Padlizsánfasírt

Továbbra is tart a padlizsán-mániám, igyekszem minél több formában elkészíteni, és persze folyamatosan vadászom a recepteket. (Aki szintén szereti ezt a zöldséget, annak jó hír, hogy még egy padlizsánsaláta recept van a tarsolyomban, hamarosan felteszem.)
Így találtam a padlizsánfasírt receptjére a Blikk Nők Konyha júliusi számában. Először kicsit kételkedtem, hogy össze fog állni a massza, nekem több morzsát kellett használni, mint amennyit a recept írt, de végül sikerült és a végeredmény is finom lett. A fűszerezésen azért szokás szerint változtattam, a petrezselyem mellé tettem hozzá bazsalikomot, egy kevés római köményt és fokhagymát is.
Jó könnyű nyári étel – annak ellenére, hogy olajban sült - , azoknak ajánlom, akik szeretik a rántott zöldségeket, de azt is elviselik, ha van az ételben egy kis plusz csavar.


Recept

60 dkg padlizsán (három kisebb méretű darab)
két tojás
10-15 ek. zsemlemorzsa (nálam házikenyér-morzsa)
pár szál petrezselyemzöld
4-5 levél bazsalikom
egy csipet őrölt szerecsendió
egy mokkáskanál őrölt római kömény
két-három gerezd fokhagyma
só, bors
olaj a sütéshez

A padlizsánt meghámozom és nagyobb kockákra vágom. Forró sós vízben puhára főzöm, jól lecsöpögtetem, majd hagyom kihűlni. Botmixerrel pépesre töröm, hozzáadom a felaprított zöldfűszereket, a tojásokat, a reszelt fokhagymát, szerecsendiót, sózom, borsozom, és annyi zsemlemorzsával keverem össze, hogy vizes kézzel formálható masszát kapjak (ez legalább 10 evőkanál). Kisebb fasírtokat formázok a padlizsános krémből, a maradék morsába forgatom és forró olajban aranybarnára sütöm. Hideg tejföllel/joghurttal és hagymás paradicsomsalátával tálalom.

Csőben sült zöldséges palacsinta

Hétvégén halászlé volt a menü, utána meg egy kis palacsinta, ez utóbbit Attila készítette, jó szokása szerint. A palacsintasütés nem ment olyan flottul, mint ahogy szokott, köszönhetően a liszt „minőségének”, és több tésztát kevertünk be a megszokottnál: a töltelékek már elfogytak, amikor még mindig volt kisütetlen tésztánk. Ekkor találtam ki, hogy másnap valamilyen sós főételt készítek a maradék palacsintából.
Így jutottunk el a zöldséges, csőben sült palacsintához. Ehhez bármilyen zöldféle felhasználható, most nálunk gomba, brokkoli és póréhagyma került bele.
Na persze a húst hússal evőknél nagy elragadtatásra nem lehet számítani, Attila csak annyit mondott, amikor kérdeztem, hogy ízlett az ebéd. „ a palacsinta finom, a mártás finom, de a töltelék egy kicsit gyenge nekem”. No comment…

Recept

9 darab palacsinta
50 dkg gomba
50 dkg brokkoli (tisztítás előtt mérve)
egy szál póréhagyma
két gerezd fokhagyma
12 dkg vaj
6 dl tej
2 evőkanál liszt
15 dkg reszelt sajt
só, bors
pár csepp citromlé
szerecsendió
rozmaring

A vajból öt dekát felforrósítok, beledobom a megtisztított, kisebb rózsákra szedett brokkolit. 4-5 percig pirítom, közben sóval, rozmaringgal, szerecsendióval ízesítem és hozzáadom a felszeletelt fokhagymát is. Utána beleteszem a vékony szeletekre vágott gombát és a vastagabb karikákra vágott pórét is, és addig pirítom, amíg a zöldségek roppanós-puhára főnek. Közben másik edényben besamelt készítek: öt deka vajat felforrósítok, hozzáadom a lisztet, kevergetem, amíg kifehéredik, ekkor felöntöm a tejjel, sűrűre főzöm, ízesítem sóval borssal, szerecsendióval, friss citromlével. Pár evőkanál besamelt a zöldséghez keverek és ezzel töltöm meg a palacsintákat. Egy tűzálló tálat kivajazok, belefektetem a töltött palacsintákat, ráöntöm a fehérmártást, a tetejét megszórom reszelt sajttal és előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt összesütöm.

Padlizsános fűszeres rizs

Nyári szünet van a menzán a munkahelyemen, ezért ilyenkor mindenki maga biztosítja az ebédjét.

Szeretek legalább egyszer naponta meleg ételt enni, így ki kellett valamit találnom.
Nyersanyag szűkében voltam, csak egy cukkinivég, egy padlizsán, némi rizs és fűszerek felhasználásával kellett megalkotnom holnapra az ebédet.
Ami ebből született, az a ronda de finom kategóriába tartozik, kicsit a rizottóra emlékeztet állagban, de ízhatásában inkább keleties jellegű étel. Számomra ebédnek tökéletes lesz. Az adag legalább két főre elegendő.

Recept

Egy padlizsán
Fél cukkini
Egy fej lilahagyma
Négy gerezd fokhagyma
3-4 evőkanál paradicsompüré (Mutti passata)
Oregano
Rozmaring
Római kömény
Fahéj
Egy chilipaprika
Só, olaj
10 dkg jól olvadó reszelt sajt
2 zacskó gyorsrizs

A rizst kifőzöm. Amíg fő, a padlizsánt felkockázom, 15 percre besózom, a kiengedett levétől lecsepegtetem. A cukkinit a padlizsánnal azonos módon felvágom, a hagymát, fokhagymát, chilit felaprítom.
Felforrósított olajon a hagymát megpirítom egy mokkáskanál római köménnyel, majd hozzáadom a zöldségeket, a chilit és a fokhagymát. Oreganóval, rozmaringgal fűszerezem és kb. 10 perc alatt erős lánggal puhára párolom-sütöm. A zöldség akkor megfelelő állagú, ha még kissé roppanós, de már átfőtt. Ekkor hozzáadom a paradicsompürét, a sót és a fahéjat és jól összefőzöm. Elég vastag mártásnak kell lennie. Kb. 5 perc múlva hozzáadom a főtt rizst, szintén erős lánggal pár perc alatt összesütöm, ezalatt a rizs kissé beszívja a paradicsomos fűszeres mártást, de nem lesz száraz. A lángot elzárom alatta, beleforgatom a sajtot, ha elolvadt, tálalom. Italnak jól passzol hozzá a joghurt.
Ez a fűszeres rizs padlizsán, cukkini töltésére is alkalmas.

Fetás cukkinilepények

A hétvégén nem nagyon törtem magam a konyhában, de nem is igazán kellett, mert Attila anyukája és nagymamája készített nekünk egy akkora adag szabolcsi töltött káposztát, amellyel egy hadsereget is jól lehet lakatni, így nem főztem.
Illetve ma főztem, de csak azért, hogy a szomszéd nénitől, Jucikától kapott cukkinik nehogy fogyaszthatatlanná váljanak.
A cukkiniből Nigella nyomán fetás lepényeket készítettem, de mind a fűszerezés, mind az arányok terén a saját fejem után mentem. A végeredmény finom lett, de Attila közölte, hogy olyan, mint a tökfőzelék és a tócsni jobb. Ennek ellenére azért el-elcsent a már kisütött adagból…
Ebből a mennyiségből igen sok lesz, két főre célszerű megfelezni az adagot. A lisztmennyiséget szándékosan nem tüntettem fel, ezt érzésre célszerű hozzáadni.

Recept

1.5 kg cukkini
40 dkg fetasajt
egy tojás
liszt
egy közepes fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
egy csokor petrezselyem
egy csokor kapor
só, bors
olaj

A cukkinit héjastól durvára reszelem és fél órára konyharuhára terítve szikkasztom, hogy a leve kicsepegjen. Utána még a két tenyerem közt ki is nyomkodom.
A kinyomkodott reszelt cukkinit mély tálba teszem, hozzáadom a felaprított hagymát, fokhagymát, zöldfűszereket, az elmorzsolt fetát, és a tojással, valamint liszttel olyan sűrűségű masszává dolgozom össze, mint a tócsni tésztáját.
Sóval, frissen őrölt borssal ízesítem, majd serpenyőben, forró olajon aranybarnára sütöm az evőkanállal megformázott lepénykék mindkét oldalát.
Tálalásnál lehet még tejfölt adni mellé.

Zöldbab paradicsommal

Ritkán fordul velem elő, de ma teljesen húsmentes, zöldséges ételre vágytam. Zöldbabból készítettem egy könnyű, nyári főételnek beillő fogást, ami azonban szárazabb vagy grillhúsok mellé köretként is megállja a helyét. Ízesítőnek szardellát, fokhagymát, friss fűszereket használtam, így igazi mediterrán jellege lett az ételnek.
Nagy bánatom, hogy zöldhüvelyű zöldbabot nem kaptam, igazán azzal lett volna mutatós, de ízben így is megfelelt az elvárásaimnak.
Tálaláskor reszeltem rá egy kis sajtot, scamorzát, de parmezánnal is ki fogom próbálni.
Vigasztalásként Attilának bőrös császárt sütöttem…


Recept

50 dkg tisztított zöldbab
négy húsos paradicsom
négy gerezd fokhagyma
négy szardellafilé
friss rozmaring és bazsalikom
olívaolaj, só
reszelt sajt

Egy evőkanál olívaolajat felforrósítok, rádobom a szardellát, öntök rá az olajából egy keveset és addig sütöm, amíg a halacskák elolvadnak az olajban. Ekkor rádobom a lapokra vágott fokhagymát, pár levél rozmaringot és hozzáadom a megtisztított 2-3 centis darabokra vágott zöldbabot is. Öntök alá egy-két evőkanál vizet és félig puhára párolom. Ekkor beleteszem a nagyobb darabokra vágott paradicsomot és a bazsalikomleveleket is és addig főzöm, amíg a bab roppanós-puha nem lesz és a paradicsom által engedett lé kissé besűrűsödik.
A tányéron reszelt sajttal megszórom és friss puha kenyérrel tálalom, mert ezzel a legjobb kitunkolni a fűszeres paradicsomos levét. Langyosan a legfinomabb.

Kedvenc főzelékem

Ma végre volt időm főzni, de ne gondolja senki, hogy valami nagylélegzetű gálavacsorát készítettem: salátafőzelék volt magában.

A húst egyikünk sem kívánta – férfiaknál nagy szó – és volt két kis fej majdnem fonnyadt salátám, amihez vettem egy szép harmadikat.

Egyébként ez a kedvenc főzelékem, egyik első receptként szerepelt a blogon, de kép nem volt hozzá, most van (de nem az igazi).

Csak ajánlani tudom mindenkinek, nyáron, langyosan jó kis könnyű ebéd vagy vacsora. Igaz, még nincs nyár, de én már alig várom.

A recept megtalálható itt.

Sajtos-grapefruitos kukoricasaláta

Kiskoromban anyu nagyon sokszor csinált almás-sajtos kukoricasalátát, amit nagyon szerettünk.

Egyik este megkívántam a zöldféléket, és eszembe jutott ez is, de a recept jelentős átalakításon ment át az itthon lévő alapanyagok miatt.

Az eredetiben nincs zöldsaláta és mint a neve is mutatja, almát tartalmaz, ami azonban nem volt itthon, így grapefruitot használtam. Az én ízlésemhez ez még közelebb is áll, mert a kukorica eleve édeskés, az alma szintén, viszont a grapefruit fanyar-savanykás íze ezt ól ellensúlyozza.

Natúr húsokhoz jó köret, de én másnap ebédre csak önmagában ettem a maradékot egy zsömlével.

Recept

egy kisebb csomag salátamix

2-3 szál újhagyma

2 doboz konzervkukorica

egy pink grapefuit

2 evőkanál majonéz

2-3 dl tejföl

egy evőkanál ketchup

10 dkg sajt (most füstölt trappista volt)

só, bors

A majonézből, ketchupból, tejfölből, sóval, frissen őrölt borssal összeállítom a dresszinget, a pucolás közben kicsöpögő grapefruit-levet (illetve egy részét, mert nagyon sok volt neki) is belekeverem. Ebbe az öntetbe forgatom bele a zöldsalátát, kukoricát, az apró kockákra vágott sajtot, a felkarikázott újhagymát és a fehér héjától teljesen megfosztott, felkockázott grapefruitot. Fél órányi hűtés után tálalom.

Ha már úgy is a tenger gyümölcseit választotta Gabojsza VKF-témának, megjegyzem, hogy a sajtot garnélával helyettesítve is finom.

Fetás padlizsántekercsek

Ma estére készítettem ezt a vendégvárónak is beillő falatkát, nálam a vacsora funkciót töltötte be. Előnye, hogy ha vendégeket várunk, előre meg lehet csinálni, sőt meg is kell, mert a padlizsánsütés után bizonyára hajmosásra is szükség lesz, ha nem akarjuk, hogy érezhető konyhaszag helyettesítse vagy nyomja el parfümünket.

Hasonló receptet láttam már Stahlnál és Nigellánál is, azonban a töltelék kicsit eltérő volt, azt hiszem, mentát használtak. Nálam adottak voltak a hozzávalók, amiket egyébként is szeretünk, de el tudom képzelni a sajtkrémet mentával, vagy dióval, felaprított olajbogyóval, feta helyett kecskesajttal, de mehet bele minden, amit szeretünk.

Meglepődve tapasztaltam, hogy én is tudok olyan rácsmintázatot sütni a padlizsánra, mint amiket a főzőműsorokban láttam, pedig ösztönösen tologattam a szeleteket a grillserpenyőben. Ha akartam volna, biztos nem ment volna :-)
Ha nyár lenne, faszénen stöttem volna hozzá a padlizsánt.

Recept

Két közepes méretű padlizsán
20 dkg feta
2 evőkanál Philadelphia sajtkrém
3-4 darab aszalt paradicsom
4-5 levél bazsalikom
pár csepp citromlé

A padlizsánt hosszanti irányban maximum fél centi vastag szeletekre vágom, jénai tálba teszem, megsózom és hagyom kb. fél óráig pihenni, hogy egy kis levet eresszen, ha keserű, ezzel megelőzöm a bajt. Ezalatt megcsinálom a tölteléket: a fetát összetöröm villával, kikeverem a krémsajttal, hozzáadom a felaprított aszalt paradicsomot és bazsalikomot, pár csepp citromlével ízesítem. Sózni nem kell, a feta sóssága elegendő.

A padlizsánt leöblítem, leszárogatom és grillserpenyőben nagyon kevés olajon szép aranybarnára sütöm. Papírtörlőn lecsepegtetem, mert nagyon be tudja szívni az olajat.

Még langyosan kiskanálnyi tölteléket teszek minden szelet keskenyebb végére és feltekerem.

Ruccolával és paradicsommal tálaltam, lehet enni hozzá valami jóféle kenyeret, bagettet.

Rigatoni padlizsánnal

Ma estére egy gyors olaszos tésztát készítettem, mert nagyon szeretjük a tésztát, főként mediterrán ízekkel.

Volt itthon egy padlizsán, amit már el akartam használni, így lett belőle padlizsános paradicsomos tészta, ami egyébként az egyik kedvencem. Nyáron a padlizsán majdnem minden nap asztalra kerül, mert az egész család imádja, legyen akárhogy elkészítve.

Gondolkodtam azon, hogy milyen tésztával együk, a végén én döntöttem el, mert ezt a mártást inkább nagyobb méretű tésztafélével szeretem, így lett rigatoni.

Ez egyébként a Pasta alla Norma egyik változata, amely tipikus szicíliai étel, amikor kint jártam, ettem is, talán emiatt vonzódom hozzá, főként hogy nagyon egyszerűen elkészíthető.
Az ételt állítólag a nagy olasz zeneszerző, Bellini tiszteletére nevezték el, Norma című operájáról. Az eredeti recept spaghettivel ,vagy más hosszúkás tésztával készül, tetejére sózott ricottát tesznek, nálam azonban általában az alábbiak szerint készül.

Recept

2 padlizsán
1 doboz hámozott paradicsom konzerv (darabos)
1 kisebb hagyma,
2-3 szardellafilé
négy gerezd fokhagyma
5-6 bazsalikomlevél
egy-két levélke rozmaring
olívaolaj
tálaláshoz parmezán
400 gramm rigatoni vagy spaghetti

A padlizsánt héjastól felkockázom, vagy félkör alakú szeletekre vágom, 15 percre besózom, az idő elteltével leöblítem, lecsepegtetem, és forró olajban aranybarnára (vagy kicsit sötétebbre) sütöm. Kiszedem, papírtörlőn lecsepegtetem, melegen tartom. A paradicsomszószhoz olívaolajon megfuttatom a hagymát, az összevágott szardellát és a felaprított fokhagymát, beleteszem a hámozott paradicsomot. Ízesítem a fűszernövényekkel és sóval, és készre főzöm kb. 25 perc alatt, amíg kicsit besűrűsödik. A tésztát sós vízben kifőzöm, ha már kész (al dente), a megforrósított paradicsomszószba keverem, összemelegítem és a tányéron hozzáadok tetszés szerinti mennyiségben sült padlizsánt, majd megszórom parmezánnal.

Maradékból: sárgaborsó lepény kapros tejföllel

A következő étel nagyon jó példája a maradék felhasználásának.

Mivel a sárgaborsó főzelék valahogy nem akart elfogyni, és én meg nem akartam a már eleve pocsék napomat további önmarcangolással tölteni, úgy döntöttem, más formában újrahasznosítom a maradékot és magamat is hasznossá teszem.

Gyakorlatilag 3 perc időráfordítással - nem számítva a sütési időt – született meg ez az új étel, ami annyira megnyerte a tetszésemet, hogy bizonyosan el fogom készíteni a jövőben is, mert nagyon jó kis húsmentes vendégváró falatka, amely párosítható különféle mártásokkal, salátákkal.

A lényeg, hogy a főzelék, vagy külön megfőzött sárgaborsó nagyon sűrű legyen, ne maradjon alatta túl sok lé, mert akkor kevéssé formálható, nehezebb vele bánni (persze lehet bele több lisztet, tojást tenni, de ne hízlaljuk magunkat feleslegesen…).

Recept

Kb. két adag megmaradt sárgaborsó főzelék
1 tojás
2 evőkanál liszt
3-4 evőkanál olaj
a tálaláshoz friss kaporral ízesített tejföl

A hideg sárgaborsót összedolgozom a tojással és a liszttel, hogy olyan állagú masszát kapjak, mint egy burgonyakrokett tésztája. Mivel a főzelék elég fűszeres volt, én nem ízesítettem tovább, de mondjuk egy csipet római kömény biztosan nem rontja el.
Ebből a masszából vizes kézzel féltenyérnyi lapos lepénykéket formálok, és forró olajban barnáspirosra sütöm őket.

Én kapros tejfölt adtam hozzá, de el tudom képzelni édes-csípős chiliszósszal, fokhagymás joghurttal is.