Engem is elért a mostanában népszerű körkérdések egyike, Cecile kérdezte tőlem, hogy melyek a legemlékezetesebb élményeim 2008-ból.
Az első és legfontosabb a lányom születése és ezzel együtt az anyaság érzése. A babavárás ideje teljesen problémamentesen telt, végig dolgoztam jóformán, persze ennek meglett a böjtje: a szülés nem volt egyszerű és komplikációmentes, de ezzel együtt minden fájdalom és kellemetlenség bagatellizálódik, ha Zsófira nézek. Az is nagyon jó érzés volt, hogy sokan örültek az új jövevény érkezésének és gratuláltak a babához, olyanok is, akiket alig ismerek.
A második emlékezetes dolog, hogy felépült a házunk, amibe végre áprilisban be is költöztünk. Persze vannak még hiányosságok, meg a tetőtérrel sehogy sem állunk, de nagyon szeretem, úgy ahogy van. Jó érzés a napfelkelte látványára ébredni, a hatalmas és gyönyörű konyhámban tevékenykedni.
A harmadik lehet hogy másnak kicsit kacagtató, de számomra igen furcsa és emlékezetes élmény a mai napig, hogy nem dolgozom. Aki ismer, tudja, hogy munkamániás vagyok, szabadságra is alig megyek, táppénzre meg jóformán sosem (életemben először januárban voltam, de ez is összefüggött a még fel nem ismert terhességemmel…), így igen furcsa, hogy itthon vagyok és a babázáson meg háztartásvezetésen kívül semmi dolgom. Hát, nem mondom, meg lehet szokni, de azért a kollégák kicsit hiányoznak…
A negyedik élményem már a főzéssel kapcsolatos, büszke vagyok arra, hogy egyre több dolgot saját magunk készítünk, amiket korábban boltban vettünk. Ilyen volt idén az aszalt paradicsom, a kolbász és hurka, na meg a saját sütésű kenyér. Jövőre bővítem a palettát, mert befőzni is fogok. Régebben csináltam, majd abbahagytam, de most, hogy Kicsi Mó (Zsófi) is velünk van, bizonyára jobban fognak majd fogyni a befőttek-lekvárok. Mivel nyáron még nem ehet majd mindenféle gyümölcsöt, igyekszem üvegbe zárni ezeket és majd télen megismerkedhet velük.
Az ötödik emlékezetes élmény pedig számomra maga a blog. Én nem gondoltam volna, hogy ennyien fogják olvasni, azt meg főképp nem, hogy megjegyzéseket, tanácsokat, tippeket is fogok kapni, vagy engem kérnek arra, hogy segítsek receptkeresésben, beszerzési hely megtalálásában. Mindenesetre nagyon szeretem a blogolást, ez már-már függőséget okoz.
A kördést ezennel továbbgurítom Loriennek , Cukroskatának és Beatbullnak.
Az első és legfontosabb a lányom születése és ezzel együtt az anyaság érzése. A babavárás ideje teljesen problémamentesen telt, végig dolgoztam jóformán, persze ennek meglett a böjtje: a szülés nem volt egyszerű és komplikációmentes, de ezzel együtt minden fájdalom és kellemetlenség bagatellizálódik, ha Zsófira nézek. Az is nagyon jó érzés volt, hogy sokan örültek az új jövevény érkezésének és gratuláltak a babához, olyanok is, akiket alig ismerek.
A második emlékezetes dolog, hogy felépült a házunk, amibe végre áprilisban be is költöztünk. Persze vannak még hiányosságok, meg a tetőtérrel sehogy sem állunk, de nagyon szeretem, úgy ahogy van. Jó érzés a napfelkelte látványára ébredni, a hatalmas és gyönyörű konyhámban tevékenykedni.
A harmadik lehet hogy másnak kicsit kacagtató, de számomra igen furcsa és emlékezetes élmény a mai napig, hogy nem dolgozom. Aki ismer, tudja, hogy munkamániás vagyok, szabadságra is alig megyek, táppénzre meg jóformán sosem (életemben először januárban voltam, de ez is összefüggött a még fel nem ismert terhességemmel…), így igen furcsa, hogy itthon vagyok és a babázáson meg háztartásvezetésen kívül semmi dolgom. Hát, nem mondom, meg lehet szokni, de azért a kollégák kicsit hiányoznak…
A negyedik élményem már a főzéssel kapcsolatos, büszke vagyok arra, hogy egyre több dolgot saját magunk készítünk, amiket korábban boltban vettünk. Ilyen volt idén az aszalt paradicsom, a kolbász és hurka, na meg a saját sütésű kenyér. Jövőre bővítem a palettát, mert befőzni is fogok. Régebben csináltam, majd abbahagytam, de most, hogy Kicsi Mó (Zsófi) is velünk van, bizonyára jobban fognak majd fogyni a befőttek-lekvárok. Mivel nyáron még nem ehet majd mindenféle gyümölcsöt, igyekszem üvegbe zárni ezeket és majd télen megismerkedhet velük.
Az ötödik emlékezetes élmény pedig számomra maga a blog. Én nem gondoltam volna, hogy ennyien fogják olvasni, azt meg főképp nem, hogy megjegyzéseket, tanácsokat, tippeket is fogok kapni, vagy engem kérnek arra, hogy segítsek receptkeresésben, beszerzési hely megtalálásában. Mindenesetre nagyon szeretem a blogolást, ez már-már függőséget okoz.
A kördést ezennel továbbgurítom Loriennek , Cukroskatának és Beatbullnak.
Kép forrása: Dreamstime.com
4 megjegyzés:
Jó kis mozgalmas évre tekinthetsz vissza! Gyerek, ház, munka, konyha, blog - remélem az idei is gazdag lesz jó élményekben ;)
Köszi szépena hógolyót, igyekszem megválaszolni ;)
Igen, de legalább jókor jött minden!
Húú, van már hógolyó-adósságom bőven, de majd igyekszem.
5 ász egy pakliban? "rosszaság, csibész" :)))
Köszönöm szépen a választ!
Megjegyzés küldése