Virslivel töltött lángos

Mostanában elég gyakran sütök lángost. A blogon már szerepel egy recept, a krumplis lángosé, de amióta felfedeztem t3v kefires lángosát, azóta csak azt sütöm. Igaz, eddig mindig joghurtot használtam kefir helyett, de egyébként semmin nem változtattam.
Ez a tészta nagyon sokoldalú, mert lehet rögtön begyúrás után keleszteni, majd kisütni, de begyúrás után betehető hűtőszekrénybe is, ahol szép lassan keldegél, és két három napig el is áll – tovább nem tudom, hogy eláll-e, két nap után megettük - , és csak elő kell kapni, ha az ember lángosra vágyik.
Másik előnye, hogy a joghurt/kefir miatt valahogy egyáltalán nem lesz zsíros a tésztája, még akkor sem, ha áll (bár ez nálunk igen ritka jelenség).
Általában sajttal-tejföllel szoktuk enni, de most Attila legnagyobb örömére virslit töltöttem a lángostésztába, amit persze ő sajttal és tejföllel is felturbózott. A maradékot sima lángosként sütöttem ki.
Vendégek elé is odatehető, biztos sikere lesz, borkorcsolyának is megfelel, mi kell még?

Recept

50 dkg liszt
35 dkg joghurt vagy kefir
egy tasak száraz élesztő (Dr. Oetker)
1 tojás
2 kiskanál só
5 darab bőrös virsli
bő olaj a sütéshez

A hozzávalókból robotgéppel tésztát dagasztok, elég kemény állagú lesz, de ez így jó. Ekkor dönteni kell: ha frissen esszük, letakarva meleg helyen duplájára kelesztem, ha nem kérünk még belőle, akkor meg letakarva irány a hűtő.
Amikor enni akarunk, a tésztából gombócokat tépkedek, ezeket az ujjaim között böngyörgetve-vékonyítva lángos formára húzkodom. Ekkor beletekerem a virslit, majd forró olajban aranybarnára sütöm. A maradék tésztából sima lángosokat húzkodok. Papírtörlőn lecsepegtetem, és melegen tálalom.

Krumplis lángos

A hosszú hétvégén több családi ebédre is sor került. Csütörtökön anyukám és Attila anyukája járt nálunk, ma pedig Attila nagymamája és anyukája, úgyhogy volt főzőcskézés rendesen.
Csütörtökön grilleztünk, bár olyan szél volt, hogy nem nagyon kellett élesztgetni a tüzet, ma pedig hagyományosabb ebéd volt: bableves füstölt csülökkel és sajtos-tejfölös krumplis lángos.

A kelt tészta készítése számomra általában az idegösszeomlás-közeli állapottal jár együtt, valami mindig balul sül el, ezért nem is készítek gyakran, de hála a jó égnek, most nem sültem fel (csak majdnem) .
A végeredmény finom lett, foszlós, de mégis ropogós kis lángost sikerült gyártanom.

A lángos készítése egyébként nálunk akkor került előtérbe, amikor még egyetemre jártam és Attila fizetéséből - meg anyukám „támogatásából”- éltünk, külön háztartásban. Általában a hó végére nem maradt pénzünk, liszt, élesztő, olaj meg krumpli azonban mindig volt, csak a sajtot és a tejfölt kellett beszerezni. Így tanultam meg lángost sütni, azonban ez sem vette el a kedvünket ettől a finomságtól. (A krumplis tészta is gyakori vendég volt a tányérban, ezt mostanában azonban nem is kívánom…)

Recept

40 dkg liszt
30 dkg krumpli
1 zacskó szárított élesztő
1 csapott tk só
kb. 4 dl langyos víz
1,5 - 2 liter olaj a kisütéshez

A muzsdéjhoz

4-5 gerezd fokhagyma
egy pohár szénsavas ásványvíz
1-2 evőkanál olaj
só

A muzsdéjt – a lángos kenegetésére szolgáló fokhagymás levet – készítem el először, hogy összeérhessen. A fokhagymát felaprítom, bögrébe teszem, ráöntöm a vizet és az olajat, megsózom, jól összekeverem és ezzel kész is.A lángoshoz a krumplit megfőzöm, meghámozom és átnyomom. A lisztet egy tálba szitálom, elkeverem a sóval, az élesztővel és a még meleg főtt krumplival. Az egészet vízzel egy sima tésztává dolgozom robotgéppel, kb. 10-15 perc alatt. Meleg helyen letakarva 30 percig kelni hagyom. -ezután lisztezett deszkán átgyúrom, ha túl lágy, még adok hozzá kevés lisztet (Ekkor jön az ideg-összeomlás). Olajos kézzel 10-12 labdát tépek le a tésztából, amelyeket kihúzogatok akkorára, mint egy desszertes tányér, ügyelve, hogy a közepe ne szakadjon el. Az olajat felforrósítom és a lángosok mindkét oldalát aranysárgára sütöm. Papírtörölközőn lecsepegtetem és muzsdéjjal, reszelt sajttal, tejföllel kínálom.