2008. december 31., szerda

B.U.É.K.!!!!!!!


Minden kedves olvasómnak, ismerősömnek és persze a blogtársaknak ezúton kívánok boldog új évet, olyat, amilyet mindenki magának szeretne.


(A szilveszteri menü részleteivel már csak az újévben jelentkezem, de annyit elárulhatok, hogy lesz malacsült, salátákkal, lencse és pogácsa.)


Kép forrása: Dreamstime.com

2008. december 27., szombat

Hangulatjelentés a házi disznótorból 2. - hurkatöltés projekt




Karácsony másnapja nálunk idén a disznótor jegyében telt, úgy döntöttünk, végre megejtjük a hurkatöltést. Az alapanyagokat már korábban beszereztük, de valahogy nem igazán jutott rá idő, tegnap viszont semmi tennivalónk nem volt, így rászántuk magunkat.
Ugye, mivel ez csak mini disznótor, véres hurkáról vér híján nem álmodhattunk, maradt hát a mája, már csak az volt a kérdés, hogy hogy csináljuk. Végül Frank Júlia Disznótorban című könyvének debreceni májas hurka receptje volt a kiindulópont, de az arányokat megváltoztattam, mert több tokaszalonnát tettünk bele és kevesebb rizst. Amit így utólag még változtatnék, az a pirított hagyma mennyisége, számomra az egy nagy fej hagyma nagyon kevés. A végeredmény az én várakozásaimat mindenképp felülmúlta, nagyon jól sikerült a töltés és az ízesítés is, úgyhogy meg fogjuk ismételni. Legközelebb biztos könnyebben megy majd, mert kialakultak a szerepek – Attila a belet adagolja, én töltöm a darálóba- és már van fogalmunk az ízesítésről is. Mindenesetre élveztük, és ez a lényeg.
A megadott mennyiségből három kilónyi hurka lett, ami elég emberes adag.

Recept

50 dkg sertésmáj
1 kg 25 dkg tokaszalonna
1 kg rizs
6 dkg só
1 dkg feketebors
10 szem egész feketebors
2 szem szegfűszeg (szegfűbors kellene, de nem volt)
1 (inkább 2) nagy fej hagyma
majoranna (kóstolásra ízesítettük)
sertésbél

Kiindulásképpen vizet forralunk, beledobjuk a feketeborsot, ebből lesz az abalé. Ha a víz felforrt, nagyon minimálisra vesszük a lángot, épp hogy gyöngyözzön a víz, és ebben megfőzzük a májat meg a tokaszalonnát. Ha kész, kivesszük és feldaraboljuk (a máj jóval előbb készül el).A rizst a térfogatához képest másfélszeres mennyiségű vízben majdnem puhára főzzük, leszűrjük. A hagymát kevés zsíron (én olajat használtam) megfonnyasztjuk.
A borsot és szegfűszeget liszt finomságúra őröljük.
A májat és a szalonnát finom lyukú tárcsával ledaráljuk, hozzáadaráljuk a pirított hagymát is. Belekeverjük a rizst és a fűszereket, meg a sót, ha kell, a masszát pár merőkanál abalével lazítjuk. Bélbe töltjük lazára, hogy nehogy kihasadjon. A betöltött hurkákat az abalében gyöngyöztetjük 20-25 percig, majd hideg vízbe szedjük kihűlésig. Utána meg mehet a sütőbe, fagyasztóba.

2008. december 26., péntek

Karácsonyi menü: őzfilé aszalt szilvás almaszósszal, burgonyafánkkal


Idén szenteste vadat készítettem. A mélyhűtőben elfekvő őzgerincet ünnepi alkalomra tartogattuk, úgyhogy épp jól jött a karácsony, legalább felszabadul a hely.
Mivel a kutyáinknak is karácsony volt, a gerincről a húst lefiléztük, a csontot pedig megfőztük az ebeknek .
A vadhoz – hacsak nem pörköltnek készítem el – mindig csinálok egy vörösboros gyümölcsszószt, így történt ez idén is, az ünnepi lakomának pedig
burgonyafánk a körete.
A gyümölcsös szósz fogyasztható akár hidegen, akár melegen.
(A mártás egyébként sült libamájhoz is remekül passzol, ezt másnap meg is tapasztalhattuk.)
A mennyiség négy főre elegendő.

Recept

80 dkg őzfilé
8 szelet bacon
rozmaring
feketebors
kevés olaj

2 evőkanál olaj
egy kis fej hagyma
2 cm-es gyömbér
25 dkg aszalt szilva
2 alma
3-4 dl vörösbor
2 evőkanál cukor
fahéj


Először a mártást készítem el. Ehhez az olajat felforrósítom és a cukrot karamellizálom benne. Ha a cukor már barnul, hozzáadom a felaprított hagymát és gyömbért. Ha ezek átpárolódtak, felöntöm 3 dl vörösborral, beleszórom a szilvát és a meghámozott, kisebb kockákra vágott almát, és puhára főzöm. Ha szükséges, lehet még rá bort önteni. Ha a gyümölcs már puha, a levét beforralom, fahéjjal, sóval ízesítem. A végére olyan állaga lesz, mint egy hígabb lekvár.
Mielőtt ennénk, elkészítem az őzet is. A filéből négy darabot vágok, mindet körbetekerem 2-2 szelet baconnel, ezt fogpiszkálóval megtűzöm. Én nem sóztam meg, mert a szalonna elég sós volt. Egy tepsiben felforrósítok egy kevés olajat a gázon, és hirtelen megkapatom benne az őzdarabokat. Tekerek rá frissen őrölt borsot, mellédobok egy rozmaringágat és 180 fokos sütőben kb. 10 perc alatt készre sütöm, akkor jó, ha a közepe még angolos.
Az őzfilét a szilvás-almás szósszal és burgonyafánkkal tálalom.

2008. december 24., szerda

Üdvözlet


Minden kedves blogtársnak és látogatónak békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánok!

Karácsonyi diótorta




Idén elég tanácstalan voltam, nem tudtam eldönteni, milyen tortát készítsek karácsonyra. Az biztos volt, hogy a krémbe vaj nem kerülhet, mert a családban ezt senki sem szereti, és valamilyen ünnepi, a karácsonyi hangulatot idéző süteményt szerettem volna sütni, de egyéb ötletem nem volt. Aztán pár nappal karácsony előtt kezdtek körvonalazódni a dolgok: legyen pirított dió benne, a krémje mascarponés-tejszínes, ha meg már fehér a krémje, akkor legyen a tésztája barna, tehát kakaós, és így tovább, az ötletek szülték az újabb ötleteket.
A végeredmény egy pirított diós, mascarponés krémmel töltött négylapos csoda lett, a tölteléket whiskyvel bolondítottuk meg. Reggel nem bírtam ki, fel kellett vágni, hát mit mondjak: az íze is van olyan jó, mint amilyen jól néz ki. Nem mellesleg könnyű elkészíteni.

Recept

A tésztához

4 tojás
4 dl cukor
4 dl liszt
4 dl tejföl
egy sütőpor
4 evőkanál kakaó.

A krémhez

25 dkg dió
50 dkg mascarpone
2,5 dl tejszín
3-4 evőkanál cukor
5 cl jóféle whisky (most Tullamore Dew)

A tésztát készítem el először. Ehhez az egész tojásokat a cukorral és sütőporral habosra keverem, beledolgozom a tejfölt, a lisztet és végül a kakaót. Sütőpapírral bélelt 23 cm-s kapcsos tortaformába öntöm, és előmelegített 180 fokos sütőben tűpróbáig sütöm. (Én megfeleztem a hozzávalókat és két laposabb adagot sütöttem, mert utólag találta ki Attila, hogy legyen igazi magas torta.) Rácsra téve kihűtöm, majd fűrészes késsel négy lapba vágom.
A krémhez a diót serpenyőben, szárazon megpirítom. Pár szép szemet félreteszek a díszítéshez, a többit durvára darálom. A mascarponét a cukorral és a whiskyvel kikeverem, beleöntöm a pirított diót és a tejszínt is. Jól eldolgozom és megtöltöm vele a tortát úgy, hogy a tetejére is jusson. Diódarabokkal díszítem, és egy éjszakára hűtőbe teszem, hogy összeérjen fogyasztás előtt.

2008. december 23., kedd

Pórés-sonkás csirkemell


Vettünk egy gyönyörű parasztsonkát, ezért mostanában amibe illik, teszek is. Nem gyorspácolt, műízű utánzatra kell gondolni, hanem lesózott, igazi házi sonkára, amit megrendelésre készít a hentesünk. Érdemes megvenni, mert nagyon kiadós, kerül majd belőle a töltött káposztába, az újévi lencsébe, meg reggelire, vacsorára és sorolhatnám….
A most következő ételbe is tettem sonkát, így gyakorlatilag a mártást nem is kellett ízesíteni, a sonka finom füstössége ezt feleslegessé tette. Gyorsan elkészíthető szombati ebéd lett belőle


Recept

50 dkg csirkemell
egy szál póréhagyma
15 dkg nyers füstölt sonka
2 gerezd fokhagyma
só, bors
szerecsendió
3 dl tejszín
5 dkg vaj

A csirkemellet kisebb kockákra vágom és a felforrósított vajban aranybarnára sütöm, közben sózom, borsozom. A húst kiveszem a serpenyőből és félreteszem, a visszamaradó vajba beledobom a felkarikázott póréhagymát és kis lángon puhára sütöm. Ekkor kerül bele a felcsíkozott sonka, amellyel még pár percig kevergetem. Ezután ráöntöm a tejszínt, sózom, borsozom, szerecsendiót reszelek bele, majd visszateszem a csirkét a serpenyőbe és addig forralom a mártással együtt, amíg az kissé be nem sűrűsödik. Spenótos rizs volt a körete.

2008. december 22., hétfő

Francia hagymás lepény


Anyukám jött pénteken unokázni, ekkor készítettem ezt a lepényt.
Alapja egy pizzatészta, a feltét pedig a
francia pissaladier-hez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy én sonkát is tettem bele, ettől kicsit északiasabb jelleget kapott az étel. A szardellát a sült hagymás ragu alá pirítottam, nem feltétként szerepelt, mert szerintem úgy túl sós lett volna az étel.
Sör vagy bor mellé kiváló, vendégvárásra is alkalmas, előnye, hogy a tészta és a feltét is előre elkészíthető, összeállítani pedig pár perc műve az egész. Szilveszterre kitűnő (jól szívja a szeszt:-)

Recept

25 dkg liszt
1.5 evőkanál olaj
egy kiskanál só
fél csomag szárított élesztő
1.5-2 dl víz
5 közepes fej hagyma
4-5 szardellafilé
10 dkg füstölt parasztsonka
rozmaring
kakukkfű
3 dkg vaj
10-12 szem fekete olajbogyó

A lisztből olajjal, sóval, élesztővel, langyos vízzel tésztát gyúrok, kb. 30-40 perc alatt duplájára kelesztem langyos helyen. Ezalatt elkészítem a feltétet. Ehhez a hagymát megtisztítom, félbevágom és fél centi vastagra szeletelem, a sonkát vékony csíkokra vágom. Lábosban egy evőkanál olajat forrósítok, rádobom a szardellát, pár percig kevergetem, amíg szétolvad, majd hozzáadom a hagymát és a sonkát. Ízesítem a zöldfűszerekkel és nagyobb lángon pár percig pirítom, utána kis lángon kb. fél óra alatt puhára párolom. A végén belekeverem a vajat.
A tésztát kinyújtom, sütőpapírral bélelt tepsire fektetem, rákenem a sonkás hagymát, a tetejét kirakom olívabogyóval, majd előmelegített 230 fokos sütőben 12 perc alatt megsütöm. Cikkekre vágva tálalom.


2008. december 21., vasárnap

Kínai tésztás kacsa


Mielőtt valaki azt hinné, hogy az ünnepek előtt csak süteményeket készítünk és eszünk, mindenkit megnyugtatok, főzni is szoktam. Gyors kaják készülnek ilyenkor, mert a sütés, bevásárlás, ajándékvadászat elveszi az ember idejét, nincs idő többfogásos menüket előállítani. Rendszerint főszereplővé válik a wok nálunk ebben az időszakban, és most sem történt másként.
Ezúttal kínai tésztás kacsát csináltam, nagy sikerrel, úgyhogy bekerül az állandó gyors ebéd receptek közé.

Recept

30 dkg bőrös kacsamell
3 kis fej hagyma
egy sárgarépa
egy piros kaliforniai paprika
5 cm-s gyömbérdarab
két chilipaprika
5 gerezd fokhagyma
szójaszósz
chiliolaj
25 dkg mie-metélt (kínai tojásos tészta)

Először a kacsával kezdek, mert pácolom az étel elkészítése előtt. A kacsamellet lebőrözöm, és a bőrt meg a húst is vékony csíkokra vágom. Tálba teszem, meglocsolom bőven szójaszósszal, rászórok három felaprított fokhagymagerezdet, a reszelt gyömbért, és a felkarikázott chilipaprikát, majd szobahőmérsékleten fél órát várakoztatom ebben a fűszeres lében. Ezen idő alatt a megtisztított hagymát negyedekbe, a paprikát nagyobb darabokra, a répát pedig vékony pálcikaformára vágom. A tésztát kifőzöm.
Fél óra elteltével felforrósítom a wokot, beleöntöm a húst a páclével együtt és pár perc alatt átsütöm. A bőre ennyi idő alatt kiengedi a zsírját és eltűnik. A kacsahúst kihalászom a wokból és félreteszem, helyére beleszórom a zöldségeket, melyeket 3-4 perc alatt roppanós-puhára sütök. Ekkor visszateszem a wokba a húst, beleteszem a tésztát és összemelegítem az egészet, közben ízesítem chiliolajjal, szójaszósszal,és ha kell, sóval, belereszelem a maradék fokhagymát majd tálalom.



2008. december 20., szombat

Karácsonyi apróságok III - mogyorós habcsók, alias antiamaretti


Idén ez lett a bónuszsüti, amit a vaníliás kifliből kimaradt tojásfehérjék felhasználására találtam ki.
Tavaly amarettit sütöttem e célra, idén pedig ennek antitézisét fejlesztettem ki: mandula helyett mogyorós, nem fehér, hanem kakaós, pont az ellentettje a híres olasz édességnek.
Kisebb koromban nem rajongtam a habcsókokért, mert akkor még csak azt a gusztustalan színezékkel rózsaszínűre festett habkarikát ismertem, de mióta egyszer kipróbáltam darált olajos magokkal (dió, mandula, mogyoró), állandó szereplője lett a karácsonyi aprósütemény-válaszéknak. Jó benne, hogy hamar elkészül, és könnyű megcsinálni.


Recept

2 tojásfehérje
20 dkg darált mogyoró
20 dkg cukor
2 evőkanál kakaópor (nem Nesquick!)

A fehérjéből csipet sóval habot verek, amikor keményedni kezd, beleszórom a cukrot és nagyon keményhabbá verem. Beleforgatom óvatosan a mogyorót és a kakaót is. Kanállal
Sütőpapírral bélelt tepsire kisebb halmokat rakok a masszából - egymástól elég távol, mert sütés közben szétterül -, és 170 fokos előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt megsütöm.

2008. december 19., péntek

Karácsonyi apróságok II. - Mandulás csokigolyó


Idei aprósüteményeim között a csokigolyó lett a második, amelynek receptje a Magyar Konyha novemberi számában lelhető fel, csillogó csokoládégömbök álnév alatt. Ez az elnevezés kissé puccos, nekem nem tetszik, úgyhogy nálam a póriasabb csokigolyó néven fog szerepelni.
Ez a süti sem túl édes, akár a mogyorós csillag, és mivel jó minőségű keserűcsoki van benne, jó fogadtatásra számíthat a családban.
Ebből az adagból kb. 40 darab golyó készíthető.

Recept

10 dkg 70%-os étcsoki
25 dkg liszt
10 dkg darált mandula
1 tk mandulaaroma
10dkg porcukor
4 evőkanál kakaó
20 dkg vaj
2 evőkanál tejszín
vaníliás cukor a forgatáshoz

A csokoládét lereszelem, majd a mandulával, liszttel, cukorral és a kakaó felével összekeverem. Beledolgozom a hideg vajat és a tejszínt. A tésztából két rudat formálok, ezeket folpackba tekerem és fél órára hűtőbe teszem. A pihentetési idő elteltét követően a rudakat 20-20 darabra vágom, ezekből diónyi gömböket formázok és sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatom. 18 fokos előmelegített sütőben 15-20 perc alatt sülnek meg.
A golyókat még melegen a maradék kakaóval elkevert vaníliás cukorban megforgatom.

2008. december 17., szerda

Karácsonyi apróságok I. - Mogyorós csillag


Végre én is elkezdtem a karácsonyi készülődést, melynek nyitánya az aprósütemények elkészítése. Nem tudom, amióta megvan a baba, valahogy mindenbe nehezebben kezdek bele, mint korábban, pedig Zsófi jó kislány, elvileg mindenre enged megfelelő időt. De hát legszívesebben csak ücsörgök mellette és nézegetem.
Idén háromfélét fogok sütni, természetesen lesz vaníliás kifli, és emellé két újabbat lestem ki a gasztroújságok karácsonyi számaiból.
Az első, amit megsütöttem, egy mogyorós csillag a Kiskegyed Konyhája karácsonyi különszámából, állítólag francia aprósütemény. A mennyiségből állítólag 45 darab készíthető.

Recept

8 dkg aszalt sárgabarack
10 dkg őrölt mogyoró
20 dkg liszt
12,5 dkg vaj
2 evőkanál tejföl
5 dkg cukor
egy kiskanál vaníliakivonat
10 dkg étcsokoládé a díszítéshez.

A barackot apróra vágom, összekeverem a mogyoróval, liszttel, cukorral, vanília kivonattal belereszelem a vajat – tapasztalatom, hogy így lehet a hideg vajat legjobban darabolni - , hozzákeverem a tejfölt és összegyúrom. Ezután két órára folpackba csomagolva mehet pihenni a hűtőbe. Az idő elteltével kinyújtom, csillagokat, vagy más tetszőleges formákat szúrok ki belőle és sütőpapírral bélelt tepsire teszem, majd 200 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt kisütöm. A csokit vízgőz felett felolvasztom és megmártom benne a süteményeket, száradás után pedig mehet a sütisdobozba. Én háromféle díszítést csináltam: lett félig mártott, csokis tetejű és csokicsíkos, nekem ez utóbbi tetszik a legjobban.
Ugyanez Lilahangyánál így néz ki.

2008. december 16., kedd

Túrós batyu


Egyik kedvenc péksüteményem a túrós batyu, még akkor is, ha a boltban vett hagy némi kívánnivalót maga után. A tölteléke nagyon édes, általában kevés, a tészta meg vagy sületlen, vagy száraz, szóval lehet hibát keresni. De legnagyobb „hibája”, hogy ahhoz képest, hogy mennyibe telik elkészíteni, aránytalanul drága. Mivel én leveles tésztával szeretem és ebből a bolti tészta is jó minőségű, körülbelül öt perces munka elkészíteni, csak hát ugye a lustaság fél egészség… Ezek után mégis erőt veszek magamon, és én fogom készíteni, mert Attilának is ez volt az első reakciója, miután beleharapott a meleg, vaníliaillatú, a tölteléktől duzzadozó végtermékbe.
Előnye továbbá, hogy váratlan édesszájú vendégek is gyorsan jóllakathatók vele.
Ebből az adagból 12 darabot gyártottam. Nem tudom, milyen tésztát fogok ezután venni, mert amióta a Plust megvette a Spar, el is tűnt a hatlapos leveles tészta, ami eddig a kedvencem volt. Kár érte…

Recept

Egy csomag leveles tészta a Plusból (6 lap)
50 dkg túró
egy marék mazsola
rum
2-3 evőkanál cukor
egy citrom reszelt héja
egy fél citrom leve
egy teáskanál vaníliakivonat
egy tojás

A mazsolát fél órára rumba áztatom. A tésztát szobahőmérsékleten kiengedem, ezalatt bekeverem a tölteléket, legalább összeérnek az ízek.
A túrót botmixer segítségével áttöröm. Belereszelem a citromhéjat, hozzáadom a citromlevet, ízlés szerint adagolom a cukrot, és a vaníliával ízesítem. Jól kikeverem és beleteszem a rumból kivett mazsolát is. Első látásra a töltelék sűrűnek tűnhet, de ez így jó, mert sülés közben hígul, meg elpárolog belőle a víz, ha tejföllel lágyítanánk, kifolyna az egész a tésztából.
A hat tésztalapot felezem, így tizenkét egyforma kis négyzetet kapok. Mindegyik közepére teszek egy púpos evőkanál tölteléket, és erre ráhajtogatom a négyzetek sarkait. Nekem úgy szimpatikus, ha a hajtásoknál kibuggyan a töltelék, de ez ízlés dolga. A süteményeket sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatom, majd felvert tojással megkenem, hogy szép aranybarnára sülhessen. Előmelegített 200 fokos sütőben 12 perc alatt sülnek meg.


2008. december 15., hétfő

Részeges csirke


Aki rendszeresen olvas, tudhatja, hogy nagyon szeretek alkohollal főzni. Főként bort szoktam használni, de sertéshúshoz gyakran adok sört is. Szerintem a bor vagy sör a húsokat porhanyósabbá teszi és ad egy plusz zamatot is az ételeknek. Gyakran készítek mártásokat, amelyeket a bor úgy meg tud bolondítani, hogy egy-két ízesítőn kívül más nem kell hozzá, mégis különleges ízeket lehet kihozni. Természetesen az alkoholtartalom a főzés során elpárolog, így az ételtől senki sem fog becsípni, vad antialkoholisták vagy gyerekek is fogyaszthatják.
Főzéshez is jó minőségű bort használok, mert amit nem lehet meginni, attól az étel sem lesz jobb.
Ez a recept F. Nagy Angélától származik, mint utóbb megtudtam. Én gyerekkoromban ettem először ilyet nyáron, az egyik horgásztársunk előadásában, és ma is emlékszem az ízére.
Ebből az ételből egy kis zöldség vagy gomba hozzáadásával, csirke vagy pulyka melléből készítve akár ünnepi fogást is varázsolhatunk.
Én most csirkecombból készítettem, az volt itthon.

Recept (4 személyre)

4 egész csirkecomb
15 deka húsos bacon
két ág rozmaring
egy kis fej fokhagyma
3-4 dl száraz fehérbor
2 dl tejföl
kevés vaj


A csirkecombokat félbevágom, enyhén besózom. Kivajazok vékonyan egy tepsit, belefektetem a combokat és befedem őket a szalonnával. A fokhagymafejet hámozatlanul keresztben elvágom és a csirke mellé teszem a rozmaringgal együtt. Aláöntöm a bort, lefedem alufóliával és 180 fokos sütőben kb. 30 percig sütöm. Ekkor lebontom a fóliát, a tepsiben összegyűlt boros lébe keverem a tejfölt és a húsdarabokat 220 fokon pirosra sütöm, közben locsolgatom a boros-tejfölös szafttal, amit a sütési idő végére teljesen magába szív a hús.
Mi gombás rizzsel ettük.

2008. december 13., szombat

Halfilé baconnel és narancsmártással


Nemisbéka karácsonyi receptversenyt hirdetett, olyan recepteket vár, amelyek kimondottan háziasszonybarátok, azaz nem kell egész este a tűzhely körül sündörögni, mégis nagy sikert lehet aratni a családtagok közt.
Én erre egy halétel receptjét ajánlom, mert az emberek nagyrésze csak karácsonykor találja szembe magát a tányérján egy hallal, de ha ez végképp nincs ínyére, a recept pulykamellel is működik (csak ezt meg én nem szeretem).
Előnye, hogy a hal előre előkészíthető, a mártás megfőzhető, csak olyan köretet kell választani, amely szintén előre elkészíthető, és így az ünnepi készülődést is stresszmentessé lehet tenni.

Recept

Személyenként egy szelet vastaghúsú halfilé (jelen esetben ördöghal)
20 dkg bacon
7 dkg vaj
4 dl tejszín
2 narancs
4 cm-es gyömbérdarab
csipet cukor
fél csokor petrezselyem

A halat gyengén besózom, baconnel körbetekerem és a végét meg is tűzöm, nehogy levetkőzze a szalonnát a sütés alatt. 2 dkg vajjal vékonyan kikent tepsire fektetem. Ebben az állapotában hűtőbe tehető, ha nem készítjük el rögtön. Ha éhesek vagyunk, előmelegített 170 fokos sütőben 12-15 percig sütjük, attól függően, milyen vastag a hal.
Közben elkészítem a mártást, amely gyakorlatilag csak a hozzávalók összefőzéséből áll.
A maradék vajon megfuttatom a feldarabolt gyömbért, hozzáadom a narancsok kis kockákra vágott húsát és lereszelt héját, majd felöntöm a tejszínnel. Kis lángon 5-10 percig forralom, amíg a gyömbér és a narancs kellően megízesíti a tejszínt, ízlés szerint ízesítem sóval és egy csipet cukorral, a végén pedig beleszórom a felaprított petrezselymet . Párolt rizzsel vagy krumplipürével és a mártással tálalom a halat.

2008. december 11., csütörtök

Tejfölös gyümölcskenyér


Ismét süthetnékem támadt, mert elfogyott a reggeli betevő süteményem. Ezúttal is gyümölcskenyeret készítettem, mostanában valahogy ez vonz a leginkább.
A recept kezdőknek is nagyon megfelelő, mert a hozzávalókat kétdecis vizespohárral lehet mérni és a siker garantált, ráadásul a gyümölcskenyér az ünnepi asztalon is igazán megállja a helyét. Ha karácsonyra készíteném, annyit változtatnék, hogy több gyömbért, többféle aszalt gyümölcsöt és magot tennék bele. Az aszalványok és magok mennyisége csak körülbelüli, én szemmel és marékkal szoktam „mérni”.

Recept

3 tojás
2 dl cukor
2 teáskanál vaníliakivonat
2 dl tejföl
1 dl olaj
egy citrom reszelt héja
2 cm-es gyömbérdarab
fél csomag sütőpor
4 dl liszt
10 dkg dióbél
5 dkg kandírozott eper
5 dkg mazsola

Az egész tojásokat a cukorral habosra keverem. Hozzáadom a vaníliát, a tejfölt, az olajat, belereszelem a citromhéjat, a gyömbért és összekeverem. Ezután hozzáadom a sütőport és a lisztet. A dió felét ezután teszem bele, a többi diót és a gyümölcsöt pedig akkor, amikor a formába öntöm.
Egy téglaformát / gyümölcskenyér-formát kibélelek sütőpapírral, majd beleöntöm a masszát, közben folyamatosan dobálom hozzá az aszalt gyümölcsöt és a maradék diót. Ezeket vékonyan meg lehet liszttel i hinteni, úgy – elvileg – nem süllyednek le a tészta aljára, mint nálam.
Előmelegített 180 fokos sütőben kb. 45 perc alatt sül meg, de azért tűpróbát érdemes végezni.
Ha kihűlt, fogyasztható. Ha azt akarom, hogy sokáig elálljon, rátekerem a sütőpapírt, amiben sült és még egy réteg alufóliát is, és csak annyit vágok belőle, amennyit épp megeszünk .

2008. december 10., szerda

Sajtmártásban sült szűzpecsenye


Hétvégén ezzel a hirtelenjében kigondolt fogással arattam sikert az unokázó nagymamáknál.
Az étel bármilyen hússal kivitelezhető, de én mégis szűzpecsenyét választottam, mert szerintem kiadós, jó ízű, sovány, mégsem száraz húsféle. Négy személyre két szűzpecsenyét szoktam venni, ennyiből három kisebb érmét vágok, amit kissé kilapogatok, ez a mennyiség egy étkezésre nagyétkűeknek is teljes mértékben elegendő. A sajtos mártás miatt az étel eleve laktató, még desszertet sem csináltam, annyira elteltünk vele.

Recept

Két szűzpecsenye
5 dkg vaj
egy evőkanál olaj
egy ág rozmaring
só, frissen őrölt feketebors
10 dkg emmentáli sajt vékony szeletekre vágva
3 dl tejszín
20 dkg gorgonzola
két gerezd fokhagyma
szerecsendió

A húst érmékre vágom, ezeket lapjukra állítva kissé megveregetem, sóval meghintem, tekerek rá borsot. Serpenyőben felforrósítom a vajat meg az olajat, beledobom a rozmaringágat és a szeleteket elősütöm. Ha már kaptak egy barnás kérget, átszedem a húsokat egy tepsibe, és mindegyikre rakok egy-két vékony szelet sajtot. Miután a húst kiszedtem a vajból, beleöntöm a serpenyőbe a tejszínt és felforrósítom. Ekkor belemorzsolom a gorgonzolát, belereszelem a fokhagymagerezdeket, szerecsendióval, és ha szükséges, sóval ízesítem, egy-két percig forralom, majd a tepsiben várakozó hússzeletekre öntöm. Előmelegített, 200 fokos sütőbe teszem, és 10-15 percig sütöm, amíg a mártás kissé besűrűsödik és kap egy kis aranybarna színt. Sült krumplival tálalom. A mártásba még egy deci száraz fehérbort is lehet tenni, jó passzol hozzá.

2008. december 7., vasárnap

VKF XXI. - Málnalekváros sütemény


„Mary Poppinsnak eszébe jutott a málnalekváros sütemény, amit kimenőnapjain enni szokott, s már szinte felsóhajtott ő is, amikor meglátta a Gyufaárus arcát. „

Ez az idézet Pamela Lyndon Travers A csudálatos Mary Poppins című gyerekregényéből származik, amely egykoron kedvenc olvasmányom volt. Láttam filmen, részletesen tanultam angolórán, és persze el is olvastam. Sőt, ha jól emlékszem, elő is kellett adnunk valamikor belőle.

A Piszke által kiírt XXI. VKF-re készülődvén Mary Poppins málnalekváros süteményén (raspberry jam cakes) kívül egyéb eszembe sem jutott, úgyhogy hamar rájöttem, ezt fogom megcsinálni. Gyerekkoromban nagyon szívesen megkóstoltam volna a könyv hatására, mert amit a csudálatos Mary evett, az biztos fantasztikus.
A recept nem a szerző által írt Mary Poppins szakácskönyvből van, hanem az én képzeletem szüleménye, de egyébként ez a lekváros süti - dió nélkül - hagyományos angol édesség.

Hát, most, hogy megsütöttem, rájöttem, hogy nem az én ízvilágom, mert nagyon édes, de legalább valóra vált egy gyerekkori álom.

Recept

Egy adag omlós tészta
Egy üveg jóféle málnalekvár
Két marék durvára tört dió

A tésztát a fenti linkben szereplő recept szerint készítettem el, félretéve belőle egy keveset valamiféle díszítés céljára. Miután a pihentetési idő eltelt, a sütőt 180 fokra előmelegítettem.
A tésztára rászórtam a diót, megkentem a málnalekvárral, a tetején rácsozatot alakítottam ki a tésztából, majd 35-40 perc alatt készre sütöttem.

2008. december 6., szombat

Bácskai rizses hús


Biztos hiányzik már a céges menza, mert hirtelen gusztusom támadt egy kis rizses húsra. Ezt általában a munkahelyemen eszem, szerintem a közétkeztetésben egész jól csinálják, hacsak nem mócsingot tesznek bele hús helyett. Na persze, azért az otthonival összehasonlítani nem érdemes.
Ha egyszerűen kellene jellemezni ezt az ételt, azt mondanám, hogy sertéspörköltben megfőzött rizs, de ez nem igazán fedné a valóságot, mert ahogy a rizs a fűszeres pörköltlében puhára fő, teljesen átlényegül, és egyáltalán nem hasonlít többé a köretként fogyasztandó párolt rizshez.
A megszokott recepthez képest én annyiban térek el, hogy 4-5 cső zöldpaprikát is teszek hozzá, valamint hogy kissé rizottós állagúra főzöm, nem engedem, hogy a szaftot teljesen beszívja a rizs.


Recept

1 kg sertéscomb
2 nagy fej vöröshagyma
5 cső zöldpaprika
két gerezd fokhagyma
egy kiskanál köménymag
fűszerpaprika
erőspaprika-krém
só, bors
olaj
50 dkg rizs

Első lépésként sertéspörköltet főzök, amihez a hagymát apróra vágom és olajon fonnyasztani kezdem. Három cső paprikát feldarabolok és ezt is hozzáadom, kissé sózom. Beleszórom a köménymagot, és hagyom, hogy kissé kipattogjon. Amikor a hagyma már üveges, rádobom a felkockázott húst és nagy lángon fehéredésig sütöm. Leveszem a lángról, megszórom pirospaprikával, elkeverem, felöntöm annyi vízzel, amennyi szűken ellepi. Beledobom az egészben hagyott fokhagymagerezdeket, ízesítem az erőspaprika krémmel, sózom, és addig főzöm, amíg a hús majdnem puha. Ekkor hozzáadom a megmosott rizst – én kerekebb szeműt szeretek használni hozzá -, felöntöm a rizs térfogatához képest kétszeres mennyiségű vízzel és fedő alatt kis lángon addig főzöm, amíg a rizs a folyadék háromnegyedét magába nem szívja. Ekkor elzárom alatta a lángot, de húsz percig rajtahagyom a fedőt. Ezalatt a maradék vizet is beszívja, rizottóhoz hasonló állagú lesz.
Valamilyen ecetes savanyúsággal tálalom.

2008. december 5., péntek

Galuska hideg napokra


Tegnap főztem ezt az ételt ebédre, mert már nagyon rég ettünk ilyet. Ez egy igazi, hideg, esős-borús napokra kitalált étel, igazi lélekmelegítő. Nagyon finom és laktató, ráadásul az elkészítése is igen egyszerű, ráadásul semmi rendkívüli alapanyagot nem tartalmaz.
Néha rokforttal is szoktam készíteni, de a juhtúrós változat nekem jobban ízlik. Mindig csinálok mellé pár csepp balzsamecettel ízesített hagymás paradicsomsalátát, nagyon jól illik hozzá. A leírt adag négy személynek elegendő.

Recept

A galuskához

50 dkg liszt
két tojás

annyi víz, amennyit felvesz

A mártáshoz

20 dkg juhtúró
20 dkg bacon

3 gerezd fokhagyma
4 dl tejszín
szerecsendió
10 dkg emmentáli sajt

Először a mártást készítem el, amihez a szalonnát felaprítom és kisütöm. Ha ez megtörtént, felöntöm a tejszínnel, belemorzsolom a juhtúrót és pár perc alatt összeforralom. Ízesítem sóval, szerecsendióval,belereszelem a fokhagymagerezdeket is, és melegen tartom, amíg kifőzöm a nokedlit.
A galuska hozzávalóiból nem túl sűrű tésztát keverek és forró sós vízben kifőzöm. Lecsepegtetés után a juhtúrós mártásba keverem és még egy-két perc alatt összemelegítem. Tálalásnál megszórom reszelt emmentáli sajttal.

2008. december 3., szerda

Hangulatjelentés a házi disznótorból




Végre megkaptuk a kolbásztöltőt a hétvégén, ami egyet jelent azzal, hogy vasárnap a saját töltésű kolbászunk volt az ebéd, bár ezt házi disznótornak nevezni nem is olyan enyhe túlzás.

Ezúton köszönöm meg a kedves blogtársaknak a kérésemre küldött recepteket, ki fogjuk próbálni őket, de első próbálkozásra érzésre fűszereztük a húst, nem pedig recept alapján. A húshoz ment három kiskanál só, két evőkanál pirospaprika, 7-8 gerezd fokhagyma, egy kiskanál őrölt kömény.
A végeredmény nagyon finom, fokhagymás kolbász lett, a sózást és a paprikát jól eltaláltuk, köményből mehetett volna több is, de majd legközelebb teszünk még bele. Az íze a debreceniéhez hasonlított szerintem. Nem tettünk a húshoz szalonnát, hanem zsírosabb húst – tarját - használtunk, de én igazából nem is igényeltem a több zsírt. Mivel a daráló nagyon finom lyukú, így a kolbász nem igazán lett darabos.

A műveletet Attila és nagymamája vitték véghez, az egészben a darálás volt nehéz, a töltés ehhez képest szinte gyerekjáték. Meg is egyeztünk, hogy legközelebb a hentessel daráltatjuk.
Az egy kiló hetven deka húsmennyiségből három szál, összesen 188 centi kolbász lett, ebből két szál ment ebédre, egy szál meg a fagyasztóba. Hamarosan ismét próbálkozunk, de másféle ízesítéssel.

A házi sült kolbászhoz a mustár mellé házi kenyeret is sütöttünk, amely szintén mindenkinek ínyére volt, el is határoztuk, hogy erre is gyakrabban kerítünk majd sort. A kenyeret fél kiló lisztből, egy tasak élesztővel, két kiskanál sóval, 3,3 deci vízzel sütöttem, tettem hozzá még két evőkanál olajat is. Ez gyakorlatilag a Stahl-féle pizzatészta receptje.
Egyébként a kenyérsütésre egy jól sikerült pizzasütés után vetemedtem, a pizza sikerén felbuzdulva, és nem bántam meg. Most sütöttem életemben először a tűzhely sütőjében kenyeret, korábban mindig kenyérsütő gépet használtam, de így sütőben összehasonlíthatatlanul jobb a végeredmény, főként a kenyér ropogós héja tekintetében, amit én eddig hiányoltam. A kenyérsütés még további fejlesztést igényel, de már az első próbálkozás is igen bíztatónak bizonyult.

2008. december 1., hétfő

Gombás marhaszelet


A hétvége egyik napján gombás marhaszeletet csináltam, ezúttal zöldséges rizs lett a köret, ez pedig az én rábeszélésem következménye, ugyanis a párolt marhát általában valamilyen krumplis körettel, vagy ha mártásos a hús, tésztával szoktuk enni. Mivel most nem volt itthon krumpli, kénytelen voltam rizst csinálni, amikor azonban ezt kiejtettem a számon, Attila ellenkezett. Mondtam, oké, menjen le, vegyen krumplit, csinálok krokettet. Na persze nem akart vásárolni, inkább kelletlenül mondta, hogy legyen rizs. Így végül gombás-pórés-sárgarépás rizsköret készült, ami végül elnyerte a tetszését.


Recept

4 szelet marhacomb
2 fej hagyma
3-4 gerezd fokhagyma
2 csenevész fehérrépa
2 ág rozmaring
30 dkg gomba
6 dl húsleves
só, frissen őrölt fehérbors
olaj

A hússzeleteket mindenféle ízesítés nélkül forró olajban elősütöm, hogy egy kis színt kapjanak, majd kiszedem, félreteszem. A visszamaradó zsiradékba beledobom a félfőre vágott hagymát, felkarikázott fehérrépát, az egész fokhagymagerezdeket és a rozmaringot és pár percig sütöm. Utána visszahelyezem a húst, sózom, borsozom, felöntöm a húsleves felével és lefedve párolom. Ha elfövi a levét, levessel pótolom. Ha a hús majdnem puha, rádobom a vékony szeletekre vágott gombát és addig főzöm az ételt, amíg a hús és a gomba is puha lesz. Ekkor leveszem a fedőt, és elpárologtatom a levét, hogy csak sűrű szaft maradjon alatta. Zöldséges rizzsel tálalom.

2008. november 27., csütörtök

Enyves kezűek kíméljenek!!


Engem is érintett a Gesztenye által jelzett kép-és receptlopás: tőlem a Sarapaya nevezetű hölgyemény teljes egészében másolta az osztrák csokitorta című bejegyzésemet, amely egyébként a Mary Berry-féle édességes könyvemből származik, tehát nem saját recept.
Én csak azt nem értem, hogy ha én képes vagyok hivatkozni a könyv szerzőjére, akkor ezt más miért nem teszi meg?!?!
A gasztroblog írásban egyébként sem az a lényeg – számomra – hogy minél több receptet találjunk ki, ezt eleve lehetetlennek tartom, hanem az, hogy a családunkban előforduló receptekről, szokásokról írjunk, természetesen saját stílusunkban, bemutassuk a kevésbé ismert hozzávalókat vagy recepteket, körítve fényképekkel, személyes megjegyzésekkel.
Nálam pont a személyes szófordulatok tűntek fel az eltulajdonított receptben, és Gesztenyével ellentétben jogászként engem már ez is zavar.
Hozzá kell tennem, hogy éppen rábukkantam a saját receptemre, összehasonlítottam Sarapayáéval, ezt követően már eltűnt nála a recept, majd az egész oldal sem volt megjeleníthető, hálás köszönet a webmesternek.
A lopáson – melyről mostanában sok blogtárs írt – meg sem lepődtem, csak azon csodálkozom, hogy a blogomat oly gondosan tanulmányozó személynek nem sikerült elolvasni az élőlábban
található Creative Commons-licencet

2008. november 25., kedd

Barackos csokoládékenyér


Azt hiszem, vasárnap megtaláltam a számomra édességroham esetén leggyorsabban összeüthető sütemény receptjét F.Nagy Angéla Különleges konyha című szakácskönyvében.
Ami még jó a receptben, hogy nem sok alapanyag kell hozzá, és ami szükséges, az egy normális háztartásban megtalálható. Ráadásul a méricskélés egy kétdecis pohárral elvégezhető.
A szerző szerint a sütemény végül is egy jó alaptészta, amely dúsítható magvakkal vagy tortaalapként használható: krémmel, lekvárral tölthető.
Én aszalt sárgabarackot daraboltam bele, amely a belereszelt narancshéjjal nagyon jól harmonizált, olyan karácsonyi hangulatom lett tőle. Azt hiszem, gyakran fog nálunk előfordulni, mert még Attilának is ízlett, annak ellenére, hogy nincs benne semmiféle krém.


Recept

2 tojás
fél csomag sütőpor
2 dl tejföl
2 dl cukor
2 dl liszt
2 evőkanál kakaó
egy narancs héja reszelve
egy nagy marék aszalt sárgabarack apróra vágva
a forma kikenéséhez vaj

A tojásokat fehéredésig keverem a cukorral és a sütőporral, Utána belekeverem a tejfölt, lisztet, végül a kakaót, és simára keverem. Hozzáadom a narancshéjat és a felaprózott aszalt barackot.
Egy gyümölcskenyér vagy téglaformát kikenek vajjal, majd kibélelem sütőpapírral, és beleöntöm a masszát, amelyet előmelegített sütőben öt perci 180 fokon sütök, majd mérsékelem a lángot és 160 fokon sütöm tovább tűpróbáig, ez nálam kb. 45 perc volt.
Deszkára téve hűtöm ki. A sütőpapírba csomagolva pár napig megőrzi puhaságát.

2008. november 24., hétfő

Csőben sült zöldséges palacsinta


Hétvégén halászlé volt a menü, utána meg egy kis palacsinta, ez utóbbit Attila készítette, jó szokása szerint. A palacsintasütés nem ment olyan flottul, mint ahogy szokott, köszönhetően a liszt „minőségének”, és több tésztát kevertünk be a megszokottnál: a töltelékek már elfogytak, amikor még mindig volt kisütetlen tésztánk. Ekkor találtam ki, hogy másnap valamilyen sós főételt készítek a maradék palacsintából.
Így jutottunk el a zöldséges, csőben sült palacsintához. Ehhez bármilyen zöldféle felhasználható, most nálunk gomba, brokkoli és póréhagyma került bele.
Na persze a húst hússal evőknél nagy elragadtatásra nem lehet számítani, Attila csak annyit mondott, amikor kérdeztem, hogy ízlett az ebéd. „ a palacsinta finom, a mártás finom, de a töltelék egy kicsit gyenge nekem”. No comment…

Recept

9 darab palacsinta
50 dkg gomba
50 dkg brokkoli (tisztítás előtt mérve)
egy szál póréhagyma
két gerezd fokhagyma
12 dkg vaj
6 dl tej
2 evőkanál liszt
15 dkg reszelt sajt
só, bors
pár csepp citromlé
szerecsendió
rozmaring

A vajból öt dekát felforrósítok, beledobom a megtisztított, kisebb rózsákra szedett brokkolit. 4-5 percig pirítom, közben sóval, rozmaringgal, szerecsendióval ízesítem és hozzáadom a felszeletelt fokhagymát is. Utána beleteszem a vékony szeletekre vágott gombát és a vastagabb karikákra vágott pórét is, és addig pirítom, amíg a zöldségek roppanós-puhára főnek. Közben másik edényben besamelt készítek: öt deka vajat felforrósítok, hozzáadom a lisztet, kevergetem, amíg kifehéredik, ekkor felöntöm a tejjel, sűrűre főzöm, ízesítem sóval borssal, szerecsendióval, friss citromlével. Pár evőkanál besamelt a zöldséghez keverek és ezzel töltöm meg a palacsintákat. Egy tűzálló tálat kivajazok, belefektetem a töltött palacsintákat, ráöntöm a fehérmártást, a tetejét megszórom reszelt sajttal és előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt összesütöm.

2008. november 23., vasárnap

Recept kerestetik!



Újabban ránktört a kolbásztöltési láz.Különösen Attila szeretne házilag sütnivaló kolbászt csinálni. A gond csak az volt, hogy nem rendelkeztünk töltéshez való alkalmatossággal mostanáig, ugyanis Attila nagymamája orvosolta ezt a hiányosságot és jövő hétvégére hozza a húsdarálóval egybekötött kolbásztöltőt.
Most már csak egy a probléma: mivel még nem csináltunk ilyet soha, jól bevált receptekre fáj a fogunk, ezért kérnék minden blogtársat és olvasót, hogy bocsássa rendelkezésünkre féltett sütőkolbász-receptjét, amely lehet magyaros, vagy bármilyen más fűszerezésű. A töltésről és a végeredményről beszámolok majd a blogon (megemlítve persze a recept forrását is).

A kép forrása: Dreamstime.com

2008. november 22., szombat

Minestrone


A héten belső sugallattól vezérelve elkészítettem életem első minestronéjét. Előtte persze tanulmányoztam Jamie Oliver és Giorgio Locatelli témába vágó írásait, és arra jutottam, hogy ennek a sűrű levesnek nincs igazi receptje, csak az elkészítés lépései azonosak, a hozzávalók pedig – jó esetben – szezonálisan változnak, mindig az kerül bele, amit a piacon kapni. Mindkét szerző alaplét használ a felöntéshez, én ettől most eltekintettem, és bizton állíthatom, hogy alaplé nélkül is ízes, tartalmas minestrone készíthető.
Locatelli még egy jó tanáccsal ellátja a kíváncsi olvasót: bármit tehetünk bele, de sütőtököt nem, hacsak nem töklevest szeretnénk főzni, ugyanis e jellegzetes ízű zöldségféle túlságosan áthatja az ételt.
Ezek után következzen az én levesem.

Recept

Egy nagy fej hagyma
Két sárgarépa
Két fehérrépa
Egy ökölnyi zellergumó
Egy cukkini
Egy krumpli
Egy doboz vörösbab
4-5 brokkolirózsa
két szem paradicsom
10 dkg kelkáposzta
4 gerezd fokhagyma
egy doboz hámozott paradicsom
két marék száraztészta
egy ág rozmaring
friss bazsalikom
két evőkanál pesto
só, olívaolaj
a tálaláshoz parmezán

Nagy lábosban olívaolajat melegítek és üvegesre sütöm benne a hagymát. Ráteszem a kisebb darabokra vágott répaféléket és zellert, pár percig kevergetve sütöm. Ekkor hozzáadom a feldarabolt cukkinit és burgonyát, ezzel is kevergetem egy kicsit, majd belszórom a lecsepegtetett és lemosott vörösbabot, és hozzáadom a hámozott paradicsom-konzervet is. Ízesítem a sóval, zöldfűszerekkel, beledobom a fokhagymagerezdeket és annyi vízzel öntöm fel, hogy jó sűrű levest kapjak. Ezt az egyveleget kb. egy óráig főzöm, ekkor beledobom a brokkolit, a felcsíkozott kelt és a felkockázott paradicsomot, valamint a száraztésztát is, és addig főzöm a levest, amíg mindezek megpuhulnak. Végül két evőkanál pestoval adom meg az ízét. Reszelt parmezánnal tálalom.

2008. november 19., szerda

Kacsamáj paprikával


Megint abból főztünk, ami itthon található, mert ki akarom üríteni a fagyasztó készleteit, meg néha nem árt egy kis takarékoskodás sem.
A kacsamájból gyorsan elkészíthető, nagyon finom ebédünk lett, az ötlet az enyém, de Attila valósította meg, mert én gyermekem táplálásával voltam elfoglalva, így még tíz perc szabadidőm sem volt, pedig ennyi idő alatt ez a fogás elkészíthető (igazából az előkészítése tovább tart).
Az étel lényege, hogy nagy lángon kell mindent pirítani, mert nem egy szaftos, lédús ragut szeretnénk készíteni, hanem az a cél, hogy minden megpiruljon, de azért legyen rajta mit harapni.

Recept

50 dkg pecsenye kacsamáj
két közepes fej hagyma
egy kápia paprika
3-4 gerezd fokhagyma
egy ág rozmaring
só, bors
olaj

Először is minden hozzávalót megfelelő méretűre vágok, mert a főzés ideje annyira rövid, hogy közben erre nincs idő: a májat két három darabba vágom, a hagymát, fokhagymát nem túl vékony karikákra szeletelem, a paprikát pedig nagyobb darabokra aprítom.
Serpenyőben kevés olajat hevítek nagyon forróra, ebben egy-két perc alatt megsütöm a hagymát, fokhagymát és a paprikát. Beledobom az egészben hagyott rozmaringágat, - jó lesz majd a díszítéshez – és ezzel is átforgatom. Ekkor kerül bele a máj, ami további két-három perc alatt át is sül. Sózom, tekerek rá kevés feketeborsot és az étel ezzel kész is van. Petrezselymes krumplival tálalom, bár nálunk most maradék kapros-vajas krumpli volt a köret.

2008. november 17., hétfő

Csokoládés mogyorótorta (liszt nélkül)


Megint sütöttem a hétvégén, mert meglátogatott minket a nagymamákból álló babanéző különítmény. Egyszerűen elkészíthető receptet kerestem és meg is találtam a Nagy Süteménykönyv című szakácskönyvemben (írta: Gabula András- Halmos Monika - Korpádi Péter - Patyi Árpád, kiadta a Szalay Könyvkiadó 2006-ban) . A könyv amúgy szép kivitelű, jók a fotók, de a receptek nem igazán nyerték el a tetszésemet, mert egy recepten belül pontos mértékegységek is szerepelnek, de emellett bögrét is emleget, ezt pedig én így együtt nem szeretem, ráadásul mértékegység-átváltó sincs benne. Mint már korábban említettem, sütésnél szeretek pontos mennyiségek alapján, recept szerint eljárni, főzésnél viszont inkább vagyok kreatív, talán ezért nem tetszett annyira ez a könyv.
Mindenesetre a kiválasztott csokoládés mogyorótorta jól sikerült, bár némileg módosítottam a recepten.

Recept

25 dkg 60 %-os étcsokoládé
6 tojás szétválasztva
8 evőkanál cukor
egy evőkanál rum
20 dkg mogyoró

A mogyorót durvára töröm, ezt legjobb úgy megtenni, hogy a zacskót konyharuhába tekerem és sodrófával elnáspángolom. Ha ez megvan, száraz serpenyőben kis lángon megpirítom, majd félreteszem. A csokoládét összetördelem, vízgőz felett megolvasztom, és hagyom langyosra hűlni.
A tojássárgákat a cukorral addig keverem, amíg habos nem lesz és kifehéredik. Hozzáadom az olvasztott csokit, a rumot és a mogyorót és ezzel is összekeverem. Másik edényben kemény habot verek a fehérjékből, majd óvatosan beleforgatom a csokoládés masszába.
Az egészet kivajazott kapcsos tortaformába öntöm és előmelegített 180 fokos sütőben kb. 45 perc alatt megsütöm.
Hidegen, jéghideg tejszínnel nyakon öntve a legfinomabb.

2008. november 14., péntek

Mustáros csirkemell csicsóka körettel


A Fakanál múlthavi számában Dolce Vita csicsókás receptekkel szerepelt. Ekkor döntöttem el, hogy kipróbálok én is valamit ezzel a ritka gumós növénnyel. Zöldségesemnél hétvégén fel is bukkant 200,-t/kilós áron, ne tudtam kihagyni. Nem sejtettem még ma sem, amikor rászántam magam az elkészítésére, hogy milyen kellemesen fogok csalódni az elvárásaimhoz képest.
Mivel úgy hallottam, hogy leginkább a krumplihoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy kissé édeskés az íze, tejszínben sütve készítettem el, hozzá pedig mustáros csirkemellet sütöttem.
A köret előnye, hogy előre elkészíthető, így negyven perccel az ebéd előtt csak be kell dugni a sütőben és ki kell várni, amíg megsül. Ez nem egyszerű, mert nagyon finom illatokat áraszt sülés közben.

Recept

A húshoz
Fejenként egy nagyobb szelet csirkemell
Egy evőkanál magos mustár
Egy evőkanál sima mustár
Egy evőkanál olaj
Egy gerezd fokhagyma
Rozmaring
Só, bors
Olaj a sütéshez

A körethez
Egy kiló csicsóka
Két deci tejszín
Három nagy evőkanál tejföl
Öt gerezd fokhagyma
Rozmaring vagy szerecsendió
5 dkg vaj

A köret elkészítése több időt vesz igénybe, így ezzel érdemes kezdeni a munkát.
Meghámozom és megmosom a csicsókát és vékony, 3-5 mm-es szeletekre vágom. A fokhagymagerezdeket is felaprítom. Kivajazok egy tepsit vagy jénait, kirakom egy réteg csicsókával. A tetejét megszórom sóval, fokhagymával, majd újabb réteg csicsóka következik, megint só és fokhagyma, amíg a hozzávalók el nem fogynak. A tejszínt és a tejfölt összekeverem, ízesítem rozmaringgal vagy szerecsendióval, és a csicsókára locsolom, megszórom a maradék feldarabolt vajjal. Előmelegített sütőben negyven perc alatt aranybarnára sütöm a tetejét, ezalatt a tejszín nagy részét is beszívja.
A csirkemellet megsózom, borsozom és bepácolom fél órára. A páchoz a kétféle mustárt egy evőkanál olajjal, a feldarabolt fokhagymával és rozmaringlevélkékkel kikeverem és a húsra kenem. (Fél óránál tovább nem érdemes érlelni a húst ebben a pácban, mert inkább hátrányára válik.) Serpenyőben nagyon kevés olajat forrósítok és megsütöm benne a hússzeleteket, úgy, hogy pirosas színt kapjanak.
A mustáros csirkemellet a tejszínes csicsókával tálalom.

2008. november 12., szerda

Vargabéles


Gyerekkoromban nálunk nem voltak divatban az édes meleg tészták, mint például a grízes tészta, mákos vagy diós tészta, máglyarakás, stb., ezekkel a menzán ismerkedtem meg. Gombócok ugyan néhanapján készültek valamilyen tartalmasabb leves után, de ez sem volt gyakori.
Éppen ezért vargabélest is akkor ettem először, amikor már a saját háztartásomban elkészítettem. Ez inkább átmenet az édes tészta és a sütemény között, talán ezért is szeretjük annyira. Meg persze túróval készül, ami nagyon megy nálunk, így rossz nem is lehet.
Most ismét elkészítettem, mert volt itthon némi maradék túró, ami a lejárati dátumhoz igen erősen közeledett. A hagyományos recepthez képest annyit változtattam, hogy mazsola helyett aszalt cseresznyét tettem bele, lehet, hogy ebből gyakorlat válik, mert nagyon finom lett.

Recept

Egy csomag réteslap (6 lapos)
15 dkg cérnametélt megfőzve
30 dkg túró
3 tojás
10 dkg cukor
egy citrom reszelt héja
10 dkg mazsola/ aszalt cseresznye
3 evőkanál tejföl
8 dkg olvasztott vaj

A tölteléket készítem el először. Ehhez a túrót áttöröm, kikeverem a tojások sárgájával, tejföllel, cukorral, hozzáadom a mazsolát, 3 dkg olvasztott vajat, a kifőtt cérnametéltet és óvatosan beleforgatom a tojások fehérjéből vert kemény habot.
Egy kisebb tepsit vagy jénai tálat kivajazok, beleterítek három réteslapot, a közeiket megkenem olvasztott vajjal. A felső lapra rákenem a túrós tölteléket, majd befedem a maradék lapokkal, melyeknek a közeit és a tetejét is megkenem olvasztott vajjal. 200 fokos előmelegített sütőben kb. 35 perc alatt aranybarnára sütöm, a tetejét megszórom porcukorral. Langyosan vagy hidegen szoktuk enni.

2008. november 11., kedd

Expressz halcurry


Folytatódik az „Együnk több halat” mozgalom, ennek jegyében készült el a mai ebédünk is.
Mivel Attila egyik kedvencévé vált a cápaharcsa, ezt vettem alapul a főzésnél. A currypasztás-kókusztejes mártás viszont az én ötletem volt. A szószt Asian Gourmet Korma Curry fűszerpasztával készítettem, egyszerűbb, hogy nem nekem kell mozsárban törögetni az ezerféle fűszert hozzá. Ha majd lesz időm, úgy is elkészítem, de az nem mostanában lesz… Nagyon gyorsan elkészíthető, finom ebéd lett a végeredmény, ez pedig nem hátrány, ha az ember lánya egy egyhónapos tündérkirálylány felnevelésén – és leginkább etetésén – fáradozik.


Recept

Személyenként egy nagy szelet cápaharcsa
Egy tasak Asian Gourmet Korma Curry fűszerpaszta
Egy doboz kókusztej
Egy nagy fej lilahagyma
Olaj
Liszt


A halat besózom, nagyon vékonyan belisztezem és elősütöm. Másik serpenyőben nagyon kevés olajat forrósítok, rádobom a vastagabb karikákra vágott lilahagymát, és majdnem barnára sütöm erős tűznél. Ha már megfelelő színt kapott, hozzákeverem a fűszerpasztát és két percig kevergetve sütöm. Ekkor felöntöm a kókusztejjel, ha szükséges, sózom, majd a mártásba fektetem a halszeleteket és kis lángon tíz percnyi forralással készre őzöm az ételt.
Főtt rizzsel tálalom.

2008. november 10., hétfő

Elfuserált Márton-napi menü két finom körettel


November tizenegyedikén van Márton napja, ekkor ugyebár a néphagyomány szerint libát szokás venni és enni. Mivel ezen állat nem volt fellelhető a környéken, vasárnap ebédre kacsacombot vettem, ezt jobban is szeretjük, no meg rövidebb idő alatt készül is el, úgyhogy ez számomra jobb választás – gondoltam én. Nem így lett. A kacsa pont olyan fajta volt, amit én nem szeretek: a csontja brutál vastag, a bőre puha, zsírja alig van, a húsa inkább szíjjas, mint puha, így akármilyen jól lett fűszerezve és sütve, mégsem ízlett. Pedig a vásárláskor olyan jól nézett ki messziről…
Viszont ami tényleg jó lett ebben az elfuserált ebédben, az a kétféle köret: a birsalmás lilakáposzta és a rozmaringos sütőtök püré. Be kell vallanom, hogy a sütőtökért egyáltalán nem rajongtam eddig, de így sósan elkészítve biztos többször fogom csinálni, mert nagyon ízlett. A párolt káposztát meg egyébként is imádom minden módon, de a birs fűszeres zamata nagyon megbolondítja.
Mindkét köretet bátran ajánlanám liba, kacsa vagy akár vadhús mellé.

Birsalmás lilakáposzta

Egy kisebb fej lilakáposzta
Két birsalma
Két fej hagyma
Egy kiskanál köménymag
Két evőkanál cukor
Két evőkanál borecet
Olaj

Az olajon karamellizálom a cukrot, közben hozzáadom a köményt is, hogy kipattogjon. Ha a cukor megbarnult, beledobom a félőre vágott hagymát és megfonnyasztom. Ha ez megvan, rádobom a vékony csíkokra szelt káposztát és a felkockázott birset, ráöntöm az ecetet, és addig főzöm közepes lángon, amíg a hozzávalók megpárolódnak.

Rozmaringos sütőtök-püré

Egy kisebb kanadai sütőtök
2-3 gerezd fokhagyma
egy ág rozmaring
5 dkg vaj

reszelt parmezán

A tököt meghámozom, felkockázom és a rozmaringgal, valamint egy gerezd fokhagymával ízesített, enyhén sós vízben puhára főzöm. Levét leszűröm. A vajat megolvasztom, megfuttatom benne a maradék fokhagymát, amit vékony szeletekre vágtam. Rádobom a tököt és kevergetve összetöröm. Pár percig erősebb lángon elpárologtatom belőle a vizet. Sóval és reszelt parmezánnal adom meg az ízét.

2008. november 7., péntek

Grenadírmars


Tegnap Attila krumplistésztát rendelt ebédre, melynek komoly neve gránátos kocka, de nálunk a családban csak grenadírmarsnak szokás hívni. Ez az elnevezés a német grenadiermarsch-nak a magyarítása, ami annyit tesz, hogy gránátosok indulója. Bár nem ismert, hogy az étel miért kapta ezt a nevet, vélhetően a katonasággal és a tábori konyhával függ össze. Ez logikus magyarázat, mert ez a tésztaféle olcsó, kevés alapanyagból áll és laktató is, így ideális hadtápként szolgálhat.
Somogyi származású nagymamám előszeretettel készítette, mint minden krumplis vagy tésztás ételt (dödölle, káposztás tészta, túrós tészta és társai).
Nálunk főként pénzszűke esetén került az asztalra, mert krumpli és tészta azért mindig volt a spájzban, és természetesen savanyú uborka azért mindig járt mellé, mert szerintem enélkül ez az étel elképzelhetetlen.

Recept

50 dkg kockatészta
50 dkg krumpli
egy nagy fej hagyma
egy zöldpaprika
köménymag
pirospaprika, só, bors
olaj

Az egész étel gyakorlatilag egy tésztával elkevert, hús nélkül készített, áttört paprikás krumpli, úgyhogy azzal kezdem, hogy elkészítem a krumplis részt.
Lábasban olajat forrósítok, rádobom a felaprított hagymát és a kis kockákra vágott zöldpaprikát. Megszórom kevés köménymaggal és kicsit kipattogtatom. Gyorsan elkeverem egy evőkanál pirospaprikával, rádobom a felkockázott krumplit, sózom, felöntöm annyi vízzel, amennyi szűken ellepi és puhára főzöm. Akkor jó, ha a leve is elfő, majdnem félig. Ekkor krumplinyomóval kicsit megdolgozom, de maradjon darabos.
Közben kifőzöm a tésztát – én általában fodros nagykockát használok, mert tapasztalatom szerint ez nem ragad össze - , leszűröm, és ráöntöm a krumplis szaftot és tekerek rá feketeborsot. Az ételt még pár percre visszateszem a lángra, mert akkor jó, ha kicsit megpirul az alja. Csemegeuborkával ettük.

2008. november 6., csütörtök

Almával sült csirkemell


Hétvégén jöttek a nagymamák unokázni, ezért gondoltam, főzök is valamit, ne maradjanak éhen. Kreativitásomat is hasznosítanom kellett, mert a szentendrei önkormányzat ördögi – és meglátásom szerint egyben törvénytelen – machinációi révén a legnagyobb magyar pénzintézet nemes egyszerűséggel zárolta a bankkártyámat, így nem jutottam a pénzemhez, tehát vásárolni sem tudtam péntektől keddig. Ez igen érzékenyen érintett, mert nem igazán tartok magamnál készpénzt. Áldom az eszem, hogy spájzolós típus vagyok, így nem maradtunk éhen.
Ez a szerencsétlen közjáték ahhoz vezetett, hogy az itthon fellelhető élelmiszerekből kellett alkotnom. A végeredmény ízlett mindenkinek, meg fogom ismételni.

Recept

2 csirkemell
2 alma
10 dkg húsos füstölt szalonna
8 szelet sajt (ezúttal mozzarella)
olaj
8 dkg vaj,
só, bors, rozmaring
2 dl tejszín
2 dl száraz pezsgő
csipet cukor
fahéj

A csirkemelleket megfelezem, a feleket lapjában két szeletre vágom, így 8 húsdarabot kapok. Ezeket megsózom, borsozom és az olaj és 4 dkg vaj keverékén, amelybe pár levél rozmaringot dobtam, elősütöm. A megmaradt zsiradékhoz adom a maradék vajat, a pezsőt és a tejszínt, pár perc alatt picit besűrítem, ízesítem csipetnyi cukorral és fahéjjal. A hússzeleteket egy tepsi aljára rakosgatom, a pezsgős mártást rájuk öntöm.
Minden szeletre teszek egy szelet almát, egy szelet sajtot és egy kis szelet szalonnát.
A sütőt 200 fokra előmelegítem és a megrakott csirkemellet addig sütöm, amíg a szalonna ropogós lesz és a sajt is megolvad.
Kukoricás rizzsel tálaltam, melyet a tejszínes szafttal meglocsoltunk.

2008. november 2., vasárnap

VKF XX./2. - Fehér gombaleves


A leveses VKF-re még készítettem fehér gombalevest is, ez eredetileg anyukám receptje, de szerintem én kicsit másképp csinálom.
Nem egy nagy különlegesség, a
magyaros gombaleveshez képest csak fűszerezésében tér el, de így elkészítve talán jobban érvényesül a gomba íze. Éppen ezért érdemes többféle gombából készíteni, és nem árt, ha van benne erdei gomba is.
Vajas pirítós nagyon jó kísérője, ha pedig ezzel esszük, második fogásként elég a gyümölcs, vagy valamilyen könnyű desszert.

Recept

50-60 dkg vegyes gomba
kis fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
2 sárgarépa
2 fehérrépa
rozmaring
egy csokor petrezselyem
húsleves
egy pohár tejföl
5 dkg vaj
só, bors

A vajat felolvasztom, a felaprított hagymát és fokhagymát megfuttatom benne. Hozzáadom a felkarikázott répákat, pár percig együtt pirítom. Rádobom a gombát, amelyet nagyobb darabokra vágtam. Megszórom pár levélke friss rozmaringgal, tekerek rá feketeborsot, kissé sózom, és addig párolom, amíg levet enged. Ekkor felengedem annyi húslevessel, amennyi levest szeretnék készíteni és a zöldségek puhulásáig főzöm. Ekkor belekeverem a tejfölt, megszórom a felaprított petrezselyemmel és pár perc alatt összeforralom.

VKF XX./1. - Kapros húsgombócleves


A Cserke által kiírt XX. VKF-re – melynek témája a leves – két, talán kevésbé szokványos levessel készültem.
Már korábban is említettem, hogy nem vagyunk igazán levesesek, de ha levesről van szó, akkor a tartalmasabbakat azért mi sem vetjük meg.
Ilyen például a kapros húsgombócleves is, amelyet leendő anyósom tálalásában ettem először, és a mostani VKF-re el is készítettem.
Ez a leves pont az én ízlésemnek megfelelő: savanykás, van benne zöldség, hús, de leginkább kapor, amely még mindig nagy kedvencem. Főételként is megállja a helyét, maximum valamilyen süteményt, vagy édes meleg tésztát kínálnék utána. Az adag legalább 8 személynek elegendő, ha kisebb közönségünk van, érdemes az elkészített húsgombócok felét lefagyasztani, vagy eleve fele mennyiségből készíteni.

Recept

A húsgombóchoz

50 dkg darált sovány sertés vagy borjúhús
egy zsemle
tej
2 gerezd fokhagyma
fél csokor petrezselyem
egy tojás
só, bors, pirospaprika

A leveshez

3 kisebb sárgarépa
3 fehérrépa
kis darab zeller
egy kis fej hagyma
húsleves/víz a felengedéshez
2 csokor kapor
pirospaprika
egy csapott evőkanál liszt
egy pohár tejföl
citrom
olaj

Először a húsgombócot készítem el, mert nem árt neki, hogyha kicsit áll és közben összeérnek az ízek. A húst a tejben áztatott zsemlével, tojással, fűszerekkel összegyúrom, mintha fasírtot készítenék, és vizes kézzel kisebb diónyi gombócokat készítek belőle, további felhasználásig félreteszem.
Kevés olajon a nagyon apróra vágott hagymát megfonnyasztom, rádobom a megtisztított, kisebb darabokra vágott zöldségeket, és pár percig együtt pirítom. Ekkor meghintem egy kevés pirospaprikával, beledobom a kapor apróra vágott keményebb szárát és felöntöm annyi húslevessel (vízzel) amennyi levest készíteni szeretnék. Addig főzöm, amíg a zöldség majdnem megpuhul, ekkor beleteszem a gombócokat is, és tovább főzöm, amíg a húsgolyók is átfőnek. Ez kb. 10-15 perc. A kaprot közben felaprítom és a leveshez adom, majd végül a lisztes tejföllel behabarom az ételt. Pár perc alatt kiforralom, ha nem elég savanykás, friss citromlevet adok még hozzá.

2008. október 31., péntek

Bűvös hetes


Beatbulltól érkezett hozzám a kördés, mely szerint hét olyan dolgot kell mondanom magamról, amit eddig még nem említettem.
Másokkal ellentétben nekem tetszenek a körkérdések, mert érdekes olvasgatni, ki mit ír magáról és összevetni azzal az elképzeléssel, ami az adott személyről bennem kialakult.
No de bele is kezdek rögtön a „titkaim” felsorolásába, melyek közt lesznek gasztro- és egyéb jellegűek is.

-Nagyon nehezen és kevés embert engedek közel magamhoz. Ez nem volt mindig így, de ahogy „öregszem”, egyre befelé fordulóbb vagyok. Munkahelyemen, meg egyébként is, másként viselkedem, mint a magánszférában: ott inkább vagyok nagyhangú, társaságkedvelő, míg privátban szemlélődő,
visszahúzódó.

-Imádom az állatokat, főként a kutyákat, ami azért érdekes, mert amíg nem volt saját kutyám, rettegtem tőlük. Teljesen ki tudok borulni, ha nem jól bánnak velük. Az ilyen műsorokat, híreket nem is vagyok hajlandó meghallgatni, inkább elkapcsolom a tévét.

-Nem bírok meglenni meleg étel nélkül, naponta egyszer legalább főtt kaját kell ennem.


-Minden nap süteményt és kávét reggelizem, rendszerint saját sütésűt, ha ez nem lenne, kekszet. Enélkül nem kezdődhet a nap. A muffinoktól viszont megőrülök, a muffinsütési láz valahogy hidegen hagyott.

-Korán kelő vagyok, ha nem ébredek fel időben (ez kb. hat-fél hét), úgy érzem, az egész napom elromlik.

-Szenvedélyesen gyűjtöm a szakácskönyveket, veszem a gasztroújságokat. Ezt a szenvedélyt apukámtól örököltem.

-Rettegek az autóban, ezért nem is tudok vezetni, pedig meg kell tanulnom, mert így gyerekestől kell majd az önállóság.

A stafétát
Loriennek adom, szerintem még nem kapta meg.



A kép forrása: Dreamstime.com

2008. október 30., csütörtök

Krémes almás sütemény


Ismét süthenékem támadt, ebben a borongós-esős időben az otthon melegét emeli a sülő sütemény édes-fahéjas illata, arról nem beszélve, hogy délután igen jól esik egy tejeskávé mellé egy kis édesség.
Ezúttal almás süti készült, de nem a megszokott pite, hanem egy tejszínes krémmel megfejelt
omlós tésztás lepény. A tészta a citromos mascarponés tortánál már leírt Locatelli-féle recept alapján készült, mert annyira ízlett mindkettőnknek, hogy úgy döntöttem, más sütiknél is hasznosítani fogom.
A tejszínes krém igazándiból Attila kedvéért készül, mert ő minden olyan süteményért rajong, amely szaftos, sodós, krémes.
Ugyanez a lepény készíthető körtével, de őszibarackkal is finom.

Recept

A tésztához

11,5 dkg vaj
7,5 dkg porcukor
egy tojás
22,5 dkg liszt
3 db teljes kiőrlésű lisztből készült keksz (Hobbits, Győri Zabfalatok stb.)

A töltelékhez
1-2 nagy alma
2,5 dl tejszín
két tojássárgája
két evőkanál cukor
fahéj


A tésztát a
citromos mascarponés tortánál írtak szerint elkészítem, pihentetem. A kinyújtott, formába tett tésztára ráreszelem a kekszet és egyenletesen elsimítom, ez fogja majd fel az alma levét. (Lehet helyette darált diót is tenni). Az almát vékony, kb. 3 mm-es szeletekre vágom, kirakom vele a tészta tetejét. A töltelék többi hozzávalóját összekeverem, és a krémet az almára locsolom. 180 fokra előmelegítem a sütőt és a süteményt addig sütöm, amíg a tejszínes krém meg nem kocsonyásodik a tetején. Kicsit remegősnek kell maradnia.
Langyosan vagy hidegen tálalom.

2008. október 27., hétfő

Erdei gombás csirkecsíkok


Mai ebédünk egyik hozzávalójára tegnap én bukkantam rá, miközben Zsófival sétálgattunk: egy bokor alján óriáscsiperke gombát vettem észre, mint utóbb kiderült, volt vagy hetven deka. Ehhez kellett valamilyen receptet kreálni, mert a gombát érdemes mielőbb felhasználni szedés után.
Gondoltuk, jó lesz gombás tojásnak reggelire, de megmondom őszintén, én azért annyira nem rajongok, meg ahhoz túl sok volt a gomba is.
Végül csirkemellel társítottam, a levébe tejfölt kevertem, így egy szaftos, tokány jellegű, gyorsan elkészíthető étel lett belőle. A dologhoz hozzátartozik, hogy én csak irányítottam a konyhai műveleteket és kitaláltam az ételt, a főzést Attila végezte, amíg én leánykámat etettem.

Recept

60 dkg csirkemell
fél kiló óriáscsiperke vagy más erdei gomba tisztán mérve
két kis fej hagyma
négy gerezd fokhagyma
egy ág rozmaring
só, bors
5 dkg vaj
egy evőkanál olaj
3 dl húsleves (lehet kockából is)
3 evőkanál tejföl
egy csokor petrezselyem
pár csepp citromlé

A csirkemellet felcsíkozom, és az olaj meg a vaj keverékén aranybarnára sütöm, közben frissen őrölt feketeborssal, rozmaringgal és kevés sóval ízesítem. Ezalatt felaprítom a hagymát és a fokhagymát, és nagyobb darabokra vágom a gombát. Ha a hús már színt kapott, rászórom a hagymát, fokhagymát és a gombát, és addig sütöm, amíg a gomba kissé összeesik. Ekkor felöntöm a levessel, beleszórom a felaprított petrezselymet és kb. 5 percig főzöm. A levébe keverem a tejfölt, ízesítem a citromlével és ha szükséges, sóval, és egy-két perc alatt összeforralom. Párolt rizzsel tálalom.

2008. október 26., vasárnap

Szalonnás sült csirkecombok


Továbbra is a gyorsan/egyszerűen elkészíthető ételek vannak nálunk napirenden, ilyen a ma ebédre készített szalonnás csirkecomb is. Csak be kell dobálni a hozzávalókat – melyek kevés számúak és teljesen hétköznapiak - egy tepsibe, és megsütni 45-50 perc alatt, közben összedobni egy egyszerű köretet, és kész is az ebéd, nagy főzőtudomány nem kell hozzá.
Szerintem a lényeg az, hogy inkább kicsi, zsengébb csirkecombokat válasszunk, melyek belül vajpuhára, kívül ropogósra sülnek.


Recept

Személyenként egy nagy/két kicsi csirkecomb
Combonként egy szelet húsos szalonna
Két kisebb fej hagyma
Négy gerezd fokhagyma
Egy kisebb zöldpaprika
Kakukkfű
Paprikakrém
Só, olaj

A combokat besózom, vékonyan megkenem paprikakrémmel, megszórom szárított kakukkfűvel és olajjal kikent tepsibe fektetem. A hagymát negyedekre vágom, a fokhagymát megtisztítom. A combokra ráfektetek egy szelet szalonnát, a tepsiben elrendezgetem a hagymát, az egészben hagyott fokhagyma gerezdeket, a felcsíkozott paprikát. Előmelegített 200 fokos sütőben 45-50 percig sütöm, amíg a bőre ropogós nem lesz. Ha a tepsi alján keletkezett szaft kezdene elfőni, kevés vizet öntök alá.
Természetesen krumplipürével és savanyúsággal ettük, de valamilyen jó házi befőtt vagy kompót is finom hozzá.

2008. október 24., péntek

Halfilé petrezselymes tejszínnel


Kezdünk beállni egy napirendre a babával, úgyhogy lassan kikristályosodik az is, hogy melyik az az időszak, amikor az ebédet el tudom készíteni.
Igyekszem a lehető legváltozatosabban táplálkozni, így a menüben a halféléknek is megfelelő helyet kell szorítani, hadd okosodjon az a gyerek.
Ma is halból készült az ebéd, az egyszerű natúr tengeri halszelethez pár hozzávalóból mártást főztem, ettől különlegesebb, táplálóbb lett. A hal megint cápaharcsa (pangasius) volt, amit csak ajánlani tudok mindenkinek: filéje teljesen szálkátlan, húsa fehér, tömör, és még fagyasztott változatban sem szublimál kiolvasztás után, mint a legtöbb mirelite halféle.

Recept

Személyenként egy szelet cápaharcsa filé
Liszt
Só, bors
Fél citrom
Egy csokor petrezselyem
Szerecsendió
2 gerezd fokhagyma
3 dl tejszín
olaj
5 dkg vaj

A halat besózom, vékonyan lisztbe forgatom és kevés felhevített olajon aranybarnára sütöm. Sütés közben tekerek rá feketeborsot, az olajban pár szelet citromot is melléfektetek, mert imádom sütve, de ez elhagyható. A megsült halat tányérra szedem és félreteszem. A serpenyőből kiöntöm az olajat és felhevítem benne a vajat. Beledobom a felaprított fokhagymát, petrezselymet, felöntöm tejszínnel és pár percig forralom. Ízesítem kevés citromlével, a fél citrom reszelt héjával és frissen reszelt szerecsendióval, belefektetem a halszeleteket és további egy-két perc alatt összemelegítem. Rizibizivel ettük.


2008. október 22., szerda

Meggyes palacsinta


Mostanában igen jó dolgom van: anyukám és Attila igazi terülj-asztalkámat varázsol itthon, akárhányszor megkívánok valamit.
Mondjuk ez igen gyakran előfordul, mert a szörnyűséges kórházi koszt számomra jóformán az üres zsömlén való tengődést jelentette, annyira ehetetlen volt az étel.
Mégis, leginkább az édesség, azon belül is a sütemény hiányzott, így tegnap kiadtam az ukázt: csináljunk palacsintát.
Mint már korábban említettem, nálunk ez a férfinép dolga, én a töltelékekért vagyok felelős.
Most a kakaós és szatmári szilvalekvárral töltött palacsinta mellé meggyeset is csináltunk.
Ez a meggytöltelék nagyon egyszerűen készíthető, bármilyen omlós tésztába is tölthető, de a palacsintát is nagyon feldobja. Csoki vagy vaníliamártással tálalva pedig puccos desszertet varázsolhatunk belőle.
A meggyes töltelékhez semmi más nem kell, csak egy dédnagymama, aki finom, roppanós, nem túl édes meggybefőttet készít, és még arra is hajlandó, hogy megosztja ezt a család többi tagjával. A többi hozzávaló a háztartásokban általában megtalálható…

Recept

Egy üveg magozott meggybefőtt a levével együtt
Egy-két evőkanál cukor
Mokkáskanál fahéj
Két kávéskanál kukoricaliszt
A befőttlével azonos mennyiségű víz
Palacsinta tetszés szerint

A befőttet leszűröm, levét egy kisebb lábosban felfogom. Hozzáöntöm a vizet, beleteszem a cukrot, fahéjat és a kukoricalisztet, majd kézi habverővel csomómentesre keverem.
Takaréklángon forralni kezdem, közben a habverővel állandóan kevergetem. Mire felforr, a lé szirupossá válik, besűrűsödik. Ekkor belekeverem a meggyszemeket, egyet rottyantok rajta, majd langyosra hűtve használom fel.

2008. október 18., szombat

Újra itt




Végre újra itt és itthon vagyok, illetve vagyunk.
Zsófi lányom ugyan nem akarta magától megszemlélni e számára szép új világot, de az orvostudománynak hála, 2008.10.14-én 18.05-kor – szép Heléna névnapján - mégis megszületett 61 centivel és 3770 grammal.
A szülés nem volt egyszerű: október tizenharmadika esti szülésindítást követően egészen 14-én délután fél hatig vajúdtam, majd a végén császár lett belőle, úgyhogy el lehet képzelni, hogy mennyire voltam fitt és nett, de minden szerencsésen alakult a végére, így megérte a sok szenvedést
A baba egy tündér, hangja alig van, már eszik rendesen és a súlya is nő, és a hajkoronájából fodrászversenyt rendeztek az István Kórház csecsemős nővérkéi. Nekem a Liza Minelli-féle Cabaret-es viselet volt a nyerő…
Mostantól kezdve ismét fogok írni a blogra, kezdetben nyilván ritkábban, de majd belejövünk.

2008. október 13., hétfő

Rakott kel és kényszerszünet


Tegnapi ebédünk végül rakott kel lett, hosszas tanakodás után. Ez az az étel, amit nagyon ritkán készítek, de ennek oka számomra is ismeretlen, ugyanis mindenki szereti.
Azt sem lehet mondani, hogy túl macerás lenne az elkészítése más rakott ételekhez, mondjuk például egy muszakához képest, azokat mégis többször készítem.
Miután igen jól sikerült, megfogadtam, hogy gyakrabban fog asztalra kerülni.
Egy jó nagy tepsire való, kb. 8 személyes adag ez, ami nem baj, mert mint minden rakott étel, ez is jobb, ha többször melegítjük, másrészt meg elkel majd a főztöm, ugyanis ma este befekszem a kórházba, hogy megindítsák a szülést, mert az én édes lányom magától nem óhajt kijönni.
Emiatt rövidke kényszerszünet kezdődik holnaptól, amely reményeim szerint a hétvégén véget is ér és büszkén mutathatom majd be első csemetémet.
A kedves olvasóknak addig is további jó főzést és böngészést kívánok.

Recept

1 kg darált sertéshús
25 dkg főtt rizs
ez nagyobb fej (1-1.5 kg-s) kelkáposzta
egy nagy fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
egy zöldpaprika
pirospaprika, só, bors
kevés zsemlemorzsa
2 nagy pohár tejföl
20 dkg reszelt sajt
olaj

A kel előkészítésével kezdem. Nagy fazékban sós vizet forralok. Ezalatt a kelfejről egyenként lefejtem a leveleket, meg is mosom őket, nehogy valami oda nem illő fehérjeforrás is belekerüljön az ételbe. A leveleket a forró sós vízben majdnem puhára főzöm és alaposan lecsepegtetem. Ez nagyon fontos, mert ha vizes marad, nem fog megfelelően összeállni az étel. A levelek nyelét késsel elvékonyítom, vagy ha reménytelenül vastagok, kivágom és eldobom. További felhasználásig félreteszem, és elkészítem a húsos ragut.
Ehhez a hagymát, fokhagymát és zöldpaprikát felaprítom, kevés olajon üvegesre sütöm. Ráteszem a húst, morzsalékosra pirítom, egy evőkanál pirospaprikával, sóval és borssal fűszerezem. Egy-két evőkanál vizet öntök alá, puhára párolom és összekeverem a rizzsel.
Egy nagy tepsit vékonyan kikenek olajjal, megszórom zsemlemorzsával. Erre terítek egy réteg kellevelet, rásimítom a húsmassza felét, ezt megkenem tejföllel. Ismét kel következik, rá a maradék hús, kevés tejföl. A tetejét levelekkel borítom, a maradék tejföllel megkenem és rászórom a sajtot. 180 fokos előmelegített sütőben 40-50 perc alatt szép pirosra sütöm.
Tálalásnál igény szerint adok hozzá még tejfölt.

2008. október 10., péntek

Citromos mascarponés torta



Már megint sütöttem, ezúttal egy tortát, amely nagyon elnyerte a tetszésemet. A recept ismét Giorgio Locatellitől származik, és elég egyszerűen elkészíthető, ráadásul semmilyen extra hozzávaló nem kell hozzá. (A tésztát én fél adagból készítettem, azért olyan érdekesek a mennyiségek.)

Igaz, a sütési idő nála 25 perc, nálam meg lett vagy másfél óra, az okát nem tudnán megmondani, de a krém nekem ennyi idő alatt volt képes kocsonyás-rezgős állagot felvenni.
Igaz, hogy nem volt itthon tejszín, ezért a tej-tejszín keveréket sűrített tejre cseréltem, lehet ez okozott némi problémát, a sütemény viszont nagyon finom lett, Attilának is kedvére való volt, úgyhogy bizonyára el fogom készíteni a jövőben is.
Locatelli tálalás előtt cukrot szór a tetejére és konyhai lángszóróval ráolvasztja, én ehelyett egy szelet vérnaranccsal dekoráltam, szerintem ez is megteszi.


Recept

A tésztához
11,5 dkg vaj
7,5 dkg porcukor
egy tojás
22,5 dkg liszt
tojásfehérje a lekenéshez

A krémhez
30 dkg mascarpone
fél deci tej
fél deci tejszín
egy deci frissen facsart citromlé
10 dkg porcukor
12 dkg tojássárga (ez kb. 6 nagyobb tojás sárgájának felel meg)

A tésztát készítem el először, mert hűteni is kell. A vajat robotgéppel habosra keverem, hozzáadom a cukrot, amivel tovább keverem, addig, amíg a massza kifehéredik. Ekkor hozzáadom a tojást, teljesen eldolgozom, majd beleöntöm a lisztet is. Az állaga morzsalékos lesz, kézzel golyóvá gyúrom, kinyújtom, kibélelek vele egy 23 centis kapcsos tortaformát (nekem ilyen van) és két órára hűtőbe teszem. Állítólag ez megakadályozza, hogy sütéskor a tészta tovább zsugorodjon a formában. Ha eltelt a pihentetési idő, a sütőt 170 fokra előmelegítem, a tésztára sütőpapírt terítek, arra lencsét/babot (vagy amit tetszik) öntök és vakon sütöm négy percig. Ezután leveszem a súlyt, tovább sütöm 10-12 percig, amíg aranybarna lesz. Eztán megkenem kissé felvert tojásfehérjével szigetelőanyag gyanánt, mert a krém elég híg lesz, nehogy eláztathassa a tésztát. Lekenés után még két percig sütöm.
A krémhez a mascarponét elkeverem a cukorral, citromlével, tejjel és tejszínnel, majd hozzákeverem a kissé felvert tojássárgákat is. A sütő hőmérsékletét 110 fokra mérséklem, a krémet a már megsült tésztakosárba öntöm és addig sütöm a süteményt, amíg a krém remegős-kocsonyás állagot nem ér el.
Lehűtve tálalom.

2008. október 7., kedd

Tortellini őzlábgombával


Úgy látszik, leendő gyermekünk nem sieti el a dolgot, még mindig nagyon jól érzi magát odabenn, és én is jól érzem magam. Ennek örömére ma sétáltunk egy kicsit az erdőben.
Nem jöttünk haza üres kézzel: az időjárás kedvezett a gombák növekedésének, úgyhogy szedtünk is egy pár őzlábgombát.
Szerencsére nem kellett nagyon keresgetni, már a házunk előtti útról látszottak a telepek.
Most kezdhettek igazán növésnek indulni, mert annyira friss volt a gomba, hogy az erdő lakóinak még idejük sem volt megrágni őket.
A gombát nagyon egyszerűen készítettem el, vajjal és friss zöldfűszerekkel megpirítottam, beleforgattam egy adag tortellinit és kevés parmezánnal összepirítottam.

Recept

35 dkg őzlábgomba
10 dkg vaj
két nagy gerezd fokhagyma
egy ág friss rozmaring
8-10 levél friss bazsalikom
reszelt parmezán
só, bors
50 dkg tortellini (sajtos)

A gombákat jól megtisztítom, a szárukat – mivel nem igazán ehető – eldobom. A kalapokat nagyobb darabokra vágom.
Serpenyőben kevés vajat olvasztok, rádobom a fokhagymát és a rozmaringot, majd egy két perc sütés után mehet bele a feldarabolt gomba is. Sózom, kevés borsot tekerek rá, és puhulásig sütöm. Ekkor rádobom a felaprított bazsalikomleveleket és hozzáadom a maradék vajat is, megvárom, amíg felolvad és félreteszem. Közben a tésztát kifőzöm, leszűröm, a gombás vajas keverékhez adom, majd pár perc alatt erős lángon összepirítom, közben adok hozzá reszelt parmezánt. Tálalásnál lehet még rá sajtot tenni.
Jól csúszott volna mellé valamilyen finom fehérbor is…

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails