2011. április 11., hétfő

Zserbó


Ezt a klasszikus süteményt még Tomi születése előtt készítettem, mert nagyon megkívántam. Gondoltam, jó sok lesz, majd itthon is eszem belőle, meg lesz mit vinni nassolni a kórházba. Az élet közbeszólt, mert a műtétet négy nappal elhalasztották. A zserbó időközben elfogyott, mert a család a nagy bánatban igencsak rájárt. Nem kellett volna: a fiam a műtét tervezett időpontját követő hajnalban úgy döntött, nem élvezi tovább az anyai vendégszeretetet, és elindult kifelé.

Visszatérve az eredeti témához, nálunk a családban egyáltalán nem sütötte senki ezt a süteményt, így családi receptet nem kaptam kiindulásul. Én is csak egyszer próbálkoztam vele eddig, de nem lett igazán jó, túl száraz volt.

Most Korpádi Péter-Patyi Árpád A magyar konyha remekei című könyvem receptjét sütöttem meg, és a jövőben ki is fogok tartani emellett, mert nagyon finom szaftos zserbót sikerült előállítanom.

A könyv és az általam felkutatott leírások is csokoládémázat használnak a süti bevonásához, azonban én hagyományos kakaós főzött mázzal csináltam, amitől igazi „nagymamás” lett a süteményem.

Recept

35 dkg liszt
20 dkg vaj
5 dkg cukor
15 dkg porcukor
egy tojás
1 dl langyos tej
egy csomag szárazélesztő (7 gr)
egy üveg házi baracklekvár
20 dkg darált dió

A mázhoz
2 evőkanál kakaó
2 evőkanál cukor
kevés víz
5 dkg vaj

A puha vajat a tojással és az 5 dkg cukorral habosra keverem. Beleszórom az élesztőt, a lisztet, hozzáadom a langyos tejet és alaposan összedolgozom.

A tésztát három darabba vágom, és mindegyikből egy, a sütőtepsim méretének ( kb. 20x30 cm) megfelelő vékony lapot nyújtok. Az első lapot a tepsibe fektetem és bőven megkenem lekvárral

A töltelékhez a diót meg a porcukrot összekeverem és a felével meghintem a tésztalapot. Ráfektetem a következő lap tésztát, ezt is megkenem lekvárral és rászórom a maradék diós cukrot. Befedem a megmaradt tésztalappal és kicsit meg is nyomkodom. A süteményt tűvel megszurkálom, majd langyos helyen egy órát kelesztem.

A megadott idő elteltével 180 fokra előmelegített sütőben készre sütöm és hagyom kihűlni.

A máz hozzávalóit sűrűre főzöm és széles pengéjű tortakés segítségével bevonom vele a süteményt. Ha a máz megszáradt, lehet is enni. Jó sokáig eláll és közben egyre finomabb lesz.

3 megjegyzés:

Éva írta...

Nagyon jól néz ki a süteményed, én is szoktam ezt a fajta csokimázt használni!

Szemirámisz írta...

Imádom a zserbót, és ez nagyon guszta lett.

Zsuzsi írta...

Köszönöm lányok!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails