2010. március 15., hétfő

Fokhagymás csiga


Múlt hétvégén csak anyu jött unokázni. Mivel szereti a krémleveseket, úgy gondoltam, ezt készítek, mellé pedig sütök egy sós kenyérféleséget. Választásom a Stahl-féle fokhagymás csigára esett, az alapreceptet azonban egy kicsit feldobtam pár kanál pesto-val, ami egyébként mennyisége miatt bármi más célra alkalmatlan volt.
Szóval, megcsináltam az ebédet, mire megjött anyu. Kérdezte is, mit főztem, mondtam neki, hogy fokhagymás csiga lesz, meg leves. Azt az arcot életemben nem felejtem el, amit vágott, teljesen megdöbbent. Mire leesett nekem és neki is, hogy miről van szó, igen jót nevettünk, még most írás közben is elmosolyodom, ha visszagondolok a szituációra. Egyébként evett már csigát, de valahogy nem rajong érte, mint ahogy az az arcán is látható volt.

Recept

50 dkg liszt
egy zacskó (7 gramm) porélesztő
3 dl langyos víz
egy evőkanál olívaolaj
két kávéskanál só
két kávéskanál cukor
8 dkg vaj
2-3 gerezd fokhagyma
3 evőkanál pesto
5 dkg reszelt sajt (parmezán)


Az első hat hozzávalót mély tálba teszem és robotgéppel ruganyos kenyértésztává dagasztom. A tésztát lehet friss aprított zölfdfűszerrel is gazdagítani, én ezt most nem tettem.
A tésztát letakarva langyos helyen duplájára kelesztem.
Ezalatt elkészítem a tölteléket. A puha vajat a reszelt fokhagymával és a pestoval habosra keverem, ízlés szerint sózom.
Ha a tészta megkelt, átgyúrom, kinyomkodom belőle a levegőt. A negyedét levágom, kinyújtom, és egy kisebb, sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. A maradék tésztát kinyújtom, megkenem a pestos vajjal, és ráreszelem a sajtot. A két rövidebb oldalánál kb. 2 centire felhajtom a tésztát, majd a hosszabbik oldalánál feltekerem, mint a bejglit. A kapott tésztarudat kb. két centi vastagon felszeletelem, így csigákat kapok, amelyeket a tepsiben fekvő tésztára rakosgatok. A csigákat kb. negyed óráig pihentetem, ez épp elég arra, hogy előmelegítsem a sütőt 200 fokra. A pihenőidő eltelte után a tepsit az előmelegített sütőbe tolom és 25-30 perc alatt megsütöm a csigákat.
Jó vendégváró, borkorcsolya, de akármilyen leves kiegészítőjeként is megállja a helyét.






(Forrás: Stahl Judit- Enni jó!)

4 megjegyzés:

florentine írta...

Na, velem ugyanez történt.
Anyu: és csigát hol veszel? :-)

Nagyon szeretem, bár ritkán sütöm. Egy baráti összejövetelre is megcsináltam, azt látni kellett volna, hogy szétkapkodták.

Névtelen írta...

Nagyon jól néz ki és jól hangzik a recept.
De hol van a fokhagyma?? a töltelékbe kerül?

Zsuzsi írta...

Még jó, hogy szóltál. Jó kis baki, még a nevében is benne van, csak a receptből sikerült kifelejteni. Köszönöm:-))

nokedli írta...

hú, de jó ötlet! nagyon tetszik a fotó is, ki fogom próbálni!

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails