Házi sonka és szalonna készítése

Nagy nehezen sikerült rávenni magam az írásra, pedig ez a bejegyzés félig-meddig már egy hónapja elkészült.

Írtam már arról, hogy szeretünk házi készítésű hagyományos és kevésbé hagyományos élelmiszereket kipróbálni, és ebben a férjem is hasonlóan vállalkozó szellemű, mint én.

Csináltunk már sajtot, sütőkolbászt, hurkát, disznófejsajtot, és hasonlókat, de a házilag készült hentesáru füstölése tavaly decemberig csak vágyálom maradt. Ennek fő oka az volt, hogy Attila nagyon ódzkodott a füstöléstől, ám sokszori unszolásomra belevágtunk, és a végeredmény minden várakozásunkat felülmúlta. Így lehet, hogy idén már ehetjük a saját füstölésű házikolbászunkat, a húsos és csemege szalonnát, és egy sonka már a padláson fellógatva várja, hogy húsvétkor megvágjuk.

A húsok elkészítési módjáról – főleg ami a sonkát és a szalonnát illeti – nagyon sokat töprengtünk, bújtuk az idevágó szakirodalmat: csak sózzuk, vagy pácoljuk is, mi legyen a pácban, mennyi só kell, meddig tartson a sózás-pácolás, és így tovább.

Végül a férjem a saját feje után ment megtartva a családi hagyományokat, és ez utólag nagyon jó ötletnek bizonyult, ugyanis a már megkóstolt füstöltáru számunkra tökéletes lett.

A kevesebb néha több –alapelvet követtük a sonka és szalonna készítésekor. A leghagyományosabb, úgynevezett gyulai sonka elkészítési módját próbáltuk ki, és ehhez valószínűleg ragaszkodni fogunk a jövőben is.

Csont nélküli sonkát készítettünk, és szerintem ennél is maradunk, mert ezt könnyebb szebben szeletelni és kisebb helyen elfér – a tárolási helynek sajnos eléggé szűkében vagyunk.

A füstölés lebonyolítására férjem összetákolt egy kis bódét OSB-ből, ami kb. két méter magas, zárható ajtajú. Ebben felül keresztben futnak a füstölőrudak, amire a kolbászt-sonkát felakasztjuk, aljában pedig egy kiszuperált tepsiben füstöl a hegesztőlámpával felizzított jó száraz tölgyfaforgács. A forgács csak szalagfűrésszel vágott fából származhat, nehogy a láncfűrész olaja nemkívánt hatásokat produkáljon a füstölés során. A füstölést lassan, kíméletesen végeztük, állandóan ellenőrizve a készülő hentesárut.

És most jöjjön, hogy hogy készült mindez:

Sonka és szalonna készítése (kb. összesen 7 kg-ra való mennyiség)

Egy, kb 4,5 kg-s csontozott bőrös sertéscomb

Két kisebb tábla zsírszalonnának való

Három kisebb tábla húsos szalonnának való

Konyhasó (nem vákuumsó, hanem a szemcsésebb fajta) 5-6 kg.

A húsdarabot és a szalonnákat 2 kg sóval "megágyazott" teknőbe/műanyag-kádba tesszük bőrös oldalukkal lefelé, és jó alaposan bedörzsöljük sóval, majd egymásra tesszük, ha egymás mellett nem férnének el, és így is bedörzsöljük. Ezt követően két hétig állni hagyjuk hűvös (3-8 fok az ideális), de nem fagyos helyen mert ez a megfelelő érést hátráltatja. A két hét alatt a darabokat néha átrakosgatjuk.

Ezt követően következik a sós páclében való érlelés. Ehhez annyi páclét kell készíteni, amennyi a húsokat jól ellepi, az arány 10 liter vízhez 2 kg só legyen. Ehhez lehetne rakni 1 dkg salétromsót, de mi nem tettünk. A levet a húsokra öntjük, a darabokat lenyomtatjuk, hogy ne ússzanak fel a pác tetejére, majd ismét két hét pihenő következik.

Ha a lé elkezdene habzani, zavarosodni, le kell önteni és új páclevet készíteni.

Ha eltelt a két hét, a sonkát-szalonnát kivesszük, egy éjszakán át hideg vízben áztatjuk, különben ehetetlenül sós lenne. Az áztatás után egy napig hagyjuk felakasztva szikkadni-száradni a levegőn. Ha ez is megtörtént, mehetnek a húsok a füstre. A szalonnát 6 napig, a sonkát 7 napig füstöltük, de a füstölés hossza az időjárástól – főleg a páratartalomtól és nyirkosságtól – is függ, mi természetesen a legrosszabb időben voltunk kénytelenek füstölni, ezért tartott elég sokáig a művelet.

A felfüstölt sonkát és szalonnát ezután a padlásra telepítettük, ezért jó, ha az embernek elfogy a pénze, mielőtt befejezhetné a háza tetőterét. A szalonna pár nap múlva már ehető, de a sonkának nagyon jót tesz az állás, legalább öt-hat hetet érdemes várni, ,de az a legjobb ha a december végén felfüstölt sonkát húsvétkor vágjuk meg. Az eredményen felbuzdulva, mikor ezt a posztot írom, 8,5 kg sonka és 8,5 kg szalonna áll a sóban, hogy húsvétra ismét a saját sonkánkat ehessük.

Aki megteheti, mindenképp próbálja ki a házisonka és kolbász elkészítését, mert megéri, ráadásul nincs jobb érzés, mint amikor az ember a saját készítésű élelmiszert tudja asztalra tenni.

Disznófejsajt házilag

Mostanában újra divatba jöttek az olcsó, korábban lenézett alapanyagok, mind a hazai, mind a külföldi csúcsgasztronómia használja újabban a belsőségeket- nemcsak májat - , ökörfarkat, pofahúsokat és hasonló alkatrészeket. Ezt nagyon helyesnek és követendőnek tartom, hiszen nem csak karajból meg csirkemellből áll a világ, olcsó húsrészekből is lehet kifogástalan ételt készíteni, csak tudni kell a módját.
Régóta ki akartuk próbálni a sertésfejből készült kocsonya- illetve disznósajtszerű készítményt, de most hétvégén jött el a megvalósítás ideje. A hentesnél beszereztük a fél disznófejet – amin Zsófi lányom jókat kacarászott – majd Attila nekiállt, én meg instrukciókat adtam a fűszerezéshez.
Én az ilyesmit általában nem eszem meg, a főtt sertéshúst ki nem állhatom, de Attila unszolására megkóstoltam a még meleg húst. Legnagyobb csodálkozásomra omlós, puha és a főtt marhahúshoz hasonló állagú volt, amit viszont imádok. Az is meglepő, hogy a látszólag csak csontból álló disznófejről mennyi színhúst lehet lefejteni.
Mivel az alapanyag is ízlett, megkóstoltam a végeredményt is: mit mondjak, minden bolti felvágottat kenterbe ver, az ára sokkal kedvezőbb, azzal fűszerezzük, amivel akarjuk, és még sorolhatnám. Biztos, hogy fogunk még készíteni hasonlót.

Recept

Egy fél disznófej
Egy sárgarépa
Egy fej vöröshagyma
4-5 gerezd fokhagyma
3 babérlevél
10-15 szem egész feketebors
só

A disznófejet mély fazékba teszem, rászórom a borsot, babérlevelet, felengedem annyi vízzel amennyi ellepi. Mellédobom az egészben hagyott répát és vöröshagymát, valamint 3 gerezd megtisztított fokhagymát és lassú tűzön addig főzöm, amíg a hús elkezd leválni a csontról. Ez kb. 2,5-3 óra.
A főtt húst a csontól még melegen leszedem, a bőrös részekkel együtt kisebb darabokra vágom. (A fület Attila megette) Egy félgömb alakú tálat folpackkal kibélelek úgy, hogy a peremén túllógjon. Beleszedem a fejhúst, ráöntök a főzőléből kb. egy merőkanálnyit, illetve annyit, amennyit a hús felszív, (ne legyen túl nedves, a lé csak kocsonyásító kötőanyagként szolgál) elegyengetem villával, ráhajtom a kilógó folpackot és hűtőben pár óra alatt kidermesztem mint a kocsonyát. Úgy tálalom, mint a disznósajtot.

Ismét kolbász: alapok+citromos fehér kolbász

Megint töltöttünk kolbászt. Magyaros fűszerezésűt, meg kísérletképpen citromos fehér kolbászt is, ez utóbbi már nagyon régóta szerepel a terveim közt. Mivel ebből csak kóstoló (kb. fél kilónyi) készült, pontos leírást nem tudok adni, de mostanra kikristályosodtak azok az alapok, amelyek a kolbásztöltésnél betartandók.
Egy kiló húshoz - ami általában lapocka, de most dagadó volt- fél kiló tokaszalonnát vagy egyéb zsírfélét szoktunk venni. Mivel sütőkolbászokról van szó, nem gond, ha kerül egy kis nedvesség a végtermékbe, így a fokhagymát felaprítva, sózva, vízzel leöntve egyfajta muzsdéjt készítünk, és ezzel fűszerezzük a kolbászt. A magyaros ízesítéshez használunk ilyen fokhagymás levet, nem túl sok pirospaprikát, házilag durvára tört feketeborsot, őrölt köményt meg egy elmorzsolt szárított chilipaprikát. . A fűszereket kis manuális kávédarálóban szoktuk megőrölni, ezt direkt fűszerdaráláshoz vettem.
A citromos fehér kolbászhoz fűszerként adtunk reszelt citromhéjat és – levet, őrölt koriandert, őrölt szegfűborsot, őrölt feketeborsot és majorannát. Nekem úgy ízlik, ha a szegfűbors és a citrom kapja a hangsúlyt.
A sózást egyiknél sem visszük túlzásba, a fűszerezést kóstolással ellenőrizzük.
A citromos kolbász igen jól sikerült, tervezzük, hogy többet fogunk belőle tölteni. Nyárra grillkolbásznak is ideális.
Én a sütnivaló kolbászt, hurkát mindig előmelegített sütőben, zsiradék nélkül készítem. A kolbászokat tepsibe fektetem, megszurkálom, hogy a zsírja jól kisülhessen és kevés vizet öntök alá, amelyet néha pótolok. Így kímélőbb, mintha serpenyőben vagy zsiradékban készülne el.

Hangulatjelentés a házi disznótorból 2. - hurkatöltés projekt

Karácsony másnapja nálunk idén a disznótor jegyében telt, úgy döntöttünk, végre megejtjük a hurkatöltést. Az alapanyagokat már korábban beszereztük, de valahogy nem igazán jutott rá idő, tegnap viszont semmi tennivalónk nem volt, így rászántuk magunkat.
Ugye, mivel ez csak mini disznótor, véres hurkáról vér híján nem álmodhattunk, maradt hát a mája, már csak az volt a kérdés, hogy hogy csináljuk. Végül Frank Júlia Disznótorban című könyvének debreceni májas hurka receptje volt a kiindulópont, de az arányokat megváltoztattam, mert több tokaszalonnát tettünk bele és kevesebb rizst. Amit így utólag még változtatnék, az a pirított hagyma mennyisége, számomra az egy nagy fej hagyma nagyon kevés. A végeredmény az én várakozásaimat mindenképp felülmúlta, nagyon jól sikerült a töltés és az ízesítés is, úgyhogy meg fogjuk ismételni. Legközelebb biztos könnyebben megy majd, mert kialakultak a szerepek – Attila a belet adagolja, én töltöm a darálóba- és már van fogalmunk az ízesítésről is. Mindenesetre élveztük, és ez a lényeg.
A megadott mennyiségből három kilónyi hurka lett, ami elég emberes adag.

Recept

50 dkg sertésmáj
1 kg 25 dkg tokaszalonna
1 kg rizs
6 dkg só
1 dkg feketebors
10 szem egész feketebors
2 szem szegfűszeg (szegfűbors kellene, de nem volt)
1 (inkább 2) nagy fej hagyma

majoranna (kóstolásra ízesítettük)
sertésbél

Kiindulásképpen vizet forralunk, beledobjuk a feketeborsot, ebből lesz az abalé. Ha a víz felforrt, nagyon minimálisra vesszük a lángot, épp hogy gyöngyözzön a víz, és ebben megfőzzük a májat meg a tokaszalonnát. Ha kész, kivesszük és feldaraboljuk (a máj jóval előbb készül el).A rizst a térfogatához képest másfélszeres mennyiségű vízben majdnem puhára főzzük, leszűrjük. A hagymát kevés zsíron (én olajat használtam) megfonnyasztjuk.
A borsot és szegfűszeget liszt finomságúra őröljük.
A májat és a szalonnát finom lyukú tárcsával ledaráljuk, hozzáadaráljuk a pirított hagymát is. Belekeverjük a rizst és a fűszereket, meg a sót, ha kell, a masszát pár merőkanál abalével lazítjuk. Bélbe töltjük lazára, hogy nehogy kihasadjon. A betöltött hurkákat az abalében gyöngyöztetjük 20-25 percig, majd hideg vízbe szedjük kihűlésig. Utána meg mehet a sütőbe, fagyasztóba.

Hangulatjelentés a házi disznótorból

Végre megkaptuk a kolbásztöltőt a hétvégén, ami egyet jelent azzal, hogy vasárnap a saját töltésű kolbászunk volt az ebéd, bár ezt házi disznótornak nevezni nem is olyan enyhe túlzás.

Ezúton köszönöm meg a kedves blogtársaknak a kérésemre küldött recepteket, ki fogjuk próbálni őket, de első próbálkozásra érzésre fűszereztük a húst, nem pedig recept alapján. A húshoz ment három kiskanál só, két evőkanál pirospaprika, 7-8 gerezd fokhagyma, egy kiskanál őrölt kömény.
A végeredmény nagyon finom, fokhagymás kolbász lett, a sózást és a paprikát jól eltaláltuk, köményből mehetett volna több is, de majd legközelebb teszünk még bele. Az íze a debreceniéhez hasonlított szerintem. Nem tettünk a húshoz szalonnát, hanem zsírosabb húst – tarját - használtunk, de én igazából nem is igényeltem a több zsírt. Mivel a daráló nagyon finom lyukú, így a kolbász nem igazán lett darabos.

A műveletet Attila és nagymamája vitték véghez, az egészben a darálás volt nehéz, a töltés ehhez képest szinte gyerekjáték. Meg is egyeztünk, hogy legközelebb a hentessel daráltatjuk.
Az egy kiló hetven deka húsmennyiségből három szál, összesen 188 centi kolbász lett, ebből két szál ment ebédre, egy szál meg a fagyasztóba. Hamarosan ismét próbálkozunk, de másféle ízesítéssel.

A házi sült kolbászhoz a mustár mellé házi kenyeret is sütöttünk, amely szintén mindenkinek ínyére volt, el is határoztuk, hogy erre is gyakrabban kerítünk majd sort. A kenyeret fél kiló lisztből, egy tasak élesztővel, két kiskanál sóval, 3,3 deci vízzel sütöttem, tettem hozzá még két evőkanál olajat is. Ez gyakorlatilag a Stahl-féle pizzatészta receptje.
Egyébként a kenyérsütésre egy jól sikerült pizzasütés után vetemedtem, a pizza sikerén felbuzdulva, és nem bántam meg. Most sütöttem életemben először a tűzhely sütőjében kenyeret, korábban mindig kenyérsütő gépet használtam, de így sütőben összehasonlíthatatlanul jobb a végeredmény, főként a kenyér ropogós héja tekintetében, amit én eddig hiányoltam. A kenyérsütés még további fejlesztést igényel, de már az első próbálkozás is igen bíztatónak bizonyult.