A Chef Viki által kiírt, XXX. VKF! témája karácsonyi gasztroajándékok készítése, amely nagyon aktuális mostanában. Már a határidő előtt két héttel meg is jelentek a blogokon a VKF-re kigondolt ajándékötletek, melyek őszintén megvallva kicsit elkedvetlenítettek, hiszen gyakorlatilag minden ötletemet lelőtte valaki. Ez nem lenne baj, de szerettem volna valami egyedivel készülni.
Két hete készítettem ezt a sajtszerűséget maradék túró felhasználása céljából, de a receptjét még nem tettem fel a blogra. Ez most kapóra jött, mert ma reggel eszembe jutott, hogy a házi készítésű túrósajt akár ajándéknak is beválhat karácsonyra egy szép fadobozba csomagolva, valamilyen jóféle bor társaságában, esetleg szőlővel, körtével kiegészítve. Vagy lehet venni sajtkedvelőknek sajtkést, vagy sajtszervírozó eszközöket, fatálat, és a többi.
A receptet interneten találtam, legközelebb tojás nélkül is ki fogom próbálni, mert a tojás felhasználása sajtkészítéshez elég idegennek tűnik számomra. Fűszerként ezúttal durvára tört borsot használtam, de lehet kísérletezni zöldfűszerekkel, fokhagymával, chilivel, durvára tört dióval, vagy bármivel, ami szem-szájnak ingere.
Recept
50 dkg túró
1 liter tej
6 dkg vaj
egy tojás
egy kávéskanál só
egy csipet szódabikarbóna
egy kávéskanál durvára őrölt bors
A tejet lábasba öntöm és belemorzsolom a túrót (legjobb, ha mind a tej, mind a túró házi), majd felforralom, közben folyamatosan kevergetem. Rövid időn belül a keverék kettéválik savóra és nyúlós állagú túróra. Amikor ez megtörténik, az egészet sűrű szövésű szitába öntöm, a levétől jól lecsepegtetem, kissé ki is nyomkodom, és hagyom kézmelegre hűlni. Ekkor a masszát a lábosba visszaönvte összedolgozom a vajja, a felvert tojással, sóval és a választott ízesítőanyaggal, meg a szódabikarbónával. Az egészet takaréklángon kevergetve addig melegítem, amíg egy tömbbe összeálló, sajtszerű anyag lesz belőle. A masszát vízzel kiöblített kis műanyag formá(k)ba teszem, majd kihűlés után lefedve hűtőben érlelem. A recept szerint a sajt íze és keménysége a főzési és érlelési időtől függ. Az általam készített sajt egy nap után vágható volt, állaga kissé szemcsés, ízre elég natúr, bátran fűszerezhető. Érlelésről nem nagyon tudok beszámolni, mert négy-öt nap alatt elfogyott. Mindenesetre ízlett mindkettőnknek, így ismét van egy adag túró, amiből megint nekiveselkedem, ezúttal egy fokhagymás verziónak.
Két hete készítettem ezt a sajtszerűséget maradék túró felhasználása céljából, de a receptjét még nem tettem fel a blogra. Ez most kapóra jött, mert ma reggel eszembe jutott, hogy a házi készítésű túrósajt akár ajándéknak is beválhat karácsonyra egy szép fadobozba csomagolva, valamilyen jóféle bor társaságában, esetleg szőlővel, körtével kiegészítve. Vagy lehet venni sajtkedvelőknek sajtkést, vagy sajtszervírozó eszközöket, fatálat, és a többi.
A receptet interneten találtam, legközelebb tojás nélkül is ki fogom próbálni, mert a tojás felhasználása sajtkészítéshez elég idegennek tűnik számomra. Fűszerként ezúttal durvára tört borsot használtam, de lehet kísérletezni zöldfűszerekkel, fokhagymával, chilivel, durvára tört dióval, vagy bármivel, ami szem-szájnak ingere.
Recept
50 dkg túró
1 liter tej
6 dkg vaj
egy tojás
egy kávéskanál só
egy csipet szódabikarbóna
egy kávéskanál durvára őrölt bors
A tejet lábasba öntöm és belemorzsolom a túrót (legjobb, ha mind a tej, mind a túró házi), majd felforralom, közben folyamatosan kevergetem. Rövid időn belül a keverék kettéválik savóra és nyúlós állagú túróra. Amikor ez megtörténik, az egészet sűrű szövésű szitába öntöm, a levétől jól lecsepegtetem, kissé ki is nyomkodom, és hagyom kézmelegre hűlni. Ekkor a masszát a lábosba visszaönvte összedolgozom a vajja, a felvert tojással, sóval és a választott ízesítőanyaggal, meg a szódabikarbónával. Az egészet takaréklángon kevergetve addig melegítem, amíg egy tömbbe összeálló, sajtszerű anyag lesz belőle. A masszát vízzel kiöblített kis műanyag formá(k)ba teszem, majd kihűlés után lefedve hűtőben érlelem. A recept szerint a sajt íze és keménysége a főzési és érlelési időtől függ. Az általam készített sajt egy nap után vágható volt, állaga kissé szemcsés, ízre elég natúr, bátran fűszerezhető. Érlelésről nem nagyon tudok beszámolni, mert négy-öt nap alatt elfogyott. Mindenesetre ízlett mindkettőnknek, így ismét van egy adag túró, amiből megint nekiveselkedem, ezúttal egy fokhagymás verziónak.
5 megjegyzés:
Ismertem ezt a receptet még régről, szerintem is isteni, bár én még csak sóval és egész köménnyel fűszereztem. Kíváncsian várom a tapasztalataidat a tojás nélküli verzióról. Én még nem mertem kihagyni belőle. Mindig attól féltem nem áll össze anélkül. Remélem, Neked sikerül majd. :)
Már megvettem a túrót, úgyhogy hamarosan frissítem a dolgot. Remélem sikerül! Jó lenne, ha valami hozzáértő elmagyarázná, minek bele a tojás...
Jaj, ugye, én nem löttem le semmit?
Egyébként, Jókajával azon röhögtünk, hogy minden posztomat előttem egy-két órával tette fel...
Ha Ő feltette a narancslikőrt, nekem már be volt állítva, másnapi megjelenésre!:))))
Neeeem!
Jelentem, nekem a narancslikőr már ré megvolt!
Ezt még nem is ismertem, de minden tejes savanyú ételre vevő vagyok.
Megjegyzés küldése