2008. július 29., kedd

Padlizsánkrém variációk


A családunk erdélyi ága hatására évtizedek óta készítünk és eszünk – főleg – nyáron padlizsánkrémet, amely manapság igen divatossá vált kenyérre való kence.
Már korábban is említettem, hogy vita dúlt az ortodox és reformpárti családtagok közt az ételt illetően, ugyanis az eredeti receptet Erdélyből magukkal hozó nagyszüleim nem tettek bele fokhagymát, a főzni kedvelő és tudó anyukám tesz bele. Két tűz közé pedig apu került, aki tisztelte ugyan a hagyományt, de nagyon szerette a fokhagymát.
Végül mindenki a maga szájíze szerint csinálta. Én mindenesetre a fokhagymásra szavazok.
Másrészt szeretek új ízeket is kipróbálni, ezért legutóbb joghurttal, közel-keleti fűszerekkel ízesítve készítettem el.
Úgy látszik, ez az étel családunkban mindig is a konfliktusok forrása lesz, mert az arabos ihletettségű krémbe én tettem pár levél mentát, erre Attila közölte, hogy ő így nem eszi meg (pedig finom volt…). Már előre kíváncsi vagyok, hogy ha a lányom megszületik és felcseperedik, vele min fogunk összetűzni a padlizsánkrémmel kapcsolatban.

Recept

A hagyományos változathoz

2 padlizsán
közepes fej hagyma
3-4 gerezd fokhagyma
fél dl olívaolaj
mustár
citromlé
só, bors

A joghurtos verzióhoz

2 padlizsán
két kiskanál tahina (szezámmagkrém)
egy kis pohár joghurt
3-4 gerezd fokhagyma

késhegynyi őrölt római kömény
só, 3-4 levél friss menta

Mindkét változathoz először megsütöm a padlizsánt. Általában sütőben csinálom, csak beteszem tepsibe és addig sütöm, amíg a héja megfeketedik. Ez kb. 40 perc. Utána lehúzom a héját és a húsát tálba teszem. (Trükk: a forró sült padlizsánt megspriccelem hideg vízzel, a tepsire borítok egy-két percre egy konyharuhát. A kialakuló gőztől szinte ledobja a héját.)
A hagyományos változathoz a padlizsánt botmixerrel pépesítem, hozzáadom a zúzott fokhagymát, finomra vágott hagymát, ízesítem mustárral, citromlével, sóval és borssal, majd habverővel belekeverem az olívaolajat úgy, mint a majonézhez szokás.
A joghurtoshoz éppen csak összevagdalom a padlizsánt, hozzáadom a tahinát, a joghurtot, felaprított fokhagymát és mentát. Sóval, római köménnyel ízesítem, összekeverem.
Mindkét változatot behűtöm, tálalás előtt kb. 20 percig szobahőmérsékleten hagyom állni, és friss kenyérrel vagy pirítóssal, paradicsom és fekete olajbogyó kíséretében tálalom. A képen a joghurtos látató.


3 megjegyzés:

Cserke írta...

Lehet, hogy anyja lánya lesz:)
Ez a keleties meg nagyon izgalmas, ki fogom próbálni.

Nóri írta...

Én épp ma készítettem, persz én sem egészen hagyományosan, mert wokban pirítom a zöldésgeket együtt utána turmxolom, de ez a keleties változat rendkívül jól hangzik... hogy az olivabogyós tálalásról már ne is beszéljek :)

Zsuzsi írta...

Nekem a keleties még jobban bejön, mint az eredeti.
Tetszik ez a wokos megoldás:-)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails