Nem kellett sokat töprengenem azon, hogy mivel ünnepeljük meg a 200. bejegyzést. Olyan ételt akartam készíteni, ami tényleges főzőcskézést igényel – na ebből kaptam most rendesen- és még nem szerepel a blogon. Az első dolog, ami eszembe jutott, a muszaka volt, amit – mint minden rakott ételt – nagyon szeretünk. Egyetlen hátránya van: az ember lánya állhat egész nap a konyhában, a forró tűzhely mellett, ráadásul utána valóságos konyhai katasztrófa marad: míg az étel pár perc alatt elfogy, addig a felhasznált edénymennyiség viharos gyorsasággal tornyosul a mosogatóban (illetve tornyosulna, ha hagynám). Áldom az eszem, hogy nem mondtam nemet a szagelszívóra, különben olajszag úszna az egész házban az étel elkésztése után.
Így azt hiszem, ennek az ételnek az elkészítése és a vele járó heroikus küzdelem a konyhai elemekkel méltó arra, hogy 200. bejegyzésként kerüljön fel az oldalra.
Recept (sok személyre, de minél több van belőle, annál jobb)
3 padlizsán
egy kiló darált hús (bárány/marha/sertés)
négy nagyobb szem krumpli
2 nagy paradicsom
egy nagy fej hagyma
4-5 gerezd fokhagyma
kakukkfű
rozmaring
oregánó
római kömény
fahéj
kevés pirospaprika
só, olívaolaj
étolaj a sütéshez
A besamelhez
Olaj
3 ek. liszt
6 dl tej
só, szerecsendió
pár csepp citromlé
a tetejére 15 dkg reszelt sajt
Reggel korán felkelek, nagy levegőt veszek, arra összpontosítok, hogy milyen finom lesz az étel, ha elkészül, és nekiállok. Először elkészítem a húsos ragut. Ehhez a hagymát felaprítom, olívaolajon elkezdem megpárolni. Rászórom a római köményt, hadd pattogjon egy kicsit, majd beleteszem a húst. Ekkor szórom bele a rozmaringot, kakukkfüvet, oregánót, fahéjat és fehéredésig pirítom. Sózom, rádobom a felaprított fokhagymát és tovább sütögetem kevergetve. Ha már van egy kevés leve, rászórok egy kevés pirospaprikát, megkeverem, majd rádobom a felszeletelt paradicsomot és jól összepárolom, hogy csak kevés lé maradjon alatta.
A padlizsánt hosszanti irányban szeletekre vágom kb. fél centi vastagon és 15 percre besózom. Miután levet engedett, leöblítem és grillserpenyőben, nagyon kevés olaj felhasználásával aranybarnára sütöm a szeleteket. A krumplikat hosszában szintén félcentis szeletekre vágom és bő olajban kisütöm, papírtörlőn lecsepegtetem.
Ezután megkezdem az étel összeállítását. Egy nagyobb tepsit nagyon vékonyan kiolajozok, beleterítek egy réteg padlizsánt, ezen elterítek egy adag húsos ragut. Erre krumpliszeletek következnek, majd megint hús, megint padlizsán, hús, krumpli és így tovább. A tetejét padlizsánszeletekkel fejezem be. Az sem gond, ha egy „emelet” vegyesen áll össze krumpliból és padlizsánból.
Megfőzöm a besamelt: felhevítem az olajat, rászórom a lisztet, fehéredésig keverem, felöntöm a tejjel és kevergetve sűrűre főzöm. Ízesítem szerecsendióval, sóval és citromlével. Ráöntöm a legfelső réteg tetejére és az ételt 180 fokos sütőben kb. 40 perc alatt összesütöm, negyedórával a sütési idő eltelte előtt megszórom a reszelt sajttal, majd aranybarnára sütöm a tetejét.
Ezután mindenki nagy megelégedésére kockákra vágva tálalom. Szerintem hidegen is jó, de ez ízlés dolga.
Így azt hiszem, ennek az ételnek az elkészítése és a vele járó heroikus küzdelem a konyhai elemekkel méltó arra, hogy 200. bejegyzésként kerüljön fel az oldalra.
Recept (sok személyre, de minél több van belőle, annál jobb)
3 padlizsán
egy kiló darált hús (bárány/marha/sertés)
négy nagyobb szem krumpli
2 nagy paradicsom
egy nagy fej hagyma
4-5 gerezd fokhagyma
kakukkfű
rozmaring
oregánó
római kömény
fahéj
kevés pirospaprika
só, olívaolaj
étolaj a sütéshez
A besamelhez
Olaj
3 ek. liszt
6 dl tej
só, szerecsendió
pár csepp citromlé
a tetejére 15 dkg reszelt sajt
Reggel korán felkelek, nagy levegőt veszek, arra összpontosítok, hogy milyen finom lesz az étel, ha elkészül, és nekiállok. Először elkészítem a húsos ragut. Ehhez a hagymát felaprítom, olívaolajon elkezdem megpárolni. Rászórom a római köményt, hadd pattogjon egy kicsit, majd beleteszem a húst. Ekkor szórom bele a rozmaringot, kakukkfüvet, oregánót, fahéjat és fehéredésig pirítom. Sózom, rádobom a felaprított fokhagymát és tovább sütögetem kevergetve. Ha már van egy kevés leve, rászórok egy kevés pirospaprikát, megkeverem, majd rádobom a felszeletelt paradicsomot és jól összepárolom, hogy csak kevés lé maradjon alatta.
A padlizsánt hosszanti irányban szeletekre vágom kb. fél centi vastagon és 15 percre besózom. Miután levet engedett, leöblítem és grillserpenyőben, nagyon kevés olaj felhasználásával aranybarnára sütöm a szeleteket. A krumplikat hosszában szintén félcentis szeletekre vágom és bő olajban kisütöm, papírtörlőn lecsepegtetem.
Ezután megkezdem az étel összeállítását. Egy nagyobb tepsit nagyon vékonyan kiolajozok, beleterítek egy réteg padlizsánt, ezen elterítek egy adag húsos ragut. Erre krumpliszeletek következnek, majd megint hús, megint padlizsán, hús, krumpli és így tovább. A tetejét padlizsánszeletekkel fejezem be. Az sem gond, ha egy „emelet” vegyesen áll össze krumpliból és padlizsánból.
Megfőzöm a besamelt: felhevítem az olajat, rászórom a lisztet, fehéredésig keverem, felöntöm a tejjel és kevergetve sűrűre főzöm. Ízesítem szerecsendióval, sóval és citromlével. Ráöntöm a legfelső réteg tetejére és az ételt 180 fokos sütőben kb. 40 perc alatt összesütöm, negyedórával a sütési idő eltelte előtt megszórom a reszelt sajttal, majd aranybarnára sütöm a tetejét.
Ezután mindenki nagy megelégedésére kockákra vágva tálalom. Szerintem hidegen is jó, de ez ízlés dolga.
10 megjegyzés:
Zsuzsi, garatulálok! Hogy viseled ezt a nagy meleget kismama?
Zsuzsi.
Emelem kalapom, hogy ebben a melegben ilyen fincsit főztél.
Gratula a pocaklakóhoz.
Szia. Marcsi
Köszönöm, kedvesek vagytok.
Lekopogom, nagyon jól bírom, nincs gondom a meleggel, csakjó lenne, ha be tudnám kötni a cipőmet:-)))
Miért kéne bekötnöd a cipődet? Úgysem látod a lábfejedet!
Egyszer megvitathatnánk tudományosan, hogy akkor be kell-e sózni a padlizsánt vagy nem kell? Én nem nagyon szoktam, főleg ezeket a nyáriakat, de bizonytalan vagyok.
Még jó, hogy nyár van és lehet papucsban grasszálni bár amikor kutyát sétáltatunk, jól jön a cipő.
Én már jártam pórulpadlizsánnal, de lássuk, mit szólnak hozzá a többiek!
Abszolút méltó kétszázadikra! :)
Nem szoktam római köményt tenni a muszakába, de most nagyon kedvet kaptam hozzá, legközelebb ki fogom próbálni. (de én csak akkor, ha kicsit hűvösebb lesz. :))
Szerintem mindenképp érdemes, ez adja meg a fahéj mellett azt az igazi görög ízt, legalábbis
nekem:-)
gratulálok a 200.-hoz! ;)
szüleimnél az edénytoronyra egész jó megoldás van: apukám bizonyos ételek készítésénél bemegy a konyhába és elmosogat, valamint rendet rak ;) Ditémmel is nálunk is jól működik a főzés közbeni rendrakás ;) szóval csak motiválni kell valamivel a pihenő de segítésre képes kezeket ;)
Beatbull, sajnos - vagy inkább szerencsére - építkezünk, úgyhogy a segítő kezek mással vannak
tele:-)
Szia Zsuzsi, én is ki fogom probalni, nagyon jol hangzik. Én csak a padlizsánkrémet szoktam. További jo munkát..üdv.Jutka
Megjegyzés küldése