszem a kevés olajon aranybarnára pirított tarhonyát, öntök rá annyi vizet, hogy ellepje, és a tarhonya puhulásáig főzöm. Ennyi idő alatt felszívja a folyadékot is, úgyhogy folyamatosan kevergetni-forgatni kell, sőt még víz is mehet alá, ha szükséges. Ha kell, még sóval ízesítem, és savanyúsággal tálalom.

Krumplis szarvaspörkölt bográcsban

Szégyenszemre idén tegnap bográcsoztunk először. Ebben közrejátszott az építkezés miatti rendezetlen kert, a nagy meleg, a babavárás, meg eddig nem volt kedvünk sem nagyon hozzá.
Tegnap azonban megtört a jég olyannyira, hogy Attila már ma is azon törte a fejét, hogy mit tudnánk ma is bográcsban főzni, pedig még a tegnapi kajából maradt ma ebédre is.
Azt viszont elterveztük, hogy ősszel gyakrabban fogunk hódolni a főzés eme szabadtűzi formájának, Miska kutyánk legnagyobb örömére (lásd fotó) .

Az első bográcsos étel idén a krumplis szarvaspörkölt lett és tulajdonképpen Attila csinálta meg, én csak a fűszerezésben meg a kevergetésben vettem részt. A héten valahogy nem kívántam igazán a húst, de ennek már nem tudtam ellenállni, amikor még csak feltettük főni, már tudtam, hogy ebből azért én is ki(v)eszem a részem.
Ezt az ételt majdnem ugyanúgy készítjük, mint a többi pörköltfélét, de a fűszerezése némileg eltér abban, hogy zöldfűszereket is használunk. Véleményem szerint a bor nem szükségszerű hozzávalója, anélkül is igen jó a végeredmény. Egy kisebb újítást azonban elkövettünk a bevált recepten: a krumplival együtt egy nagy alma felét is belefőztük. Nem rontotta el…

Recept

1 kiló szarvas pörkölthús (lapocka, lábszár)
80 dkg krumpli
15 dkg füstölt szalonna
3 közepes fej hagyma
két zöldpaprika
egy hegyes erős paprika
egy paradicsom
fél alma
egy kiskanál egész köménymag
egy kis ág rozmaring
egy kiskanál kakukkfű
4-5 szem borókabogyó
két gerezd fokhagyma
egy nagy babérlevél
egy evőkanál fűszerpaprika
só

A felkockázott szalonnát felteszem izzadni, majd a nem túl apróra vágott vöröshagymát, a feldarabolt paprikákat a köménymaggal megfonnyasztom rajta. Ekkor beleteszem a nagyobb darabokra vágott szarvashúst és addig pirítom, amíg szépen kifehéredik. Ekkor rászórom a fűszerpaprikát, beledobom a negyedelt paradicsomot, jól összekeverem, és felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje. Hozzáadom a babérlevelet, rozmaringot, borókát, kakukkfüvet, fokhagymát és addig főzöm, amíg a hús majdnem puha. Ekkor kerül bele a nagyobb kockákra vágott krumpli és alma. Ha szükséges, öntök még rá annyi vizet, hogy szűken ellepje, majd addig főzöm, amíg a krumpli és a hús is vajpuha nem lesz. Ezután erős tűzön kissé beforralom a szaftját.
Ubokasalátával, tejföllel és friss kenyérrel adom asztalra, száraz vörösborral kísérve.

Túrós csusza

A túrós csusza elkészítése nem tartozik a legbonyolultabb konyhai műveletek közé, ráadásul (majdnem) mindenki szereti és készíti, így sokan gondolhatnák, miért kell ezt egy gasztroblogban közzétenni.

Nos, a mi verziónk egy kissé más, mint a megszokott, és az elkészítés módja sem biztos, hogy az általánossal egyező, ezért úgy döntöttem, megér egy blogbejegyzést.
Mint a legegyszerűbb ételeknek, ennek is jó néhány buktatója van, melyeket megpróbálok sorra venni. Figyelmeztetésül annyit: ez kizárólag az én ízlésemet tükrözi, lehet mások másként gondolják, de hát kinek a pap, kinek a papné…

1. Csak jó minőségű alapanyagot használjunk, azaz a tészta legyen lehetőleg házi, soktojásos csusza, a szalonna megfelelően füstölt és sózott, a tejfölben álljon meg a kanál, a túró pedig ne legyen vizes, száraz, mert annak semmi élvezeti értéke nincs. Nálunk a túró éppen ezért mindig juhtúró, egyrészt pikánsabb tőle az étel, másrészt a mindenfelé kapható vizes szemcsés valami számomra csak a csusza elrontója, se íze, se bűze. Aki jóféle házi túróhoz jutna, az persze készítheti abból is.
2. Ne spóroljunk a tejföllel-túróval, mert az étel száraz, nyögvenyelős lesz. A juhtúróval azonban vigyázzunk, kóstoljuk meg, mennyire sós és savanykás, mert ha túl sokat teszünk bele, savanyúbbá válik az étel, mint kellene. Az arányokat nekünk kell kitalálni, nálam juhtúróból kb. 30 deka az elegendő, ha pedig fele tehén-, fele juhtúróval készítem, 20-20 dekát veszek mindkettőből. A tejföl rendszerint egy agy doboz.
3. Nincs annál rosszabb, ha hidegen tálalják: egy kupac tészta, rámorzsolva a túró, egy-két kanál tejföllel meglocsolva nekem NEM TÚRÓS CSUSZA!! Ennek elkerülésére lásd a receptben írottakat.
4. Sokan eszik a szalonnás változatot porcukorral, erre sajnos rá sem bírok nézni…


Recept

50 dkg házi csuszatészta
30 dkg juhtúró
egy nagy doboz tejföl
legalább 20 dkg füstölt szalonna (a mostaniba pár szelet bacon is került)
só

A szalonnát felkockázom, kisütöm a zsírját lassú tűzön, hogy meg ne égjen, a pörcöt szűrőkanállal kiszedem, félreteszem tálalásig. A serpenyőből kb. két evőkanálnyi kivételével a szalonnazsírt kiöntöm, jó lesz az még másra is. A maradék zsírba két-három evőkanál tejfölt belekeverek és kis lángon addig melegítem, amíg egy homogén öntetet nem kapok. Ezalatt a tésztát kifőzöm, ha megpuhult, leszűröm, lehetőleg minél több vizet lerázok róla, majd visszaöntöm a lábosba. Ráöntöm a szalonnazsíros tejfölt, belemorzsolom a juhtúrót, hozzáteszem a maradék tejföl kétharmadát és összekeverem. Ha szükséges, sózom,visszateszem a tűzre és kevergetve melegítem még pár percig, hogy a tészta jól beszívhassa az ízeket. Rászórom a
tepertőt és tálalom. Másik változat: a hozzávalókkal elkevert tésztát szalonnazsírral kikent tepsibe öntöm és kb. 10 perc alatt sütőben összesütöm. A megmaradt tejfölt az asztalnál kínálom.
Mint mondjak: nem egy update étel, de nagyon jól tud esni mondjuk halászlé után…

Lecsó

Ez is egy olyan étel, amit mindenki másként készít, és amit általában mindenki szeret.
Őszintén megvallva, én nem igazán kedveltem mindaddig, amíg nem én főztem. Ennek vélhetően az az oka, hogy a szokásostól teljesen eltérő arányokat használok, mert egyrészt nem szeretem, ha az étel leveses, ahelyett, hogy szaftos lenne, másrészt mások lecsóját gyakran savanykásnak találom, ez pedig a paradicsom miatt van.
Számomra a lecsó íze akkor jó, ha a paprika dominál benne, ezért nagyon kevés paradicsomot használok.
Alapnak mehet bele szalonna, általában házikolbásszal szoktam dúsítani.
Sokan eszik tojással, rizzsel, de szerintem legjobb friss kenyérrel, ezen kívül rizzsel vagyok még hajlandó megenni.
Bográcsban elkészítve a legfinomabb.
A leírt adagból szerintem három fő bőségesen jóllakik, de négy emberre lehet, hogy kevés lenne.

Recept

1 kiló paprika
2 fej hagyma
4 szelet húsos szalonna
15 dkg házikolbász
egy hegyes erőspaprika
2 kis szem paradicsom
egy evőkanál pirospaprika
olaj
só

A hagymát felaprítom, a szalonnát összekockázom. A kolbászt karikákra, a paprikát először hosszában félbe, majd keresztben vastagabb szeletekre vágom.
A szalonnát pirítani kezdem, ha nincs elég zsírja, kevés olajat öntök alá. Rádobom a hagymát, sózom, addig sütöm, amíg megfonnyad. Hozzáadom a kolbászkarikákat, és addig sütöm, amíg kiengedi a zsírját. Ekkor kerül bele a kétféle paprika, amit jól elkeverek a hagymás alappal és erősebb lángon párolni kezdem, fedő nélkül. Sózom, kevergetem és odafigyelek rá, mert egy csepp vizet sem szabad aláönteni, akkor jó, ha saját levében fő meg. Ha már puha a paprika, hozzáadom a felszeletelt paradicsomot és erős lángon folytatom a főzést, amíg az étel kissé zsírjára sül. Ekkor rászórom a pirospaprikát, elkeverem, pár percig rotyogtatom, és kész is.
Fehér kenyérrel tálalom.

Káposztaágyon sült csülök

A diéta jegyében ismét sikerült egy ütős, férfias kaját készítenem…

Az úgy volt, hogy némi savanyú káposzta maradt még decemberről, tegnap meg a csülök bizonyult a legszebbnek a boltban, és ettől a két hozzávalótól máris beindult a fantáziám.

Korábban csináltam már olyat, hogy zsírosabb húsokat (tarjaszeletek és oldalas) káposztaágyon sütöttem meg, ebből jött az ötlet, hogy legyen káposztás tepsis csülök.

Én a magam részéről odavagyok a savanyú káposztával készült ételekért, ebből is legszívesebben a káposztát eszem tejföllel és friss ropogós kenyérrel, a csülök nagy részét pedig meghagyom Attilának.

Ami jó benne, az az, hogy hiába kalóriadúsak a hozzávalók, a végeredmény egyáltalán nem zsíros vagy nehéz, mert a savanyúkáposzta ezeket a hatásokat teljesen közömbösíti, felveszi a húsból kisülő szaftot és fantasztikusan ízes lesz, már csak a gyulai kolbásznak köszönhetően is. Én még kenyér nélkül is meg tudnám enni, ha akarnám, de nem akartam…

Recept

Kb. egy kilónyi csontozott, bőrös sertéscsülök
Kiskanálnyi köménymag
Kiskanálnyi egész római kömény
2-3 ág rozmaring
2 kiskanál erőspaprika-krém
só, olaj
2 dl száraz fehérbor
1.5 kg savanyú káposzta
15 dkg gyulai lángolt kolbász
5 szelet húsos füstölt szalonna (jelen esetben bacon)
3 fej lilahagyma
4 gerezd fokhagyma

A csülökhúst négy tenyérnyi darabra vágom, bedörzsölöm sóval, köményfélékkel és erőspaprika-krémmel, kiolajozott tepsibe fektetem, mellédobom a rozmaringot. Előmelegített sütőben nagy lángon megkapatom minden oldalát, mellédobom a meghámozott fokhagymagerezdeket, két fej felnegyedelt lilahagymát, aláöntöm a bort és egy kis vizet. Alufóliával lefedem és kis lángon kb. 1 óra alatt puhára párolom. Ha a hús puha, kiszedem egy tálra és az alatta maradó szaftba belekeverem a kimosott káposztát, a felkarikázott kolbászt. Erre az ágyra helyezem a csülökdarabokat, a káposztán elhelyezem a szalonnaszeleteket és egy fej félfőre vágott lilahagymát és közepes lángon sütöm kb. 40 percig. Ezalatt a káposzta megpuhul, kissé le is pirul, ami az ételnek messzemenően előnyére válik . Néha húsvillával megpiszkálom a káposztát, kissé kevergetem is, hogy egyenletesen-puhuljon-piruljon. Ha a csülök bőrét le is szeretném pirítani, olyan mélyedéseket képzek a káposztában, hogy a tepsi alja látható legyen, és ebbe teszem rövid időre a húsdarabokat.

A sült csülköt a káposztával tálalom, melyre egy-két kanál tejfölt is teszek és adok mellé fris kenyeret. Nagyon kiadós, vendégváráshoz, borozgatáshoz tökéletes étel.

Sztrapacska

Ismét beköszöntött a fagy és vele együtt feltámadt a téli, melengető ételek iránti vágyunk. Szerencsére a hideg most száraz, napsütéses idővel párosul, így egyáltalán nem nyomasztó és örülünk, mert az építkezés miatti terepviszonyoknak köszönhető sarat már nemigen tudtuk elviselni. (más kérdés, hogy az aljzatbetonozásnál a fagy nem igazán nyerő….)

A télies időre tekintettel elhatároztam, ma sztrapacska készül nálunk ebédre. Csinálni ugyan nem annyira, de enni viszont annál inkább szeretem, úgyhogy zokszó nélkül álltam neki a krumplireszelésnek, amit egyenesen ki nem állhatok.

A sztrapacskát mindig sok juhtúróval és tejföllel készítjük, és hagyományos családi szokás szerint az összerakott ételt sütőben még kicsit össze is sütjük, hogy a teteje aranysárgás színt és kissé roppanós állagot kapjon, belül pedig a túró a tejföllel krémes szósszá lényegüljön át.

Ami fontos: nem hiányozhat belőle a jóféle szalonna, nálunk természetesen vállaji sváb füstölt szalonna, egyenesen Mátészalkáról, Attila nagymamájának közvetítésével.

A szalonnával kapcsolatban igen vicces esemény történt a minap. A táblákat kint tároljuk az épülő ház terasza alatti nyitott tárolóban, a biciklik csomagtartóján. Miska, a négyhónapos németjuhász kutyánk időközben akkorára cseperedett és olyan szaglóérzéket fejlesztett ki, hogy ez a tény számára is egyértelművé vált. Egyik délután keressük a kutyát, nincs sehol. Attila kiabálására végül előbújt a terasz alól, úgy kellett a tábla szalonnát kitépni a szájából. Szerencsére időben érkeztünk, és sikerült megmenteni a féltett kincset. Emiatt talán még jobban ízlik, mint korábban, hiszen úgymond meg is dolgoztunk ezért a szalonnáért. A szalonna pedig átmenetileg beköltözött a hűtőbe, amíg kutyavédett helyet ki nem alakítunk számára.

A sztrapacska történetéről itt lehet további információkkal gazdagodni. Még egy érdekesség: Szabolcsban nyögőnek is hívják, mert annyira megterheli a gyomrot.

Recept

80 dkg krumpli (tisztítás után mérve)
2 tojás
liszt amennyit felvesz
só
30 dkg juhtúró
tejföl
kb. 20 dkg füstölt szalonna

A szalonnát felkockázom, kisütöm a zsírját. A pörcöt kiveszem, félreteszem, a zsírját szintén megtartom.
A krumplit nyersen lereszelem, a tojás és a liszt hozzáadásával galuska-sűrűségű tésztát készítek belőle. Kicsit sózom csak, mert a juhtúró és a szalonna is sós. Forró vízbe szaggatva kifőzöm.
Tűzálló tálat kikenek a szalonna zsírjával, ebbe szedem a kifőzött galuskákat. Ha a tál megtelt, rámorzsolom a juhtúrót, belekeverem a tejfölt és forró sütőben kissé átsütöm.
(Kicsit csaltam, mert a tetejére juhsajtot is reszeltem.)

Most hogy esszük, szakad a hó!