Ismét csiga következik, ezúttal édes változatban. Ezt igazán mindenki ismeri és általában szereti is. Gondolkodtam, hogy kakaós vagy fahéjas legyen-e, de nem tudtam dönteni, ezért mindkét ízesítőt felhasználtam.
A neten körbenézve láttam, hogy főleg kelt tésztával készítik, de nekem ezek a sütik általában túl nehezek, jobban szeretem a leveles tésztát. Ennek előnye, hogy csak előveszi az ember, tölti és fél óra munkával elő is tudja varázsolni a süteményt, amivel learatja a babérokat. Akár reggelire is meg lehet csinálni, amíg lefő a kávé, kész is a csiga.
Én töltés után vissza szoktam tenni a hűtőbe, hogy a töltelék kicsit visszakeményedjen, mert így könnyebb lesz felvágni, formázni, arról nem is beszélve, hogy ha este megtöltjük, reggel csak vágni kell és sütni.
Múltkor majdnem kudarc lett a sós változat vége, ezért a még fel nem szeletelt tekercs végeit – ahova nem jutott töltelék – levágtam, kis lapokat nyújtottam belőle a csigák aljára. Sütőpapír helyett arra a papírra tettem a minicsigákat, amire a tészta fel volt tekerve. (Jelenleg valami katasztrofális sütőpapírom van, veszek is Alufixet, ha nem felejtem el.) A trükk bevált, semmi nem égett le, nem ragadt, gyorsan megsült.
Recept
1 rúd friss leveles tészta (Tante Fanny 270 gramm)
2 kiskanál fahéj
1 kiskanál cukrozatlan holland kakaópor
3 dkg olvasztott vaj
5 kiskanál kristálycukor.
A töltelék hozzávalóit összekeverem. Kitekerem a tésztát, vékonyan, teljes felületén megkenem a vajas-fahéjas-kakaós krémmel, majd hosszanti irányban feltekerem, mint a rétest. Ügyelek arra, hogy a tekercs lehetőleg mindenhol ugyanolyan vastag legyen. Visszacsomagolom a papírba, ami rajta volt, majd legalább fél órára beteszem a hűtőbe.
Ha sütni akarom, a sütőt 200 fokra előmelegítem. Előveszem a tésztarudat, kb. két centi vastag szeletekre vágom, a szeleteket a tenyeremben kicsit ellapítom. Az aljára biztonsági okokból a fent leírt módon kis tésztalapokat nyomkodok, sütőpapírral bélelt tepsiben sütöm meg.
Nekem ebből a mennyiségből 18 csigám lett, amiből Attila még azon melegében 11 darabot eltüntetett egy liter tej kíséretében, majd utána még hármat, úgyhogy reggelire nekem alig maradt.
A neten körbenézve láttam, hogy főleg kelt tésztával készítik, de nekem ezek a sütik általában túl nehezek, jobban szeretem a leveles tésztát. Ennek előnye, hogy csak előveszi az ember, tölti és fél óra munkával elő is tudja varázsolni a süteményt, amivel learatja a babérokat. Akár reggelire is meg lehet csinálni, amíg lefő a kávé, kész is a csiga.
Én töltés után vissza szoktam tenni a hűtőbe, hogy a töltelék kicsit visszakeményedjen, mert így könnyebb lesz felvágni, formázni, arról nem is beszélve, hogy ha este megtöltjük, reggel csak vágni kell és sütni.
Múltkor majdnem kudarc lett a sós változat vége, ezért a még fel nem szeletelt tekercs végeit – ahova nem jutott töltelék – levágtam, kis lapokat nyújtottam belőle a csigák aljára. Sütőpapír helyett arra a papírra tettem a minicsigákat, amire a tészta fel volt tekerve. (Jelenleg valami katasztrofális sütőpapírom van, veszek is Alufixet, ha nem felejtem el.) A trükk bevált, semmi nem égett le, nem ragadt, gyorsan megsült.
Recept
1 rúd friss leveles tészta (Tante Fanny 270 gramm)
2 kiskanál fahéj
1 kiskanál cukrozatlan holland kakaópor
3 dkg olvasztott vaj
5 kiskanál kristálycukor.
A töltelék hozzávalóit összekeverem. Kitekerem a tésztát, vékonyan, teljes felületén megkenem a vajas-fahéjas-kakaós krémmel, majd hosszanti irányban feltekerem, mint a rétest. Ügyelek arra, hogy a tekercs lehetőleg mindenhol ugyanolyan vastag legyen. Visszacsomagolom a papírba, ami rajta volt, majd legalább fél órára beteszem a hűtőbe.
Ha sütni akarom, a sütőt 200 fokra előmelegítem. Előveszem a tésztarudat, kb. két centi vastag szeletekre vágom, a szeleteket a tenyeremben kicsit ellapítom. Az aljára biztonsági okokból a fent leírt módon kis tésztalapokat nyomkodok, sütőpapírral bélelt tepsiben sütöm meg.
Nekem ebből a mennyiségből 18 csigám lett, amiből Attila még azon melegében 11 darabot eltüntetett egy liter tej kíséretében, majd utána még hármat, úgyhogy reggelire nekem alig maradt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése