2009. július 9., csütörtök

Ludaskása


Még májusban szerzett a szomszédunk háztáji libát, annak az aprólékából készítettem ludaskását. A combokat és a mellet hagyományos módon sütve készítettem el, a fél kilós máját saját zsírjában megsütöttem és azóta libamájas zsíros kenyérként funkcionál. Maradt hát a szív, a zúza, a nyak, a két szárny, és – bevallom – a májból lecsíptem egy darabkát, mondván, nem tesz az majd rosszat az ételnek. Az aprólékot lefagyasztottam, türelmesen várta a sorát egészen június végéig, amikor megcsináltam.
Hát, azt kell mondanom, ez nem az én ételem. Amikor főtt a liba, megkóstoltam a zúzát, mert olyan guszta volt, de rá kellett jönnöm, hogy én egyszerűen nem szeretem az ízét. Az étellel pedig az a problémám, hogy dacára a felhasznált zsenge zöldségeknek, a liba miatt elég nehéz. Azért nem adom fel, már gondolataimban összeállt a kép, hogy mit kellene másként csinálni, hogy nekem is bejöjjön. A liba beszerzése folyamatban van, ha rendelkezésre áll, jövök a módosított recepttel.


Recept

Libaaprólék (szárnyak, szív, zúza, nyak)
15 dkg libamáj
3 db sárgarépa
2 db fehérrépa
egy darabka zeller
egy fej hagyma
20 dkg zöldborsó (tisztán mérve)
egy csokor petrezselyem
40 dkg rizs
egy kanál libazsír
egy evőkanál olaj
só, bors

A libaaprólékot lábosba teszem, mellérakok egy sárga-és fehérrépát, egy darabka zellert, felöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi, és puhára főzöm. Ha kész, a léből kiszedem a húst, a szárnyakat és a nyakat kicsontozom, a színhúst kisebb darabokra vágom, a szívet, zúzát is feldarabolom. (A főtt zöldséget a kutyáknak adom)
A libazsírt felforrósítom, rádobom a felkockázott hagymát és üvegesre sütöm. A maradék két sárgarépát és egy fehérrépát kisebb kockákra vágom és a hagymára dobom. Felöntöm egy kevés főzőlével és a zöldségeket puhára főzöm. Ha már majdnem kész, hozzáadom a lefejtett libahúst, zúzát, szívet, a felkockázott libamájat és zöldborsót és ezeket is puhulásig főzöm, sóval borssal ízesítem.
Másik edényben olajat hevítek, rádobom a megmosott, megtisztított rizst, felöntöm dupla mennyiségű vízzel (ennek egy része lehet a liba főzőleve is, csak vigyázni kell, ne legyen túl zsíros) és puhára főzöm. A végén hozzákeverem a libahúsos zöldséges ragut és a felaprított petrezselymet és pár perc alatt összemelegítem.

8 megjegyzés:

lorien írta...

Próbáld meg rizottónak, szerintem úgy a legjobb. Vagy csak nem nem szereted a libát :)?
http://lorien.blog.hu/2007/10/24/ludrizotto

Zsuzsi írta...

De, a libát imádom, én is valami hasonlóban gondolkozom:-)

Névtelen írta...

Kidobod a főtt zöldségeket??? De miért? Aztán újat párolsz?
A riszt pedig szigorúan a levessel jó felönteni. Szerintem egy kicsit túlbonyolítottad.

Zsuzsi írta...

A zöldséget nem kidobtam, hanem a kutyának adtam, mert szerintem a túl puha állaga nem lett volna jó az ételben. A levessel pedig csak akkor öntöttem volna fel, ha lett volna időm lehűteni és teljesen lezsírozni, mert enélkül is elég nehéz az étel. Megjegyzem, amire ezzel az étellel kapcsolatban készülök, szerintem az bonyolultabb lesz.

Zsuzsi írta...

Egyébként annyiban jogos az észrevétel, hogy más nem vacakolna a húsos-zöldséges raguval, de sajna én a húst főzve (kivéve tányérhús)nem igazán kultiválom és a főtt zöldséget csak levesben ezem meg, ez a heppem.

lorien írta...

Az ilyen zöldségeket én is a tyúkoknak adom /a kutyának nem biztos, hogy jó ötlet, nem tudja megemészteni/. A lében megteszi a dolgát, az értékes ízanyagok kioldódnak belőle. További felhasználásra nem igazán alkalmas.

Névtelen írta...

Ha a következő verzió szerinted jobban sikerül, akkor kipróbálom úgy is, bár nálam általában győz az egyszerűség. (rizs a levessel felöntve, mikor már majdnem kész, hozzákeverni az összetört zöldségeket és húst, az egészet kicsit összesütni).
Szerintem a ludaskása nagyon jó kaja, érdemes még egy próbát tenni vele.

Zsuzsi írta...

Hát, Lorien, a mieink igazi "parasztkutyák", a vasszöget is megemésztik:-)
Névtelen, remélem, majd fog ízleni, a türelem remélhetően libát terem majd nemsokára..

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails