Ismét beköszöntött a fagy és vele együtt feltámadt a téli, melengető ételek iránti vágyunk. Szerencsére a hideg most száraz, napsütéses idővel párosul, így egyáltalán nem nyomasztó és örülünk, mert az építkezés miatti terepviszonyoknak köszönhető sarat már nemigen tudtuk elviselni. (más kérdés, hogy az aljzatbetonozásnál a fagy nem igazán nyerő….)
A télies időre tekintettel elhatároztam, ma sztrapacska készül nálunk ebédre. Csinálni ugyan nem annyira, de enni viszont annál inkább szeretem, úgyhogy zokszó nélkül álltam neki a krumplireszelésnek, amit egyenesen ki nem állhatok.
A sztrapacskát mindig sok juhtúróval és tejföllel készítjük, és hagyományos családi szokás szerint az összerakott ételt sütőben még kicsit össze is sütjük, hogy a teteje aranysárgás színt és kissé roppanós állagot kapjon, belül pedig a túró a tejföllel krémes szósszá lényegüljön át.
Ami fontos: nem hiányozhat belőle a jóféle szalonna, nálunk természetesen vállaji sváb füstölt szalonna, egyenesen Mátészalkáról, Attila nagymamájának közvetítésével.
A szalonnával kapcsolatban igen vicces esemény történt a minap. A táblákat kint tároljuk az épülő ház terasza alatti nyitott tárolóban, a biciklik csomagtartóján. Miska, a négyhónapos németjuhász kutyánk időközben akkorára cseperedett és olyan szaglóérzéket fejlesztett ki, hogy ez a tény számára is egyértelművé vált. Egyik délután keressük a kutyát, nincs sehol. Attila kiabálására végül előbújt a terasz alól, úgy kellett a tábla szalonnát kitépni a szájából. Szerencsére időben érkeztünk, és sikerült megmenteni a féltett kincset. Emiatt talán még jobban ízlik, mint korábban, hiszen úgymond meg is dolgoztunk ezért a szalonnáért. A szalonna pedig átmenetileg beköltözött a hűtőbe, amíg kutyavédett helyet ki nem alakítunk számára.
A sztrapacska történetéről itt lehet további információkkal gazdagodni. Még egy érdekesség: Szabolcsban nyögőnek is hívják, mert annyira megterheli a gyomrot.
Recept
80 dkg krumpli (tisztítás után mérve)
2 tojás
liszt amennyit felvesz
só
30 dkg juhtúró
tejföl
kb. 20 dkg füstölt szalonna
A szalonnát felkockázom, kisütöm a zsírját. A pörcöt kiveszem, félreteszem, a zsírját szintén megtartom.
A krumplit nyersen lereszelem, a tojás és a liszt hozzáadásával galuska-sűrűségű tésztát készítek belőle. Kicsit sózom csak, mert a juhtúró és a szalonna is sós. Forró vízbe szaggatva kifőzöm.
Tűzálló tálat kikenek a szalonna zsírjával, ebbe szedem a kifőzött galuskákat. Ha a tál megtelt, rámorzsolom a juhtúrót, belekeverem a tejfölt és forró sütőben kissé átsütöm.
(Kicsit csaltam, mert a tetejére juhsajtot is reszeltem.)
A télies időre tekintettel elhatároztam, ma sztrapacska készül nálunk ebédre. Csinálni ugyan nem annyira, de enni viszont annál inkább szeretem, úgyhogy zokszó nélkül álltam neki a krumplireszelésnek, amit egyenesen ki nem állhatok.
A sztrapacskát mindig sok juhtúróval és tejföllel készítjük, és hagyományos családi szokás szerint az összerakott ételt sütőben még kicsit össze is sütjük, hogy a teteje aranysárgás színt és kissé roppanós állagot kapjon, belül pedig a túró a tejföllel krémes szósszá lényegüljön át.
Ami fontos: nem hiányozhat belőle a jóféle szalonna, nálunk természetesen vállaji sváb füstölt szalonna, egyenesen Mátészalkáról, Attila nagymamájának közvetítésével.
A szalonnával kapcsolatban igen vicces esemény történt a minap. A táblákat kint tároljuk az épülő ház terasza alatti nyitott tárolóban, a biciklik csomagtartóján. Miska, a négyhónapos németjuhász kutyánk időközben akkorára cseperedett és olyan szaglóérzéket fejlesztett ki, hogy ez a tény számára is egyértelművé vált. Egyik délután keressük a kutyát, nincs sehol. Attila kiabálására végül előbújt a terasz alól, úgy kellett a tábla szalonnát kitépni a szájából. Szerencsére időben érkeztünk, és sikerült megmenteni a féltett kincset. Emiatt talán még jobban ízlik, mint korábban, hiszen úgymond meg is dolgoztunk ezért a szalonnáért. A szalonna pedig átmenetileg beköltözött a hűtőbe, amíg kutyavédett helyet ki nem alakítunk számára.
A sztrapacska történetéről itt lehet további információkkal gazdagodni. Még egy érdekesség: Szabolcsban nyögőnek is hívják, mert annyira megterheli a gyomrot.
Recept
80 dkg krumpli (tisztítás után mérve)
2 tojás
liszt amennyit felvesz
só
30 dkg juhtúró
tejföl
kb. 20 dkg füstölt szalonna
A szalonnát felkockázom, kisütöm a zsírját. A pörcöt kiveszem, félreteszem, a zsírját szintén megtartom.
A krumplit nyersen lereszelem, a tojás és a liszt hozzáadásával galuska-sűrűségű tésztát készítek belőle. Kicsit sózom csak, mert a juhtúró és a szalonna is sós. Forró vízbe szaggatva kifőzöm.
Tűzálló tálat kikenek a szalonna zsírjával, ebbe szedem a kifőzött galuskákat. Ha a tál megtelt, rámorzsolom a juhtúrót, belekeverem a tejfölt és forró sütőben kissé átsütöm.
(Kicsit csaltam, mert a tetejére juhsajtot is reszeltem.)
Most hogy esszük, szakad a hó!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése