Csirkecurry krumplival és zöldbabbal

Gyorsan és könnyen elkészíthető, finom, teljes értékű főétel, fogyasztható magában, vagy rizzsel, lepénykenyérrel tálalva. Ha köret nélkül akarjuk tálalni, 3 szem krumplival és 30-40 deka zöldbabbal számoljunk. Az ötlet a Good Food magazinból származik, de a fűszerezésen változtattam,így kicsit öszvér, de inkább indiai ízvilágot képviselő étel született belőle.

Recept

50 deka csirkecombfilé

egy fej hagyma

két nagy darab krumpli

két gerezd fokhagyma

20 deka ceruzabab (fagyasztott is lehet)

két evőkanál currypaszta (vörös, enyhén csípős)

egy 500 grammos passzírozott paradicsom

három evőkanál zsírosabb (3-4%) joghurt

római kömény

indiai fűszerkeverék (garam masala)

egy evőkanál olaj

A hagymát felaprítom, a csirkehúst kockákra vágom. Az olajat mélyebb serpenyőben felforrósítom, rádobom a hagymát, megszórom római köménnyel és pár percig pirítom. Hozzáadom a húst, ezzel még öt percig sütöm. Belekeverem a currypasztát, egy percig kevergetve sütöm. Beleteszem a nagyobb kockákra vágott krumplit, a paradicsomot, a reszelt fokhagymát, a fűszerkeveréket, egy deci vizet és fedő alatt addig főzöm, amíg a hús és a krumpli majdnem teljesen puha lesz. Ekkor beleteszem a zöldbabot is, ha kell, öntök alá még vizet, és készre főzöm az ételt. Ha minden megpuhult, a levébe keverem a joghurtot - ezzel már nem forralom -, és tálalom.

Változat: elhagyjuk a currypasztát, római köményt, joghurtot, emeljük a fokhagyma mennyiségét (4-5 gerezd elég), és a végén, a zöldbabbal együtt friss zöldfűszereket (petrezselyem, bazsalikom, kakukkfű) adunk hozzá. Rizzsel vagy tésztával tálaljuk, és nem hívjuk currynek.

A recept eredetileg a Bezzeganyán jelent meg.

Savanyúkáposztás sztrapacska

Vacsorára akartam készíteni sztrapacskát, de nem kaptam juhtúrót. Aztán egy gyors ötlettől vezérelve úgy gondoltam, hogy a kifőtt galuskát szalonnával pirított savanyúkáposztával fogom tálalni, és persze adok még hozzá tejfölt is.

Az ötlet jónak tűnt, csak a megvalósítás volt nehézkes: túl nagyra reszeltem a krumplit, így a galuska sehogy sem akart összeállni. Ilyenkor jön jól a leleményes férj a háznál, aki megoldotta a dolgot. Pár fordulat a botmixerrel a sztrapacska-tésztában csodákra képes. Én már lélekben feladtam, de végül mégis elkészült a vacsora. Igazi téli kaja, nagyon jól tud esni ebben a zord időben.

Recept

80 dkg krumpli
2 tojás
liszt amennyit felvesz
kb. 20 dkg füstölt szalonna

50 dkg savanyú káposzta

egy nagy fej hagyma

só, bors
tejföl

A szalonnát felkockázom, kisütöm a zsírját. Rádobom a felaprított hagymát és üvegesre sütöm. Ezután kerül bele a levétől kinyomkodott (ha kell, kimosott) savanyúkáposzta, amelyet puhára párolok (leve ne maradjon) és további felhasználásig félreteszem.

A krumplit nyersen lereszelem a reszelő legkisebb lyukú oldalán, a tojás és a liszt hozzáadásával galuska-sűrűségű tésztát készítek belőle. Kicsit sózom, forró, sós vízben kifőzöm.

A galuskát a szalonnás káposztára szedem, jól összeforgatom, kicsit még össze is pirítom. Tejföllel tálalom.

Szilvás gombóc

Ez az étel még nem szerepel a blogon, és ez nem is véletlen, nagyon szeretem, de a készítése számomra igazi tortúra. Mire kész vannak a gombócok, általában tiszta ideg vagyok, mert a tészta általában nem megfelelő, ragad, nem jól formázható. Ez vélhetően azért van, mert a krumpli nem elég lisztes, vagy nem tudom, de sose sikerült még idegeskedés nélkül elkészítenem.

Megoszlanak a vélemények, hogy kell-e a tésztába tojás vagy sem, a most következő verzióba tettem, de csináltam már anélkül is, és akkor sem jártam jobban, úgyhogy várom a kommentjeiteket, hátha van valakinek valami jó tippje a megpróbáltatások elkerülésére.

Recept

60 dkg héjában főtt, áttört krumpli
egy tojás
2 dkg vaj
kb. 15 dkg liszt illetve amennyit felvesz
csipet só
kisebb szemű szilva
vajas zsemlemorzsa a forgatáshoz
fahéjas cukor a töltéshez és a megszóráshoz

A kihűtött főtt krumplit finomra reszelem, és a tojással, hideg vajjal és annyi liszttel, amennyit felvesz, rugalmas tésztává próbálom összegyúrni. Ha sikerül (ha nem, akkor is), kezdődhet a töltés. Ehhez kis golyókat tépek a tésztából, a közepükbe ügyeskedem a magozott, fahéjas cukorral megtöltött szilvákat. Lehet nyújtani is, és négyzetekre vágva tölteni a tésztát, nekem ez esélytelen. A kész gombócokat forró sós vízben kifőzöm, akkor jó, ha feljöttek a víz felszínére és utána még egy percig főttek. A gombócokat vajas pirított morzsába forgatom és fahéjas cukorral szórva tálalom.

Gyuvecs

A gyuvecs nem más, mint egy szerb húsos zöldséges egytálétel, a gyuvecs elnevezésű cseréptálról kapta a nevét, amiben készítik. Szándékosan nem írtam, hogy rizses étel, mert ugyan az alábbi recept rizzsel készül, de van krumplis változata is. Használhatunk hozzá sertés, marha vagy birkahúst – akár darálva is - , de hallal is készítik, sőt, maradék pörkölt is felhasználható ilyen módon. Kóstolás után a férjemmel egyöntetűen megállapítottuk, hogy a hús jó, ha van benne az íze miatt, viszont egyáltalán nem hiányzott nekünk, így bátran javaslom vegetáriánus változatban is elkészíteni. Ez a recept a leginkább megszokott zöldségekkel (paprika, paradicsom, padlizsán) készül, de lehet bele zöldbabot, cukkinit, krumplit is tenni. A tetejére való tejfölös-tojásos öntet szintén opcionális, elhagyható. Nem tudom, hogy autentikus-e, mindenesetre finom.

Recept

50 dkg sertéscomb-vagy lapocka

egy nagy fej hagyma

3 gerezd fokhagyma

egy közepes padlizsán

egy közepes cukkini

3 nagyobb paradicsom

5 cső zöldpaprika

3 szem közepes krumpli

15 dkg megmosott rizs

4-5 deci víz vagy húsleves

2 nagy evőkanál tejföl

egy tojás

5 dkg reszelt juhsajt

só, bors,

pirospaprika

római kömény (elhagyható)

olaj

A padlizsánt felkockázom, besózom negyed órára, utána leöblítem a kiengedett levét. A hagymát, fokhagymát felaprítom, a húst felkockázom. Kevés olajon a hagymát megpárolom, megszórom egy mokkáskanál római köménnyel, rádobom a húst és fehéredésig sütöm. Közben kevés borssal fűszerezem. Ha a hús kérget kapott, hozzáadom a felkockázott padlizsánt és addig sütöm, amíg egy kicsit átpárolódik (5-6 perc). Megszórom pirospaprikával (egy-két teáskanál, ízlés szerint) és félreteszem.

Az összes többi zöldséget megtisztítom és nagyjából azonos méretű darabokra vágom, egy tálba öntöm és enyhén megsózom.

Egy mélyebb jénait vagy kerámiatálat nagyon vékonyan kikenek olajjal és a húsos padlizsán egyharmadát beleterítem. Rászórom a rizs felét és ráteszem a zöldségek egyharmadát. Erre megint húst teszek, aztán jöhet a maradék rizs és a zöldség egyharmada, végül megint hús és zöldség következik. A végén ráöntök a vízből/levesből 3 decit, lefedem fóliával, és az előmelegített 180 fokos sütőben sütni kezdem. Néha átkeverem, ha kevés alatta a folyadék, öntök még alá. Ha a rizs már majdnem puha és beszívta a folyadékot, a tetejére öntöm a tejföllel és sajttal elkevert tojást és még negyed óráig sütöm.

Az írás első ízben a Bezzeganyán jelent meg.

Kapros cukkini főzelék

Ez a recept a múlt heti Bezzeganyás poszthoz készült, ahol könnyű zöldséges ételek készítése volt a téma. A végeredmény nagyon ízlett, ezért gondoltam, hogy a blogon is helye van.

A hagyományos értelemben ez nem is főzelék, nincs benne lisztes rántás vagy habarás, a tejföl vagy joghurt adja meg a sűrűségét. A savanykás ízhez nagyon jól illik a kapor, de sokan nem szeretik, ők helyettesítsék petrezselyemmel. Hozzátápláláshoz is nagyon ajánlom, tejföl nélkül 7 hónapos kortól.

Recept

2 kisebb cukkini

4-5 kisebb szem újkrumpli

egy kis fej hagyma

fél csokor kapor

2 dl tejföl/joghurt

egy evőkanál olaj

Az olajon a felaprított hagymát üvegesre párolom. Hozzáadom a felkockázott krumplit és cukkinit (ne vágjuk túl apróra), felöntöm annyi vízzel, amennyi félig ellepi, és fedő alatt puhára párolom. Félidőben hozzáadom a felaprított kaprot, majd ha puha a zöldség, hozzákeverem a tejfölt és pár perc alatt összefőzöm. Langyosan a legfinomabb, halak és szárnyasok mellé ajánlom.

Cottage pie

Ez az étel azóta izgatja a fantáziámat, amióta az egyik Gordon Ramsay-főzőműsorban láttam. Pár hete el is jutottam odáig, hogy elkészítsem, a kiindulási alap a Szakácsok Könyvében található recept volt.

Ezen annyit változtattam, hogy kihagytam az ételből a zöldborsót – ami az én ízlésem szerint nem igazán illett bele - , helyette viszont megdupláztam a répa mennyiségét és tettem bele egy darab zellert meg petrezselyemgyökeret is.

A végeredmény egy nagyon ízletes egytálétel lett, melynek legnagyobb előnye, hogy a köretet is magában foglalja, ráadásul előre is elkészíthető.

Valószínű, hogy többször fogom készíteni a jövőben, mert a férjem és a lányom nagyon odavolt érte.

Recept

50 dkg darált marhahús

egy nagy fej hagyma

két darab sárgarépa

egy petrezselyemgyökér

10 dkg zellergumó

egy-két ág friss kakukkfű

egy babérlevél

egy evőkanál paradicsompüré

egy teáskanál Worcester-szósz

egy liter húsalaplé vagy szűrt húsleves

olaj

50 dkg burgonya

1,2 dl tej

10 dkg vaj

2 tojássárga

reszelt parmezán (elhagyható)

A hagymát, sárga-és fehérrépát, valamint a zellert felaprítom. Az olajat felforrósítom, rádobom a felaprított zöldségféléket, a babérlevelet, meg a kakukkfüvet és öt percig sütöm, néha megkeverem. Ezután hozzáadom a húst, és addig sütöm, amíg megbarnul. Sóval, borssal ízesítem, hozzáadom a Worcester-mártást és az alaplét, majd kb. fél óra alatt mártás sűrűségűre főzöm. Ezalatt a krumplit megfőzőm, majd a felmelegített tejjel, a vajjal, a tojások sárgájával , kevés sóval krumplipürét készítek belőle. Ha az étel két alkotóeleme elkészült, jöhet az összeállítás: a húsos ragut egy tűzálló edényben/tepsiben szétterítem, majd a krumplipürét széles pengéjű késsel egyenletesen elterítem a tetején, majd megszórom a parmezánnal. Lehet habzsákkal cifrázni, nekem erre se időm, se energiám nem volt. A tepsit 190 fokra előmelegített sütőbe tolom és az ételt kb. fél óráig sütöm.

Rácponty

Pár hete megint voltunk Attilával pecázni. Életem második horgászatán ismét sikerrel jártam, igaz, csak egy halat fogtam, de az a nap első hala volt, ráadásul ponty. Nagyon jó volt a kapás, végül két ponttyal és 13 keszeggel távoztunk, de összesen 8 pontyot fogtunk, nem győztük visszaengedni őket. Végül két másfél kiló alatti példányt tartottunk meg, mert ezek a legfinomabbak konyhai célokra. Két kilóig még elmegy, de afelett zsíros, enni nem jó a ponty (legalábbis nekünk).
Na, az eredményes horgászat után már csak azt kellett kitalálni, mi készüljön a zsákmányból.
Tanakodtunk egy sort, aztán jött a rácponty és mindent vitt. Halászlé a múltkori fogásból készült már, ráadásul vendéget is vártam, úgyhogy ez az előre is összeállítható étel jó választásnak bizonyult, és a vendégeknél is nagy sikerem volt vele.
Nem tudom, ki hogy készíti, nálam ez a verzió vált be, mert úgy szeretjük, ha a krumpli jó szaftos, de a hal ress, inkább ropogós, mint főtt.

Recept

8 kisebb pontyszelet (patkó)
egy nagy fej hagyma
egy kiló lecsópaprika
másfél kiló krumpli
két paradicsom
8 dkg füstölt szalonna
5-6 szelet bacon
fűszerpaprika
6-8 deci tejföl

olaj
liszt
só

Először a hal alá való ágyat készítem el. Ehhez a krumplit héjában megfőzöm, kihűtöm és felkarikázom, mint a rakott krumplihoz szokás. A szalonnát felkockázom, kiolvasztom, a zsírjából keveset leöntök és ezzel kenem ki a tepsit, amiben az étel készül majd. A szalonnára rádobom a felaprított hagymát, üvegesre sütöm, hozzáadom a felvágott paprikát, egyszóval nekikészülök a lecsófőzéshez. Sózom, ha a paprika már összeesett, zsírjára sütöm, hozzáadom a felszeletelt paradicsomot, összerottyantom, megszórom kevés fűszerpaprikával és még kb. két percig hagyom a tűzön, addig el is készül. Ezután a lecsót összekeverem két három evőkanál tejföllel.
Elkezdem a rétegezést: egy sor krumpli, megsózom, rá pár kanál lecsó, így tovább, amíg el nem fogy. A tetejét megkenem bőven tejföllel és előmelegített 180 fokos sütőben kezdem sütni.
Ezalatt a pontyszeleteket besózom, paprikás lisztbe forgatom és 3-4 perc alatt kevés olajon megsütöm.
Ha a krumpli már sült vagy 25 percet, elrendezem rajta a pontyszeleteket, a halat vékonyan megkenem a maradék tejföllel, baconszeleteket teszek a tetejére, majd még kb. 15 percig sütöm. Akkor jó, ha a krumpli alatt sűrű a lecsós-tejfölös szaft, de nem szárad ki és a salonna jól kisült a tetején.

Nyári krumplisaláta

Múlt hétvégén vasárnap csak hárman voltunk, elmaradt a nagymamás látogatás. Igaz, anyu péntek-szombat itt aludt, ami azért bír gasztronómiai jelentőséggel, mert ő biztosította a mangalicakolbászt a krumplisalátához. Meg persze becsúszott mellé egy kis kolozsvári szalonna is, jó pörcösre sütve, gyakorlatilag olyan volt, mint a ropi, a zsírja teljesen elpárolgott, maradt a jó kis tepertő szelet alakban.
A saláta nagyon egyszerű, de finom, jól behűtve nyáron önálló étel is lehet, ráadásul jó savanykás, ez pedig fokozza a hűsítő hatást. (Igaz ma, amikor ezt a bejegyzést írom, semmiféle hűsítő hatásra nincs szükség, jelenleg forró teával melegítem magam.)
Lényege, hogy az ízek megfelelően összeérhessenek, így érdemes előző este elkészíteni.

Mi focimeccs nézés előtt dobtuk össze gyorsan ezt az ebédet, ami szerintem vállalható kompromisszum a család férfi- és nőtagjai közt. Főleg ha még jéghideg sör is van otthon.

Recept

60-70 dkg krumpli
egy nagy fej hagyma
két teáskanál dijoni mustár
egy citrom
2 dl víz
2-3 evőkanál olívaolaj
egy-két evőkanál friss kakukkfűlevélke
só, bors


A krumplit héjában megfőzöm, még melegen meghámozom – ez kész tortúra- és kisebb kockákra vágom. A hagymát félfőre vágom (felezem, és vékonyan felszeletelem).
A mustárt elkeverem a sóval, frissen őrölt feketeborssal és belereszelem a citrom héját. Elkeverem az olajjal, belefacsarom a citrom levét is. Ha nem elég lédús a citrom, érdemes inkább kettőt felhasználni, mert a lényeg ebben a salátában a citrusos friss íz.
A keveréket felöntöm a vízzel, és a még meleg krumplit, meg a hagymát óvatosan beleforgatom. Megszórom a kakukkfűvel és szobahőmérsékleten hagyom kihűlni. Utána a hűtőben legalább két-három órát érlelem.
Bármilyen natúr grillhús, máj mellé jó köret.

Zöldséges vöröslencse-krémleves

A fokhagymás csigához – mint már említettem – „körítésként” krémleves készült, mégpedig vöröslencse-krémleves. Igaz, hogy ez az étel inkább való hűvösebb napokra, nem olyan szép napos időre, mint ami ma van, de most közzéteszem az én receptemet is.
Nézelődve az interneten, megállapítottam, hogy számtalan vöröslencse-krémleves recept létezik, de jellemző, hogy mind indiai fűszerezéssel készül, amit anyukám annyira nem szeret, így megalkottam a magam verzióját. Azért kevés koriandert és római köményt én is használtam, és a levest joghurttal krémesítettem, de az erőteljesebb ízeket többféle zöldséggel tompítottam. Nagyon egészséges, magas vastartalmú leves.
Jól illik mellé valamilyen laposkenyér – például naan, vagy pita – de a fokhagymás csigával sem volt megvetendő.

Recept

25 dkg vöröslencse
egy fej hagyma
egy szál fehérrépa
5 dkg zeller
4-5 sárgarépa
egy közepes krumpli
egy teáskanál római kömény
egy teáskanál őrölt koriander
két gerezd fokhagyma
só
1 dl natúr joghurt
olívaolaj

Kevés olívaolajon megpárolom a felaprított hagymát, majd rádobom a nagyobb darabokra vágott répaféléket, zellert és krumplit. Ízesítem a római köménnyel, korianderrel, beledobom a fokhagymát is és két-három perc alatt kevergetve pirítom. Ekkor felöntöm másfél-két liter vízzel, beleszórom a megmosott lencsét, sózom és addig főzöm, amíg a zöldségek meg nem puhulnak. Ekkor botmixerrel vagy turmixgépben – én ez utóbbit választottam – pépesítem. Sűrítés nem szükséges, a zöldségek miatt mindenféle plussz zsiradék és liszt nélkül is elég tartalmas és sűrű lesz a leves. A levesbe belekeverem a joghurtot, visszateszem a tűzre és pár perc alatt készre forralom. Langyos laposkenyérrel vagy más péksüteménnyel és esetleg joghurttal tálalom.

Borzaska

Megelőzendő a vitát, se mátrai, se kárpáti, csak egyszerűen borzaska. Ami egyébként a háziasszonyok álma. Meg az étteremtulajdonosoké is, mert jóformán minden magyaros vonalat vivő vendéglő étlapján lehet vele találkozni.
Több előnye is van: kevés húst is igazán kiadóssá lehet tenni a krumplis panírral, és nem kell hozzá semmilyen köretet készíteni salátán savnyúságon kívül. Egyetlen hátránya, hogy nem nagyon szeretek tapicskolni a masszában, de mivel enni meg szeretem, ezt ki kell bírni. Általában ezt mindenki megeszi szívesen, úgyhogy ismeretlen vendéget is meg lehet vele kínálni.
A masszához pontos mennyiségeket nem tudok írni, érzésre szoktam bekeverni. Az se gond, ha marad, mert azt tócsniként kisütöm, el szokott fogyni. Egy személyre egy borzaska általában elegendő, de nagyétkűekre azért kettőt számítsunk.


Recept

6 db ujjnyi vastag szelet sertéskaraj/csirkemell
só, bors
5-6 szem közepes krumpli
liszt
2 tojás
egy hagyma
olaj a sütéshez

A hússzeleteket sózom, borsozom. A bundához a krumplit és a haymát lereszelem, a tojásokkal és annyi liszttel dolgozom össze, hogy sűrűbb aluskatészta állagot kapjak. Sóval, borssal ízesítem. Serpenyőben kb. ujjnyi magasan olajat töltök és felforrósítom.
A panírozást úgy csinálom, hogy a tenyeremben szétterítek egy adag masszát, kb. fél centi vastagon, akkora méretben, mint a hússzelet, ráfektetem a húst és befedem még egy adag masszával, majd a bundázott húst a forró olajba csúsztatom. Közepes lánggal mindkét oldalát aranybarnára és ropogósra sütöm, mintha tócsnit készítenék. A sütési idő hosszabb, hiszen az egész alkotmány vastagabb. Ha megsült, papírtörlőn lecseegtetem, savanyúsággal vagy salátával tálalom, vagy – mint éttermekben – fokhagymás tejföllel megkenem és reszelt sajtot szórok rá. . Mi most az uborka-, fokhagyma-, és joghurtmániás Zsófi lányom kedvére tzatzikivel ettük.
A kép az erkélyen tevékenykedő Attilának vitt kóstoló alkalmával készült:-)

Oldalas, krumpli, káposzta

A hétvégét a hó miatt szobafogságban töltöttük, de látogatót sem tudtunk fogadni, mert lakóhelyünk megközelíthetetlenné vált. Boltba sem tudtunk menni, így az itthon levő készletekből főztem, nem is akármilyet.
A hidegnek megfelelően ismét egy férfiasan nehéz ételt sikerült kreálnom, amely sült oldalasból, savanyú káposztából és krumpliból állt. Ehhez hasonlót már több alkalommal készítettem, de ilyen összeállítás még nem került a tányérra.
Az oldalast ezúttal köménymaggal és édesköménymaggal fűszereztem, és kevés őrölt rozmaringgal is bedörzsöltem. A savanyúkáposzta és az édeskömény nagyon jó szolgálatot tett, a zsírosabb hús sem tűnt annyira nehéznek ezzel a körettel és fűszerezéssel. A káposzta lehet ugyanolyan mennyiségű is, mint a krumpli, nálunk olyan hamar elfogyott, hogy a fotóra csak pár szál került belőle.

Recept

1 kg sertésoldalas
50 dkg savanyúkáposzta
80 dkg krumpli
egy nagy fej hagyma
egy fej fokhagyma
köménymag
édesköménymag
őrölt rozmaring
só, bors
olaj

Az oldalast a csontok mentén tenyérnyi darabokra vágom. Bedörzsölöm sóval, borssal, a köményfélékkel és a rozmaringgal, majd egy kevés olajjal kikent tepsibe teszem, és a tűzhelyen erős lángon körbepirítom a húsok minden oldalát. Ezalatt a sütőt 160 fokra előmelegítem. A megpirított hús alá kb. egyujjnyi vizet öntök, mellédobom a nagy darabokra vágott hagymát és a keresztben elmetszett fokhagymafejet, és fóliával lefedve puhára párolom a sütőben.
Ezalatt a megpucolt krumplit nagy darabokra – félbe, negyedbe – vágva sós vízben előfőzöm, akkor jó, ha félig puha. A savanyúkáposztát szükség szerint kimosom és rövidebbre vágom, majd kevés vízzel félig puhára párolom. (Ha a képoszta zsenge, a művelet kihagyható).
A megpuhult húsokat a tepsiből kiszedem, a félig főtt krumplit és káposztát a pecsenyelében jól megforgatva a tepsiben elterítem, kevés sóval ízesítem. A leendő köre tetején elrendezem a húsokat és az egészet 200 fokos sütőben készre sütöm, ezalatt a krumpli és a hús is kellően megpirul.

Ebéd indiai hangulatban

Ezt az ebédet pár hete készítettem, amikor a nagymama-kommandó szokásos hétvégi látogatása zajlott. Gondoltam, úgysem esznek gyakran ilyesmit, hát tegyünk egy próbát, mit szólnak az indiai ízekhez. Amúgy is ki szerettem volna próbálni a karácsonyra kapott fűszereket, ez pedig pont jó alkalomnak bizonyult.
A húsnak az indiaiak biztos nem örültek volna, mert karajt használtam a tandoori páchoz, egyszerűen azért, mert a heti bevásárlásnál még nem tudtam, hogy ez lesz az ebéd. A száraz karajnak nagyon jót tett a fűszeres-joghurtos pác, alig várom, hogy szabadtűzön is megsüthessem, mert azért az lesz az igazi. A köret egy fűszeres tepsis krumpli volt, meg egy pikáns, korianderes-narancsos saláta, joghurtos öntettel, ami nagyon jól passzolt a fűszeres húshoz. Összességében véve nagy sikere volt az ebédnek, anyukámnak a garam masalás krumpli annyira nem jött be, de a hús és a saláta telitalálatnak bizonyult, Zsófi szerint is.

Recept

A húshoz

fejenként két szelet sertéskaraj
2 dl joghurt
3-4 gerezd fokhagyma
3 cm-es gyömbérdarab
egy evőkanál tandoori masala

A körethez

egy kg krumpli
3-4 kis fej hagyma
egy-két teáskanál garam masala
só, olaj

A salátához

2 nagyobb narancs
2 kis cukkini
egy fej lilahagyma
egy teáskanál őrölt koriander
1 dl joghurt
só

A húst előző este bepácolom. A páchoz a joghurtot összekeverem a tandoori fűszerkeverékkel, belereszelem a gyömbért és a fokhagymát. A karajszeleteket gyengén besózom és a pácban jól megforgatva egymásra rakom, lefedem és egy éjszakát a hűtőben pihentetem. A sütés előtt legalább egy órával kiveszem, hogy szobahőmérsékletűre melegedjen.
A salátához a cukkinit meghámozom, felnegyedelem és vékony szeletekre vágom. A narancsokat megpucolom és felnegyedelve szeletelem. A lilahagymát félfőre vágom. A hozzávalókat salátástálba teszem, gyengén sózom, rászórom a koriandert és belekeverem a joghurtot. Tálalás előtt egy-két órát a hűtőben érlelem.
A fűszeres krumplihoz a krumplit megtisztítom és nagyobb kockákra vágom. Olajjal meglocsolom, szórok rá sót, meghintem garam masalával, és kézzel jól összeforgatom, hogy a fűszeres olaj mindenhol érje. Rászórom a nagyobb darabokra vágott hagymát is.A sütőt 180 fokra előmelegítem, és ropogósra sütöm a krumplit, ez kb. 45 perc.
Amikor a krumpli már majdnem jó, előveszem a grillserpenyőmet, egy kiskanál olajat forrósítok benne, és ebben sütöm ki a páctól kissé lecsepegtetett karajszeleteket.
A húst a masalás krumplival és a narancssalátával tálalom.
(A képért elnézést kérek, katasztrófa, de jobbra nem futotta, mert éhes volt a család.)

Kínai kel főzelék

Nagyon szeretem a kínai kelt, salátának, meg nyersen is rágcsálni, de most úgy gondoltam, valami mást fogok készíteni belőle, mondjuk főzeléket. Kiindulási alapnak ehhez a salátafőzelék receptje pont ideális, mert szerintem ez a zöldség inkább hasonlít salátára, mint mondjuk a kelkáposztára, másrészt a salátafőzelék nagy kedvenc nálunk.
Gyakorlatilag teljesen azonos módon készült a főzelék, mint salátából, de kaporral is fűszereztem. Nagyon finom, pikáns, a tejföltől kicsit savanykás főzeléket kaptam, szerintem nem most főztem ilyet utoljára. Feltétként az elmaradhatatlan dinsztelt húst ettük mellé.

Recept

1 kg kínai kel
3 szem közepes krumpli
két gerezd fokhagyma
3 púpos evőkanál tejföl
2 csapott evőkanál liszt
egy csokor kapor (nálam most fagyasztott)
só

A kínai kel külső, kevésbé szép leveleit letépem és kidobom, az alját kb. két centi vastagon levágom. A zöldséget hosszában félbe, a feleket megint félbe vágom, és a kapott negyedeket felcsíkozom. A kelt lábosba teszem, felöntöm annyi hideg vízzel, amennyi ellepi, sózom, és felforralom. Ekkor a főzővizet teljesen leöntöm róla, beleszórom a felkockázott krumplit, a pár darabba vágott fokhagymát, és annyi hideg vizet öntök alá, amennyi kb. félig ellepi. Puhára főzöm. A lisztet a tejföllel kikeverem, beleszórom az aprított kaprot és behabarom vele a kelt. Pár perc alatt összerotyogtatom, hogy kissé besűrűsödjön, majd dinsztelt hússal tálalom.

Édeskömény-krémleves sült almával és baconnel

Ezt a levest tegnap főztem ebédre, de gyorsan fel is teszem, mert olyan különleges lett, hogy akár az ünnepi asztalon is megállja a helyét meleg előételként.
Az édesköménnyel először kb. 12 éve találkoztam Szicíliában, egy szilveszteri vacsora egyik fogásának köreteként, és egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet, medvecukorra hasonlító íze számomra inkább volt taszító, mint különleges. Azonban maga a zöldség nem hagyott nyugodni, így pár hete vettem három gumót. Tejszínben sütve készítettem el, és csodák csodájára, ízlett. Nyersen is belerágcsáltam, úgy is finom volt. Miután ennyire összebarátkoztunk, úgy döntöttem, krémlevest is készítek belőle, legalább használom az Attilától a szülinapomra kapott vadiúj turmixgépemet.
El is kezdtem főzni a levest, közben a konyhában méltatlankodó Zsófi lányomnak és magamnak almaszeleteket vágtam, a levest meg kóstolgattam. Ekkor eszméltem rá, hogy az alma mennyire jól passzol az édesköményhez. Így levesbetétként az előre eltervezett ropogós bacon mellé sült alma is készült.


Recept

2 édesköménygumó
egy fehérrépa
egy sárgarépa
egy 1 cm-es póréhagyma
egy kis fej vöröshagyma
2 kisméretű krumpli
2 dl tejszín
5 dkg vaj
só, bors

A tálaláshoz
fejenként 2 szelet bacon
egy nagyobb alma (édeskésebb fajta, pl Golden)


A hagymákat felaprítom, a zöldségeket feldarabolom. Az édesköményről a külső burkot lehántom, megmosom, és úgy vágom félfőre, ahogy a hagymát szokás. Az „áramszedőjén” található kaporszerű levélkéket - ez az ánizskapor - sem dobom el, belefőzöm az ételbe. Egy lábosban felolvasztom a vajat, rádobom a hagymaféléket és kevergetve üvegesre sütöm. Hozzáadom a répákat, a krumplit és az édesköményt, és pár percig kevergetve sütöm. A zöldségeket felöntöm két csésze vízzel, és lassú tűzön, fedő alatt puhára párolom. Kissé hűlni hagyom, ezután pedig teljesen homogén állagúra turmixolom. (A lányom ebből a turmixolt zöldségből igen jól beebédelt, ajánlom a kisgyerekeseknek.) A zöldségpépet visszaöntöm a lábosba, felengedem annyi vízzel, amennyi levest szeretnék, és felforralom. Sózom, borsozom, hozzáöntöm a tejszínt, és pár percig forralom. A levesbetéthez az almát héjastul kisebb kockákra vágom. A bacont forró serpenyőben ropogósra pirítom, amikor már egy kevés zsírt kiengedett, hozzáadom az almakockákat és addig sütöm, amíg kissé megbarnulnak és kicsit átpárolódnak. Tálalásnál minden tányérba teszek két szelet felkockázott bacont és egy evőkanálnyi sült almát, majd rámerem a forró levest.

Spenótos túrógombóc

Tegnap készítettem ezeket a gombócokat a hűtőben leledző maradékok mielőbbi eltüntetése céljából. Sokan azt gondolhatják, hogy ezek a kényszer szülte ételek nem igazán jók, mert az ember kezét megkötik a felhasználandó maradékok, vagy túl kevés/túl sok hozzávalóból lehet gazdálkodni, de nekem pont ennek az ellenkezője a tapasztalatom: gyakran a maradékokból születnek a legfinomabb ételek. Gondolok itt például a wokos ételekre, vagy a rakott zöldségekre, melyek általában szintén maradék hús/rizs vagy egyéb élelmiszerek felhasználásával készülnek.
Ennek a gombócnak a No Saltyn talált malfatti recept az alapja, de tehéntúró és főtt krumpli felhasználásával készítettem, kicsit eltérő mennyiségekkel, úgyhogy mégsem ugyanaz.
Én fokhagymás vajjal és parmezánnal ettem, de valamilyen könnyű paradicsomos szósszal is biztos nagyon jó.
Attila megkóstolta, és annyit fűzött hozzá, hogy milyen jó kis köret. Erre mondtam neki, hogy szerintem ez főétel, mire ő: „Nekem ez túl könnyű.” No comment.

Recept

25 dkg zsírszegény tehéntúró
15 dkg főtt áttört krumpli
30 dkg tisztított leveles spenót
egy kis fej hagyma
3 tojás
6 dkg reszelt sajt
18-20 dkg liszt
só, bors
szerecsendió
10 dkg vaj
2-3 gerezd fokhagyma

parmezán a tálaláshoz

A hagymát apróra vágom és 2 dkg vajban megpárolom. Rádobom a spenótot és addig főzöm, amíg megpuhul és a leve teljesen elpárolog. Ízesítem sóval, borssal, frissen reszelt szerecsendióval és hozzákeverem az áttört krumplit. Kicsit hagyom hűlni.
Mély tálban összekeverem a villával kicsit megtört túrót a három tojással és a reszelt sajttal, fűszerezem sóval, kicsit megborsozom. Ha a spenót már kihűlt, a túrós masszához adom és jól összekeverem. Ekkor kanalamként adom hozzá a lisztet, amelynek mennyisége attól függ, mennyire nedves a túró. Jól összekeverem a masszát, akkor jó, ha vizes kézzel formálható. Vizet forralok, megsózom, a masszából vizes kézzel gombócokat formálok és kifőzöm őket. Akkor jók, ha feljönnek a víz tetejére. Amíg a gombóc fő, a maradék vajon lassú tűzön megsütöm a felszeletelt fokhagymát, ebbe szedem ki a lecsepegtetett gombócokat, amelyeket kicsit meg is kapatok a vajban. Reszelt parmezánnal tálalom.

VKF XXV.- Epres gombóc

Már megint majdnem lemaradtam a VKF-ről, melynek ezúttal Cukroskata a házigazdája, a témája pedig a mindenki által kedvelt krumpli. Ráadásul nemcsak majdnem lemaradtam, hanem egy napot kések is, ami aztán rám egyáltalán nem jellemző, sőt, egyenesen utálom a késést.
Mindez azért van, mert nem volt megfelelő ötletem egészen tegnapig. Este viszont megszállt az ihlet, és már tudtam, hogy epres gombócot fogok készíteni. Egyrészt mert egy láda eperrel lettem gazdagabb a hétvégén, melynek nagyrészéből lekvárt főztünk – Attila már most közölte, hogy a tizenegy üveg nem lesz elég, ezért majd ő (!) befőz még egy adagot - , de fagyasztottam is le, meg maradt is még csipegetni is. Másik indoka a receptválasztásomnak, hogy sosem csináltam még burgonyás tésztából gombócot, és szerettem volna kipróbálni.
Ma ebédre egy jó kis zöldségleves után ideális második fogásnak bizonyult. Nagyon jól sikerült a gombóc tésztája, puha volt, nem ragadós, és egy sem főtt szét, úgyhogy maximálisan elégedett vagyok. A család többi tagja is elégedett volt, mert a tizenhat gombócból az ebéd végére három szem maradt.

Recept

60 dkg héjában főtt, áttört krumpli
egy tojás
2 dkg vaj
15 dkg liszt
csipet só
25 dkg eper
vajas zsemlemorzsa a forgatáshoz
fahéjas cukor a megszóráshoz

A langyos főtt krumplit a tojással, vajjal, liszttel, sóval puha, rugalmas tésztává dolgozom össze. Ezután kb. egy órát állt, amíg a levest készítettem, szerintem ez még jót is tett neki. Ezután lisztezett munkalapon fél centi vastagra nyújtom a tésztát, kb. 5x5 centis négyszögekre vágom és a lapok közepére teszek egy-két szem megtisztított megmosott epret attól függően, hogy mekkora szemű a gyümölcs. A tészta négy sarkát összecsípem, majd a tenyeremben gombóccá formázom. Forró, enyhén sós vízben addig főzöm a gombócokat, amíg fel nem jönnek a víz tetejére. Ekkor kiszedem őket és lecsepegtetés után vajas pirított zsemlemorzsába forgatom. Fahéjas cukorral megszórva tálalom.

Kacsamájas zöldséges egytál

Májból nem sok fajta ételt készítünk, általában resztelt máj, rántott vagy roston máj formájában végzi ez a belsőség. Pedig ennél azért jóval többre érdemes.
Szoktam készíteni belőle paprikás egytálételt, házi tésztát májas raguval, most pedig zöldséges-krumplis kacsamájat főztem.
Leginkább szárnyasmájat szoktam venni, az íze és az állaga is gyengébb, mint a marha-vagy sertésmáj (borjúmájhoz meg igen ritkán lehet hozzájutni).
Ajánlom ezt az ételt minden májkedvelő figyelmébe, nagyon finom lett, még kevésnek is bizonyult Attila szerint.

Recept

50 dkg pecsenyekacsa-máj
két fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
8-10 szem gomba
egy közepes méretű cukkini
80 dkg krumpli
egy ág rozmaring
majoranna
2 evőkanál szójaszósz
fél deci száraz fehérbor
só, bors
2 evőkanál libazsír
olaj a krumpli sütéséhez

A libazsírt serpenyőben jól felforrósítom, és átsütöm rajta a nagyobb darabokra vágott májat. Közben ízesítem borssal, majorannával és beledobom a rozmaringágat is. Kb. öt perc után hozzáadom a félfőre vágott hagymát, a felnegyedelt gombát és a kisebb darabokra szelt cukkinit is, belereszelem a fokhagymát, aláöntöm a szójaszószt meg a bort, és addig sütöm, amíg a zöldségek roppanós-puhára sülnek. Közben a krumplit megpucolom, kockára vágom és bő, forró olajban kisütöm, lecsepegtetem, majd beleforgatom a májas raguba, mint a brassói esetében szokás. Savanyúsággal ettük.
A bort lehetőség szerint ne hagyjuk ki belőle, ez rántja össze az ízeket igazán.

Görög rakott krumpli

Ez a recept akár bemelegítésül is szolgálhat a XXV. VKF-re, mivel fő alapanyaga a krumpli. Azt nem tudom, hogy mennyire autentikus, illetve autentikus-e egyáltalán, de az kiderült számunkra, hogy nagyon finom. Attilának jobban ízlik, mint a hagyományos rakott krumpli, így biztos gyakran fog szerepelni az étlapon.
Az étel olyan, mint egy muszaka padlizsán nélkül, tehát tényleg lehet némi görög beütése, de a recept F. Nagy Angélától való. Az eredeti fűszerezést én megváltoztattam, görögösebbre vettem, meg hát ez inkább való a mi ízlésünknek.
Egy előnye van a muszakához képest – amit egyébként imádok - : semmi nem fog olajszagot árasztani, hiszen a krumplit héjában kell megfőzni, ezáltal a készítése sem igényel egésznapos elfoglaltságot.

Recept

1 kg krumpli
50 dkg darált hús
egy nagy fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
egy ágacska rozmaring
egy nagy üveg Mutti paradicsom passata (700 gramm)
fél mokkáskanál római kömény
egy mokkáskanál fahéj
szerecsendió
só, bors
5 dl tej
5 dkg vaj
5 dkg liszt
olívaolaj


A krumplit héjában megfőzöm, még melegen megtisztítom, majd hagyom kihűlni, mert csak így lehet normálisan szeletelni. Ezalatt elkészítem a mártásokat.
A húsos-paradicsomos raguhoz a felaprított hagymát és fokhagymát olívaolajon megfuttatom. Rádobom a húst, ízesítem rozmaringgal, római köménnyel, sózom, borsozom és morzsalékosra pirítom. Ráöntöm a paradicsomot, hozzáadom a fahéjat és kb. negyed óra alatt összerotyogtatom.
A besamelhez a vajat felolvasztom, megfuttatom rajta a lisztet, felöntöm a tejjel és addig forralom, amíg besűrűsödik. Sóval, borssal, szerecsendióval és egy-két csepp citromlével ízesítem.
Ezután összeállítom az ételt. Vajjal/olajjal kikent tepsibe lerakok egy réteg felkarikázott krumplit, bőségesen megöntözöm a raguval, utána megint krumpli, megint ragu, a tetejére krumpli kerüljön. A tepsit előmelegített sütőbe tolom és 180 fokon kb. fél órát sütöm. Ekkor kiveszem, ráöntöm a besamelt, visszatolom az ételt a sütőbe, amíg a teteje halványbarnás-rózsaszínes színt nem kap.

Medvehagymás metélt

Még mindig böjt, még mindig medvehagyma.
Ezt a gyors tésztaételt igazándiból magamnak készítettem vacsorára, de azért (legalább) kétszemélyes adagban, reménykedve, hátha életem párjának is elnyeri tetszését. Igazam lett, megkóstolta, ízlett neki.
A medvehagymás mártást gyakorlatilag nem is fűszereztem, hagytam érvényesülni e tavaszi növény ízét. A tejszínnel és a krumplival nagyon jó ízharmóniát alkotott a medvehagyma.
A rakott krumpliból kimaradt főtt krumplit abból a megfontolásból tettem bele, hogy ha a krumplis tésztát kedveljük, így sem lehet rossz, és nem csalódtam.


Recept

2 tojásból 20 dkg liszttel készült házi metélt
3 kis szem főtt krumpli
10 dkg medvehagyma
fél fej lilahagyma
4 dl tejszín
6 dkg vaj
frissen reszelt szerecsendió
só


Először a mártást készítem el, mert ez várhat, a tészta viszont nem.
A vajat mélyebb serpenyőben felolvasztom, beledobom a kisebb darabokra vágott krumplit és aranybarna kérget sütök rá. Ha ez megvan, rádobom a felkarikázott lilahagymát és a medvehagymát, és addig kevergetem, amíg kissé összeesik. Sózom, reszelek rá kevés szerecsendiót. Felöntöm a tejszínnel és 4-5 perc alatt összeforralom.
A hozzávalókból megcsinálom a házitésztát, egy órai pihentetés után géppel kinyújtom, metéltre vágom. A tésztát kifőzöm, lecsöpögtetem és a medvehagymás szószba belekeverve kicsit összemelegítem az ételt.

Medvehagymás frittata

Nálam is beköszöntött a medvehagyma szezon. Ha nem is akkora mértékben találkoztam vele, mint tavaly, de azért pár receptet meg tudtam csinálni a szerény adagból – kétszer 15 deka - is, amihez hozzájutottam.
Most, hogy Zsófival kettesben telnek napjaink, ebédre könnyű zöldséges ételeket, salátákat készítek magamnak, olyanokat, mint ez a frittata.
Estére rakott krumplit csináltam, a főtt krumpliból elvettem egy szemet, volt itthon maradék apró szemű gomba vagy nyolc szem, meg tojás, no meg a medvehagyma, így ezek kerültek ebbe az olasz gyökerű tojásételbe, amely a böjt idejére tökéletes főétel.
Finom lett, lilahagymás paradicsomsaláta kíséretében ettem meg (két részletben).

Recept

4 tojás
0.5 dl tejszín
egy szem főtt krumpli
egy nagy marék medvehagyma
8 szem aprószemű csiperkegomba
fél fej lilahagyma
5 dkg vaj
só, bors
5 dkg feta


Az ételt olyan serpenyőben / lábaskában készítem, ami sütőbe is tehető.
A vajat megforrósítom, rádobom a félfőre vágott lilahagymát, majd pár keverés után a félbevágott gombákat. Pár perc párolás után rádobom a medvehagymát és a feldarabolt krumplit, összeforgatom, majd elzárom alatta a gázt. A tojásokat a tejszínnel felverem, és a gombás hagymás alapra öntöm, az egész tetejére rámorzsolom a fetát és előmelegített 180 fokos sütőben megsütöm (kb. 15-20 perc). Cikkekre vágva, salátával tálalom.


Korábbi medvehagymás receptjeim