2009. július 20., hétfő

Clafoutis még egyszer


Ezúttal sárgabarackkal. Van a kertünkben egy legalább harmincéves rózsabarack fa. Nagypapám halála óta, azaz húsz éve nem permetezzük, nem gondozzuk, mégis minden második évben terem, most ráadásul nem is keveset.
A gyümölcsből főztem lekvárt, sokat ettünk belőle nyersen is, főleg Zsófi, meg hát készült többször clafoutis is, mert ez nagyon gyorsan megvan, és nem utolsó sorban Attila egyik kedvence.
Rá kellett jönnöm, hogy nálam ebből a tejespitéből a barackos és a szilvás a legmenőbb, nem pedig a meggyes.
A recept gyakorlatilag a korábban közölttel azonos, annyi a különbség, hogy nem volt itthon tejszín, ezért csak tejet tettem bele. Így is finom, de a tejszíntől azért dúsabb a tésztája.
A sárgabarackból mennyiséget írni nem tudok, mindig annyi szemet használok – természetesen kisebb darabokra vágva - , amivel teljesen ki tudom rakni a sütőforma alját.
A receptet itt találjátok.

2 megjegyzés:

Gyöngyi írta...

Hogyan kell kiejteni ezt a szót?

Zsuzsi írta...

Leírva elég vicces: "kláfuti"

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails