Őszi rétes

Végre technikai problémáktól mentesen létezem! Új számítógépet kellett vennünk, mert a laptop bemondta az unalmast. Pontosabban a monitor annyira elsötétült, hogy fejlámpával volt csak épp látható, az meg mégse járja, hogy így használjuk a gépet, ezért lecseréltük. Ennek örömére ismét recepttel jelentkezem, amely első ízben a Bezzeganyán jelent meg.

Recept

egy csomag (450 gramm) fagyasztott leveles tészta

4 db kicsi alma

2 db kisebb körte

4 db szilva

10 dkg aszalt áfonya vagy mazsola

fél citrom

2 dkg vaj

2-3 evőkanál cukor

egy teáskanál fahéj

5-6 evőkanál zabpehely

Először a tölteléket készítem el, mert ki kell hűteni, mielőtt a tésztába tölteném. Ehhez a körtét és az almát meghámozom, kimagozom és kisebb kockákra vágom. A vajat lábosban megolvasztom, rádobom a körtét, az almát és az áfonyát, megszórom a cukorral, ízesítem fahéjjal, ráfacsarom a citromlét, és 5-6 percig párolom. Akkor jó, ha a leve elfő és még kicsit roppanós. Ekkor elzárom alatta a lángot és rádobom a kimagozott, elnegyedelt szilvát. Ha a töltelék kihűlt, kezdődhet a töltés. A kiengedett tésztát téglalap alakúra nyújtom (3-4 mm vastag legyen), megszórom a zabpehely felével, ráterítem a tölteléket, ezt is megszórom a zabpehellyel és felcsavarom. A roládot sütőpapírral bélelt tepsire teszem, a tetejét felvert tojással megkenem és 200 fokra előmelegített sütőben 30-40 perc alatt aranybarnára sütöm. Langyosan vagy hidegen kínálom.

Házi rétes

Még augusztusban, a szabadságom ideje alatt sikerült megvalósítani egy régi vágyam.
Pontosabban vágyunk, mert a házi rétes készítését Attila is legalább annyira – ha nem jobban – szerette volna kipróbálni, mint én. Kellett is a segítsége, mert én hajlamos vagyok a nehéznek kikiáltott műveletektől előre bepánikolni, mint amilyen a tészta nyújtása-húzása.
Sokféle receptet áttanulmányoztunk, végül maradtunk a jól bevált F. Nagy Angéla- szakácskönyvben leírt rétestészta-receptnél. A receptekben egyébként sarkalatos pont, hogy kell-e bele tojás vagy sem. Hosszas gondolkodás után- mivel a liszt javítása céljából ajánlották – tettünk bele egyet, nem tudom, mi történt volna, ha nem teszünk, de úgy gondoltuk, jobb a békesség.
Mivel ez első próbálkozás volt, megelégedtünk két kis rúdra elég mennyiséggel és egyféle – almás töltelékkel.

Recept

35 dkg rétesliszt
egy tojásnyi zsír
kb. 2 dl langyos víz
enyhe ecet
egy kis tojás
só
olaj a kenéshez

A töltelékhez
Egy kg alma
Citrom
Fahéj
3-4 evőkanál cukor
darált dió/búzacsíra

A lisztet a fagyos zsírral egy tálban összegyúrom, hozzáadom a tojást, a csipet sót és kb. 2 dl enyhén ecetes langyos vízzel összegyúrom. (A tojás miatt kevesebb vizet használtunk.)
Ha a kezemtől elválik, lisztezett felületen dagasztom tovább, úgy, hogy közben jól az asztalhoz csapkodom. Ezt kb. addig kell csinálni, amíg a tészta hólyagokat vet. Ekkor meglisztezem, langyos tállal letakarva fél órát pihentetem. Nagy melegben nem kell a tálat meglangyosítani, elég a szobahőmérséklet is.
A pihenőidő után a konyhaasztalra egy nagy abroszt/lepedőt terítek, enyhén meglisztezem és lisztes kézzel elkezdem húni, nyújtani. Ehhez jó, ha ketten vagyunk. A tészta felületét néha langyos olajjal vékonyan átkenem. Nagyon vékonyra kell húzni, akkor jó, ha az alátett újságot el tudjuk olvasni. Azt nem állítom, hogy a tészta nem szakadt el egy-két helyen, de összességében véve elsőre meg voltunk elégedve a végeredménnyel.
Mivel a rétestésztát töltés előtt kicsit szikkasztani kell, békén hagyom, így van idő elkészíteni a tölteléket.
Ehhez az almát megpucolom, lereszelem, ízlés szerint cukorral, fahéjjal és kevés citromlével ízesítem, levétz kinyomkodom.
Töltés előtt a tésztát vékonyan meghintem darált dióval vagy búzacsírával, mert ez fogja felszívni a felesleges nedvességet. Lehet zsemlemorzsát is használni, de az előbbiek szerintem finomabbak.
A tölteléket a tészta egész felületén eloszlatom, „szétpötyögtetem”, majd a rétest az abros segítségével feltekerem. Sütőpapírral bélelt tepsire fektetve, olajjal lekenve előmelegített 200 fokos sütőben aranybarnára sütöm. Langyosan a legfinomabb!

Mogyorós-almás rétes

Az egyik leggyorsabban készíthető és legnagyobb sikert hozó sütemény a rétes. Na persze, csak akkor gyors, ha az ember nem maga készíti a tésztát, hanem boltit vesz, én mindig így szoktam, mert a rétestészta készítéséhez merszem és türelmem nincs.
A rétes szerintem igazán úgy jó, ha nagyon kevés tészta párosul jó sok töltelékkel, és nem árt mellé egy kis plusz, jelen esetben vaníliasodó.
A forró almás rétest a jéghideg vaníliakrém azonnal fogyaszthatóvá teszi és ízben is remekül kiegészíti, ezt a vendégeim – Anikóék - is így gondolták a hétvégén.
Ebből az adagból két rúd rétest készítettem.


Recept

Egy csomag 8 lapos réteslap
7 darab kisebb méretű savanykás alma
fahéj
2-3 evőkanál cukor
10 dkg pörkölt darált mogyoró
6-8 szem édes keksz ledarálva
fél citrom leve
olaj
2 evőkanál tejföl
a tálaláshoz vaníliasodó


Az almás töltelékhez a megmosott almát héjastul lereszelem, a levét jól kinyomkodom, ízesítem citromlével, fahéjjal és cukorral. A darált kekszet és a mogyorót összekeverem.
A réteseket 4-4 lapból készítem. Az első lapot vékonyan megkenem olajjal, ráfektetem a következőt, azt is olajozom és így tovább. A negyedik lapot olajozás után megszórom a kekszes mogyoróval és teljes felületén elkenem az almás töltelék felét. Feltekerem, sütőpapírral bélelt tepsire fektetem, a tetejét a tejföllel elkevert olajjal megkenem és előmelegített 180 fokos sütőben megsütöm. Ugyanígy járok el a másik négy lappal is.
Kb. tíz percnyi várakozás után még melegen felszeletelem és hideg vaníliasodót kínálok mellé.

Vargabéles

Gyerekkoromban nálunk nem voltak divatban az édes meleg tészták, mint például a grízes tészta, mákos vagy diós tészta, máglyarakás, stb., ezekkel a menzán ismerkedtem meg. Gombócok ugyan néhanapján készültek valamilyen tartalmasabb leves után, de ez sem volt gyakori.
Éppen ezért vargabélest is akkor ettem először, amikor már a saját háztartásomban elkészítettem. Ez inkább átmenet az édes tészta és a sütemény között, talán ezért is szeretjük annyira. Meg persze túróval készül, ami nagyon megy nálunk, így rossz nem is lehet.
Most ismét elkészítettem, mert volt itthon némi maradék túró, ami a lejárati dátumhoz igen erősen közeledett. A hagyományos recepthez képest annyit változtattam, hogy mazsola helyett aszalt cseresznyét tettem bele, lehet, hogy ebből gyakorlat válik, mert nagyon finom lett.

Recept

Egy csomag réteslap (6 lapos)
15 dkg cérnametélt megfőzve
30 dkg túró
3 tojás
10 dkg cukor
egy citrom reszelt héja
10 dkg mazsola/ aszalt cseresznye
3 evőkanál tejföl
8 dkg olvasztott vaj

A tölteléket készítem el először. Ehhez a túrót áttöröm, kikeverem a tojások sárgájával, tejföllel, cukorral, hozzáadom a mazsolát, 3 dkg olvasztott vajat, a kifőtt cérnametéltet és óvatosan beleforgatom a tojások fehérjéből vert kemény habot.
Egy kisebb tepsit vagy jénai tálat kivajazok, beleterítek három réteslapot, a közeiket megkenem olvasztott vajjal. A felső lapra rákenem a túrós tölteléket, majd befedem a maradék lapokkal, melyeknek a közeit és a tetejét is megkenem olvasztott vajjal. 200 fokos előmelegített sütőben kb. 35 perc alatt aranybarnára sütöm, a tetejét megszórom porcukorral. Langyosan vagy hidegen szoktuk enni.