Ennek a süteménynek a fotója már hónapok óta kallódik a gépemen, csak a posztot nem sikerült megírni hozzá eddig. Kicsit lusta vagyok, meg annyi mindent lehet főzni mostanság a szezonális termékekből, hogy az ehhez hasonló, minden évszakban elkészíthető ételek receptjei kicsit háttérbe szorulnak.
A biscotti vagy cantuccini hagyományos olasz édesség, egy keksz, vagy inkább kétszersült – ahogy a neve is mutatja - , amely kávéhoz, teához, ne adj isten vin santohoz tökéletes mártogatnivaló. Nagyon sokáig eltartható, ezért érdemes nagyobb mennyiséget készíteni és fémdobozban tárolni, hogy bármikor elő lehessen kapni, ha szükség van rá.
Az általam elkészített változat egy Good Food-recept alapján készült, de törökmogyoró helyett földimogyorót használtam, mert csak az volt itthon. Hagyományosan mandulával készítik, de natúr pisztácia, esetleg dió is tökéletesen megfelel hozzá.
Recept
2 közepes méretű tojás
10 dkg cukor
25 dkg liszt
fél teáskanál szódabikarbóna
egy narancs reszelt héja
5 dkg natúr, pirított földimogyoró
5 dkg felaprított étcsokoládé
A sütőt 180 fokra – légkeverésen 160 fokra – előmelegítem, egy tepsit sütőpapírral kibélelek. A tojásokat a cukorral robotgép segítségével könnyű habos masszává verem.
A lisztet a szódabikarbónával elkeverem, egy tálba szitálom, hozzáadom a narancshéjat és a csokidarabokat, majd beleforgatom a tojásos masszába. A mogyorót is beleszórom.
A tésztát a sütőpapírra kanalazom, kialakítok belőle egy kb. 25 centi hosszú, három centi magas téglaformát, vagy hengert, és kb. fél óráig sütöm, amíg világosbarna lesz. Ekkor a süteményt deszkára csúsztatom, a sütő hőmérsékletét pedig visszaveszem 160 – légkeverésnél 140 – fokra. A tésztarudat egy centi vastag szeletekre vágom, melyeket visszahelyezek a tepsire a vágott oldalukkal felfelé. A biscottit még 10-15 percig sütöm, ezalatt kemény, ropogós lesz. Rácsra téve kihűtöm a szeleteket , és fémdobozban tárolom.
1 megjegyzés:
Jó kis recept kifogom próbálni rövidesen, de már előre látom, hogy dióval!
Megjegyzés küldése