A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mary Berry. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mary Berry. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. augusztus 10., kedd

Szilvás pite és kosár, avagy a lányom első konyhai ténykedése




Végre itt a szilvaszezon! Ezt a gyümölcsöt nagyon szeretem süteményekhez felhasználni, mert édes, lédús, de ugyanakkor enyhén savanykás is, ráadásul nagyon megy hozzá a fahéj, ami az egyik kedvenc fűszerem.
Ennek a pitetortának az ötlete egy Mary Berry- recept, de végül leegyszerűsítettem a tölteléket.
Alapja egy sima omlós tészta, a töltelékhez meg jóformán semmi sem kell, csak a jó érett szilva.
A készítés során a lányom aktívan közreműködött. Meg van őrülve a nyers tésztáért, legyen az sütemény, vagy kenyértészta, sőt akár házi készítésű olaszos tészta. Imádja fogdosni, ütögetni, ha pedig nem figyelek, az első adandó alkalommal lecsíp belőle és a szájába tömi.
A tészta a piteformához soknak bizonyult, ezért a maradékot Zsófinak adtam, aki a maga módján szépen ki is nyújtotta. Ezeket a kis darabokat kerámia felfújtformába tettem, raktam bele a cukros szilvából és megsütöttem az én sütimmel együtt. Nagyon szép lett, büszke is voltam a lányomra!

Recept

A tésztához

30 dkg liszt
20 dkg hideg vaj
10 dkg cukor
egy tojássárga
csipet só

A töltelékhez

Kb. 70 dkg szilva
2-3 evőkanál cukor
egy teáskanál fahéj
egy csapott evőkanál liszt
3 dkg őrölt mandula

A tészta hozzávalóiból gyors mozdulatokkal tésztát gyúrok. Ha van idő rá, folpackba csomagolva egy órát pihentetem a hűtőben. Időszűkében azonnal kinyújtom és kibélelek bele egy piteformát (az enyém 24 cm átmérőjű kerámia forma).
A töltelékhez a szilvát kimagozom, a fél szilvákat egy tálban elkeverem a cukorral, fahéjjal és a liszttel.
A formába tett tésztát megszórom egyenletesen az őrölt mandulával, majd szépen rárakosgatom a fél szilvákat. Ha a szilva alatt marad még lisztes-cukros keverék, azt a tetejére szórom.
Előmelegített 180 fokos sütőben kb. 40 perc alatt megsütöm. Langyosan vagy hidegen tálalom.

2010. június 7., hétfő

Epres-rebarbarás rácsos pite


Ez a sütemény pályázhatna kis családom körében a tavasz slágere címre, mert mindenki nagyon finomnak találta.
Az egész egy semmiség, nagyon egyszerű az elkészítése: a tészta hozzávalóit csak egyszerűen össze kell gyúrni, a töltelék alapanyagait pedig egy tálban össze kell keverni, mégis nagyon finom, szaftos édesség kerekedik ki belőle.
Az eper-rebarbara klasszikus párosítás, az angolszász konyhában gyakran előfordul a két gyümölcs pitetöltelékként, de lekvárban is nyerő ez a duó, az eper édességét a rebarbara savassága ellenpontozza, a semleges ízhatású tészta pedig remek alap ehhez. Ha az élvezetet még fokozni akaruk, tálalható vaníliafagyival is, de önmagában is kitűnő.
Az egyetlen negatívum készítés soránt, hogy a töltelék elég leveses, így ha kapcsos tortaformát használunk, a lé kicsöpöghet illetve a forma alján karamellizálódhat, úgyhogy sütéskor érdemes alátenni egy tepsit vagy bármit, ami felfogja a kicsöpögő gyümölcsös-cukros levet, ha nem akarunk egész nap sütőt pucolni.

A sütemény ötlete Mary Berry: Torták, Sütemények, Csemegék című könyvéből (Vince kiadó, 1999) származik.

Recept

A tésztához

30 dkg liszt
17 dkg vaj
3-4 evőkanál hideg víz
egy csipet só
egy evőkanál cukor

A töltelékhez

45 dkg tisztított rebarbara
45 dkg eper
17 dkg porcukor
4 dkg finomliszt (lehet 6 dkg is)
2 dkg vaj

A tészta hozzávalóit összegyúrom. Ezután lehet pihentetni kb. egy órát a hűtőben, de akár azonnal is felhasználható.
A sütőt 200 fokra előmelegítem. A tészta kétharmadát lisztezett felületen kinyútom, kibélelek vele egy 22-24 centi átmérőjű cakkos szélű piteformát, ami kb. négy centi mély, ennek hiányában kapcsos tortaformába helyezem úgy, hogy 2-3 centis pereme is legyen.
A töltelékhez a rebarbarát egy centis darabokra vágom, az epret félbe, vagy – ha nagyok a szemek – negyedekbe aprítom. Tálba teszem és összekeverem a liszttel meg a cukorral, vigyázva, hogy ne nagyon törjem össze. A keveréket a tésztakosárba rendezem és a vajat rámorzsolom a gyümölcs tetejére. A maradék tésztát kinyújtom, kb. egy centi széles csíkokra vágom és berácsozom vele a süteményt. A rácsot tejjel lekenem, és az előmelegített sütőben 45-50 percig sütöm, amíg a gyümölcsös töltelék kissé besűrűsödik. Langyosan vagy hidegen tálalom.

2008. július 2., szerda

Meggy-ribizli fagylalt


Akinek nincs fagyigépe, annak sem kell megtagadnia magától a házi készítésű fagylalt okozta örömöket. Az állaga ugyan nem lesz olyan, mint a fagyizókban vett nyalánkságoké, de legalább tudja az ember, hogy miből készült és tényleg természetes alapanyagokat használhatunk hozzá a saját ízlésünk szerint.
A recept Mary Berrytől származik, gyorsan elkészül és tényleg friss alapanyagokból készítendő, mert nyers tojás is van benne. Aki ettől ódzkodik, inkább készítsen főzött alapú fagyit, a bloggerkollegináknál sok jó főzött fagyi recept van, ha szabin leszek, én is ki fogom próbálni némelyiket.
Én a tejszínes tojásos alapba rendszerint bogyós gyümölcsöket teszek akár fajtánként, akár vegyesen, de próbáltam már csak citrommal is, ami szintén nagyon finom volt.
Ebből a mennyiségből 1.5 liter fagyi készíthető

Recept

4 friss tojás
6+1 evőkanál cukor
3 dl tejszín
20 dkg meggy
15 dkg ribizli
citromlé, csepp fahéj

A gyümölcsöt kimagozom, leszárazom, meghintem egy evőkanál cukorral, facsarok rá egy kis citromlét, teszek rá egy késhegynyi fahéjat és a kezemmel egy kissé megmarkolászom, hogy kissé összetörjön, de azért darabos maradjon. További felhasználásig félreteszem.
A tojásokat szétválasztom. A sárgákat villával felverem, a fehérjékből 6 evőkanál cukorral kemény habot verek. Másik edényben a tejszínt lágy habbá verem. Óvatosan, széles mozdulatokkal a tejszínhabba forgatom a fehérjehabot, meg a tojássárgákat, beleöntöm a gyümölcspépet, összekeverem, formákba/dobozokba merem és egy éjszakára mélyhűtőbe teszem. Tálalás előtt kb. 20 percre kiveszem, hogy kicsit kiengedjen, majd gombócokat formálok belőle és kínálom. (A fagyikanalam eltűnt a nagy hurcolkodásban, így a gombócozás most elmaradt...)

2008. március 2., vasárnap

Osztrák csokoládétorta


Kicsit elhanyagoltam a blogot mostanában. Olyan jól esett lustálkodni és tenni a semmit, hogy nemcsak nem írtam főzésről, hanem nem is főztem. De hát mindennek vége szakad egyszer….

Kevés kivételek egyike volt, amikor fakanalat ragadtam, a névnapunk ünneplése. No nem gálaebéd készült, hanem tortát sütöttem, és készítettem egy lazackrémet, amiből mindenki degeszre ette magát.

Most a sütemény receptje következik, amely Mary Berrytől származik. Hasonlít egy kicsit a
liszt nélküli csokitortához, de ebbe azért liszt is kerül egy kevés.
Csokirajongók semmiképp se hagyják ki, könnyen elkészül és nagyon finom.


Recept

25 deka legalább 60 %-os étcsoki
17 deka vaj
6 tojás
20 deka cukor
3 deka liszt
¼ kávéskanál sütőpor



A csokit a vajjal vastag falú lábosban vagy gőzfürdőn felolvasztom, simára keverem. A tojásokat szétválasztom, a fehérjét habbá verem 6 deka cukor hozzáadásával. A sárgáját a maradék cukorral addig keverem robotgéppel, amíg felhabosodik és kicsit megsűrűsödik, ez kb. 5 perc. Ekkor belekeverem a felolvasztott csokit, beleszórom a sütőporral elkevert lisztet. Jól kikeverem, majd hozzáadom 2-3 részletben a cukros tojáshabot és óvatosan beleforgatom a csokis masszába.
Kivajazott- kilisztezett 24 cm átmérőjű tortaformába öntöm és kb. 170 fokos előmelegített sütőben megsütöm. Akkor van kész, amikor már szilárdnak tűnik, de a közepébe szúrt tű még nedves. (kb. 35 perc sütés után). A teteje hűlés közben berepedezik, de ettől nem kell megijedni, teljesen normális dolog.
A kihűlt süteményt - melyet én hűtőben tárolok – tejszínhabbal vagy citrusfélékkel ízesített mascarpone krémmel tálalom.

2007. november 28., szerda

Alexander pitetorta




Most egy rossz recept alapján készített, kudarcba fulladt desszert következik, javított változatban.

Ebből is látszik, hogy a sütés-főzés során mindenkit érhetnek kudarcok, a receptek szó szerinti követése helyett érdemes a saját ízlésünkre és intuícióinkra hagyatkozni. Éreztem én, hogy túl sok lesz a cukor, le is vettem belőle, de még így is sok lett, márpedig sem én, sem családtagjaim nincsenek oda a nagyon édes süteményekért.

A recept maga nagyon ötletes, Mary Berry már korábban említett szakácskönyvéből származik. Előnye, hogy bárki elkészítheti, ugyanis ezt a tortát nem kell sütni.
Az viszont biztos, hogy a hozzávalók mennyiségét elírták. Nem baj, nagyon tanulságos volt, máskor jobban hallgatok a „belső érzékszerveimre”. Egyébként meg nem kedveljük a vajkrémes tortákat sem, gondoltam, ebben nincs olyan sok, így ízleni fog, de legközelebb én a töltelékből a vajat is kihagyom, legyen inkább több csoki és tejszín…


Recept

220 gramm csokoládés keksz
170 gramm puha vaj
120 gramm olvasztott étcsoki (60%-os)
80-100 gramm porcukor (az eredetiben 220 gramm van, én 170 grammot tettem, de ez nagyon sok!)
3 evőkanál brandy és/vagy narancslé és egy-két kiskanálnyi reszelt narancshéj
1,5 dl tejszín

A kekszet ledarálom vagy zacskóba téve sodrófával morzsává töröm. (Jól jön ez, ha kissé idegesek vagyunk, csak képzeljük oda nyugtalanságunk forrását a keksz helyébe, nálam bevált …) 60 gramm vajjal összemorzsolom, és beledöngölöm egy kb. 23 centi átmérőjű jénaifedőbe, vagy más lapos, de peremes üvegtálba. További felhasználásig a hűtőbe teszem.
A csokit vízgőz felett felolvasztom. A maradék puha vajat a cukorral, a brandyvel és/vagy narancslével és narancshéjjal habosra keverem robotgép segítségével, hozzáadom az olvasztott csokit és ezzel is habosítom. Másik edényben a tejszínből kemény habot verek és óvatosan keverve fellazítom vele a csokis krémet. A kekszes alapon elsimítom, jól behűtöm legalább két-három órára. Tálalásnál fehércsoki-forgáccsal, tejszínhabbal díszítem, én az édesség ellensúlyozására vékony karikákra szelt narancsot adtam mellé, ez igen jót tett neki, egyébként is odavagyunk az étcsoki-narancs párosításért.

2007. október 20., szombat

Erdei gyümölcsös pitetorta


Ma nem főztem, mert maradt még a resztelt májból, így ez volt az ebéd, viszont úgy döntöttem, sütök valamit.

Nem tudom, mások hogy vannak vele, de én nagyon szerettem a Twin Peaks című sorozatot, többek között a pincérlány által felszolgált csodás piték miatt (na persze, a sztori sem volt mindennapi). A ma elkészített süti olyan lett, mint amit a sorozatban láttam (szerintem). Az omlós tészta ropogósságát nagyon jól ellensúlyozza a szirupossá sülő gyümölcs, ami a sütés végére gyakorlatilag olyanná válik, mint egy jóféle házilekvár.

Ha valaki megkérdezné, miért mindig omlós tésztát sütök, a kérdésére csak azt tudom válaszolni, hogy nagyon erős a sütőm (gázos, jelenleg PB-gázzal megy, amíg le nem selejtezem- ez akkor lesz, ha beköltözünk végre- és csak ez, meg a leveles tésztás süti sül normálisan benne).

A recept alapja ismét Mary Berrytől származik,(áfonyás pitetorta címmel) a Torták, sütemények, csemegék című könyvből. Nézelődtem a neten és rájöttem, hogy honlapja is van a következő címen: http://www.maryberry.co.uk/

Recept

A tésztához:
30 dkg finomliszt
17 dkg vaj
1 csipet só
2 kiskanál porcukor
1 tojás
hideg víz szükség szerint (1-2 evőkanál)

A töltelékhez:
35 dkg erdei gyümölcs (jelen esetben fagyasztott volt)
10 dkg porcukor
1 citrom reszelt héja
1-2 dkg vaj

A tészta hozzávalóit összegyúrom, ha túl száraz, adok hozzá 1-2 evőkanál hideg vizet. Lényeg, hogy gyorsan kell csinálni, a vaj legyen hideg, ne olvadjon meg a gyúrás közben. Ha kész vagyok, a tésztát legalább egy óráig hűtőben pihentetem.

A töltelékhez kiolvasztom a gyümölcskeveréket (jobb lenne a friss, de télvíz idején már nemigen van, vagy ha igen, nem olyan jó), és lecsepegtetem. Összekeverem a cukorral és a citromhéjjal.

A tésztát előkapom a hűtőből, két részre osztom, kinyújtom, az egyik lapot beleterítem egy jénai tál fedelébe (kb. 26 cm átmérő). Rásimítom a gyümölcsöt, rávágok a tetejére vajat kis darabokban, lefedem a másik lappal. Előtte célszerű az alsó lap szélét kis vízzel megkenni, hogy jobban rátapadjon a felső lap. Ha lefedtem, összenyomkodom a széleket, a kör közepébe egy 10 cm-s X-et vágok, a négy sarkát felhajtom, így kapok egy kis ablakot a közepén. Meghintem a tetejét porcukorral és 40 percig sütöm közepes lángon.

Tálalásnál nagyon vékonyan porcukrozom, és ha nagyon ki akarok tenni magamért - ez most elmaradt - adok hozzá egy gombóc vaníliafagyit.

2007. október 5., péntek

Szilvás pitetorta tejszínes öntettel




Most ébredtem rá arra, hogy amióta blogot írok, először sütök süteményt.
Régebben, amíg otthon laktam, konyhai tevékenységem a sütésben merült ki, mert igyekeztem mindig meglepni valamivel családom édesszájú tagjait.
Mióta önálló életet kezdtem, sütit alkalmakra és ritkán hétvégére készítek, kímélendő kerekded formánkat.
A héten vettem szilvát, de valahogy nem fogyott, ezért gondoltam, sütök belőle valamit.
A kelttésztás gyümölcslepényeket nem szeretem, ezért valamilyen omlós tésztás sütemény jöhetett csak szóba. Ihletet Mary Berry Torták,sütemények, csemegék című könyvéből merítettem,- amit egyébként mindenkinek ajánlok- de szilvás recept csak egy volt benne, ami nekem annyira nem jött be, úgyhogy azt találtam ki, hogy az omlós tésztára terített gyümölcsre
tojásos-tejszínes-fahéjas öntetet készítek, aminek lágysága ellensúlyozza a tészta "keményebb" állagát.


Recept

A tésztához
25 dkg liszt (1/3 rétesliszt, a többi sima)
15 dkg hideg vaj
1 tojássárgája
1 kiskanál cukor
só, kb 1 dl jéghideg víz


A töltelékhez
szilva (amennyivel a tésztát teljesen be tudom fedni)
1.5 dl tejszín
3 evőkanál cukor
1 evőkanál liszt
2 tojássárgája
fahéj


A tésztához valókat gyorsan összegyúrjuk, 1-2 órára hűtőbe tesszük. Ha kellően lehűlt, lisztezett
gyúródeszkán/ munkalapon kinyújtjuk, kibélelünk vele egy gyümölcstortaformát vagy, ha nincs egy nagy jénai tál fedőjét (nálam ez van, mert anyu elkunyerálta az edényzetemet...). A tészta tetejét kirakjuk kimagozott felezett szilvával, úgy, hogy a héja legyen felfelé.
A tejszínből, tojássárgájából a liszttel és cukorral öntetet keverünk, fahéjjal izesítjük, ráöntjük a gyümölcsre és kb. 30 percig sütjük. Akkor jó, ha a töltelék kocsonyásodni kezd, de nem teljesen szilárd.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails