Ageni aszalt szilvás nyúl

Ma sikerült egy tényleg fantasztikus ebédet készítenem nyúlhúsból, Rick Stein receptje alapján. Túlzás nélkül állíthatom, hogy eddig ez a legjobb étel, amit nyúlból készítettem.

Gazdag fűszeres íze miatt akár a karácsonyi asztalon is megállná a helyét, aki pedig idegenkedne a nyúltól, bátran készítheti vadhúsból (szarvas, őz) is.

A recept egyébként a Francia Odüsszeia c. könyvből való, amelyből filmsorozat is készült. Pár éve az egyik ismeretterjesztő csatorna is a műsorára tűzte, én nagyon szerettem a hangulatát és persze a recepteket.

Recept

Egy nagyobb fiatal nyúl darabolva

8 dkg füstölt szalonna

6 kisebb fej hagyma

4 sárgarépa

5 dkg zeller

25 dkg aszalt szilva

egy üveg száraz vörösbor

rozmaring

kakukkfű

2 babérlevél

2 evőkanál liszt

só, bors

A szalonnát felkockázom és egy mélyebb lábosban kiolvasztom. Rádobom a megtisztított, félbevágott hagymákat és barnára pirítom, majd kiszedem a lábosból. A nyúldarabokat megsózom, megborsozom és a visszamaradt szalonnazsírban aranybarbára pirítom. Megszórom a húst a liszttel, megforgatom a húsdarabokat, majd hozzáteszem a már megpirított hagymát és a nagyobb darabokra vágott sárgarépát a zellerrel együtt. Ekkor kerül bele az aszalt szilva fele és egy pohárnyi kivételével – ami Rick Stein szerint a szakácsot illeti – a vörösbor is. Az ételt enyhén utánasózom, beleteszem a babért, meg ízlés szerint a többi zöldfűszert, felforralom, majd takaréklángon addig főzöm, amíg a hús meg nem puhul. Ha a nyúl már vajpuha, kiszedem a mártásból, amibe beleszórom a maradék szilvát – ha még szükséges, kevés cukrot/mézet – és 3-4 perc alatt átforralom.Ezután visszateszem a nyulat a szaftba és egy-két perc alatt átmelegítem az ételt.

Krumplipürével, burgonyagombóccal vagy-krokettel mennyei, akár ünnepi fogás is lehet.

Kocsonya

Még a múlt héten azon gondolkodtam, nem kellene-e főznöm Attilának egy kis kocsonyát, mert egyrészt szereti, másrészt még soha nem csináltam. Nem mondtam neki, miben töröm a fejem, erre egyik nap azt kérdezte: „nem főzöl nekem kocsonyát?” Működött a gondolatátvitel, így nekiálltam. Vettem mindenféle sertésalkatrészt hozzá, utánanéztem a metódusnak és végül saját elképzeléseimet felhasználva elkészítettem.

Én nem szeretem, így meg sem kóstoltam, de aki evett belőle, azt mondta, hogy igazán jó lett.
Rájöttem, hogy azt az ételt is szívesen főzöm, amit nem szeretek, egyáltalán nem teher, ha olyasmit kell készítenem, amit nem eszem meg.

Kicsit izgultam, hogy milyen lesz a leve, megszilárdul-e, de ezek a félelmek alaptalannak bizonyultak, nagyon szép lett.

Ez a kocsonya nem „szalonkocsonya”, tele van mindenféle disznósággal, kevés hús van benne, mert a ház ura leginkább a bőrkét és mindenféle cupákot szereti, kevés lével, ebből csak annyi kell, amitől összeáll.

A belefőtt zöldséget és a porcogókat természetesen a kutyák kapták, akik elismerő nyelvcsapásokkal nyugtázták első próbálkozásomat.

Mivel sok háznál karácsonykor is esznek kocsonyát, gondoltam, még az ünnep előtt megosztom a receptet.

Recept

2 kg kocsonyának való sertéshús (körmök, mellső csülök, bőrke, kevés színhús vegyesen)
egy sárgarépa
egy fehérrépa
egy fej fokhagyma
két nagy vöröshagyma
egy-két babérlevél
szemes feketebors
egy kicsi szárított piros erőspaprika
só (nálam kb. 5 evőkanál ment a fazékba, de kóstoljuk meg)

A sertésdarabokat vizsgáljuk át, ha szőrös, epiláljuk, azaz perzseljük meg és kaparjuk le. Fontos, hogy a körmök hosszában szétvágva kerüljenek bele, hogy minden zselésítő anyag kifőjön belőlük, úgyhogy a hentest meg kell kérni ennek a műveletnek az elvégzésére, vagy ha vérmes természetűek vagyunk, bárddal/fejszével csapjuk szét. (Én elég vérmes vagyok, de azért ennyire nem..) A bőrkét felvágtam csinos csíkokra, és minden húsfélét mélyebb fazékba raktam. A zöldségeket, hagymákat tisztítva, egyben raktam hozzá, és az ízesítőket is beletettem, majd felöntöttem annyi vízzel, ami bőven ellepi és lassan, kis lánggal addig főztem, amíg a hús a csontokról lefőtt. Ha felforr, szitakanállal leszedtem a keletkező habot.
Ha minden puhára főtt, a hús- és bőrkedarabokat kiszedem, kicsontozom (nem mindből szettem ki, mert Attila úgy kérte, hogy legyen mit leszopogatni), mélyebb tálkákba elosztom.
A levet hagyom hűlni, eközben a zsír feljön és összeáll a tetején, így könnyen le lehet szedni. Utána visszamelegítem a levet és sűrű szövésű szitán keresztül rámerem a tálakban elrendezett húsokra. A konyhában megvártam, amíg kihűl a lé, utána pedig kivittem dermeszteni az épülő házba.
Lehet enni fokhagymával, pirospaprikával megszórva, anyukám viszont citrommal szereti.

Ezt az ételt gyakorlatilag nem lehet normálisan fényképezni, én kérek elnézést.

Sörben sült oldalas

A női szakasz után jöjjenek a férfiak, nekik is a kedvükre kell tenni néha!

Vasárnap Attila kedvére készült oldalas, mert én nem vagyok oda érte, ő viszont annál inkább. Kérdeztem, mit enne mellé, de nem kellett köretet készíteni, mert kenyérrel és savanyúsággal szereti a legjobban.

Általában nagy mennyiséget készítek, mert hidegen, zsírjában kifagyasztva szintén kelendő nálunk, felvágott helyett, lilahagymával, erős paprikával. A kutyák meg boldogok az egy - két csontocskáért, ami nekik jár.

A húsos részt azért meg szoktam kóstolni és nagyon finom, de nekem akkor is túl zsíros.

Recept

Kb. egy-másfél kiló sertésoldalas kisebb darabokra vágva
Egy vöröshagyma
Két gerezd fokhagyma
Köménymag (jó sok)
Só, darált erőspaprika
Frissen őrölt bors
Pár levél rozmaring
Kb. 2,5 deci nem túl kesernyés világos sör (most Steffl volt)

A húsdarabokat egyenként bedörzsölöm sóval, és tepsibe rakosgatom. Rászórok egy jó adag köménymagot, a rozmaringot, rátekerek borsot és minden darabkára teszek egy kis paprikakrémet. Ezután jól belemasszírozom a fűszereket a húsba. Ha nem túl zsíros a hús, pár csepp olajat csepegtetek rá és előmelegített sütőben nagy lánggal 5-5 percig pirítom a húst mindkét oldalán. Ekkor mellészórom a felszeletelt vöröshagymát és fokhagymát, ráöntöm a sört. Alufóliával letakarom és mérsékelt lánggal addig sütöm, amíg vajpuha nem lesz, ez kb. 45-50 percet vesz igénybe. Utána leveszem a fóliát és piros-ropogósra sütöm. Ha elfőné a levét, további sört/vizet lehet aláönteni.

Köretnek jó hozzá a hagymás krumpli, majonézes burgonya-saláta, vagy savanyúság és friss kenyér.

A háziasszony kálváriája: csülök pékné módra

A mai nap jól kezdődött: mi a korán kelők fél tízkor keltünk. Ilyenkor már ébredésnél tiszta ideg szoktam lenni, mert mindig úgy érzem, elment a napom. Ez meghatározta a további események menetét is.

Tegnap vettem két szép csontozott csülköt, ebből adódóan eleve elrendeltetett, hogy csülök lesz pékné módra. Ekkor még nem sejtettem, milyen kínlódásnak nézek elébe. (Hozzá kell tennem, hogy így még nem jártam ezzel az étellel.)

A csülök az istennek nem akart megpirulni, ropogósra sülni, utána az egész tűzhelyt -biztos büntetésből-véletlenül leöntöttem kb. egy liter húslevessel, úszott is a konyha, de 15 perc alatt sikerült rendet tennem. Utána a krumpli sem akart megsülni rendesen. Már a csülöknél felment az agyvizem, de végül kedvesem mentőötletét alkalmazva sikerült elkészíteni az ebédet megfelelő minőségben.

Mindenesetre ezzel a sütővel többé ilyet nem csinálok.

Recept

2 szép csontozott csülök (bőrös)
3 gerezd fokhagyma
5-6 szem feketebors
egy ágacska rozmaring
köménymag
só
kis darab szalonna
1-2 dl sör
1,5 kg krumpli
2 nagy vöröshagyma
2 nagy lilahagyma

A csülköket lábasba teszem, sóval, borssal, rozmaringgal, fokhagymával, köménnyel ízesített vízben – amennyi ellepi – puhára főzöm. Utána kiszedem, sózom, köménymaggal megszórom és forró sütőben piros-ropogósra sütöm, ha tudom, kenegetve sörbe mártott szalonnabőrkével. Mivel most ez nem ment, később leírom, hogy mivel orvosoltam a hibát.

Közben a krumplit meghámozom, kockákra vágom, a hagymákat megtisztítom, nyolcadokra szeletelem. Beteszem a tepsibe, amiben a csülök sült, felöntöm egy kevés csülök-főzőlével, lefóliázva majdnem puhára sütöm. Ekkor leveszem a fóliát és megpirítom, ekkor a tetejére teszem a csülköt is.( Elvileg együtt kellene sütni a krumplit a hússal, de tapasztalatom az, hogy le szokott égni.)

Miután a csülök bőre még mindig nem érte el a kívánt ropogósságot, mérgemben betettem egy serpenyőbe és kb öt perc alatt ropogósra sütöttem.

Mindig kívánkozik mellé valamilyen jóféle - házi – savanyúság.

Többször készítettem már előfőzés nélkül, de előfőzve sokkal puhább és ízesebb lesz a hús.

További csülök pékné receptek Ízbolygónál,Szindbádéknál,Mirelle-nél .