Gőzgombóc vaníliamártással

Erről az ételről mindent gondoltam volna, csak azt nem, hogy ilyen könnyű elkészíteni. Mindig vágytam rá, hogy megfőzzem, de nem mertem belevágni. Aztán végül a Macikonyha blog leírása alapján csináltam meg, nagy sikerrel, olyannyira, hogy a családom többször is visszatapsolta. 

Igazi jó kis télies étel, egy tartalmasabb leves után tökéletes második fogás lehet a sokak számára osztrák síeléseket is felidéző édesség.

Nagyon finom és könnyű desszert, a gombócot lehet olvasztott vajjal és darált mákkal tálalni, de még jobb, ha egy kis vaníliamártás is kerül mellé.

A recept eredetileg a Bezzeganyán jelent meg

Recept 

50 dkg liszt
1 tasak szárított élesztő
3 evőkanál cukor
csipet só
egy egész tojás
egy tojássárgája
2,5 dl langyos tej
2 evőkanál puha vaj
egy citrom reszelt héja

A töltéshez sűrű szilvalekvár (kb. 20-25 dkg)

A mártáshoz

2 tojássárgája
3 ek. cukor
fél vaníliarúd kikaparva
6 dl tej
3 teáskanál liszt vagy étkezési keményítő
 

A gombóchoz a hozzávalókból a vaj kivételével közepesen lágy, rugalmas tésztát dagasztok, ha kezd összeállni, a puha vajat is beledolgozom. Langyos helyen duplájára kelesztem.

Ha megkelt, lisztezett deszkán kicsit átgyúrom, henger alakúra formázom, majd 8 darabba vágom. Minden darabot a tenyerembe véve kicsit kilapogatok, egy teáskanál lekvárt teszek a tésztára, a sarkait összecsípem, és a tenyeremben gombóccá formázom. Ha sikerült a gombócozás, a kész golyókat letakarva még 30 percig kelesztem.

Ezalatt egy nagy fazékban két-háromujjnyi vizet forralok a gőzöléshez. A megkelt gombócok tetejére kis darab vajat kenek, egy vajjal megkent párolóbetétre vagy szitába teszem, a víz fölé helyezem (én szitával csináltam), lefedem, és a közepesnél kisebb lángon 15 percig gőzölöm.

Ha kész, vaníliamártással körülöntöm, és darált mákkal megszórva kínálom a gőzgombócot.

A vaníliamártáshoz a hozzávalókat habverővel összekeverem, beledobom a felhasított vaníliát és állandó kevergetés mellett lassú tűzön felforralom, amíg kicsit besűrűsödik.

Mirabella lekvár

Két hete készítettem, és igen jó lett. A mirabella vagy mirabolán nem más, mint egy szilvafajta. E hangzatos nevet sokan nem ismerik, de ha azt mondom: fosószilva, lotyószilva, potyókaszilva, akkor sokan a fejükhöz kapnak.

Nálunk a kertben egyszer csak megjelent magától, ami nem csoda, mert itt, a szentendrei hegyvidéken lépten-nyomon nő, sőt, a 11-es út mellett is akad szépszerével. Van sárga, piros változata, a mi fánk piros gyümölcsöt terem. Idén olyan nagy mennyiségű szilvát termett a két fa, hogy szúrta a szemem a sok gyümölcs, szinte hívogatott, hogy kezdjek vele valamit. Hát kezdtem is, az első próbálkozás egy nagyon jól sikerült lekvár, melynek receptje most következik.

Recept

2,5 kg mirabellaszilva

70 dkg kristálycukor

egy rúd fahéj

fél citrom leve

1 db Haas 3:1 arányú zselésítő

A jól megmosott, leszárazott szilvát szőröstül-bőröstül lábosba teszem a fahéjrúddal, és nagy lángon néha megkeverve kb. 20 percig főzöm. Ennyi idő alatt sok levet enged, a héját ledobja, és jóformán leválik a magról. Ezután sűrű szövésű szitán átpasszírozom. (Ettől kicsit féltem, mert sose csináltam ezzel a módszerrel lekvárt, de nagyon megtetszett, mert elmaradt a kötelező magozás és az egésszel megvoltam negyed óra alatt. ) A kapott híg péphez hozzáadom a zselésítőt, felforralom, belekeverem a cukrot meg a citrom levét, öt percig forralom, majd steril üvegekbe töltöm. A fedő rácsavarása után az üvegeket fejreállítom öt percre, majd hagyom kihűlni. Utána mehet a kamrába.

Ebből öt kisebb üveg lekvárom lett, de ezt senki ne vegye készpénznek, mert én lekvárfőzésnél találomra előveszek x darab üveget, aztán lesz, ami lesz:-)

Készült a mirabellából még egy dolog, receptje hamarosan következik!

Margarétás linzer

Ez a sütemény mostanában legalább háromszor készült el nálunk, nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik. A lányom csak virágos kekszként emlegeti.

Alapja a linzertészta, amelynél az alapanyagokat - liszt, vaj, cukor - 3-2-1 arányban használjuk fel. Az elkészített tészta ezután rögtön formázható, de az is megoldás, hogy hűtőben pihentetjük akár egy napig felhasználás előtt, sőt, akár le is fagyasztható. A lekvár minőségére érdemes odafigyelni, kár lenne az aprósüteményt valamilyen pancs gyümölcsízzel elrontani.

Ez a linzer tökéletes vendégváró, bármilyen ünnepre is érdemes elkészíteni. Egyetlen hátránya, hogy nagyon eteti magát, nálam a kb. negyven darab sütemény egy, de maximum két napot bír csak ki.

Recept

30 dkg liszt

20 dkg hideg vaj

10 dkg porcukor

csipet só

vaníliakivonat

pikáns lekvár (nálam házi meggy) a töltéshez

A fenti hozzávalókból tésztát gyúrok. Nem vacakolok vele sokáig, nem dolgozom ki nagyon, mert állítólag akkor nem lesz elég omlós (ki tudja) . Felhasználáskor a tésztát kinyújtom, tetszőleges kiszúróval kiszaggatom, majd előmelegített, 180 fokos sütőben 6-8 perc alatt világosra sütöm. A széleinek sem szabad megbarnulnia, mert nem lesz túl szép. A kihűlt süteményekből kettőt-kettőt a lekvárral összeragasztok. Fémdobozban tárolom további felhasználásig.

Ez egy alaprecept, a liszt egyharmada bármilyen őrölt csonthéjassal helyettesíthető, a töltésnél pedig pármilyen krémet is használhatunk, csak ne legyen túl folyós. A süteményeket étcsokival, porcukros mázzal, díszítőcukorral lehet díszíteni, vagy egyszerűen csak porcukorral megszórva kínálni.

Eperlekvár

Hétvégén sikerült végre epret befőznöm. Ennek a gyümölcsnek most van szezonja, de a kedvezőtlen időjárás és árvíz miatt az ára nem igazán ezt tükrözi, még mindig 6-700 Ft körül mozog kilója. Ennél azonban én jóval kedvezőbb költséggel állítottam elő a télire valót.
Ugyan a Tahi Eperfesztivált idén elmosta a Duna és valószínűleg július30 körül kerül megrendezésre, a környékbeli termelők az út szélén kocsiból, kisasztalról kínálják a portékájukat. Én is egy hasonlóan árusító nénitől vettem az epret, amit 700 Ft-ról 600 Ft-ra alkudtam le, de a néni nagyon kedves volt, mert külön kis zacskóban adott ingyen vagy fél kilónyi kissé ütődött gyümölcsöt, miután megkérdezte, hogy szoktam-e habot vagy turmixot készíteni. Hazaérve neki is fogtam a lekvárfőzésnek, amihez ugye meg kell mérni az epret. Ekkor döbbenten tapasztaltam, hogy nem négy, hanem öt kiló eper boldog tuladonosa lettem 2400 forintért, ami azért igen jó ár. A néni vagy elmérte, vagy nem akart tovább ülni a tűző napon, vagy csak egyszerűen nagylelkű volt, mindenesetre én ennek nagyon örültem.


Recept

4 kg eper tisztán mérve
1 kg cukor
2 db Haas Quittin 3:1 arányú befőzőszer
1 db Haas Quittin 2.1 arányú befőzőszer
egy citrom leve (opcionális)

Az epret kicsumázom, nagyon alaposan folyó vízzel leöblítem és egy megfelelő méretű – lehetőleg rozsdamentes vagy ép zománcú – fazékba teszem. Mivel mi a darabos lekvárt szeretjük, amiben jóformán egész eperszemek vannak, nem darabolom a gyümölcsöt, hanem krumplitörővel megabajgatom. Rászórom a befőzőszert (a 2:1 arányú használata kényszermegoldás volt, mert három kg gyümölcsre készültem), majd lassú tűzön állandóan kevergetve felforralom.Ha már forr, hozzáadom a cukrot, a citromlét, ha kicsit keményebb állagú lekvárt szeretnék, és újraforrástól számítva öt percig főzöm. Azon forrón kiforrázott üvegekbe kanalazom, rácsavarom a tetőt és fejre állítom. Így hagyom öt percig, utána talpukra állítom az üvegeket, megvárom, amíg kihűlnek, utána pedig a kamrapolcra sorakoztatom őket.
14 kisebb üveg lett ebből a mennyiségből, de egyet már következő nap megettünk egy süteményhez.
A lekvár állaga elég híg, tele van gyümölcsdarabokkal, így desszertöntetként is kiválóan hasznosítható.