Ma nem dolgoztam. Azaz mégis: fogtam öt halat, keszegeket 20 dekástól 80 dekás méretig. Ez már csak azért is nagy szám, mert a kislánykoromban fogott egy szem snecin kívül én még az életben halat nem fogtam. Büszke is voltam magamra.
Sajnos gépet a tóhoz nem vittünk, így az én halaim nem kerültek megörökítésre, mielőtt visszadobtuk volna őket. Pontyra mentünk, ponttyal jöttünk, a kitűzött cél megvalósult, ráadásul a három díszpéldányt az első 45 percben sikerült horogra akasztani.
A zsákmány egy része már holnap terítékre kerül rántott ponty formájában, amit önálló háztartásomban még soha nem készítettem (ez is egy vicc). A másik fele valószínűleg halászlében végzi majd, de rácponty és dorozsmai molnárponty is lehet belőlük, sőt még olyasmi is, amit eddig nem főztem. Ki tudja...
8 megjegyzés:
Gratulálok, szép fogás! A feldolgozást is te végzed?
Köszi! Én általában pucolok, Attila belez, meg szeletel.
Nagyon szép formás pontyok, gratulla! :)
Ráadásul még finom a húsuk is, sehol a pocsolyaíz, nem zsíros, úgyhogy tényleg jól jártunk!
Gyönyörűek!
Én sajnos a pontyot nem szeretem, de azt az élményt, amikor horogra akad, na azt igen! Bár mostanában ritkán... :)
Gratulálok Neked/Nektek ehhez a nagy fogáshoz!
Köszönöm! Azért az ilyen fajta pontyot megkóstolhatnád, és és föld a boltihoz képest!
mostanában én is rákaptam a pecázásra, de csak azért mentem, h hogyan lehet ott ülni órákon át, szótlanul... most meg már én noszogatok, h menjünk. Első fogásaim keszegek lettek, töltelék anyagnak elvittük, másodjára pontyot fogtam 1,5kg-t, harmadjára csak aranyhalakat, de a párom fogott 3,5kg-s harcsát... A pontyot nekem kellett pucolni, mivel, aki fogja az pucolja alapon megy. A harcsánál még volt "szakoktatás". :)
Megjegyzés küldése