Cottage pie

Ez az étel azóta izgatja a fantáziámat, amióta az egyik Gordon Ramsay-főzőműsorban láttam. Pár hete el is jutottam odáig, hogy elkészítsem, a kiindulási alap a Szakácsok Könyvében található recept volt.

Ezen annyit változtattam, hogy kihagytam az ételből a zöldborsót – ami az én ízlésem szerint nem igazán illett bele - , helyette viszont megdupláztam a répa mennyiségét és tettem bele egy darab zellert meg petrezselyemgyökeret is.

A végeredmény egy nagyon ízletes egytálétel lett, melynek legnagyobb előnye, hogy a köretet is magában foglalja, ráadásul előre is elkészíthető.

Valószínű, hogy többször fogom készíteni a jövőben, mert a férjem és a lányom nagyon odavolt érte.

Recept

50 dkg darált marhahús

egy nagy fej hagyma

két darab sárgarépa

egy petrezselyemgyökér

10 dkg zellergumó

egy-két ág friss kakukkfű

egy babérlevél

egy evőkanál paradicsompüré

egy teáskanál Worcester-szósz

egy liter húsalaplé vagy szűrt húsleves

olaj

50 dkg burgonya

1,2 dl tej

10 dkg vaj

2 tojássárga

reszelt parmezán (elhagyható)

A hagymát, sárga-és fehérrépát, valamint a zellert felaprítom. Az olajat felforrósítom, rádobom a felaprított zöldségféléket, a babérlevelet, meg a kakukkfüvet és öt percig sütöm, néha megkeverem. Ezután hozzáadom a húst, és addig sütöm, amíg megbarnul. Sóval, borssal ízesítem, hozzáadom a Worcester-mártást és az alaplét, majd kb. fél óra alatt mártás sűrűségűre főzöm. Ezalatt a krumplit megfőzőm, majd a felmelegített tejjel, a vajjal, a tojások sárgájával , kevés sóval krumplipürét készítek belőle. Ha az étel két alkotóeleme elkészült, jöhet az összeállítás: a húsos ragut egy tűzálló edényben/tepsiben szétterítem, majd a krumplipürét széles pengéjű késsel egyenletesen elterítem a tetején, majd megszórom a parmezánnal. Lehet habzsákkal cifrázni, nekem erre se időm, se energiám nem volt. A tepsit 190 fokra előmelegített sütőbe tolom és az ételt kb. fél óráig sütöm.

Ageni aszalt szilvás nyúl

Ma sikerült egy tényleg fantasztikus ebédet készítenem nyúlhúsból, Rick Stein receptje alapján. Túlzás nélkül állíthatom, hogy eddig ez a legjobb étel, amit nyúlból készítettem.

Gazdag fűszeres íze miatt akár a karácsonyi asztalon is megállná a helyét, aki pedig idegenkedne a nyúltól, bátran készítheti vadhúsból (szarvas, őz) is.

A recept egyébként a Francia Odüsszeia c. könyvből való, amelyből filmsorozat is készült. Pár éve az egyik ismeretterjesztő csatorna is a műsorára tűzte, én nagyon szerettem a hangulatát és persze a recepteket.

Recept

Egy nagyobb fiatal nyúl darabolva

8 dkg füstölt szalonna

6 kisebb fej hagyma

4 sárgarépa

5 dkg zeller

25 dkg aszalt szilva

egy üveg száraz vörösbor

rozmaring

kakukkfű

2 babérlevél

2 evőkanál liszt

só, bors

A szalonnát felkockázom és egy mélyebb lábosban kiolvasztom. Rádobom a megtisztított, félbevágott hagymákat és barnára pirítom, majd kiszedem a lábosból. A nyúldarabokat megsózom, megborsozom és a visszamaradt szalonnazsírban aranybarbára pirítom. Megszórom a húst a liszttel, megforgatom a húsdarabokat, majd hozzáteszem a már megpirított hagymát és a nagyobb darabokra vágott sárgarépát a zellerrel együtt. Ekkor kerül bele az aszalt szilva fele és egy pohárnyi kivételével – ami Rick Stein szerint a szakácsot illeti – a vörösbor is. Az ételt enyhén utánasózom, beleteszem a babért, meg ízlés szerint a többi zöldfűszert, felforralom, majd takaréklángon addig főzöm, amíg a hús meg nem puhul. Ha a nyúl már vajpuha, kiszedem a mártásból, amibe beleszórom a maradék szilvát – ha még szükséges, kevés cukrot/mézet – és 3-4 perc alatt átforralom.Ezután visszateszem a nyulat a szaftba és egy-két perc alatt átmelegítem az ételt.

Krumplipürével, burgonyagombóccal vagy-krokettel mennyei, akár ünnepi fogás is lehet.

Lencseleves hó végére

Jönnek a hidegebb idők, emiatt egyre többször eszünk levest (magunkhoz képest). Ez jó hír, mert egészséges, másrészt a lányom örül, hiszen nagyon szereti a leveseket. Most egy kevésbé egészséges, de finom, laktató és egyszerűen, kevés pénzből elkészíthető télies leves következik.

Lencselevest nem nagyon készítek, mert általában bablevest kíván mindenki, de ez a próbálkozás olyan jól sikerült, hogy többször fogom főzni. Lehet gazdagítani füstölt hússal, kolbásszal, és felöntéshez füstölt lé is jól hasznosítható.

Recept

50 dkg lencse

3-4 sárgarépa

2 fehérrépa

negyednyi zellergumó

egy nagyobb hagyma

2-3 gerezd fokhagyma

8 dkg füstölt szalonna

8-10 szem egész feketebors

egy csapott evőkanál pirospaprika

babérlevél

2 dl tejföl

1-2 evőkanál mustár

egy mokkáskanál reszelt ciromhéj

2-3 db bőrös virsli

A lencsét előző este beáztatom. A hagymát, fokhagymát, leveszöldséget megtisztítom, felkarikázom, illetve kisebb kockákra vágom. A szalonnát felkockázom, sütni kezdem. A zsírján üvegesre párolom a felaprított hagymát is, rádobom a zöldséget és 2-3 percig pirítom. Rászórom a paprikát, felöntöm 2,5-3 liter vízzel (füstölt hús levével), hozzáadom az áztatóvíztől lecsepegtetett lencsét, a borsot, babérlevelet, a megtisztított, egészben hagyott fokhagymagerezdeket, sózom és kis lángon addig főzöm, amíg minden meg nem puhul. Ekkor szűrőkanállal a lencse felét kevés lével kihalászom és turmixolom, majd a fazékba visszaöntöm, ezzel sűrítve a levest (aki hagyományosan szeretné, lisztes tejföllel sűrítsen). A tejfölt egy merőkanál meleg levesben elkeverem, hozzáadom a mustárt, citromhéjat és a fazékba öntöm. Ekkor megy bele a felkarikázott virsli is, amivel készre főzöm a levest. Kenyérrel tálalom, lehet tenni még rá a tányéron tejfölt.

Aszalt szilvás májpástétom

Már korábban is írtam arról, hogy bolti felvágott helyett inkább házi készítésű kenyérre való kencéket, húskészítményeket eszünk. Most is ehhez a témához következik egy recept, amely a kenőmájas helyettesítésére illetve kiváltására szolgál, ugyanis annál sokkal finomabb.
Az ötlet a Négy évszak ételei – Tél az Aranysárkány vendéglőben c. szakácskönyvből származik – ez az étterem Szentendrén a mai napig üzemel-, de azért módosítottam az eredeti recepten.
Ezúttal pecsenye libamájat használtam, de bármilyen szárnyasmájból, sőt sertésmájból is elkészíthető. A receptben szereplő adag óriási mennyiség, 8-10 főnek előételként simán elegendő, ha pedig csak felvágott helyett akarnánk a kenyerünkre kenegetni, elég az adag fele 4 főre, több napra is. Friss kenyéren vagy pirítóson egyaránt finom.

Recept

50 dkg pecsenye libamáj
egy közepes fej hagyma
2 tojás
20-25 dkg bacon vékony szeletekben
10-12 szem aszalt szilva
só

3 dkg vaj

A pástétom fűszerkeverékhez:
egy negyed szerecsendió
egy babérlevél
5 szem szegfűbors
egy teáskanál majoranna
egy teáskanál koriandermag
egy teáskanál kakukkfű
egy teáskanál feketebors

Először a fűszerkeveréket készítem el, ehhez az alkotóelemeket fűszerdarálón (kávédarálón) finomra őrlöm.

A felaprított hagymát a vajon puhára párolom.
A májat a párolt hagymával aprítógépben/ turmixgépben ledarálom, beleütöm a tojásokat, hozzáadok két teáskanál pástétomfűszert, kevés sót, majd még egyszer egyneműre turmixolom.
Egy pástétomformát (püspökkenyér-forma, téglaforma, félgömbforma is jó) kibélelek a baconnel, úgy,hogy a szalonnacsíkok a forma szélén túllógjanak, mert majd ezek fedik be a pástétomot.
Az edénybe beleöntöm a májas keveréket, beledugdosom a magozott aszalt szilvát, majd visszahajtom a baconszeleteket, hogy teljesen befedjék a májat. Ha nem elég, teszek még rá egy-két szeletet.
A sütőt 150 fokra előmelegítem. Egy tepsibe annyi vizet öntök, hogy a pástétomforma derekáig érjen, beleállítom az alufóliával alaposan lefedett pástétomot és másfél óráig sütöm-gőzölöm. Ha kész, kihűtöm, majd hűtőben tartom másnapig, akkor már szeletelhető.
Nálunk többen is az aszalt szilvás részre utaztak, úgyhogy lehet bele többet tenni – alig tudtam olyan darabot fotózni, amiben maradt.

Disznófejsajt házilag

Mostanában újra divatba jöttek az olcsó, korábban lenézett alapanyagok, mind a hazai, mind a külföldi csúcsgasztronómia használja újabban a belsőségeket- nemcsak májat - , ökörfarkat, pofahúsokat és hasonló alkatrészeket. Ezt nagyon helyesnek és követendőnek tartom, hiszen nem csak karajból meg csirkemellből áll a világ, olcsó húsrészekből is lehet kifogástalan ételt készíteni, csak tudni kell a módját.
Régóta ki akartuk próbálni a sertésfejből készült kocsonya- illetve disznósajtszerű készítményt, de most hétvégén jött el a megvalósítás ideje. A hentesnél beszereztük a fél disznófejet – amin Zsófi lányom jókat kacarászott – majd Attila nekiállt, én meg instrukciókat adtam a fűszerezéshez.
Én az ilyesmit általában nem eszem meg, a főtt sertéshúst ki nem állhatom, de Attila unszolására megkóstoltam a még meleg húst. Legnagyobb csodálkozásomra omlós, puha és a főtt marhahúshoz hasonló állagú volt, amit viszont imádok. Az is meglepő, hogy a látszólag csak csontból álló disznófejről mennyi színhúst lehet lefejteni.
Mivel az alapanyag is ízlett, megkóstoltam a végeredményt is: mit mondjak, minden bolti felvágottat kenterbe ver, az ára sokkal kedvezőbb, azzal fűszerezzük, amivel akarjuk, és még sorolhatnám. Biztos, hogy fogunk még készíteni hasonlót.

Recept

Egy fél disznófej
Egy sárgarépa
Egy fej vöröshagyma
4-5 gerezd fokhagyma
3 babérlevél
10-15 szem egész feketebors
só

A disznófejet mély fazékba teszem, rászórom a borsot, babérlevelet, felengedem annyi vízzel amennyi ellepi. Mellédobom az egészben hagyott répát és vöröshagymát, valamint 3 gerezd megtisztított fokhagymát és lassú tűzön addig főzöm, amíg a hús elkezd leválni a csontról. Ez kb. 2,5-3 óra.
A főtt húst a csontól még melegen leszedem, a bőrös részekkel együtt kisebb darabokra vágom. (A fület Attila megette) Egy félgömb alakú tálat folpackkal kibélelek úgy, hogy a peremén túllógjon. Beleszedem a fejhúst, ráöntök a főzőléből kb. egy merőkanálnyit, illetve annyit, amennyit a hús felszív, (ne legyen túl nedves, a lé csak kocsonyásító kötőanyagként szolgál) elegyengetem villával, ráhajtom a kilógó folpackot és hűtőben pár óra alatt kidermesztem mint a kocsonyát. Úgy tálalom, mint a disznósajtot.

Székelykáposzta

Télen nálam a savanyú káposzta alapélelmiszer. Készül ilyenkor töltött káposzta, rakott káposzta, káposztás húsgombócleves, gombócos káposzta, korhelyleves, egyszóval nehéz, füstös ízű magyaros ételek.
Most a székelykáposzta a sláger, meg is döbbentem, amikor nem találtam a blogon szereplő receptek közt.
Az ételhez fűződő legenda szerint egy Székely nevű vendéglős kreálta, amikor már csak maradék pörkölt és savanyú káposzta volt a konyhán, a vendégek meg éhesek voltak. Állítólag Petőfi sem vetette meg.
A készítésnél én a történetből indulok ki és csinálok egy jó pörköltet, meg egy párolt savanyú káposztát, de mindig teszek bele kolbászt és szalonnát, mert ezek adják meg a füstösségét. Az összekevert ételt pedig kb. fél órán át rotyogtatom, hogy az ízek összeérhessenek.
Mint minden káposztás fogásra, erre is igaz, hogy felmelegítve még jobb, ennek megfelelően ipari mennyiségben szoktam készíteni.

Recept

2 kg savanyú káposzta
75 dkg sertéslapocka
10 dkg füstölt szalonna
15 dkg mangalica kolbász
3 fej hagyma
egy zöldpaprika (csípős is lehet)
2 babérlevél
5-6 szem bors
pirospaprika
köménymag
2 gerezd fokhagyma
egy evőkanál liszt
2 dl tejföl
olaj/zsír

Először a pörköltet kezdem készíteni. Ehhez zsiradékot forrósítok, üvegesre sütök benne két fej felaprított hagymát, közben a köménymagot is beleteszem, hadd pattogjon ki. Rádobom a kisebb kockára vágott lapockát, fehéredésig sütöm, megpaprikázom, hozzáadom a felszeletelt fokhagymát, zöldpaprikát, és egy körömnyi babérlevelet. Felöntöm annyi vízzel, amennyi szűken ellepi és puhára főzöm. A levét időről-időre elforralom, és pótolom, ettől lesz igazán sűrű szaftja.
Közben a maradék hagymát félfőre vágom, a szalonnát felcsíkozom, a kolbászt felkarikázom. A savanyú káposztát leöblítem, kissé kinyomkodom és pár vágással rövidebbre aprítom, ha kell. A szalonnát kiolvasztom, rádobom a hagymát és a kolbászt, három-négy percig sütöm, és rádobom a káposztát. Hozzáadom a szemes borsot, babérlevelet, jól elkeverem, aláöntök egy bögre vizet és majdnem puhára főzöm. Ekkor belekeverem a pörköltet, nagyon kis lángon összerottyantom, majd a tejfölben elkevert liszttel behabarom. Nekem úgy ízlik, ha nincs hosszú leve, de ha valaki hígabban szereti, kis vízzel felengedheti. Lehet bele kaprot is főzni a habarással egyidejűleg. Tejföllel és friss kenyérrel tálalom.

Gombócos káposzta

Ez egy öszvér étel, a töltött káposzta és a székelykáposzta kombinációjából született. A töltelék a töltött káposztából, a savanyú káposztás alap viszont a székelykáposztából lehet ismerős. Hirtelen ötlettől vezérelve követtem el, így lehetne még finomítani rajta, mondjuk egy kis füstölt csülökkel, kolbásszal vagy tarjával, de azért ez az alapváltozat is finom.
Ha lett volna, kaprot is tettem volna bele, de sajnos nem volt.
Alapfelszereltség mellé a tejföl és a jóféle friss kenyér, és mint minden káposztás étel, ez is jobb, ha áll és újramelegítjük.

Recept

A töltelékhez

50 dkg darált sertéshús
1 dl rizs
egy kisebb fej hagyma
3-4 gerezd fokhagyma
egy tojás
só, bors
kevés pirospaprika

A káposztához

15 dkg füstölt szalonna
2 kg savanyú káposzta
egy nagy fej hagyma
4-5 szem egész feketebors
2 babérlevél
kis darab csípős paprika
egy evőkanál pirospaprika
egy evőkanál liszt
2-3 dl tejföl

A töltelékhez a húst a rizzsel, hagymával és a fűszerekkel homogén masszává dolgozom. Aki úgy szereti, hagymát minimális zsiradékon meg is párolhatja, én ezt most kihagytam. A húsos masszából gombócokat formázok – 12 közepes méretű jött ki belőle - , és félreteszem.
A szalonnát és a hagymát felaprítom, a savanyú káposztát – ha szükséges – kicsit kimosom és pár vágással rövidebbre vágom. Nagy fazékban kiolvasztom a szalonnát, majd beleteszem a hagymát és üvegesre sütöm. Rászórom a pirospaprikát, beleteszem a káposzta felét, a babérlevelet, borsot és a csípős paprikát, majd kicsit összekeverem. Ezután a káposztaágyra ültetem a húsgombócokat és befedem a maradék káposztával. Az egészet felöntöm kb. fél liter vízzel, amiben kevés sót elkevertem, lefedem, és kb. 1-1,5 óra alatt puhára főzöm.
A végén kiveszem a húsgombócokat, a tejfölben elkevert liszttel behabarom a káposztát. Visszateszem a gombócokat, és takaréklángon még 4-5 perc alatt összefőzöm az ételt.

Toszkán bableves

Ebben a lucskos, őszies, barátságtalan időben egyre jobban esik a forró leves, emiatt mostanában- szokásunktól eltérően – hetente egyszer biztos főzök is. Legutóbb a toszkán bableves került terítékre.
Nem akartam hagyományos, magyaros bablevest főzni, olyasmiben gondolkodtam, mint a minestrone, de ehhez nem volt itthon elég zöldségféle, végül a neten böngészve találtam rá Emeril Lagasse receptjére, és végül ebből indultam ki. Persze változtattam rajta, így a végeredmény egy minestronéra hasonlított, ám kevésbé paradicsomos és kevésbé zöldséges változatban. Akinek nincs ideje bajlódni a szárazbabbal, konzervből is elkészítheti.

Recept

25 dkg száraz bab
egy nagyobb sárgarépa
egy fehérrépa
egy ökölnyi zellergumó fele
egy cukkini
egy hagyma
3 evőkanál paradicsompüré (passata)
4 gerezd fokhagyma
egy ág rozmaring
2-3 babérlevél
4-5 levél bazsalikom
szemes feketebors
olívaolaj
2-3 marék kisméretű száraztészta (pl rövidcső)

A babot egy éjszakára beáztatom, majd másnap egy babérlevéllel és pár szem borssal ízesített vízben puhára főzöm.
A leveshez olívaolajon megfonnyasztom a kockákra vágott hagymát. Rádobom a kisebb kockákra vágott répákat, a felnegyedelt és felkockázott cukkinit, és zellert és pár percig kevergetem. Hozzáadom a felszeletelt fokhagymát, a paradicsompürét, ezzel is párolom pár percig, majd felöntöm vízzel (kb. 2 liter, én ezeket az olaszos leveseket úgy szeretem, ha már megáll bennük a kanál, szóval jó sűrűn.) Beleszórom a babérlevelet, a rozmaringágat és a bazsalikomleveleket, és addig főzöm, amíg a zöldség már majdnem puha. Ekkor beleteszem a leszűrt babot, és addig főzöm a levest, amíg minden hozzávaló puha nem lesz. A leves sűrűjének egyharmadát pár merőkanál lével kimerem, botmixerrel egyneműsítem, majd visszatöltöm, így sűrítem az ételt. Végül beleszórom a száraztésztát, és ezzel készre főzöm a levest.

Burrito

Pár hete vettem két zacskó tortillát, és múlt héten el is jött az ideje annak, hogy elkészítsem.
Biztos voltam benne, hogy megtöltöm, de abban nem, hogy mivel. Először enchilada-t akartam csinálni, de aztán a jóval egyszerűbb burrito győzött. Marhahúsos töltelékkel, friss zöldségekkel töltöttem, chiliszószt és tejfölt tettem bele, de lehetett volna hozzá guacamolét, vagy babpürét is csinálni, és bármilyen hússal, vagy akár csak zöldséggel is tölthető.
Igazi vendégvárós kaja, mert mindenki úgy készítheti el magának, ahogy tetszik, és a vendéglátónak csak a belevalókat kell el- illetve előkészítenie.
Tortillát sütni egyébként nem ördöngösség, nálunk Attila szokta, de most így egyszerűbb volt, mert azért a negyed hatkor beeső holtfáradt férfiember nem biztos hogy örülne, ha még a vacsoráját is magának kellene elkészítenie.

A töltelék ötlete a Vince Kiadó Mexikói ízek című füzetecskéjéből származik.

Recept

8 db tortilla
50 dkg marhahús (hátszín)
egy nagy hagyma
2 gerezd fokhagyma
római kömény
fahéj
egy babérlevél
5 dl húsleves
olaj

A töltéshez

jégsaláta
lilahagyma
kápia paprika
tejföl
chiliszósz

A főzés itt gyakorlatilag a töltelék elkészítését jelenti. Ehhez a hagymát félfőre vágom és kevés olajon barnára pirítom. Rádobom a felkockázott marhahús, körbepirítom. Megszórom római köménnyel, fahéjjal, beledobom a babérlevelet, a felszeletelt fokhagymákat, sózom, majd felöntöm a húslevessel (víz is megteszi) és puhára párolom. A hús akkor kész, ha teljesen puha, és a párolólevet magába szívta. Ekkor két villa segítségével a húst összetöröm, szálaira tépkedem.
Ekkor jöhet az összeállítás. A lepényeket száraz serpenyőben pár másodperc alatt megmelegítem. A tortillát megkenem a húsos töltelékkel, szórok rá felcsíkozott salátát, hagymát és paprikát, csepegtetek rá chiliszószt és tejfölt, majd a tortilla felém eső, alsó felét felhajtom, utána a két oldalát is behajtom, majd feltekerem.

Krumplileves gazdagon

Vasárnap nem kívántam a húsos ételeket, ezért úgy döntöttem, hogy valamilyen tartalmasabb levest főzök, utána pedig – Attila kívánságára - kakaós csigát készítek.
Választásom a tejfölös krumplilevesre esett, amit már pár hete nagyon kívántam. Az az érdekes, hogy amióta rendszeresen főzök, – márpedig ez legalább tizenkét év – még sosem készítettem ilyen levest. Nem baj, valamikor el kell kezdeni…
Mivel tartalmas levest szerettem volna csinálni, került bele a krumpli mellé leveszöldség, kolbász is.
Olyan sikere volt, hogy a nagy kondérnyi leves estére el is fogyott, mert állandóan rájártunk.
Az lehet, hogy most főztem ilyet először, de biztos, hogy nem utoljára….


Recept

4-5 szem közepes krumpli
két vékony sárga-és fehérrépa
20 dkg zeller
10-15 dkg szárazkolbász
egy nagy fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
2 babérlevél
egy evőkanál majoranna
pirospaprika
egy teáskanál darált erőspaprika
só, bors
egy evőkanál liszt
2-3 dl tejföl
olaj


Nagyon kevés olajat forrósítok, ezen megpárolom a hagymát. Hozzáadom a felkarikázott kolbászt, és addig pirítom, amíg a zsírját kiengedi. Rádobom a kisebb darabokra vágott leveszöldséget, zellert és a krumplit és pár percig kevergetve sütöm. Megszórom kb. egy evőkanál pirospaprikával, elkeverem, majd felöntöm annyi vízzel, amennyi kétujjnyira ellepi. Hozzáteszem a babérlevelet, sót, borsot, majorannát, paprikakrémet, és a nagyobb darabokban hagyott fokhagymát, és addig főzöm, amíg a zöldségek megpuhulnak. A tejfölt elkeverem a liszttel, és besűrítem a lassú forrásban lévő levest. A tányéron ízlés szerint adok még mellé tejfölt. Jól esik hozzá a friss ropogós kenyér.

Babos-kolbászos egytál

Ezt az ételt Giorgio Locatelli Tiszta Itália című műsorának egyik adása inspirálta. Kicsit változtattam az általa használt hozzávalókon, de az étel jellege azért megmaradt.
A száraz fehérbor ezúttal is kimaradt, mert nem volt itthon, és olasz kolbászkák helyett a saját, házi gyártású kolbászunk utolsó példányát használtam, kisebb darabokra vágva. Ezzel is igen finom, igazi lélekmelengető téli egytálétel kerekedett belőle. Szárazbabból is elkészíthető, de a fejtett bab lágyabb, vékonyabb héjú, az talán jobban illik az ételbe.


Recept

6 db 15 centis olasz sütőkolbász vagy fél kiló sütnivaló kolbász feldarabolva
80 dkg fejtett bab (most fagyasztott)
két ág rozmaring
öt gerezd fokhagyma
2 babérlevél
6-8 szem egész feketebors
egy doboz hámozott paradicsom konzerv
egy pohár száraz fehérbor
olívaolaj
só


A babot egy ág rozmaringgal, a babérlevéllel, borssal és két gerezd fokhagymával puhára főzöm, a levét nem öntöm ki, mert jól jöhet az étel higításához.
A kolbászt serpenyőben kevés olajon elősütöm, akkor jó, ha mindkét oldala kicsit megpirul. Ha ez megvan, kiszedem, félreteszem. A serpenyőbe öntök egy evőkanálnyi olívaolajat, beledobom a rozmaringot és a nagyobb darabokra szelt fokhagymát, és kis lángon sütöm kb. három percig, úgy, hogy a fokhagyma ne barnuljon meg. Ekkor felöntöm a fehérborral, nagy lángon forralom egy-két percet, majd visszateszem a kolbászt és hozzáadom a lecsepegtetett babot is. Ráöntöm a paradicsomot, ha szükséges, adok hozzá egy keveset a bab főzővizéből és kb. húsz perc alatt összefőzöm az ételt. Friss kenyérrel tálalom.

VKF XXII.- Babos-répás strucc-egytál

Mézesmadzag a XXII. VKF témájául az egytálételeket választotta. A téma nagyon aktuális, mert az ünnepek után a nadrágszíj-meghúzós időszakban nagyon jól jönnek az egytálételreceptek, másrészt meg babázós anyukáknak ideális választás, mert nem kell egész nap a tűzhely mellett forgolódni, jól összeválogatott hozzávalókból megfelelő fűszerekkel kis időráfordítással is finom, kiadós étel készülhet.
A kiírást olvasva már jó előre tudtam, hogy a korábban beszerzett strucchús felhasználásával fogok valamit alkotni zöldségekkel, aztán végül konkretizáltam a dolgot. A húst sárgarépával, zellerrel és babbal sűrű, ízletes raguvá főztem össze és friss házi kenyér, meg tejföl kíséretében tálaltam. Sikere volt. Aki nem jut hozzá strucchoz, marhahúsból is elkészítheti, az íz gyakorlatilag ugyanaz lesz.

Recept

70 dkg strucchús
10 dkg kolozsvári szalonna
két fej hagyma
öt gerezd fokhagyma
három szál sárgarépa
10 dkg zeller
50 dkg gyöngybab
babérlevél
rozmaring
borókabogyó
pirospaprika

A szalonnát és a hagymát felaprítom, a húst felkockázom. A szalonnát kiolvasztom (ha nem elég zsíros, öntök rá egy evőkanál olajat is) és megfonnyasztom rajta a hagymát. Rádobom a húst, és fehéredésig pirítom. Ekkor hozzáadom a kockákra vágott zellert, felaprított fokhagymát, a babérlevelet, egy ág rozmaringot, 3-4 szem borókát, egy evőkanál pirospaprikát, sózom, borsozom, és jól elkeverem, majd felöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi. A húst párolom, közben a levét többször elfőzöm, ismét felöntöm, megint elfőzöm, és így tovább. Közben külön edényben babérleveles, enyhén sós vízben puhára főzöm a babot. Amikor a hús majdnem teljesen puha, hozzáteszem a nagyobb darabokra vágott répát, a levétől lecsepegtetett babot, felöntöm vízzel, és teljes puhulásig főzöm. Ezalatt sűrű szafttá forr a leve is. Kenyérrel, tejföllel tálalom.

Zöldségleves vajasgaluskával

Életem párja egyik nap legnagyobb megdöbbenésemre közölte, hogy úgy enne egy kis zöldséglevest. Ennek köszönhető, hogy tegnapelőtt zöldségleves volt vajgaluskával, utána pedig túrógombóc, az én kívánságomra.
Nálunk a leves általában úgy néz ki, hogy alig van leve, sűrűje viszont annál több, úgyhogy ki nem ehhez szokott, kevesebb zöldséggel készítse. Felönteni csontlével vagy húslevessel szoktam, jó ízt ad neki.
A vajas galuskát pedig mindig F. Nagy Angéla receptje alapján csinálom.
Jól is esett a jó forró leves ebben a nyálkás gusztustalan időben, a sokféle színes zöldség pedig üdítően hat a szemnek a nagy szürkeségben.

Recept

3 szál sárgarépa
3 szál fehérrépa
egy fej hagyma
10 dkg zeller
10 dkg karalábé
10 dkg kelkáposzta
20 dkg zöldborsó
egy csokor petrezselyem
1 liter csontlé vagy húsleves
egy babérlevél
2 cm-es gyömbérdarab
kevés köménymag
egy tojás
3 dkg vaj
liszt
só
olaj

A zöldségeket megtisztítom és megpróbálom egységes méret kisebb kockákra vágni. Lábosban olajat hevítek, megfuttatom rajta a hagymát, majd kevergetve pár percig pirítom rajta a felkockázott répaféléket, karalábét és zellert. Ezután felöntöm, beledobom a babért, gyömbért, köménymagot, a kisebb darabokra vágott kelkáposztát, és a zöldségek puhulásáig főzöm. Közben kikeverem a vajasgaluskát, ehhez a puha vajat a tojással és annyi liszttel dolgozom össze, amennyit felvesz, majd sóval ízesítem. Galuskatészta állagúnak kell lennie.
Ha a zöldségek megpuhultak, kiskanállal a forró levesbe szaggatom a galuskát, beleszórom a felaprított petrezselymet és addig főzöm, amíg a levesbetét is át nem fő. Ez még egy-két percet vesz igénybe.

Vadas nyelvtokány

Korábban már említettem, hogy Attila nagyon szereti a főtt nyelvet. Ezzel csak az a probléma, hogy nem mindig lehet hozzájutni, főleg akkor nem, amikor kedvet kap hozzá, ezért ha van, inkább többet veszek és lefagyasztom.
Most is volt egy adag, amit a szokásos módon megfőztem, aztán pedig Attila nekem szegezte a kérdést: nem lehetne-e belőle valamilyen komolyabb ételt készíteni. Mondtam, hogy éppenséggel lehet, így született meg a vadas nyelvtokány. Szombat este csináltam meg vasárnap ebédre, de már este elfogyott több mint a fele, úgyhogy nagy sikere volt.
Én meg jól elvoltam egy parmezános pestós penne és hagymás paradicsomsaláta társaságában.

Recept

3 db főtt sertésnyelv (nem füstölt!)
egy fej hagyma
egy sárgarépa
egy fehérrépa
egy evőkanál kapribogyó
2 dl tejföl
egy evőkanál liszt
egy evőkanál mustár
kakukkfű
rozmaring
3-4 szem borókabogyó
egy babérlevél
kb. 5 dl főzőlé
citrom
cukor, só
olaj

A nyelvet az itt leírt módon megfőzöm, megtisztítom és csíkokra vágom. Kevés olajon egy evőkanál cukrot karamellizálok, megfonnyasztom benne a hagymát. Rádobom a kisebb darabokra vágott répaféléket, a kapribogyót és 4-5 percig sütögetem. Beledobom a borókabogyót, babérlevelet, ízesítem sóval, rozmaringgal és kakukkfűvel, hozzáadom a nyelvcsíkokat és felöntöm a főzőlével. Addig párolom, amíg a zöldségek meg nem puhulnak. Ekkor tejfölös liszttel behabarom és a mustárral, pár csepp citromlével és reszelt citromhéjjal teszem pikánsabbá.
Most tésztával tálaltam, de zsemlegombóc, knédli egyaránt illik hozzá.

Tejfölös gombás marharagu

Vasárnapra találomra vettem le a főzésre szánt húst a fagyasztóból, majd hosszas töprengés után jöttem rá, hogy marhalábszár, amit éppen kiolvasztok. Egy tejfölös ragut készítettem végül belőle – ha már van házi tejföl, éljek is a lehetőséggel – gombával, mediterrán fűszerekkel.
Tartottam tőle, hogy jó sokáig kell majd párolni a húst, ismerve a hazai marha minőségét, ám legnagyobb meglepetésemre szűk egy óra alatt olyan puha volt mint a vaj, köszönet érte Borda hentesnek.
Tésztát főztem mellé, de lehetett volna akár puliszkával vagy zsemlegombóccal, esetleg rizzsel is enni.

Recept

80 deka marhalábszár
10 deka füstölt szalonna
egy nagy fej lilahagyma
50 deka gomba
3 gerezd fokhagyma
két ág rozmaring
egy babérlevél
kakukkfű
pár levél bazsalikom
frissen őrölt feketebors, só
4-5 dl húsleves
2-3 dl tejföl
egy kanál liszt
pár csepp citromlé

A felkockázott szalonnát kiolvasztom, rádobom a feldarabolt húst és erős tűzön fehéredésig sütöm, közben borssal ízesítem. Lejjebb veszem a lángot, hozzáadom a felaprított hagymát, fokhagymát, a zöldfűszereket, sózom, felöntöm a húsleves felével és fedő alatt puhára párolom. Ha elfőné a levét, húslevessel pótolom. Ha a hús már puha, beledobom a nem túl apróra darabolt gombát és ezzel még 6-8 percig főzöm fedő nélkül. Ezalatt a leve kissé besűrűsödik. A tejfölt a liszttel elkeverem és a ragu levét kissé besűrítem. A végén pár csepp citromlével teszem pikánsabbá. Főtt tésztával ettük.

Krumplis szarvaspörkölt bográcsban

Szégyenszemre idén tegnap bográcsoztunk először. Ebben közrejátszott az építkezés miatti rendezetlen kert, a nagy meleg, a babavárás, meg eddig nem volt kedvünk sem nagyon hozzá.
Tegnap azonban megtört a jég olyannyira, hogy Attila már ma is azon törte a fejét, hogy mit tudnánk ma is bográcsban főzni, pedig még a tegnapi kajából maradt ma ebédre is.
Azt viszont elterveztük, hogy ősszel gyakrabban fogunk hódolni a főzés eme szabadtűzi formájának, Miska kutyánk legnagyobb örömére (lásd fotó) .

Az első bográcsos étel idén a krumplis szarvaspörkölt lett és tulajdonképpen Attila csinálta meg, én csak a fűszerezésben meg a kevergetésben vettem részt. A héten valahogy nem kívántam igazán a húst, de ennek már nem tudtam ellenállni, amikor még csak feltettük főni, már tudtam, hogy ebből azért én is ki(v)eszem a részem.
Ezt az ételt majdnem ugyanúgy készítjük, mint a többi pörköltfélét, de a fűszerezése némileg eltér abban, hogy zöldfűszereket is használunk. Véleményem szerint a bor nem szükségszerű hozzávalója, anélkül is igen jó a végeredmény. Egy kisebb újítást azonban elkövettünk a bevált recepten: a krumplival együtt egy nagy alma felét is belefőztük. Nem rontotta el…

Recept

1 kiló szarvas pörkölthús (lapocka, lábszár)
80 dkg krumpli
15 dkg füstölt szalonna
3 közepes fej hagyma
két zöldpaprika
egy hegyes erős paprika
egy paradicsom
fél alma
egy kiskanál egész köménymag
egy kis ág rozmaring
egy kiskanál kakukkfű
4-5 szem borókabogyó
két gerezd fokhagyma
egy nagy babérlevél
egy evőkanál fűszerpaprika
só

A felkockázott szalonnát felteszem izzadni, majd a nem túl apróra vágott vöröshagymát, a feldarabolt paprikákat a köménymaggal megfonnyasztom rajta. Ekkor beleteszem a nagyobb darabokra vágott szarvashúst és addig pirítom, amíg szépen kifehéredik. Ekkor rászórom a fűszerpaprikát, beledobom a negyedelt paradicsomot, jól összekeverem, és felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje. Hozzáadom a babérlevelet, rozmaringot, borókát, kakukkfüvet, fokhagymát és addig főzöm, amíg a hús majdnem puha. Ekkor kerül bele a nagyobb kockákra vágott krumpli és alma. Ha szükséges, öntök még rá annyi vizet, hogy szűken ellepje, majd addig főzöm, amíg a krumpli és a hús is vajpuha nem lesz. Ezután erős tűzön kissé beforralom a szaftját.
Ubokasalátával, tejföllel és friss kenyérrel adom asztalra, száraz vörösborral kísérve.

Palócleves

Ma a Köztisztviselők Napja tiszteletére nem dolgoztam. Ráérősen kezdtük a napot, a szokásos ötórai ébresztő híján nyolckor keltünk, reggeliztünk, henteshez meg boltba mentünk, főztem, egyszóval nem csináltunk semmi különöset.
Attila nagymamájától kaptunk egy kilónyi zsenge zöldbabot, ami ráadásul meg is volt pucolva, ezért mindenképpen fel kellett használni. Úgy döntöttem, palóclevest főzök belőle.
Több blogon is szereplő, tartalmas, magyaros leves ez, amelyet a palóc írófejedelem Mikszáth tiszteletére Gundel kreált.
Elvileg birka felhasználásával, leveszöldség nélkül készül, de volt egy pár kókadásnak indult répám, ami felhasználásra ítéltetett. Ami a húst illeti, mi marhából szoktuk, de most nem kaptam, ezért sertéslapocka került bele.
Mivel savanykás ízhatású levesről van szó, fűszerként érdemes tárkonyt vagy kaprot használni, én ez utóbbit tettem bele, mert a tárkonyért nem vagyok oda.

Recept

50 dkg hús (jelenleg sertéslapocka)
2 zöldpaprika
2 szem nagyobb krumpli
40 dkg zöldbab
2-2 fehér-és sárgarépa
2 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
pirospaprika
kömény
só
2 babérlevél
egy csokor kapor
1-2 evőkanál liszt
2-3 dl tejföl

A tálaláshoz friss kenyér és tejföl

Egy evőkanál szalonnazsírral indítok, amin elkezdem pirítani a felaprított hagymát és a feldarabolt zöldpaprikát. Megszórom egy kiskanálnyi köménymaggal, picit megpattogtatom, aztán rászórok egy evőkanál pirospaprikát, elkeverem, ráöntök egy-két evőkanál vizet. Rádobom a húst, beleteszek egy babérlevelet, a felaprított fokhagymát és addig párolom fedő alatt az egészet, amíg a hús megpuhul. Magyarán pörköltet készítek. Ha ez megvan, beledobom a felkockázott répákat és krumplit, felengedem vízzel, sózom és addig főzöm, amíg a zöldségek legalább félig megpuhulnak. Ekkor adom hozzá a kb. 2 centisre vágott zödbabot és a zöldségek puhulásáig főzöm. Megszórom a felaprított kaporral, és a liszttel elkevert tejföllel behabarom. Forrón tálalom, a tányéron ízlés szerint tejfölözzük.
Ha nem lenne elég savanykás a tejföl, pár csepp citromlével szoktam savanyítani.

Zöldséges párolt hátszín

Megint nagy tanakodás volt, hogy mi legyen a mai ebéd, de aztán eszünkbe jutott, hogy van a fagyasztóban pár szelet csontos hátszín, ebből készítettem a párolt marhát.
Az egyetlen húsféle, amit igazán kedvelünk párolva is, az a marhahús. Általában sok zöldfűszerrel, borral, néha zöldséggel készítem, párolás előtt természetesen jó forró serpenyőben elősütöm, hogy kapjon egy sült kérget.
Ma cukkinivel és répával együtt főztem, ennek apropóját az adta, hogy a répa nem volt már igazán friss, így más célra már nemigen tudtam volna felhasználni.
Köretnek zöldborsópürét és sütőben sült petrezselymes újkrumplit adtam mellé. A zöldborsóról annyit, hogy én nem igazán rajongok érte, főként a pucolás miatt, de mindenképpen ki akartam próbálni ebben a formában is, és így jobban ízlik, mint a megszokott leves vagy főzelék, még a végén rajongója leszek…. A püré receptje holnap következik.

Recept

4 szelet csontos marhahátszín
2 fej főzőhagyma
egy sárgarépa
egy vékony kicsi cukkini
egy paradicsom
3 gerezd fokhagyma
fél marék kapribogyó
körömnyi citromhéj
egy kis csokor petrezselyem
kakukkfű
egy ág rozmaring
egy kis babérlevél
só, feketebors
olaj
2 dl száraz fehérbor
2 dl húsleves

A hússzeleteket jól felhevített – majdnem füstölő - , egy kiskanál olajjal kikent grillserpenyőben oldalanként 2 perc alatt elősütöm, közben tekerek rá borsot, majd a hússzeleteket félreteszem.
A hagymát félfőre vágom, a répát, cukkinit kisebb kockákra darabolom. Mélyebb serpenyőbe öntöm a húsból kisült zsiradékot, kevés olajat adok hozzá, és ebben kezdem párolni a hagymát a zöldségekkel. Hozzáadom a feldarabolt paradicsomot, a rozmaringot, kakukkfüvet, felaprított petrezselymet, babérlevelet, a citromhéjat, kaprit, a lapokra vágott fokhagymát. Erre a zöldséges ágyra fektetem a hússzeleteket, sózom, borsozom, majd felöntöm a borral és a húslevessel, és fedő alatt puhára párolom. A végén a szaftját kissé besűrítem.
Zöldborsópürét és újkrumplit adok mellé.

Felvágott helyett

Amit most leírok, nem igazán recept, hanem inkább ötlet azok számára, akik a felvágottaktól azért ódzkodnak, mert azok rendszerint tele vannak mindenféle ízfokozóval, tartósítószerrel és még ki tudja, mi van bennük.
Attila nagyon szereti a nyelvfelvágottat, de azt még jobban szereti, ha mi magunk készítünk főtt nyelvet, amit aztán akár melegen, akár hidegen el lehet fogyasztani. Itt most a nyers, nem füstölt sertésnyelv elkészítéséről lesz szó. Csinálnánk marhanyelvet is, de ahhoz nem igazán jutunk hozzá valamilyen okból.
Az egész dolog nem szól másról, mint a kívánt húsrész fűszeres lében történő megfőzéséről, amit a következőképpen csinálok.

Recept

2-3 nem füstölt sertésnyelv
8-10 szem feketebors
két babérlevél
két karika citrom
két gerezd fokhagyma
egy chilipaprika
kb. két evőkanál só.

A nyelvet úgy ahogy van, lábosba teszem, felöntöm annyi hideg vízzel, amennyi bőven ellepi. Hozzáadom az összes ízesítőt. Felforralom, majd lassan gyöngyöztetve addig főzöm, amíg vajpuha nem lesz.
Még melegen megnyúzom, és ezt követően felszeletelve fogyasztható melegen vagy hidegen.
Attila ebben elég puritán, nem cifrázza a dolgot: friss kenyérrel, erős paprikával szokta enni, de eszik tormával, mustárral is. A főzőlé felhasználásával készíthető mellé valamilyen savanykás, mustáros mártás is. Én nem rajongok érte, de azt el kell ismerni, hogy tiszta színhús az egész, és úgy ízesítjük, ahogy nekünk tetszik.

Hagyományos - Krumplifőzelék

Ma későn keltünk magunkhoz képest, és reggelre bevásárlást is terveztem, ezért nem sok időm jutott a konyhai tevékenységre. Éppen ezért elhatároztam, hogy ma egyszerű és gyors ebédet ütök össze. Választásom a krumplifőzelékre esett, mert már elég rég csináltam, és az újkrumpli-szezon beköszöntével előreláthatóan egy darabig nem is fogok.
Feltétnek pedig kolbászt sütöttem hozzá, ha már volt itthon. Általában fasírttal szoktuk enni, de azért így sem volt rossz.
Sokféle krumplifőzelék-recept kering a blogokon, van aki fehéren, van aki paprikásan szereti, rántják, habarják és még ki tudja hányféleképpen készül mások konyhájában.
Nálunk paprikásan készül, sok tejföllel habarva, babérlevéllel ízesítve, hogy a végeredmény kissé savanykás legyen. Ha a tejföl nem elég savanykás én még pár csepp citromlevet is szoktam beletenni.

Recept

1 kg régi krumpli
1 nagy fej hagyma
egy evőkanál fűszerpaprika
olaj, só
2 babérlevél
nyáron egy zöldpaprika
1-2 evőkanál liszt
3 dl tejföl
petrezselyem vagy kapor

A felaprított hagymát az olajon pirítani kezdem, kevés sót hintek rá, hogy inkább párolódjon, mint barnuljon. Ha van jó ízes zöldpaprika, azt feldarabolva a hagymával együtt párolom üvegesre. A krumplit közben meghámozom, megmosom és kockákra vágom. Ha a hagyma már üveges, félrehúzom a lángról, megszórom pirospaprikával, adok hozzá fél deci vizet. –visszateszem a tűzre, beleszórom a krumplit és pár percig kevergetem a paprikás hagymával. Ezután felöntöm annyi vízzel, amennyi épphogy ellepi, beledobom a babérlevelet és puhulásig főzöm. A lisztet a tejföllel elkeverem, a krumplira öntöm és pár perc alatt kiforralom, hogy besűrűsödjön. Ekkor adom hozzá a felaprított petrezselymet. Aki szereti, érdemes kaporral is kipróbálni, mert a megszokotthoz képest kissé más ízvilágot kapunk.
Sült kolbásszal tálalom.