Laposkenyér-saláta

Végre tavasz van! Ilyenkor az ember szervezete – legalábbis az enyém – teljesen átáll a könnyebb ételekre, jobban esik egy tányér saláta, vagy könnyű tészta, mint mondjuk a csülkös bableves (mondjuk az nekem mindig jól esik…).
Ennek jegyében készült el a vasárnapi ebéd is, igaz, kedveztem a család egyetlen férfitagjának, mert a zöldség mellé azért befigyelt egy kisebb méretű bőrös karaj a vásárlásnál, így azt sütöttem meg jó ropogósra. A hús mellé dobtam a végén pár szem krumplit, neki ez volt főként a köret, de úgy látszik, őt is megérintette a tavasz, mert bőszen lapátolta a salátát is.
A lényegre térve Nigella műsorában láttam hasonló salátát, csak ott bátrabb a fűszerezés, menta és szömörce is kerül bele. Ezt nálunk Attila nem szereti, úgyhogy elhagytam. Éppen ezért fattusnak, arab kenyérsalátának sem nevezném.


Recept

Fél fej jégsaláta
3 szem paradicsom
egy fej édeshagyma/lilahagyma
egy kígyóuborka
egy szikkadt házi pitakenyér
fél citrom leve
olívaolaj
só, oregánó

A pitát késsel kinyitom, forró sütőben kb. öt perc alatt kopogós-ropogósra sütöm, majd ha már langyosra hűlt, darabokra tördelem.
A salátához a hozzávalókat tetszőleges méretűre darabolom, mély tálban összekeverem, ízesítem a sóval, csipet oregánóval, ráfacsarom a citromot, meglocsolom olívával és beleszórom a pita felét. Így érlelem kb. egy órát szobahőmérsékleten, majd tálalásnál beledobom a maradék laposkenyeret is. Tálalás előtt egy órával érdemes elkészíteni, hogy a pita egy része felszívhassa a salátaöntetet.
Lehet gazdagítani fetával, olajbogyóval, sült paprikával, petrezselyemmel, vagy amivel csak tetszik.

Női szakasz I.

Anyukám látogatott el ma hozzánk. Mivel nem akartam az egész délelőttöt a konyhában tölteni, úgy gondoltam, hogy többféle falatkából állítom össze az ebédet, ezzel nem is vallottam szégyent, mint utólag kiderült. Vendégvárásnál jó a többféle falatkából készített menü, mert mindenki megkóstolhat mindenből egy keveset, és általában mindenki szereti a változatosságot.

A receptek fele Nigellától származik, a másik két ételt saját ötleteim alapján alkottam meg.

Ez a színes összeállítás jó öletnek bizonyult, mert nagyon sokféle íz, illat és szín keveredett egymással, mindenki megkóstolhatott mindent és hamar jól is laktunk, annak ellenére, hogy önmagában egyik fogás sem nevezhető nehéznek.

A képen minden étel egyszerre látszik, de a recepteket nem egy postban közlöm, mert túl hosszú lenne, másrészt annyi időm nincs, hogy egyszerre írjam meg mind a négy fogást.

Először lássuk a két Nigella-féle receptet.

Hallumi Chilivel

25 dkg Hallumi sajt
2 piros thai chili
1 gerezd fokhagyma
fél citrom leve
3-4 evőkanál olívaolaj

A chilit és fokhagymát apróra vágom, belekeverem az olajba, majd hagyom, hogy összeérjenek az ízek. A sajtot – ez Hajdúsági termék volt, jó lett volna helyette az eredeti görög vagy ciprusi, mert azzal rendesen megsült volna – teflonserpenyőben mindkét oldalán megsütöttem, kiszedtem egy tálba és ráöntöttem a fűszeres olajat, ráfacsartam a citromlét. Szobahőmérsékleten hagytam állni egy fél órát, utána tálaltam. Szerintem gomolyával, vagy kemény juhsajttal (Awassi) is el lehetne készíteni.

Ez a magyar hallumi szerintem nem alkalmas a recept elkészítésére, mert össze-vissza folyik, de még melegen lapátkanállal megigazgattam, hogy legyen valami formája. Viszont nagyon finom lett.


Kenyérlepény-pizzák

Személyenként egy pita
Kb. két evőkanál olívaolaj
Pár levél rozmaring és bazsalikom
Hat darab koktélparadicsom
só

A koktélparadicsomoknak kinyomtam a levét-magját és felnegyedeltem őket. A pitákat tepsibe fektettem, megkentem olívaolajjal, megszórtam a fűszernövényekkel, kiraktam paradicsommal és előmelegített, nem túl forró sütőben kb. 15 percig melegítettem-sütöttem őket.

Az ebédhez készült még egy vegyes olaszos saláta, meg pácolt sült csirkemell , ezekről többet majd a következő bejegyzéseimben olvashattok.

Húsos pita

Ez az étel rokonságba állítható a gyrossal, porchettával, fajitassal, és minden olyan szendvicsszerű készítménnyel, amit lepénybe/pitába vagy egyéb hasonló kenyérbe töltenek.
Maga a felhasznált hús azonban nem szokványos, dagadót ilyen formában még sehol nem ettem. Kis hazánkban a dagadó töltése igen elterjedt, mi azonban nem csináljuk, anyósom szokta készíteni, általában hidegen esszük, mert melegen túl tömény, valamilyen saláta társaságában. Nálunk a dagadó tehát nem töltött, hanem töltelék.

Az a jó benne, hogy mivel elég zsíros, nem szárad ki, és cafatokra szabdalva nagyon ropogósra-pörcösre lehet sütni. Az elkészítés módszere az oldalaséra hajaz: befűszerezve tepsiben jól megkapatom, víz aláöntésével fólia alatt puhára párolom, majd levéve a fedőt megpirítom. A kész hús egyik fele megy a hűtőbe, felvágott helyett szendvicsben erős paprikával igen jó, a másik feléből pedig készül a töltött pita.

Sok zöldségfélét, joghurtos-csípős mártást teszünk még mellé, bulik, iszogatós összejövetelek jó kísérője lehet.

Néha, amikor Attilát ráveszem, hogy süssön tortillát, más fűszerezéssel csináljuk, és abba is ezt a húst töltjük.

Recept

1 kg nem túl zsíros dagadó
1 kiskanál pirospaprika
2 kiskanál kakukkfű
pár levél rozmaring
1-2 kiskanál egész római kömény
fél citrom leve
4 gerezd fokhagyma
olaj, só, tarkabors frissen őrölve

A tálaláshoz
fejenként egy-két pita
salátamix
lilahagyma
kígyóuborka
paradicsom
joghurt
darált erőspaprika
só

A húsdarabot jól besózom, a fűszereket az olajjal és citromlével elkeverem, hozzáadom a felaprított fokhagymát, és a húsra kenem, bele is nyomkodom egy kissé. A sütőt előmelegítem, a fűszeres húst tepsibe fektetem és erős lánggal mindkét oldalát megkapatom. Ezután vizet öntök alá, lefedem fóliával és puhára párolom. Ha megpuhult, fedetlenül megpirítom. Amikor ezzel megvagyok, levágok belőle annyit, amennyit úgy gondolok, hogy megeszünk, cafatokra vágom, serpenyőben zsiradék nélkül megpirítom.
A pitákat mikróban vagy serpenyőben meglangyosítom, levágom a tetejüket és megtöltöm a hússal, felaprított zöldségekkel, megöntözöm a paprikakrémmel és sóval elkevert joghurttal.

Ha valamilyen összejövetelen kínálom, hagyom, hogy mindenki a maga szája íze szerint készíthesse el.