Ciabatta reggelire

Szombat reggelre készítettem ciabattát Dolce Vita receptje alapján.

Több okom is volt rá, hogy ezzel a kenyérfélével kísérletezzek: egyrészt már régóta tervezem kipróbálni, másrészt nem sütöttünk kenyeret és nem is vettünk, így kellett valami, amit reggelire ehetnénk.

Ekkor jutott eszembe a ciabatta, amely igen hálás jószág, este csak be kell keverni, reggel a megkelt tésztát pedig kisütni, és utána már lehet is enni.

Igaz, amikor összeállítottam, nem gondoltam, hogy ebből bármi ehető is készülhet, mert tényleg olyan, mint a nokedlitészta, de elsőre nagyon jól sikerült. Már csak a formázást kell valahogy elsajátítani.

Recept

7,5 dl liszt+ a tepsihez egy kevés

3,5-4 dl víz

2 kiskanál só

negyed kiskanál porélesztő

pár levélke rozmaring

Az egész dolog lényege a hosszú kelesztési idő, így érdemes legalább 12 órával a sütés előtt összeállítani a tésztát.

Ez igen egyszerű művelet: a hozzávalókat tálba teszem és fakanállal összekeverem. Ezután a masszát szobahőmérsékleten legalább 12 órán keresztül hagyom állni letakarva, ezalatt megkel, olyan lesz, mint a kovász.

A szükséges idő elteltével fakanállal átkeverem és hagyom még fél órát pihenni a tésztát, ezalatt a sütőt 250 fokra előmelegítem (alsó-felső sütés, légkeverés ne legyen). Harminc perc elteltével a folyós tésztából enyhén lisztezett sütőpapírra négy pacát - jó esetben papucsformát vagy téglalapot - formázok és kb. 30 perc alatt aranybarnára sütöm a ciabattákat.

Még melegen, jó sok vajjal megkenve ettem a lányommal együtt, annyira finom volt, hogy alig bírtuk abbahagyni. Estére illetve másnap reggelre sem öregedett meg, tökéletes szendvicsalap illetve kenyér lusta háziasszonyoknak.